Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

1994. október 19., szerda Belpolitikai körkép 7 Parlamenti pengeváltások / Érvek és ellenérvek az expovitaban Hétfőn egyebek mellett a vi­lágkiállítás megrendezésének a lehetőségéről vitáztak a hona­tyák a parlamentben. Puch László (MSZP) kifogá­solta, hogy a világkiállításról po­litikai vita folyik, pedig az első­sorban gazdasági kérdés. Álta­lánosan elfogadott, hangoztatta a szocialista képviselő, hogy a lemondás 40-45 milliárd forint megtakarítást jelent a költségve­tésnek, és ez olyan korlát, amit nem lehet átlépni. Határozottan leszögezte: az expo 44 hektáros területén végrehajtott beruházá­sok nem lehetnek a gazdasági felemelkedés beindítói. A meg­rendezés lakossági támogatott­ságát annak tulajdonította, hogy a sajtó az expoirodából szár­mazó információk alapján olyan képet festett az előkészületekről, mintha minden feltétel adott lenne, jól haladna a munka és nem lépték volna át az eredeti törvény szigorú feltételeit. Két percben reagálva Barsiné Pataky. Etelka (MDF) az expo tervezett bevételeiről elmondta, hogy a Szonda Ipsos által a Hungexpónak készített felmérés szerint a kiállítások Magyaror­szágon egymillió látogatót von­zanak, ami megerősíti azt a becs­lést, hogy 10-12 millió látoga­tóra számíthatnak az Expo ’96 idején. A cég számításait alapul véve pedig a látogatók révén mintegy 119 milliárd forint be­vételre lehetne számítani. Szabad György (MDF) beje­lentette: eseti országgyűlési bi­zottság létrehozását kezdemé­nyezi. A javaslat szerint minden parlamenti párt két-két képvise­lővel rendelkezne a bizottság­ban, amelyben helyet kapnának a kormányzat, a Világkiállítási Programiroda és számos társa­dalmi szervezet képviselői is. Feladata lenne öt kérdés tisztá­zása 14 nap alatt. Ezek a követ­kezők: mai áron mennyire be­csülhető a központi költségve­tésnek az expo területén történő beruházásokhoz szükséges hoz­zájárulása? Mekkora ez az ösz- szeg a kerítésen kívüli beruházá­sok esetében? Mekkora az utó- hasznosítás tőkésített értéke? Végső lemondás esetén mekkora lesz a fizetendő kárpótlás ösz- szege, és mibe kerülnek a folyta­tódó beruházások? Beindít­ható-e a világkiállítási állam- kötvény jegyzése? Szabad György szerint csak így lehet meggyőző a parlament majdani döntése. Dióssy László (SZDSZ), aki gyakorló polgármester, arról be­szélt, hogy a mesterségesen ger­jesztett csodavárással szemben a realitás az, hogy az expo önma­gában nem lenne képes megol­dani a vidék problémáit. Külön szólt arról, hogy az expóhoz kapcsolódó vidéki programok csak minimális támogatásra számíthattak az erre a célra elkü­lönített 300 millió forintból. Torgyán József (FKgP) sze­rint bűnös a Horn-kormány, mert megsértve az alkotmányt, figyelmen kívül hagyta a világ- kiállításról szóló törvényt és or­szággyűlési határozatot akkor, amikor ország-világ előtt nyilat­kozott, hogy nem rendezzük meg az expót. A kisgazda képvi­selő szerint a Horn-kabinet sárba tiporta a demokráciát, amikor még a szocialista frakcióval sem beszélte meg a lemondásról szóló előterjesztést. Torgyán Jó­zsef szerint ezekben a cselekede­tekben az látszik, hogy az egy- párti diktatúra helyére most két- párti diktatúra került. Torgyán József szerint a világkiállítás az összmagyatság Ugye, és jól szolgálhatja Magyarország fel- emelkedését. - Menjünk egy es­küvői nászba, fel az expo győ­zelmére! - zárta felszólalását a kisgazda képviselő a saját hason­latára utalva, amely szerint az eredeti expotörvény egy keresz­telői, a mostani lemondási javas­lat pedig egy temetésre szóló meghívó. Boros László (MSZP) súlyos tárgyi tévedésnek nevezte a kis­gazda képviselő azon vádját, hogy törvényt sértett volna a Horn-kormány. - Hiszen a kor­mány egyelőre nem mondta le az expót - szögezte le Boros László. A szocialista képviselő utalt arra, hogy a szocialista frakció nevében Pál László már a világkiállítási alap feletti vita során is bejelentette, hogy a megváltozott feltételek miatt nem támogatja az expo megren­dezését. Egyetlen olyan tétel sincs, amely a külföldi beruhá­zók érdelődését igazolná, és je­lentéktelen azok száma, akik sa­ját tőkéjüket lennének készek kockáztatni az expoberuházá- sokkal kapcsolatban. Csépe Béla (KDNP) szerint „szomorú pont kerül egy szo­morú történet végére”, ha a par­lamenti aritmetikának megfele­lően születik meg a várható dön­tés. - Pedig nem igaz, hogy szo­cialista nagyberuházássá vált volna az expo - mondta a képvi­selő aki szerint egy szűkített keretek közötti világkiállítás még megrendezhető lenne -. Er­ről beszélt egyébként valamikor Békési László és Kuncze Gábor is - emlékeztetett Csépe Béla. A honatya kétségbe vonta, hogy a lemondás esetére becsült 43 mil­liárd forintos megtakarítás ösz- szege reális. - Meg lehet-e azt becsülni, hogy milyen kárt okoz a bevételek elmaradása? - tette fel a kérdést a képviselő, aki sze­rint sem ezt, sem a lemondás költségeit nem vették figye­lembe. Csépe Béla javasolta, hogy a költségvetési bizottság foglalkozzon részletesen a vi­lágkiállítás kérdésével, különös tekintettel az úgynevezett E-va- riáns költségeire. A napirendi pont általános vitáját elnapolták. Az Országgyűlés kedden is folytatta az 1996-os expo le­mondásáról szóló törvényjavas­lat általános vitáját. Tardos Márton (SZDSZ) arra emlékeztette az Tisztelt Há­zat, hogy a kormány megvizs­gálta a világkiállítás megrende­zésének lehetőségét, és csak ez­után döntött arról, hogy java­solja a lemondást. A határozat azért született meg, mert az expo lemondásával a költségvetés je­lentős összeget, 45 milliárd fo­rintot takaríthat meg. A kabinet azonban vállalta, hogy befejezi azokat az infrastrukturális beru­házásokat, amelyeket a főváros megkezdett, így lesz új Duna- híd, befejeződik a körutak és a villamospályák felújítása. Tar­dos Márton úgy vélekedett, hogy a különböző pártok számára rendelkezésre álló adatok azo­nosak, csak a tálalásuk külön­böző. Sasvári Szilárd (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a Fidesz 1990-ben ellenezte az expót, és most is ellenezne egy új világki­állítást. Most azonban egy már megkezdett beruházásról van szó, amelyről csak úgy lehet dönteni, ha a kormány alternatí­vákat terjeszt a Tisztelt Ház elé. „Több nem után most az ex­póra is nemet kíván mondani a kétharmados kormánytöbbség” - hangsúlyozta Lezsák Sándor (MDF). A képviselő a világkiál­lítás hazai történetét az SZDSZ „nemjének” nevezte, s azt is hangsúlyozta, hogy a főváros szabaddemokrata vezetése mindvégig nehezítette az expo előkészítését. A felszólaló egyetértett Horn Gyula egy ko­rábbi kijelentésével, hogy a vi­lágkiállítás a pártcsatározások áldozata. - Az expo lemondásá­nak nincs alternatívája, helyette legfeljebb kudarcpropagandát kapunk - mondta végül Lezsák Sándor. Bauer Tamás (SZDSZ) a fel­szólalásra reagálva védelmébe vette a főváros vezetését, mert az szerinte a világkiállítási törvény elfogadása után a törvény szel­lemében járt el. Demeter Ervin, az MDF képviselője azonban úgy vélte: a főváros az expofejlesztésekre kapott összegeket nem világkiál­lítási célokra fordította, ezért a „kerítésen kívüli” fejlesztések­nek csak 18 százaléka valósult meg. A polémia lezárása után Bret­ter Zoltán (SZDSZ) úgy vélte: a felsőoktatás is jobban jár, ha az expo elmarad, és a megtakarítá­sokból nemcsak a fővárosi egye­temek kapnak, hanem az egész felsőoktatás fejlődik. Homoki János (FKgP) a vi­dék Magyarországának érveit sorolta az expo mellett. Szerinte a világkiállítás össznemzeti ügy, és elmaradásával a többszörösen hátrányban lévő vidéki gazdál­kodók, vállalkozók esnek el egy történelmi lehetőségtől.