Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-13 / 241. szám

hétről hétre HOLNAP: PREMIER A SZÍNHÁZBAN Feketeszárú cseresznye Hunyady Sándor 1930-ban írt Feketeszárú cseresznye című darabjának holnap lesz a premi­erje a kecskeméti Katona József Színházban. A darab első része az első világháború utolsó évé­ben játszódik, amikor Bácska még a Monarchia része volt. Utána a szerb megszállás, de még a trianoni békeszerződés előtt folytatódik a történet. A különös szerelmi háromszög egy huzatos világban játszódik. Minden pillanatában iszonyatos erővel jelentkeznek az etnikai feszültségek a magánéleti szféra mögött is. A darab rendezőjének, Illés Istvánnak jól sikerült a szerepe­ket kiosztani. A három fősze­replő - Vitéz László, Fehér Il­dikó és Zubomyák Zoltán - meggyőző játékkal hálálja meg a bizalmat. A nézők tanúi lehet­nek az első felvonásban egy epizódszerep lélegzetelállító megformálásának is, Sirkó László alakításában. A kecskeméti közönségnek most, ebben a darabban mutat­kozik be Fehér Ildikó, akit Illés István még Miskolcról ismer. A direktor tavaly ismét látta egy VÁLASZ A KÉPVISELŐI INTERPELLÁCIÓRA Mi történt a testvérvárosban? rokonok szánalmas szerepében tettük tiszteletünket Arcu- eil-ben. Ennek előzménye volt! 1993 nyarán 40 fős sportdele­gációt láttunk vendégül francia testvérvárosunkból. Önerőből, a helyi sportbarátok nem csekély anyagi áldozatával tettük ezt - szokásunkhoz híven - felsőfo­kon. Tehát a mércét magasra ál­lítottuk, a városközpontban egy színvonalas panzióban helyez­tük el őket. Nem értem a képviselő úr azon felvetését, hogy nekünk 14-18 éves gyerekekkel kellett volna feltölteni csoportunkat, amikor a franciák is vegyes korosztállyal jöttek. Mi éppen olyan szeretettel fogadtuk az óvodáskorú sakkozókislányt középkorú édesapjával, mint a mindig mosolygó néger néni­két. Terméfezetesen a franciák is megtettek minden tőlük telhe­tőt. Vezetőiknek csak az lehe­tett kínos, hogy szétszórtak bennünket a szélrózsa minden irányába: iskolai tornaterem, családok, vendégház. Mi ezt zokszó nélkül tudomásul vet­tük, mert tudjuk jól, hogy Párizs vonzáskörzetében milyen mé­regdrágák a szálláshelyek. Dr. Taraczközi István képvi­selő úrnak azt üzenem, hogy a jövőben ne kreáljon ügyet olyanból, amelyhez annyi köze van, mint a párizsi Szafaripark vezérbikájának a kecskeméti vadasparki őzsuta megterméke­nyítéséhez - írja válaszában Sugár György. Múlt heti oldal-összeállítá­sunkban tudósítottunk dr. Ta­raczközi István önkormányzati képviselő interpellációjáról. A Kecskemét testvérvárosában, Arcueil-ben járt sportdelegáció ügyét feszegette a szenátor. Su­gár György, a Napsugár Sza­badidősport Egyesület elnöke az alábbiakban reagál az el­hangzottakra:- Dr. Taraczközi István ön- kormányzati képviselő alapo­san félretájékoztatta a képvi­selő-testületet. Állítása szerint 60 éven felüli idős emberekkel túráztunk idén nyáron Arcu­eil-ben. Ez nem igaz. A 40 fős utazó keretből csak egyetlen „túlkorosát” nevezzen meg! Az sem igaz, hogy nehézségekbe ütközött volna a labdarúgó­torna, hiszen „kivénhedt” csa­patunkkal simán megnyertük a kupát. A képviselő a francia csalá­dokat sajnáltatja, hogy kénye­sek a szabadságukra. Erről any- nyit, hogy szó sincs itt kegy­gyakorlásról. Mi nem a szegény • A kecskeméti focisták Arcueil-ben, akiket a képviselő hatvan éven felüli játékosoknak nevezett. • Vitéz László mint Dusán (balról) és Fehér Ildikó Irina szere­pében (jobbról) a huszárokkal. előadásban és szerződést kínált neki a hírős városba. A szerző­dés megkötése után mondta el Fehér Ildikó, hogy ő tulajdon­képpen kecskeméti. A direktor megkérdezte, hogy miért nem mondta ezt hamarabb, mire a művésznő így válaszolt: nehogy azt higgye az igazgató, hogy csak ezért akar jönni. Panaszkodó nővérek Lapunkban többször be­számoltunk a kecskeméti me­gyei kórház ápolónőhiányá­ról. Több nővér azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy lenne hozzáfűznivalójuk a témához. Elmondásuk szerint két to­vábbképző osztályt szerveznek a kórházban, azonban a máso­dikra állítólag nincs pénze az in­tézménynek. A kórház ezért a megyei munkaügyi központhoz fordult segítségért és a bajok ekkor kezdődtek: a második 45 fős csoport ugyanis hátrányos helyzetbe került. Az egészség- ügyi szakiskolát illetve szakkö­zépiskolát végzett nővéreknek nem a tanulás ellen van kifogá­suk. Tudomásuk szerint ugyanis a jogszabályok alapján valóban el kell végezniük 1998-ig a to­vábbképzést, hogy a munkakö­rükben maradhassanak. Ettől függetlenül különösnek tartják, hogy már most olyan levelet írt az ápolási igazgató a munkaü­gyi központnak, melyben az áll: „Amennyiben egy éven belül nem szerzi meg a felnőtt szaká­polói képesítést, úgy ebben a munkakörben tovább nem tu­dom foglalkoztatni. Munkavi­szonyát, ha nem nyer szakképe­sítést, felmondással kénytelen leszek megszüntetni.” Miközben ápolónőhiány van a kórházban. A most tovább­képzésre kötelezett nővérek - akik egyben tiltakoznak a kór­ház által használt átképzés kife­jezés ellen - megmutatták szak­középiskolai bizonyítványukat, amely általános ápoló- illetve általános asszisztensi munkakör betöltésére jogosít. Továbbá gyakorló szakápolói és gya­korló szakasszisztensi feladatok ellátására ad lehetőséget. A bi­zonyítványban az is szerepel, hogy azt szakoklevélnek kell tekinteni. Ennek ellenére - ha nem végzik el a 10 hónapos tan­folyamot - az égető nővérhiány ellenére egy év múlva az utcán találhatják magukat. Különös­nek tartják, hogy eddig minden munkahelyi papíron ápolónő­ként tartották őket számon egé­szen szeptember 15-éig. Akkor kelt az ápolási igazgató levele a munkaügyi központhoz, amely­ben már gyakorló ápolónőként vannak megemlítve. Azt azonban végképp nem ér­tik: hogyan kerül a képbe a munkaügyi központ? A nővé­reknek ugyanis ehhez a hivatal­hoz kell kötelezően „kérelem­mel” fordulni. A 10 hónapos képzés díja 52 ezer forint. Amennyiben nem végeznek si­keresen, ezt a pénzt a nővérek­nek kell saját zsebből visszafi­zetni. Ráadásul attól is tartanak: ha egyszer otthagyják az ápoló­női hivatást, a megyei munkaü­gyi központhoz többé már nem fodulhatnak átképzési támoga­tásért. Dr. Fáy Tamásné, a megyei kórház ápolási igazgatója a fel­vetett problémákról elmondta, hogy a munkaügyi központ által finanszírozott osztályba épp azok az ápolónők kerültek, akik stabil munkaerőnek számítanak és hosszú távú tervek is vannak velük. A két osztály névsorát egyébként az oktatási referens - a főnővérek véleményének ki­kérése után - állította össze. Ennek ellenére aki nem írja alá a munkaügyi központhoz a ké­relmet, átteszik a másik cso­portba. Az egy éven belüli fel­mondás pedig - ha nem végzi el a tanfolyamot a nővér - a mun­kaügyi központ kérésére került be a levélbe, mert ez a támoga­tás feltétele. A központ segítsé­gére nagy szükség van. Más­ként elképzelhetetlen a 350 nő­vér kötelező átképzése öt éven belül, amit jogszabály ír elő. A két most induló csoport képzé­sének költsége egyébként több mint hárommillió forint. Az ápolási igazgató hangsú­lyozta: a kórházban éppen az ápolónőhiány miatt minden nő­vérre és asszisztensre szükség van. Á. E. - M. Gy. Fél évszázada gyűjti az érméket Októberben köszöntötték a Magyar Éremgyűjtők Egyesü­lete kecskeméti csoportja titká­rát, Leányfalusi Károlyt abból az alkalomból, hogy negyedszá­zada tölti be társadalmi munká­ban önzetlenül választott tiszt­ségét. A ritka jubileum alkalmá­ból az éremgyűjtőkhöz illő tárggyal is kedveskedtek neki a gyűjtőtársak: meglepték Kecs­kemét neves fiáról - Katona Jó­zsefről - készült ezüst emléké­rem egyedi darabjával. Leányfa- lusi Károllyal gyűjtői, szakírói munkájáról beszélgettünk.- A háború idején, 1944-ben - éppen ötven évvel ezelőtt - kezdődött. Budapestem voltam a nagyszüleimnél, akik befogad­tak egy lengyel menekült kis­lányt, aki nekem adta a Len­gyelországból áthozott fémpén­zeit. Majd - még a háború alatt - szovjet, bolgár, román pénzek kerültek hozzám. Ettől kezdve nem volt megállás, a duplákat elcseréltem, s ezekért újabb da­rabokat kaptam.- Mely országok pénzeit gyűjti?- A világ országainak fém­pénzeit gyűjtöm, ehhez később még hozzájöttek a különféle zse­tonok, bárcák és papírpénzek is. Minden kor pénzeit berakom a gy űj temény embe.- Hogyan kapcsolódik a gyűjtéshez a katalóguskészítés?- Szorosan kötődik hozzá, hiszen a gyűjtés vezetett el a • Leányfalusi Károly gyűjteménye egy részével. pénzek kiadásának, verésének, darabszámának kutatásához. Mivel bankban dolgozom, így hamarabb hozzájutok az újon­nan kiadott jubileumi és for­galmi pénzek adataihoz. Az el­sőnek megkapott irodalmat jól fel tudtam használni a közel­múltban elkészült, majd kiadott magyar fém- és papírpénzek ka­talógusainak összeállításához. Társszerzővel elkészítettem a Korona-fillér, Pengő-fillér és a Forint-fillér fém- és papírpénz katalógusát. Ezenkívül még kü­lönböző szakfolyóiratokban is jelentek meg publikációim. Kenyeres Dénes A HALASI ÚTI ISKOLÁBAN Népdaléneklő verseny A zalaegerszegi direktor is pályázik? RÖVIDEN 0 A helyőrségi klubban ok­tóber 17-én 16 órakor nyílik Mogyoró István festőművész kiállítása. Megnyitót mond Du- lity Tibor. A kiállítás október 18-26-áig tekinthető meg 10- 18 óráig. 0 Ünnepélyes külső­ségek között nyílik meg október 21-én az Aranyhomok Szállo­dában a kecskeméti forintos já­tékkaszinó. Az úgynevezett aranygolyó-gurítás után, 20 órakor tűzijáték lesz. 0 Hamis kulcs segítségével jutott be a tolvaj október 10-én délelőtt a Pákozdi csata utca egyik laká­sába. Arany ékszerek és pénz tűnt el, a kár 120 ezer forint. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula Városi népdaléneklő versenyt rendezett a kecskeméti Halasi Úti Általános Iskola, melyen 16 intézmény 29 tanulója vett részt. Az alsó tagozatosoknál a Vásár­helyi iskola diákja végzett az első helyen, Horváth Béla. Má­sodik lett Baráth Fábián a Móra iskolából, harmadik Kecskés Dóra az Arany János iskolából. A felső tagozatosok versenyé­ben Borzavári Katalin végzett az első helyen, az Angolkisasszo­nyok gimnáziumának tanulója. A második és a harmadik helyet a II. Rákóczi Ferenc iskola tanu­lói szerezték meg, Bűdi Máté, il­letve Téglás Dóra. A Halasi úti iskolában kör­nyezetvédelmi vetélkedőt is rendeztek. Hét kislétszámú is­kola vett részt ezen. A házigaz­dák bizonyultak a legügyesebb­nek, elsők lettek. Második a ka­tonatelepi Mathiász János is­kola, míg a harmadik helyen a Kertvárosi iskola végzett. Városi oldalunkon a jövőben lehetőség nyílik a kecskeméti iskolákban rendezett különféle versenyek eredményeiről be­számolni. Ezúton kérünk vala­mennyi közép- és általános isko­lát, hogy hasonló eseményeikről küldjenek tudósítást a Petőfi Népe kecskeméti szerkesztősé­gébe. Előre is köszönjük! Nagy Ágnes Illés István és Szolnoki Tibor már biztos, Csiszár Imre pedig valószínűleg megpályázza a kecskeméti Katona József Szín­ház direktori állását. A hírős vá­rosban többekben felmerült Ha­lasi Imre neve is, aki a zalaeger­szegi Hevesi Sándor Színház igazgató-főrendezője. Érdeklő­désünkre elmondta: valóban felmerült a pályázás ötlete. Zalaegerszegen 12 éve dol­gozik, nyolc éve pedig direktor Halasi Imre. A parlamenti vá­lasztásokon az MSZP megyei listájáról ősztől bekerült a par­lamentbe, bár nem tagja a párt­nak. A főiskolán 1979-ben vég­zett Békés András növendéke­ként. Elmondta: Zalaegerszegen neki is most jár le a kinevezése és ott felkérték, pályázzon újra. Ugyanakkor komoly kihívásnak tartja a hírős városi pályázatot is. Egy művészembémek időn­ként ugyanis számot kell vetni pályafutásával, ami hozhat olyan eredményt is: 12 év után változtatni kell. Ennek pedig egyik módja az is lehet, hogy he­lyet kell változtani. A hírős város teátrumát ve­zetni mindenkor nagy megtisz­teltetés volt - mondta Halasi úr. Véleménye szerint a színházi megújulás elsősorban nem mű­faji, hanem tartalmi kérdés. A zenés és a prózai darabok meg­felelő arányú előadása a lényeg. Nagyon kedveli a zenés színhá­zat, különösen a zenés drámákat és a musicalt. A mai világunk­ban az élet elviseléséhez ezekre nagy igény is van. Ugyanakkor a kamaraszínház kiváló játéklehe­tőséget kínál a kísérletezőbb színházi formáknak. Halasi Imrét megkérdeztük: ha pályázna más színházba, ter­vezné-e jelenlegi munkatársait magával vinni? Ügy vélte, ha el­kerül Zalaegerszegről, 6-8 em­ber valószínűleg szívesen csat­lakozna hozzá. Nemcsak -színé­szek, hanem zeneszerző, díszlet- és jelmeztervező is lenne köztük. Neve hallatán tehát túlzottan nem kell kétségbe esnie a jelen­legi kecskeméti társulatnak. Vi­szont azzal is szembe kell nézni, hogy a megújulással együtt jár a személyek cseréje is - mondta Halasi Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents