Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-14 / 242. szám

4 Kultúra-művelődés 1994. október 14., péntek Naptár Október 14., péntek. Névnap: Helén. Névnapozóknak Helén: a Heléna r\ származéka, jelenté- QÉO se világító, fénylő; az ünnepeltek virága a sárga krizantém. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Alán, Beatrix, Bocsárd, Búzád, Do- mos, Fortunát, Hella, Huba, Ilma, Ilona, Krizanta és Lívia nevű olvasóinkat is! Évforduló 50 éve született Kiskunhalason, 1980-ban Budapesten hunyt el Hajdú Ráfis Gábor kritikus. Az ELTE Bölcsészettudományi Ka­rán szerzett diplomát, az egyetemen maradt tanárse­gédnek, majd adjunktus­nak. 1976-tól két évig a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa volt, 1978-tól haláláig a Kritika föszerkesztö-helvettese. Önálló kötetei: Sarkadi Imre (kismonográfia, 1973), Kritikák, esszék, tanulmá­nyok (1984). Ökumenikus naptár A katolikusok ma Szent Kallixus pá­pára, vértanúra em­lékeznek, aki rab­szolgából lett diakónus és a Római temetők (katakombák) őrzője, majd pápa. 222-ben szenvedett vértanúságot. Mi, hol, mikor? • Ma este 8 órakor kezdődik a kecskeméti Tudomány és Technika Házában a Natura Független Film- és Videó- szemle. A vasárnapig tartó ren­dezvénysorozaton harmincki­lenc versenyfilmet mutatnak be. • A pünkösdi gyülekezetekben évente egyszer hálaadó napot tartanak. Október 16-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor Kecske­méten (Bethlenváros 7.) és Kis­kőrösön lesz ilyen találkozó. A kiskőrösi gyülekezet előtt igét hirdet Dobner Győző budapes­ti, a megyeszékhelyen pedig Nyeste Ferenc soltvadkerti lel­kipásztor. Kölcsönbe kapott szobor • Erről a bájos szoborkompozícióról sok minden eszébe jut a nézőnek. Szombaton 11 órakor Kiskun­félegyházán, a városi zeneiskola előtt avatják fel Kun Éva kera­mikus művész A jó és a rossz című alkotását. A szobor a me­gyei önkormányzat nemzetközi kerámiastúdiójának tulajdoná­ban marad, a város csak a felállí­tás és a parkrendezés költségeit fizeti. A Képzőművészeti Lekto­rátus által zsűrizett alkotást pén­teken délután állítják fel talapza­tára, egy kétméteres oszlopra. A szobor egy felhőn ülő ördögöt ábrázol pénzzel a kezében, és egy angyalt harsonával. Az ünnepsé­gen a zeneiskola diákjai műsort adnak. S. E. Partneriskola Rüsselsheimben Kecskemét újabb szállal kö­tődik német testvérvárosához, Rüsselsheimhez. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola hívó szavára egy rüsselsheimi iskola igazgatója válaszolt. A kapcsolatfelvételről Tóth Im- réné, a kecskeméti iskola igaz­gatója adott tájékoztatást.- Hogyan kezdődött a kap­csolat felvétele?- Iskolánk már régóta keres olyan német nyelvterületen levő partneriskolát, ahol tanulóink még jobban elsajátíthatják a nyelvet, s mellette baráti kap­csolatokat is kiépíthetnek. Éz ügyben több testvérvárosnak is írtunk, $ Rüsselsheimből pozitív válasz érkezett. A Werner Hei­senberg Schule igazgatója, Helmut Jährling meghívta isko­lánk delegációját egy kis tapasz­talatcserére, egymás jobb meg­ismerésére, s a konkrét teendők megvitatására.- Milyen eredménnyel zárult a megbeszélés?- A német iskola fiatal in­tézmény, közel négy évtizedes múltra tekint vissza. Mintegy 1800 tanulója van, s tantestülete is 100 fős. Tehát jóval nagyobb a mi intézményünknél. Nekünk az volt a célunk, hogy egy osz­tály létesítsen kapcsolatot egy másik osztállyal. Erre, sajnos, a kinti oktatási formát tekintve nincs lehetőség, de az igazgató­ság ígéretet tett arra, hogy egy közel 15-20 fős csoportot tud­nak fogadni, természetesen utána mi is vendégül látjuk a német gyerekeket. Számunkra ez a kapcsolat a nyelvgyakorlás miatt fontos, nekik inkább tu­risztikai cél Magyarország, s azon belül Kecskemét. Remél­jük, a gyerekek közötti levele­zés rendszeres lesz, erre már most is nagy igény mutatkozik. A fogadó iskola igazgatója fel­ajánlotta, hogy a későbbiek fo­lyamán egy-egy kollégát szíve­sen látnak odakint nyelvgyakor­lás, nyelvtanulás céljából.