- Az expo kapcsán gazdasági ügyből politikai ügy kerekedett - hangsúlyozta Göndör Gábor (MSZP). Arra is rámutatott, hogy a propaganda becsapta a vidék magyarságát. Úgy vélte: a millecentenáriumi rendezvény- sorozat lehetőséget nyújt majd az elmaradt események megren­dezésére. Keresztes Sándor (KDNP) szerint jelentős vallási turizmus­tól is elesik az ország, ha nem rendez világkiállítást. Szabó Iván, az MDF frakció- vezetője elmondta: a kormány előterjesztésében az expo 93,7 milliárd forintba kerül. Amit úgy tüntetnek fel, mintha az teljes egészében költségvetési pénz lenne. Ezzel szemben - hangsú­lyozta Szabó Iván, csak 50,1 mil­liárd származik a költségvetés­ből, melyből 31,8 milliárdot már el is költöttek. így a megtakarítás jelenleg 18,3 milliárd forintnyi lehet csupán. A maradék 43,6 milliárd olyan pénz, ami a világ- kiállítás elmaradásával nem lé­tezik, tehát értelmetlen azt meg­takarításként feltüntetni - mondta a felszólaló. Ugyancsak érthetetlennek ítélte, hogy az expo meg nem rendezése a kor­mány szerint miért jelent megta­karítást az áfa szempontjából. A képviselő végül leszögezte: az expo megrendezése körülbelül fél korsó sör árába kerülne min­den magyar állampolgárnak. Az elnöklő G. Nagyné dr. Maczó Ágnes a vitát elnapolta. Az Országgyűlés keddi mun­kanapján az azonnali kérdések órájában Horn Gyula miniszter- elnök válaszolt több, hozzá in­tézett kérdésre. Kutrucz Katalin (MDF) azt tudakolta a kormányfőtől, hogy valójában ki akadályozza a tör­vényhozó munkát. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a mi­niszterelnök számos megnyilat­kozásában az ellenzéket tette felelőssé a jogszabály-alkotási késedelmekért. Ezzel szemben ő úgy látja, hogy éppen a kor­mány miatt akadozik az Or­szággyűlés munkája. A koalíció féléves törvényalkotási prog­ramjában ugyanis 43 jogszabály szerepel, ennek máig csak a ne­gyedét nyújtották be a parla­mentnek. Ä szeptember-októ­berre tervezett törvényeknek is csak a felét kapták kézhez a képviselők. A benyújtott jog­szabályok ráadásul nem az ütemtervet követik, s nem az or­szág helyzetének javítását szol­gálják, hanem a kormánypártok hatalmának megerősítését. - A parlamentnek ma gyakorlatilag nincs mit tárgyalnia - mutatott rá végül Kutrucz Katalin. Horn Gyula válaszában el­ismerte, hogy a törvényalkotó munka a kormányon múlik, de ugyanígy a képviselőkön és az ellenzéken is. Rámutatott, hogy a kabinet augusztustól mosta­náig 24 törvényjavaslatot ter­jesztett a Ház elé, de ebből a parlament mindössze nyolcat fogadott el. Mint mondta, lehet lassúsággal vádolni a kormányt, de az ellenzék is tehet a kése­delmekről. Példaként említette, hogy a napirend előtti felszóla­lásoknak a koalíciós képviselők 1,5 órát, ezzel szemben az el­lenzékiek 7,5 órát szenteltek. Az önkormányzati törvénycso­mag vitájával a koalíció 3,5, míg az ellenzék 12,5 órát töltött el. A kormányfő végül java­solta, hogy a jövő februárban - kezdődő ülésszakon térjenek vissza a képviselő- kérdésére. Kutrucz Katalin viszontvála­szában arra hívta fel a figyel­met, hogy a kormány a szep- temberre-októberre előirány­zott 19 törvényjavaslatból tízet nem nyújtott be. Horn Gyula - utalva arra, hogy még csak a hónap közepén járunk - jelezte, hogy a kabinet október folya­mán előterjeszti javaslatait. A politikai véleménynyilvá­nítás szabadságát vitatta a mi­niszterelnökhöz intézett kérdé­sében Torgyán József. A kis­gazda politikus mondandójának kezdetén utalt arra, hogy a kor­mányfő „életének javarészét nem a többpárti demokrácia megteremtése érdekében fej­tette ki, hanem az egypárti dik­tatúra jegyében