Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15 / 243. szám
Amerikában mind több a csonka család Filmjeink a nagyvilágban • Emlékezetes pillanat a gyermekűimből. Észak-Amerika egyes részein a gyerek többsége kénytelen csonka családban felnőni, s ez az arány egyre riasztóbb méreteket ölt - állapította meg az Egyesült Államok statisztikai hivatala nemrégiben közzétett jelentésében. A 3000 várost magában fogA hölgy, aki viselkedésével, külső megjelenésével, táncával és az alvilágot is zavarba hozó stílusával a fél világot megbotránkoztatta, hátat kíván fordítani a múltnak. Veronica Louise Ciccione, ismertebb nevén Madonna, egy angol lapnak - Face - gyónt, feloldozást kérve a történtekért az olvasóktól. Valahogy úgy járt, mint a körmeit az erdő szélén ráspolyozó nyuszika, aki mindenféléket mondott a rókára. A lomposfarkú számonkérésére csak azt tudta dadogni: Csak butaságokat fecsegek... Madonnából is előbukkant most az egyszerű olasz lány. Aki talán mimdig is ott volt a bőrében, csak éppen arra senki sem volt kíváncsi. Bezzeg a botrányok sorozata felkeltette az nagyérdemű érdeklődését! Most azt mondja Veronica Louise: „Sohasem voltam leszbikus érzelmű, egyetlen nővel sem mentem ágyba, csak a férfiakat szeretem.” Minden egyéb csak színjátszás volt. „Én csak a szexualitás pozitív oldalát akartam megmutatni, de félreértettek.” Vagyis minden homoszexuális love story pletyka volt, melyet kétféle módon is cáfolni akar. Először is leszámol az eddigi életével: „már megszenvedtem érte”. De ami a leglényegelaló szomorú listát a Michigan állambeli Benton nevű városka vezeti, ahol a gyerekek 83 százaléka csak az apjával vagy anyjával nő fel. A második helyre a floridai Brownsville került, ahol 78 százalékban találhatók csonka családok. sebb: „Három gyereket akarok olyan férfitól, mint amilyent Robert Redford jelenített meg az Ilyenek voltunk című filmben. Amikor megnéztem a filmet, azt mondtam, Istenem, ez az a férfi, akit keresek.” A 36 esztendős Madonna arról is nyiA statisztikusok véleménye szerint a nagyvárosokban, mint például New Yorkban, sokkal jobb a helyzet: ott mindössze a családok 37 százalékából hiányzik a papa vagy a mama. A kutatók arra is rájöttek, miért állnak a családok évében oly rosszul éppen a kisebb települések? Mert ezekben mindenütt nagy a munkanélküliség, a szegénység, jelentős a kábítószeresek aránya, sokan kapnak szociális segélyeket, valamint nagyarányú a fekete bőrű lakosság. A fekete vagy színes bőrű gyerekeknek pedig a mai Amerikában kétszeres az esélyük arra, hogy csak az egyik szülő fogja felnevelni őket. Égyidejű- leg egyre jelentősebb azoknak a fehér bőrű családoknak az aránya, ahol kénytelenek az egyik szülő keresetéből megélni. Chicagóban nyilvánvalóan a bűnözés is belejátszik abba, hogy az ifjabb nemzedék 40 százaléka apátián vagy anyátlan lesz idejekorán. A statisztikusok borúlátóan hozzáteszik: nem hiszik, hogy a következő 150 év (!) folyamán ez a negatív folyamat megfordul, s a gyerekek újra egyaránt örülhetnek édesany- julaiak és édesapjuknak. latkozik, hogy a jövő a családot jelenti a számára. Ami nem sikerült az egyetlen törvényes házassággal - Sean Penn volt a férje -, annak sikerülnie kell más férfival. „Csak a gyerekek állnak majd az életem középpontjában.” Puszt Tibor filmje, az 1992-ben készült A gólyák mindig viszatérnek, részt vesz a tegnap kezdődött chicagói gyerekfilmfesztiválon. A történet az ötvenes évek közepén játszódik. Főhőse egy nyolcéves kisfiú, akinek édesapja börtönbe került. Zoltán vidéki nagyszüleinél éli át az 1957-ig tartó időszakot. Az alkotás operatőri díjat nyert májusban a zlini fesztiválon. Szabó István filmjeit vetítik Buenos Airesben. A híres filmrendező rövid időt töltött a dél-amerikai ország fővárosában, az Argentin Film Alapítvány vendégeként. Személyéről, művészetéről, alkotásairól felsőfokban írtak a A régészek először spekulálnak, aztán elkezdenek kutatni, hogy teóriájukra igazolást kapjanak. Szép és érdekes munka ez, és nagy öröm, ha sikerül nyomára jutni egy-egy ilyen sokáig fedve maradott titoknak. Nemrégiben adták közre a hírt, hogy megfejtették a bronzkor nagy rejtélyét, azt tudniillik, hogy honnan szerezték ötezer évvel ezelőtt a Közel-Kelet egykori kohászai az ónt. Ugyanis ők jöttek rá arra, hogy ha 5-10 százaléknyi ónt tesznek az addig használt rézhez, köny- nyebben megmunkálható, keményebb ötvözethez jutnak. De az első sumér városok környékén és Mezopotámiában nincsenek ónlelőhelyek. A legkövezető argentin lapok, szóltak a tv-interjúk: „Szabó Istvánt nem kellett bemutatni az ország közönségének, hiszen Argentína nagy tisztelője Szabónak a hatvanas évek vége óta. Ekkor mutatták be Az apámat és a Szerelmesfilmet, s alkotásaival felhívta magára az itteni közönség figyelmét is” - fogalmazott a legtekintélyesebb napilap, a 220 ezer példányban megjelent La Náción, amely egész oldalas interjút közölt a rendezővel, munkásságáról, látásmódjáról. Buenos Aires közismerten műértő és kritikus közönsége a főváros San Martin Színházában láthatja Szabó István 11 filmjét. A sorozat október 20-án zárul. zelebbi, akkoriban ismert ónbánya a mai Afganisztán területén volt. Elképzelhetetlen, hogy ilyen óriási távolságból szállították volna műhelyeikbe ezt az értékes fémet, Chicagói régészek most megoldották a rejtélyt. Dél-Tö- rökországban, a tengerparti Tarsus városától északra egy ónbánya és egy bronzkori bányásztelepülés maradványaira bukkantak. De előkerült sok ékszer, balta, kard, edény, olvasztótégely és egyéb bronztárgy is. Most még el lehet vitatkozni egy ideig a más elméletet vallókkal, de a tények makacs dolgok. Főként, ha kézzel foghatóak, mint egy olvasztó- tégely. • Csak annyi, hogy megbeszélik: nincs tovább? Pletyka volt minden, három gyereket akarok • Madonna bocsánatot kér a félrevezetett közönségtől. Korszakalkotó ón A TARTALOMBÓL Teszt Mi fontosabb a szerelemnél? Horoszkóp Kínai barátnő 10. oldal Recept Keresztrejtvény Divat Hamis ecet 11. oldal Slágerlista Az ideális nő 12. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária W. Király Ernő Nostradamus viharos élete Halála után 428 évvel éppoly titokzatos, mint saját korában: Nostradamus. A film, amelyet életéről készített Roger Christian, mégsem elégíti ki teljességgel, a misztikumot és a titok megfejtését igénylő nézőt. Michel des Notre Dame - aki 1503-tól 1566-ig élt - egy zsidó származású jegyző fiaként látta meg Saint-Remy-de-Provence-ban a napvilágot. Családja az inkvizíciótól való félelmében áttért a keresztény hitre. Michel már gyermekkorától kezdve nagy érdeklődést mutatott a természettudományok iránt, és sokat álmodozott. Később orvos- és szellemtudományt tanult, s akkoriban szokatlan módszerrel sikeresen gyógyított pestisbetegeket. Sarlatán tevékenységével hamarosan kivívta az egyház haragját, s előkelő helyre került üldözöttjeinek listáján. Miután első felesége és két gyermeke az inkvizíció börtönében halt meg, Nostradamus menekülni kényszerült. 1555-ben másodszor is megnősült és ekkor tette közzé híres próféciáinak első kötetét is. A film - kritikusai szerint - kevéssé koncentrál a tudós tudományos munkásságára, inkább családi életét és kapcsolatait, vagyis a „nőfaló” Nostradamust helyezi a középpontba. A tejesember visszatért Chájim Topolt, az 59 éves izraeli színészt nehéz felismerni az utcán, annyira nem hasonlít simára borotvált arcával és kétsoros öltönyében Tóbiáshoz, a tejesemberhez. A londoni West End színházjáró közönségének azonban nem lesz ilyen gondja: a Palladium Színházban Topol főszereplésével felújították a „Hegedűs a háztetőn” című musicalt. Topol először 1966-ban, utoljára pedig 11 évvel ezelőtt játszotta ezt a főszerepét a brit fővárosban.-Egy jó Tevje-szakáll két, két és fél hónapig nő. Egy igazi szakáll olyan gesztusokra, sőt, közérzetre ad lehetőséget, amilyet álszakáll nem képes előidézni - mondta. A felújítás alkalmából Topol visszaemlékezett, milyen megtiszteltetés volt, hogy 1966-ban őt, a külföldön ismeretlen, angolul nem tudó izraeli moziszínészt meghívták a londoni szereplőválogatásra. Nagy előd árnyékával kellett megküzdenie: előzőleg Tevje szerepe Zero Mostelé volt a New York-i Bro- adwayn. Topol úgy hiszi, azért hívták meg, mert egy sikeres izraeli filmje alapján hatvan év körülinek vélték. Azt talán nem tudták Londonban, hogy Izraelben már játszotta színpadon a tejesembert, de úgy gondolja, ez a tapasztalat segített a szerep elnyerésében, annak ellenére, hogy mindössze három dalt tanult meg angolul. - Tudtam, hova kell állni a színpadon, és jól mozogtam - emlékezett. Az 1966-os londoni bemutató egycsapásra világhírűvé tette az akkor 31 éves színészt, és erre föl már érdemes volt gyorsan megtanulnia angolul. Topol és a szerep kapcsolatát az 1971-es filmváltozat azután örökzöld klasszikussá tette. Sok más szerepe volt azóta filmen és színpadon, igazából mégis „Tevje” maradt, és számára is ez a legkedvesebb szerep. Szívből szóló régi és új dalok Koncz Zsuzsa fellépésein a közönség kitörő örömmel fogadja a régi és az új dalait. Van abban valami felemelő, hogy az énekest idősek és fiatalok egyaránt kedvelik. S abban is, hogy azokat a régi nótákat is jól ismerik a gyerekek, azokat a dalokat, amikről azt hihetnénk, egy letűnt kor termékei voltak, a korral együtt eltűnnek. És nem így lett. Koncz Zsuzsát pedig túlzás nélkül nevezhetjük a zenei élet állócsillagának. A titkáról kérdeztük.- Nem is tudom, lehet-e itt titokról beszélni. Úgy gondolom, az emberek elhiszik nekem mindazt, amit a dalokkal akarok számukra mondani. Úgy érzik, ez az igaz, ilyen vagyok, ezt gondolom. A daloknak szívből kell szólni.- Bródy János szerint az élet lemondások, megalkuvások sorozata. Ön miről mondott le a zene kedvéért?- Én ezt szerettem, s ma is szeretem csinálni, így nem érzem, hogy bármiről is le kellett mondanom. Ez olyan hivatás, ami kitölti az összes idejét, életét az embernek, ezt nem lehet nyolcórás munkában csinálni. Ugyanakkor rengeteg örömet, boldogságot okoz számomra maga a közönség is, és a dalok is. Élvezet minden új dal.- Mi az, amit szeretne még elérni az életben, milyen tervei vannak a közeljövőben?- Most éppen egy koncertsorozatra készülök, ami egészen másfajta lesz mint az eddigiek. Kis létszámú közönség előtt fogunk zenélni a budapesti Néprajzi Múzeum egyik kis termében, amely egy ékszerdobozra hasonlít. Régebbi dalaim közül sok hallható lesz, az újak egy részét pedig átfogalmazzuk. A televízió jóvoltából, remélem, nem csak az a 150 ember fogja hallani és látni, hanem több százezren dúdolhatnak majd velem e- gyütt.- Mikor tervez országos koncertkörutat, sokan várják mindenütt.- Jövőre szeretnék majd egy új lemezt készíteni, s természetesen ehhez kapcsolódik majd a tűmé is. Ez a ’94-es év furcsa év volt a számomra, hiszen egyrészt sok időt szántam a regenerálódásra, másrészt elgondolkoztam az eddigi pályafutásomról és arról, mi jöhet még. Remélem, helyesen döntöttem, mikor azt a célt tűztem ki magam elé: minél több szeretetek örömet adni az embereknek. Ők nagyon megérdemlik! Mester B. László • Koncz Zsuzsa
