Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-13 / 241. szám

Szüreti bál Szentkirályon A hagyományokhoz híven az idén is lesz szüreti bál Szentkirályon. Október 15-én, 14 órakor indul a felvonulás, mely az esti órákban népi-1 tánc-bemutatóval és ünnepi műsorral folytatódik a műve-1 lődési ház épületében. A rendezési terv véleményezése Ma délután ülést tart a laki­teleki önkormányzat telepü-1 lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága. Ez alka­lommal a rendezési terv véle- p ményezéséről és a Házat, Ha­zát Alapítvány lakiteleki programlehetőségeiről tárgyal a bizottság, melynek javasla­tai a testület elé kerülnek. Új gazdát keres a kólagyár A tiszakécskei kólagyár dolgozói az egyik országos lapban olvastak arról, hogy | Puskás Öcsi és üzlettársa üdí-1 tőital-gyártással foglalkoznak, s éppen a kécskeihez hasonló telepet keresnek megvételre. A Petőfi Népe szerkesztősége | ennek érdekében közbenjárt Zwack Péternél, a kécskei gyár tulajdonosánál, aki meg­ígérte, hogy lépéseket tesz az ügyben, hiszen számára min­dig fájdalmas, ha be kell egy gytirat zárni. Zwack úr a na- | pókban telefonált és közölte: I beszélt Puskás Ferenccel, aki I csak az üzlettársával való egyeztetés utált tud nyilat- f kozni. Kerekdombiak közgyűlése Október 15-én, szombaton ülésezik a tiszakécskei Kerek- ! dombért Kör. Erős Józseftől, a társaság elnökétől megtudtuk, | hogy a megválasztott tiszt­ségviselők mandátuma ez év­ben lejár, ezért esedékes az új­raválasztásuk. Az egyesület célja egy olyan hatékony ér­dekképviseleti szerv működte-1 tése, amely szem előtt tartja a település társadalmi, kulturá­lis és sporttevékenységének fejlődését. Az ülésen beszé­lt mólót tartanak az idei munká­ról és az egyesület előtt álló 1 feladatokról. A kör nehéz fel­tételek között dolgozik, ennek | | ellenére színvonalas rendez- ;; vényekkel gazdagítja a kerek­dombiak életét. Gázlánggyújtás Kocséron Október 21-én, délután 5 órakor ünnepélyes gázláng-g gyújtás lesz Kocséron. A földgázvezeték utolsó szaka­szának nyomáspróbáját már elvégezték, és a befejező munkálatokon dolgoznak a | szakemberek. A gázláng meggyújtását követően, 18 I órakor magyamótaesten ve­hetnek részt a kocsériak, ahol I a fővállalkozó, Bállá Ferenc értékes ajándékokat sorsol ki az új gázfogyasztók körében. | Az ünnepséget a tornaterem- •; ben rendezik meg. Fotókiállítás Fotókiállítás nyílik 17-én, 1 Képek a '80-as évekről cím­mel a szentkirályi faluházban. A fotók a régi ünnepeket, bá- | lakat és a falusiak közös ren-1 i dezvényeit örökítik meg. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke A szentkirályi téesz sorsáról a tagoknak kell dönteniük • A téesz sorsa tisztázatlan, de legalább a környéke legyen rendben. Képünk a szövetkezet irodája előtti, őszi nagytakarítást örökítette meg. Döntés előtt áll a Szentkirályi Mezőgazdasági Szövetkezet tagsága. Mi legyen a téesz sorsa? Jogutód nélkül megszűn­jön, vagy működjön tovább? A jelenlegi elnök, Bálint Miklós elmondta, hogy ehhez a döntés­hez a tagság kétharmadának a szavazatára van szükség. Ebben az évben már három közgyűlést tartottak, kettő azonban határo­zatképtelen volt, ugyanis a 654 tagból csupán 150-en jelentek meg. A megismételt gyűlésen is csak a múlt évi zárszámadást tudták megvitatni. Pedig a faluban éppen amiatt zúgolódnak az emberek, hogy semmi nem történik a szövetke­zetben, az ott maradt adminiszt­rátorok és vezetőségi tagok las­san felélik a vagyont. Tizenné­gyen dolgoznak főállásban, magyarázza Bálint Miklós. He­ten igazgatósági tagok, egy személy az elnök igazgató, hárman a felügyelőbizottság, s ugyancsak hárman a szociális bizottság tagjai. Ezek az embe­rek azokat az ügyeket intézik, melyeket a téesz összeszedett a negyven év alatt. Ide tartozik például a villanyhálózat és a vízvezeték fenntartása, a szőlő bérbeadása, valamint a sertés- felvásárlás. Az utóbbi azonban önfenntartó. Szolgáltató szere­pet is vállalt a szövetkezet: a ta­goknak ingyen készítik az adó- elszámolást, intézik a nyugdíja­zást, társadalmi biztosítást, csa­ládi pótlékot. A földadásvétele­ket is helyben rendezik. A szövetkezet vagyoni hely­zetéről szólva elmondta az el­nök, hogy 1992-ben csődöt je­lentettek. Azóta minden adós­ságukat kifizettek úgy, hogy a téeszből mintegy 54 millió fo­rint értékű vagyont kiárultak. Tízmillió-hétszázezer forint ér­tékű kárpótlási jegyük van, amit egyelőre nem kapnak meg a Budapest Banktól. A téeszből kivált tagoknak kiadták a rész­jegyeket, fejenként 8300 forin­tot. Az utóbbi időben 220-an léptek ki a szövetkezetből. Bá­lint Miklós abban bizakodik, hogy a maradék 400 téesztag ta­lán már határozatképes lesz. Mint megtudtuk, a szentkirá­lyi szövetkezet október 17-én, délelőtt fél tízkor tartja közgyű­lését a helyi művelődési ház­ban. A téesz sorsa a tagok kezé­ben. Vajon most tudnak-e dön­teni? A BIZOTTSÁG ELNÖKE SZERINT A pénz elosztása az igazgatók dolga A tiszakécskei pedagógusok és intézményvezetők, valamint a fenntartó önkormányzat között már hoszú hónapok óta harc fo­lyik az F-kategóriába sorolásról. A pedagógusok érdekeik egyez­tetése végett létrehozták a Kécske Jövője Kulturális Egye­sületet. Elnöke Faludi László, a helyi ipari iskola igazgatója, társelnöke Hegedűs Béla refor­mátus lelkész, a pedagó­gus-szakszervezet képviselője pedig Vízhány óné Eszes Emma tanár. Az egyesület nemrégiben levelet intézett az önkormány­zathoz, amelyben igen kemény hangnemben sérelmezik a hiva­tal hozzáállását az őket megil­lető F-kategóriához. Az isko­láknak átutalt és a tanárok között elosztandó pénzek ellentéteket szülnek a munkatársak között. Ez nem csak káros, de a béreket tekintve a pedagógusszakma megcsúfolása. Nem beszélve ar­ról, hogy már május óta halogat­ják a végleges döntést - írják le­velükben az egyesület vezetői. A pénzügyi ellenőrző bizott­ság legutóbbi ülésén tárgyalt az ügyről, melynek állásfoglalását, javaslatait a képviselők elé ter­jesztik. A bizottság elnöke, Baji Mihály a következőképpen vé­lekedik a történtekről:- A kulturális egyesület leve­lében azt sérelmezi leginkább, hogy érdekképviseletüket nem vontuk be a bizottság több hó­napos előkészítő munkájába. Ezzel személy szerint nem értek egyet, mert úgy tudom, márci­usban volt érdekegyeztető fó­rum az önkormányzat és a peda­gógusok között - mondja Baji Mihály. - Levelüket tudomásul vettük és a jegyzőkönyv alapján utánanézünk a fórumon elhang­zottaknak. Véleményem to­vábbra is az, hogy az önkor­mányzat meghatározott egy pénzügyi keretet az F-kategória kifizetésére. A pedagógusok kö­zötti elosztás a törvény értelmé­ben már az igazgatók dolga. Abban igazuk van, hogy nem kellett volna mindezt szeptem­berig halogatni, de a pénzügyi bizottság nem tud ezért felelős­séget vállalni. A testület konkré­tan két intézményvezetőnek ja­vasolt béremelést, ezt talán egyeztetni kellett volna a szak- szervezet javaslatával. Azt vi­szont mindenképpen meg kell említenem, hogy a bizottság előtt ismeretlen az a kompetens személy, aki az érdekegyezető tanács elnöke, és együttműkö­désre törekszik a vitás kérdések megoldásában. Nagy Irén A tiszakécskeiek befogadtak engem-Úgy érzem magam Kécs- kén, mintha otthon lennék - val­lotta a minap Bozsó János fes­tőművész, akinek önálló kiállí­tását nyitották meg a hét végén az ókécskei iskola galériájában.-Szeretek itt, sok barátom van a városban, s a kécskei tájat nem lehet megunni - folytatta a festőművész. Úgy tűnik, ez a „szerelem” nem egyoldalú, hiszen Tisza­kécske önkormányzata az idén két kécskei polgár mellett a Kecskeméten élő művésznek adományozta a díszpolgári cí­met. Nem ok nélkül, hiszen Bo­zsó János lassan két évtizede, hogy rendszeresen jár Tisza- kécskére, hetekig abban az al­kotótáborban él és dolgozik, aminek maga is alapítója volt. A város vendégszeretetéért cse­rébe már számtalan festményt ajándékozott Tiszakécskének.