- Mostani kint tartózkodá­sukkor milyen programokat szerveztek a német vendéglá­tók?- Barátként fogadtak ben­nünket, megmutatták az iskolá­jukat, megismerkedtünk az isko­lában folyó pedagógiai munká­val, a tantestülettel. A hivatalos programokon túl elvittek ben­nünket az Opel-gyárba, s meg­ismerkedtünk a várossal is. Nagy meglepetésünkre fogadott ben­nünket a város főpolgármester asszonya, Otti Geschka is. A kö­tetlen beszélgetés során el­mondta, hogy nagyon örül a kap­csolatfelvételnek, s ez tovább erősíti a két város közti szoros együttműködést. Felajánlotta: megvizsgálja annak lehetőségét, hogy évente egy-két tanuló kint tölthesse nyári gyakorlatát Né­metországban. Utólag bevallom, ez csak titkos vágyunk volt.- Hogyan tovább?- A búcsúzáskor meghívtuk az iskola delegációját egy ma­gyarországi viszontlátogatásra, s természetesen Kiss Ferenc, né­mettanárunk folyamatosan tartja a kapcsolatot velük. Most már a gyerekeké a főszerep. Mester B. László 5 Jókká kivett a dosszi­éból egy cégjelzéses * levelet, és meglobog­tatta Pálma előtt. Találd ki, mit rendeltem Ausztriából? - Neve­tett, mint aki jó tréfát eszelt ki, lobogtatta a papírt, azután nem várt tovább, megmondta: kuká­kat. Mit?! Kukákat! Pálma hátradőlt, a szék két hátsó lábára, pontosan úgy, ahogy a gyerekei szokták, bár nem szabadott nekik, és a meg­lepetéstől alig tudott szóhoz jutni. Kukákat? Jól hallja? Olyan kukákat közvetítek, me­sélte Jókká, hogy gombnyo­mással egy egyszerű szerkezet a negyedére préseli össze benne a szemetet! Nem naponta, ha­nem csak négynaponként kell kiüríteni! Pálma örült, de ahogy férje kristályaiból is csak az illatuk, színük érdekelte, a kukák leírá­sát is csak felületesen nézte át. Egy fax jött, igazgató úr, mondta Margit néni, s Jokkára ugyanolyan odaadó tekintettel nézett, mint negyvenéves tit­kámősége alatt valamennyi fő­nökére. Mielőtt kiment, Jókká egy köteg újságot tett Pálma elé, ol­vasson, amíg kint lesz. Szeret­lek, mondta amikor elment Pálma mellett. A magazinok nem érdekelték Pálmát, gyorsan átnézte őket, sok jó kép volt bennük, és rossz szöveg, egy négyoldalas, olcsó papírra nyomott újságot kezdett el olvasni. Eleinte nem akart hinni a szemének, majd a ször­nyűség, amit látott, felülmúlt minden képzeletet. Fényképek, két teljes olda­lon, mintha kitüntetésekről számolnának be, sportolók, olimpiák után, mondjuk férfiak, nők vegyesen. De a képek fe­kete keretben voltak, és a szö­veg is másról tudósított, nem kitüntetésekről. „Mauer János, szabó. Hat hónapja hiába vá­runk. Egyetlen apánk. - Kis­berki András, sorkatona. Most múlt egy éve annak a borzasztó napnak, amikor elveszítettünk. - Schubert József, sorkatona. Életed, sok szép terved csak álom maradt. - Józsa Jolán, édesanya. Talán napsugár vagy, talán csillag. Mindig hazavár­nak gyerekeid. -■ Andorka An­dor, kiskatona. Tizennégy hó­napja veszítettünk el. Szeret­teid.” - Az eltűntek és a halot­tak képei fölött ez á mondat állt: „A bűnösök felelni fog­nak.” Lejjebb egy közlemény, X. Y. ismert, nemzetközi jo­gász az elmúlt évet a Kataszt­rófa Esztendejének nevezte. Pálma nézte az újságot, majd hangtalanul sími kezdett. Mi­kor meghallotta Jókká lépteit, gyorsan megtörölte a szemét, és az újságot letette. Jókká számokat írt egy pa­pírra, és félig hangosan, félig magának azt mondta, ha tízezer forintot most azonnal postára tudna