vált ismertté”. •A többpárti parlamenti demok­rácia védelmezői ezért Torgyán szerint joggal kritikus szemmel tekintenek a kormányfőre. Majd a képviselő kifejtette, hogy a miniszterelnök sorozatosan megváltoztatta a korábbi parla­ment által hozott törvényeket, határozatokat, s „az alkotmá­nyos rendet csak önmaga vo­natkozásában, önkényesen ér­telmezi”. Torgyán szerint a kormánypártok a végrehajtó ha­talom mellé a katonaságon, a rendőrségen túl a médiumok feletti rendelkezési jogot is megszerezték, s most nyílt dik­tatúrával az önkormányzati ha­talom feletti rendelkezési jog megszerzésére törekszenek. - Mivel az ellenzéknek nem ma­radt más, mint a véleménynyil­vánítás szabadsága, mit tesz a kormány ennek megőrzéséért?- kérdezte a kisgazda frakció- vezető.- Képviselő úr, ami a múltat illeti, azt hiszem, sorstársak va­gyunk - kezdte válaszát a kor­mányfő. Ami pedig a diktatúrát illeti: a miniszterelnök szerint ezzel akkor lehetne vádolni a koalíciót, ha bármiben alkot­mányellenesen járt volna el. De egyetlen ilyen esetet sem lehet felmutatni. Horn Gyula emlé­keztetett arra, hogy expoügyben tájékoztatták a világkiállítási irodát és az érdeklődő országok kormányait arról, hogy a kabi­net állásfoglalása előzetes, a végső döntést az Országgyűlés hozza meg. Az önkormányzati vitával kapcsolatosan pedig a kormányfő furcsállotta, hogy a kisgazdák egyetértettek a törvé­nyek megváltoztatásával, de azóta folyamatosan támadják a döntéseket. Torgyán viszontvá­laszában leszögezte, hogy a kis­gazdák nem vettek részt az ön- kormányzati törvénycsomag hatpárti tárgyalásain, mert eleve nyilvánvalónak tartották, hogy a koalíció célja az önkormány­zati hatalom megszerzése, ezt pedig nem akarták elősegíteni. Az expo ügyében szerinte az volt alkotmánysértő, hogy a kormány előbb döntött, sem­mint arra a törvényhozástól fel­hatalmazást kapott volna. A po­litikai véleménynyilvánítás sza­badságát sértette szerinte Gál Zoltán házelnök egyik, őt érintő eljárása is. Horn Gyula mind­erre kijelentette: bár sok ilyen telefonhívás fut be a miniszter- elnökségre, még gondolatban sincs olyan szándékuk, hogy korlátozzák Torgyánt a véle­ménynyilvánításban. Kérte, az ellenzék tudassa, ha ilyen jelet észlel. A Duna vízpótlása ügyében kérdezett Baja Ferenc környe­zetvédelmi minisztertől Varga Mihály fideszes képviselő. Sze­rinte aggodalomra ad okot, hogy a vízpótlást végző három szivattyú közül kettőt leszerel­tek, és arról érdeklődött, hogy a leszerelés költsége mennyibe fog kerülni az adófizetőknek. Baja Ferenc először is hiá­nyolta, hogy a képviselő nem pontosan tüntette fel a kérdés címében, hogy mire vár választ. Elmondta: a szivattyúkat a költ­ségek csökkentése érdekében és az őszi vegetáció alacsony víz­igénye miatt állították le. Ezzel- mint hangsúlyozta - a szakér­tők is egyetértettek. A válasz Varga Mihályt nem elégítette ki, rámutatott: a környezetvé­delmi minisztérium működésé­ben az utóbbi időben komoly gondokat tapasztal. A miniszter a megjegyzést visszautasította. • Vajon egy meg nem rendezett expo jelképe lesz a puli? Önkormányzati választások 1994 Kik lesznek a polgármesterek? Kisebbségi választások huszonhét településen Kiskunfélegyházán egyelőre csupán ketten jelentették be hi­vatalosan, hogy a helyhatósági választásokon megpályázzák a város első polgárát megillető bársonyszéket. Ficsór József, az eddigi polgármester az SZDSZ és az MSZP közös je­löltjeként újabb négy évre sze­retné meghosszabbítani válasz­tott tisztét. Dr. Kardos And­rás, a város jelenlegi alpolgár­mestere szintén ringbe száll. Ő viszont nem kötelezte el magát egyetlen párt mellett sem, füg­getlenként vállalja a megméret­tetést. Bár korábban bejelen­tette, hogy visszavonul, de az önkormányzati