Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15 / 243. szám
1994. október 15., szombat Megyei körkép 5 A HOGYAN IS FONTOS, NEMCSAK A MIBŐL A törvények a védett területeket védik Nemzetiségi központot avattak Baján # A megnyitó résztvevőinek egy csoportja. A nemzeti parkok és a földigénylők között országszerte kialakult viták nagy részében sikerült viszonylag könnyen megegyezni. A Duna-Tisza közén azonban a helyi sajátosságok miatt nehezen kezelhető problémák alakultak ki. Több helyen kevés a felosztható földalap, s azon a kévésén is a Kiskunsági Nemzeti Parkkal kell osztozni. Ebben a helyzetben érthető a földigénylők elkeseredettsége. amit - ellentétben a leginkább elterjedt nézettel - a KNP figyelembe vett. Erről beszélgettünk dr. Tölgyesi Istvánnal, az intézmény igazgatóhelyettesével és Pataky György földügyi előadóval. Vitatott átvétel- Nem most van az a történelmi pillanat Magyarországon, amikor nemzeti parkot lehet kialakítani. Miért ragaszkodnak hozzá mégis? - kérdeztem.- Én sem jelölnék ki most nemzeti parkot - válaszolta az igazgatóhelyettes. - De amit eddig kijelöltek, azzal kötelesek vagyunk elszámolni. A rendszerváltás előtti évtizedekben felsőbb kívánságnak megfelelően a szövetkezetek több mint 10 ezer hektárt adtak át nekünk. Vagy csak kezelésbe vettük, vagy meg is vásároltuk - jósze- rint jelképes összegért - ezeket a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, lápos, mocsaras, nádas, szikes stb. területeket. Most pedig a földalapok miatt kialakult vitákban sokan kétségbe vonták az átvétel törvényszerűségét is - volt olyan település, amelyik ezen az alapon jogilag meg is támadott bennünket -, mivel az eladásokról kevesen tudtak.- Erről a szövetkezeti vezetők gondoskodtak - tette hozzá a földügyi előadó. - Csúcsmunkában hívták össze a közgyűlést, így persze nem volt meg a határozatképességhez szükséges létszám. Másodszor pedig már a kevés is elég volt... Elfelejtett ígéretek- A rendszerváltásnak mindhárom kulcstörvénye - folytatta az igazgatóhelyettes - a részleges kárpótlásról szóló, a szövetkezeti átmeneti és az állami tulajdonú ingatlan sorsát rendező a felosztható földalapba nem tehetők közé sorolja a védett területeket. (Ez alól csupán a lakott tanya körüli védett területek a kivételek: ezek a tulajdonos tulajdonába kerülhetnek a nemzeti park hozzájárulásával.) A védett területeket tehát a rendszerváltás nem akarta megváltozatni, sőt, törvényeivel az adott állapot megtartását támogatta.- A KNP-t azzal vádolják, hogy újabb területeket „hasított ki magának”!- Ez nem felel meg a valóságnak! A törvények alapján a Kiskunsági Nemzeti Park is jelentős nagyságú területekhez juthatott volna, de a visszaosztható földkijelölések során kiderült, hogy egyes helyeken a KNP részesedése túl nagy ahhoz, hogy az igényeknek megfelelő mértékű földalapot lehessen képezni. Ezeken a helyeken nagy volt az ellenérdekeltség, ezért eldöntöttük: törvény ide, törvény oda, megpróbálunk egyezkedni. Minden esetben megvizsgáltuk, mennyi földet lehetne visszaadni anélkül, hogy ez a szakma rovására menne. De bármennyit engedtünk is, partnereink mindig többet akartak.- Ami annál inkább érthető, mivel sok helyen a törvény hibájából nem jutottak jussukhoz!- Mindezekre tekintettel a végső határig - néha még azon túl is - engedtünk. Mégis óriási viták kerekedtek, amelyek idővel politikai színezetet is kaptak, különösen a választások előtt. Fülöpszállásra például három államtitkár is eljött a választási kampányban, s arról döntöttek, hogy kormánybiztost küldenek, aki majd pártatlanul kezeli az ügyet. Tudtuk, hogy ez csak egy választási ígéret - lám, el is felejtették azóta! -, folytattuk tehát tárgyalásainkat. Mivelhogy ennél jobbat nem tehettünk. Előbb-utóbb meg is egyeztünk mindenhol: Izsákon, Szabadszálláson, Kunszentmik- lóson, Orgoványon, s a legproblematikusabb helyeken is: Fü- löpszálláson, Fülöpházán, Bó- csán. Emlékszem, egyszer éppen Fülöpszállásról jöttünk haza egy kimerítő tárgyalás után, amikor hallottuk az autórádióból, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében törvénysértő a szövetkezeti törvény 19. paragrafusának felfüggesztése, ezért visz- sza kell állítani mindent az eredeti állapotba. Ez nagyon kedvezőtlen lett volna tárgyalófeleink számára, de mi ezeken a kérdéseken akkor már túljutottunk. Ahol már megegyeztünk, nem állítottunk vissza semmit. Lezárt ügyek- Ez év márciusában - folytatta a földügyi előadó - az egyik legproblémásabb érdekelttel, Páhival is megegyeztünk. Amikor már mindent lezártunk, újabb kívánságokkal kerestek meg bennünket. Amit kértek, törvényváltoztatással lehetett volna teljesíteni. Ebben már nem tudtunk partnerek lenni. Végül június végéig mindenkivel megegyeztünk, nincsenek lezáratlan ügyeink. — Tévesek tehát az ennek ellenkezőjét állító információk, melyek lapjukban is napvilágot láttak - tette hozzá az igazgatóhelyettes. - Ami annál inkább érzékenyen érint bennünket, mert a közvélemény enélkül sem pontosan volt tájékoztatva. Ha ragaszkodunk a törvény betűjéhez, akkor most 20-30 ezer hektár került volna a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, a településekkel történt megegyezések értelmében azonban csak mintegy tízezer hektár átvétele várható. De az összes védett területnek nyilvánított szántó kilencvenöt százaléka, a gyepterületek kisebbik része, a lakott tanya körüli területek, bizonyos erdőterületek teljes egészében magántulajdonba kerülnek! Kell a jogi garancia- Akkor miért nem adják magántulajdonba a többit is a KNP megszorításaival?- Mertcsakígyleszmegaga- ranciája a területek megvédésének. Ahhoz ugyanis, hogy a magántulajdonos betartsa a földjére vonatkozó természetvédelmi korlátozásokat, megfelelő törvényes háttér és a kompenzációhoz pénz kellene. (Hogy kártalanítani tudjuk a gazdálkodót például azért, mert a korlátozás miatt nem termelhet nagyobb hasznot hozó növényt.) Tartózkodásunkat sajnálatos tapasztalataink indokolják, a felszántott orchi- deás rét, a kiirtott túzokfészkek, és még sorolhatnám tovább.- A 10 ezer hektár milyen úton-módon kerül a nemzeti parkhoz?- Kisajátítással, tehát nem ingyen. Ezzel együtt lesz a KNP saját kezelésű területe mintegy 26 ezer hektár. A nyugati országok kezdeményezésére Európát behálózó, összefüggő nemzetipark-rend- szer kialakításához kezdtek a közelmúltban. Magyarország egyik résztvevője ennek a nagyszabású programnak. Almási Márta Amint arról hírt adtunk, szerdán felavatták a bajai nemzetiségi központot, amely attól kezdve otthona lesz a Baján és környékén élő nemzetiségi embereknek, de a német nemzetiség tekintetében regionális szerepkört is betölt. Három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád közösen létesített itt irodát, mely ben a nemzetiségiek tanácsot, segítséget kaphatnak, de egyben lehetőséget a különböző társas rendezvényekre, a nyelv és hagyomány- ápolásra. A horvátságnak pedig megyénkre szóló otthona lesz az épület, hiszen csak itt élnek nagyobb számban az említett megyét tekintve elsősorban bunye- vác-, de Hercegszántón so- kac-horvátok is. Az új nemzetiségi központ épülete a megyei önkormányzat tulajdonába került, amikor megszűnt itt az Autóközlekedési Tanintézet. A megyei közgyűlés pedig úgy határozott, hogy a legalkalmasabb lesz a létesítményt úgy hasznosítani, hogy ezzel a nemzetiségek régi óhaja és jogos igénye teljesüljön. Gajdú István, a megyei önkormányzat nemzetiségi referense, akinek irodája szintén itt a Szabadság úti épületben kapott helyet, elmondta, hogy a sok szervezet és önzetlen magánember együttműködésével átalakított nemzetiségi központ mindenkinek rendelkezésére áll, aki nemzetiségi létét, identitását erősíteni, anyanyelvét és hagyományait ápolni akarja. Gyuricza Zsolt HARMINCÉRT KRUMPLIT Bő választék a piacon Szántás-vetés előtti munka a földeken • A bácsalmási határban van Mamuzsits János kéthektáros birtoka. Búzát vet majd, de a szántás és a vetés előtt még alaposan megszórja istállótrágyával a tarlót. Sógorával, Letenovics Antallal egy kis traktor segítségével sietve hordják a trágyát, mert a hét végéig el kell készíteni a vetőágyat. (Kép és szöveg: Pásztor Erzsébet) TUP 1 TI Vt INFO HOLDING GROUP "A megtalált kapcsolat" 13* (76) 49*184 az Ön szolgálatára áll:. üzleti hasznát növeli: sikeres befektetés, mert: =t> üzleti adatbázis o adó- és könyvszakértő ri> bróker =í> PR-szakértő =*> bankos =o szervező o jogász mások =£> információ tippek, tanácsadás o befektetés o jó hír, reklám o hitel- és cégminősítés o problémamegoldás o tanácsadás, képviselet és így tovább =t> kevés kiadással jár =£ biztosan megtérül profit orientált o magas reklámértékű =ofolyamatosan megtérülő =$• költségtakarékos =í> versenyképes 1 it B ................... o S 3 Kárpótlási jegyet lopott a betörő Csütörtökre virradóan Kókán egy ismeretlen „mackós” a feltört páncélszekrényből három- százezer forintot, másfél millió forint értékű kárpótlási jegyet és egy rádiótelefont zsákmányolt. Az anyagi kár jelentős, meghaladja a 1,9 millió forintot. Hamis német márkát akart beváltani csütörtökön reggel a Ferihegy I. terminál pénzbevál- tójában D. János huszonhat éves jugoszláv állampolgár, nagykanizsai lakos. De a pénztáros éber volt, és azonnal értesítette a rendőröket. A nagykanizsai fiatalember elmondása szerint egy ismeretlentől kapta a fénymásolással hamisított 100 márkás bankjegyet. A rendőrség eljárást indított az ismeretlen hamisító ellen. Bácsalmáson a pénteki heti piacon szinte minden beszerezhető, ami egy háztartásban szükséges. A konyhai eszközöktől kezdve bútort, ruhaneműt, könyvet, vegyi árut. játékokat kínálnak a piacot járóknak. A legnagyobb forgalmat természetesen a zöldpiac könyvelheti el, ahol a napi levesbe való zöldségen kívül a télirevalót is be lehet szerezni nagy tételben. A krumplit, hagymát, zöldséget egységáron, harminc forintért kínálják. Sárgarépát negyvenért, karfiolt ötvenért lehetett vásárolni pénteken. A legdrágább alma kilója hatvan forint volt, de a kisebb, kevésbé mutatós almából ezért az árért már két kilót mértek. Körtéért, szőlőért negyven forintot kértek a termelők. Zöldségből bőven volt választék, de kevés tojást lehetett kapni a piacon. A tyúktojásért tíz forintot, jércetojásért kilencet kértek a kofák. Ä mák kilója 380, a dióbélé ötszáz forint. A paprika és a paradicsom ára folyamatosan növekszik, 50-60 forint a tölteni való paprika, de a szebbjét már darabra is adták. Egy pár tojótyúk nyolcszázért kelt el, a rántani való csirke kilója 170 forint, a tömött kacsáért 220-at kértek. P. E. Holland-magyar vízügyi tanácskozás A héten hazánkban tartotta soros ülését a magyar-holland vízügyi közös bizottság. A résztvevők elemezték a gemenci terület rehabilitációjával, a Duna hajózhatóságával foglalkozó és más, a holland kormány által anyagilag támogatott programok eredményeit. A bizottság javasolja egy vízgyűjtő területekkel foglalkozó tanácskozás megrendezését Magyarországon. ORSZÁGOS SZÍNESFÉMPIARI ÉS -KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG fiatal, kreatív TERÜLETI KÉPVISELŐKET KERES, akik saját területükön a részvénytársaság üzleti céljának megfelelően alakítják a cég piaci részesedését. Tevékenységük kiterjed a piac elemzésére, stabilizálására és építésére. Munkájukat főállásban, korszerű javadalmazási formában végzik. Számukra intenzív képzést biztosítunk. Elvárásaink: • felsőfokú műszaki végzettség, • néhány éves ipari vagy kereskedelmi gyakorlat, • a magas szintű feladat ellátásához szükséges személyiségjegyek és szaktudás, • saját gépkocsi, jogosítvány és telefon. A fényképes pályázatokat az alábbi címre várjuk: 1389 Budapest Pf. 127, kereskedelmi iroda. (28855) N _____________________________________________J