- Nagyon meglepett, hogy engem is díszpolgárrá avattak - mondta Bozsó János. - Úgy ér­zem, nemcsak én szerettem meg a várost, de a kécskeiek is befo­gadtak engem. A szülővárosom ugyan Kecskemét, de úgy lát­szik, ott még nem tettem-eleget. Voltam 70 éves, de annyit sem mondtak, hogy Isten éltessen. Pedig jólesett volna. • Bozsó Jánost a kiállításán műsorral köszöntötték a gyerekek. Közgyűlés a Solohovban Hasonlóan Szentkirályhoz, Tiszakécskén is közgyűlést tart a napokban a Solohov Szövet­kezet igazgatósága. A gyűlést részközgyűlések formájában, körzetenként, október 20-án, 21-én, 24-én és 25-én rendezik meg. Erős József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy minden évben tájékoztatót tartanak tag­jaik és a kívülálló üzletrész-tu­lajdonosok részére a szövetke­zet helyzetéről. Ez alkalommal a kárpótlási és az élő részarány­tulajdonok kiadásáról lesz szó. Az új földtulajdonosok eldönt­hetik, saját maguk vagy a szö­vetkezet által kívánják-e földjü­ket megműveltetni. A közgyűlésen tájékoztató hangzik el az eltelt időszak eredményeiről, az üzletrésszel kapcsolatos tudnivalókról, va­lamint a szövetkezet belső át­alakítási lehetőségeiről. Negye­dik napirendi pontként beszá­molót tart a felügyelőbizottság, majd ezt követően a résztvevők is elmondhatják véleményüket, észrevételeiket. Váratlanul megüresedett a kertészeti kft. igazgatói széke Mindenkit megdöbbentő hir­telenséggel hunyt el néhány napja a tiszakécskei Kertészeti Kft. ügyvezetője, Szeidl Má­tyás. Váratlan halálával meg­üresedett a társaság igazgatói széke, amelyet a működés za­vartalansága érdekében minél hamarabb be kell tölteni - tud­tuk meg Pataki Mihálytól, a Szikrai Állami Gazdaság végel­számolójától. A Kertészeti Kft. tulajdonosa az állami gazdaság, amely jog­utód nélküli megszűnéssel vég- elszámolás alatt áll. Ezért a pénzügyi helyzettől függően a jövőben nyilvános pályázatot írnak ki a kft. eladására. Mindez azonban nem zárja ki az igazga­tói feladatok ellátását, a terme­lés irányítását, melyre megfe­lelő szakember személyét kere­sik. Az alpári óvoda új vezetője • Balról Lászlóné Kiss Gabriella a kislányával, mellette Po- lyákné Kádár Katalin és Pappné Bálint Zsuzsa. Tiszaalpáron rövid ideje Lászlóné Kiss Gabriella szemé­lyében új vezetője van az óvo­dának. A csongrádi származású óvónő egy évre ideiglenesen kapta kinevezését az önkor­mányzattól, mivel az állás be­töltésére beadott pályázatok el­bírálásánál a testület nem volt határozatképes.- Ének-zene tagozatos álta­lános iskolában, majd óvónő­képző szakközépiskolában vé­geztem - mesél magáról Gabri­ella. - Már ekkortájt is vonzód­tam a gyerekekhez és szívesen részt vettem bármilyen közös­ségi munkában. 1989-ben be­iratkoztam a szarvasi óvónő­képző főiskolára, ahol azóta be­fejeztem a tanulmányaimat. Je­lenleg a budapesti főiskolán óvodamenedzser szakon tanu­lok.- Hogyan került kapcsolatba Alpárral?- 1990-ben hallottam arról, hogy Csongrádtól 20 kilomé­terre, ezen a településen, óvó­nőket keresnek. Mivel a távol­ságot nem tartottam áthághatat- lanul nagynak, úgy döntöttem, hogy itt fogok dolgozni. Ma már tudom, helyesen, hiszen a községnek óriási szüksége volt és van a jó) képzett pedagógu­sokra, míg Csongrádban min­den évben egész osztályok ke­rülnek ki, akik ilyen képesítés­sel rendelkeznek.- Mit hoztak az Alpáron el­töltött évek?- Csak 1992-ig dolgoztam, mert ekkor megszületett a kis­lányom, Zsanett. Két hónapja tértem vissza ismét az óvodába, amikor a vezetői állásra benyúj­tott pályázatom alapján engem neveztek ki ideiglenesen az in­tézmény élére. Semmiképpen sem szeretném a pedagógusi munkát háttérbe szorítani a ve­zetői feladatok miatt. Ezért is örülök, hogy a kinevezésem egy évre szól, hiszen így meggyő­ződhetek arról, tudom-e mások és a saját megelégedésemre jól irányítani az intézményt úgy, hogy közben egy kicsit óvónő maradok. Tóth Katalin A fő érdem a karbantartóké Új kerítést és parkot építettek a tiszaalpári Átpád Fejedelem Általános Iskola elé. Az elöre­gedett, életveszélyes nyárfákat kivágatták, helyükre hársakat ültettek. A kertben üde pázsit zöldell, tujákkal. Szép látványt nyújt az épület új, barna színű fakerítése is. Az iskola igazga­tójától, Lengyel Józseftől meg­tudtuk: a munkához hathatós segítséget nyújtott a község polgármesteri hivatala, de a fő érdem az iskola három karban­tartójáé: Góg Mihályé, Hürkecz Sándoré, Borsi Sándoré.

Next

/
Thumbnails
Contents