adni, százezret nyerne vele. Pálma hosszan nézett a fér­fira, akit - most lesz az évfor­dulója - három éve szeret, és azt mondta, tud neki tízezer fo­rintot adni. A szeretett férfi a meglepe­téstől letette a papírt az asztalra, és azt kérdezte, komolyan gon­dolja? Majd, hogy ne vicceljen vele. Miért járkálna tízezer fo­rinttal a zsebében? És miért ug­ratja? Pálma kinyitotta a táská­ját, és az asztalra tette a pénzt. Azt mondta, használja egész­séggel, majd visszaadja, ha tudja. Repesett az örömtől a férfi. El is felejtette megkérdezni, *■ m mmmmmmmmmmmmmmmmmm hogyan állt elő a szerencsés véletlen, helyette magyarázni kezdte: ez a tízezer azért kell neki, hogy lekösse azt a ke­ménypapír-szállítmányt, ami­ből a porcelánokhoz szükséges dobozokat elkészítteti, és hogy napokon, mit napokon, pillana­tokon belül lebonyolódik a do­log, és minden nehézség nélkül visszaadja. Már itt kellene lenni a határon a porcelánszál­lítmánynak, szól Margit néni­nek, hogy hívja fel a vasutat, hátha megérkezett már, és ha itt van, az rengeteg pénzt je­lent. Pálma nem értette, milyen porcelánokról beszél, az össze­függést sem értette, hogy jön a tízezer forinthoz a porcelán, egyáltalán, miféle porcelán­készletekről van szó, kezet mosott, és nem akart többet a pénzről beszélni. Átült egy másik székbe, * kinézett az ab­lakon, és boldog volt. A nagy örömök, gondolta, az intenzív élet és az életszeretet ajándéka. Biztos volt benne, hogy meg­érdemlik, megszenvedtek érte. Jókká Pálma térdére tette a ke­zét, szép hosszú ujjaival simo­gatta a térdkalácsát, s így ma­radtak — nem, soha nem lehet betelni vele -, amíg valaki csengetett a külső ajtón. Az iroda ajtaját azért kellett zárva tartani, mert a lépcsőházból be­jártak lopni az irodákba, és üres papírdoboztól a hamutar­tóig mindent elvittek. (Folytatjuk) Filmre viszik Jézus életét? Magyarországon a rendszer- váltás mellett hatékony szellemi változásra is szükség van. Fon­tos az egyetemes egyházi kul­túra értékeinek feltárása, meg­őrzése és ennek filmen való bemutatása. Ennek a célnak a megvalósításáért jött létre a JÓ HÍR Nemzetközi Keresztény Film Alapítvány - hangzott el a szervezet tegnapi budapesti saj­tótájékoztatóján. Berta László, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a JÓ HÍR a keresztény kultúrát követő, de politikai pártoktól, intézmé­nyektől, felekezetektől függet­len, nonprofit alapítványként kíván működni. Terveik között szerepel az egészségüggyel, a családdal, valamint a termé­szetvédelemmel foglalkozó ok­tató- és reklámfilmek készítése, valamint a börtönviseltek társa­dalomba való visszatérésének segítése és a folyamat filmen történő dokumentálása. Az ala­pítvány képviselői arról is be­számoltak: szeretnék játékfil­men bemutatni Jézus életét, az eddigi művészeti alkotásoktól eltérő felfogásban. Tanácskozás a múzeumokról Várhatóan fél év múlva a kor­mány elé kerülhet a múzeumi törvény - jelentette be Török András, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára Székesfehérvárott, a múzeumigazgatók és az intéz­ményeket fenntartó megyei ön- kormányzatok képviselőinek ma záródó tanácskozásán. A tör­vényjavaslatot - mondta - szak­mai konszenzus alapján akarják megalkotni. Az előkészítés egye­lőre két irányban folyik: vagy klasszikus múzeumi törvényt al­kotnak, vagy pedig - s a szakmai közvélemény mindinkább ezt támogatja - a kulturális ingóö­rökség védelmét biztosító, sorsát megnyugtatóan szabályozó ja­vaslatot dolgoznak ki. Ez utób­binál különösen nagy hangsúlyt kapna a műtárgykivitel szabá­lyozása. A székesfehérvári esz­mecsere egyik célja éppen az, hogy segítséget adjon a törvény- tervezetet kidolgozó szakembe­reknek. Egyebek között indítvá­nyokat várnak arra, hogy miként oldják meg az átalakulóban levő múzemi szervezet szakfelügye­letének a feladatát. Nyelvi rokonaink Oroszországban Ismét megrendezik ezentúl a Rokon Népek Napját a szombat- helyi Berzsenyi Dániel Tanár­képző Főiskolán, ahol három éve működik az uralisztikai tanszék. Az ennek jegyében szervezett idei nemzetközi tanácskozás tegnap kezdődött, s azon a hazai kutatókon kívül finn, észt, zűr­jén, cseremisz, vogul és osztják nyelvészek vesznek részt. A központi téma a nyelvi helyzet és a nyelvi tervezés a finnugor és szamojéd népeknél. Mint Pusztai János, a főiskola főigazgatója, az uralisztikai tanszék vezetője új­ságíróknak elmondta: a két vi­lágháború között ismétlődően megrendezték a Rokon Népek Napját. A hagyomány újjáélesz­tése azért is fontos, mert az oroszországi kis rokon népek a nemzeti ébredés szakaszába ju­tottak, s ebben az anyanyelvnek mint a nemzettudat és a kultúra hordozójának rendkívül nagy szerepe van. Az ilyen konferen­ciák a nyelvi tervezés általános tapasztalatainak felhasználásá­val tudnak segítséget adni. A bábosoknak Baján A megyei pedagógiai intézet és a bajai ifjúsági ház bábos szakmai továbbképzéssel sze­retne segíteni azoknak a pedagó­gusoknak, akik szükségét érzik, hogy munkájukat változato­sabbá tegyék. A tanfolyamra Bruzlai Czifra Erikánál lehet je­lentkezni a 79/326-242-es tele­fonon. A továbbképzést mege­lőzően 19-én 10 órakor Kós La­jos bábkiállítását nyitják meg az ifjúsági házban, mely egy hóna­pig tart nyitva. NEMZETISÉGI PEDAGÓGUSOK Vissza a gyökerekhez Ivan Staglicsity tanár úr szep­tember óta ismerkedik a horvát nyelvi múlttal a Bácskában. Munkáját rendkívül megnehe­zíti az, hogy ugyan találkozott már a bajai, garai bunyevác nemzeti kisebbség képviselői­vel, nemigen értik egymás nyelvét. Staglicsity úr ugyanis Sibenikben született, Zadarban és Zágrábban tanult és dolgo­zott. 0 a mai horvát nyelv ta­nára. Ezzel szemben a Magyar- országra mintegy 300 évvel ez­előtt betelepített idős bunyevá- cok és sokácok tájnyelven, a fi­atalok pedig a szerb és a horvát nyelv keverékén beszélnek.- A két nyelv között ugyan nem nagy a különbség, de négy éve mindkét (korábban erőlte- tetten egyesített) nyelv önálló­sult. Új helyesírás van érvény­ben, és az idegen eredetű kifeje­zéseket a mai horvát nyelv igyekszik kiszorítani. Átnéztem a főiskolai könyvtár horvát nyelvű könyvgyűjteményét. Sajnos kevés az a szakkönyv, ami ma még haszálható. Bizo­nyos múlt századi irodalmi al­kotások kivételével majdnem teljesen fel kell újítani a könyv­tár állományát. Staglicsity tanár úrnak jelen­leg 12 állandó hallgatója van a bajai Eötvös József Tanító­képző Főiskolán. Közülük ke­rülnek majd ki a nemzetiségi óvodapedagógusok és a nemze­tiségi szaktanítók. Tapasztalatai szerint a horvát nemzeti kisebb­ség most felnövő nemzedéke már csak elvétve beszéli a déd- szülők nyelvét. A nagyszülők és • Ivan Staglicsity a szülők odahaza nem beszéltek bunyevácul, tehát az unokáknak most mindent elölről kell kez­deniük. Van kiért, hiszen soka­sodnak a Bácskában a horvát nemzetiségi óvodák, a népi ha­gyományokat ápoló szakkörök és egyesületek. Baján a nemzetiségi és ide­gen nyelvi tanszék az 1987— 88-as tanévben önállósult. Je­lenleg 19 oktató és 3 (német) óraadó pedagógus foglalkozik az utánpótlással. A horvát lek­tori munkát Staglicsity úr látja el, rajta kívül pedig 3 német és 2 angol lektor foglalkozik a hall­gatókkal. A tervek szerint 1995-től kétlépcsős, (4 éves) tanítóképzést vezetnek be. A választott idegen nyelvet 8 szemeszterben hallgatják majd a szaktanítók és 7 félévben a óvónőjelöltek. Király L.

Next

/
Thumbnails
Contents