törvény módosí­tása után megváltoztatta állás­pontját. Egyelőre még csak találgatá­sok folynak, hogy ki lesz Kis- kunmajsa polgármestere. Igaz, eddig két név vált ismertté, de hivatalos jelölések még nem történtek. A helyi SZDSZ-szer- vezet már nyilvánosságra hozta az önkormányzati választáso­kon, egyéni körzetekben sza­baddemokrata támogatást él­vező jelöltjeinek listáját. Ám mint hírlik, még elképzelhetőek változások is. Az SZDSZ majsai polgármes­ter-jelöltje, Faludi Tamás ön- kormányzati képviselő lesz. A többi párt még nem tette közzé je­löltjeinek névsorát. Annyi azon­ban bizonyosnak látszik, hogy a helyi pártoknak nem sikerült vá­lasztási szövetségeket kötni, mindenki a saját jelöltjét támo­gatja. A város jelenlegi polgár- mesterét több párt - főleg ellen­zéki - továbbra is szívesen látná Majsa élén, de Kiss Károly még nem adott választ a felkérésekre. Tegnap állt össze a pontos kista arról, hogy Bács-Kiskun- ban hány településen, hányán kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati választás kiírá­sát. Mint ismeretes, az önkor­mányzati választási törvény le­hetővé teszi azt, hogy a ma­gyarországi etnikumok is saját képviseletet válasszanak. Az előzetes adatok szerint - melyeket a megyei önkormány­zat bocsátott rendelkezésünkre - 27 településen 37 etnikai cso­port jelezte választási szándé­kát. Baján a német, a horvát, a szerb és a cigány, Bácsalmáson, Bácsbokodon, Garán, Katymá- ron, Bácsszentgyörgyön a hor­vát és a német kisebbség kez­deményezte a kisebbségi ön- kormányzat állítását. Herceg­szántón a két délszláv csoport a horvát és a szerb, Dusnokon a horvátok és a cigányok is két képviseletet állíthatnak. Érdekes, hogy Kiskörösön a szlovákok nem indulnak külön a választáson. A törökdúlás után szlovák telepesekkel újra benépesített városban ugyanis a nemzetiségi szövetség elnök­sége úgy véli, hogy bár a szlo­vák őslakosság mai leszárma- zottainak fokozott érdeke fűző­dik a mezőgazdaság fejleszté­séhez, ez a sajátos érdek nem különül el a település egészének érdekeitől. A nemzetiségi ér­dekképviselet inkább arra tö­rekszik, hogy a korábbi helyha­tósági választások eredményét messze felülmúlva minél több képviselőt juttasson be a települési önkormányzatba. E- gyébként a városban csak a ci­gány nemzetiség alakíthat ki­sebbségi önkormányzatot az idén. Bács-Kiskun legnépesebb német nemzetiségű településén, Hajóson sem állítanak anémetek kisebbségi önkormányzatot. A község lakóinak 75-80 száza­léka ugyanis német nemzetiségű, itt tehát eleve arra lehet számítani - mint a megelőző választáson is történt -, hogy a települési ön- kormányzatban döntő többséget szereznek a nemzetiségi képvi­selők. Nem állítanak kisebbségi önkormányzatot a németek Fel- söszentivánon sem - bár itt az in­dok inkább az, hogy a vegyes há­zasságok révén a nemzetiség összeolvadt a magyar lakosság­gal. Csikérián a horvátok, Kunba­ján és Vaskúton pedig a németek szándékoznak önkormányzatot alakítani. Bács-Kiskunban há­rom városban és 18 községben él együtt több nemzetiség, a cigány etnikum pedig nagyobb számban vagy szórványban szinte minden helységben megtalálható. Több településen csak ez a csoport je­lezte választási szándékát: így Akasztón, Kalocsán, Kecelen, Kecskeméten, Kerekegyházán, Kiskunfélegyházán, Kiskunha­lason, Kiskunmajsán, Lajosmi- zsén, Mélykúton, Soltvadkerten, Sükösdön, Szabadszálláson, Szalkszentmártonban, és Tiszá­két' s kén. A nemzetiségek között egyébként a Duna-Tisza közén a legnépesebb a németség - 16 ezernyi, és a horvát - 12 ezernyi. Nyolcezerre tehető a szlovákok és 5-600 a szerbek száma, más, anyaországgal rendelkező cso­portok a megyében csak elszór­tan, elenyésző számban élnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents