Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-12 / 240. szám

1994. október 12., szerda Belpolitikai körkép 7 Parlamenti pengeváltások Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselők véleménye a világkiállítás megrendezéséről | Budapest déli területén rendezték volna meg az expót. Az Országgyűlés a múlt hé­ten kezdte meg a világkiállítás lemondásáról szóló törvényja­vaslat vitáját, mely e héten is folytatódik. Mint ismeretes, a koalíciós pártok azért nem tá­mogatják az 1996-os expo meg­rendezését, mert úgy vélik, hogy nincs értelme tízmilliár- dokat pazarolni a munkálatokra, az államkassza egyébként is üres. Az ellenzéknek viszont az a véleménye, hogy a kiállítás jó reklám volna az országnak, munkalehetőség az állástala­noknak, üzlet a vállalkozóknak. Megkérdeztük a megyei or­szággyűlési képviselők többsé­gét, hogyan fognak szavazni a vitában, ha döntésre kerül az ügy­Dr. Csikai Zsolt, SZDSZ, 1. számú körzet, Kecskemét: - Egyetértek azzal az elképzelés­sel, hogy ne legyen 1996-ban expo. Ez a vállalkozás ugyanis erőn felüli vállalkozás lenne idehaza. Zwack Péter, Vállalkozók Pártja, 2. számú körzet, Kecs­kemét: - Nem tudnék elkép­zelni egy olyan világkiállítást, melyet a költségvetés finanszí­roz, csak olyan vállalkozói ex­pót, mely mozgósítja a vidéki vállalkozókat. Kétséges azon­ban, hogy egy ilyen világkiállí­tásnak megvannak-e a financiá­lis oldalai. A parlamentben a jövő héten a témában felszóla­lok, részletesen alátámasztva véleményemet. Csernus Ferenc, MSZP, 3. számú körzet, Tiszakécske: - Nehéz helyzetben vagyok, ugyanis annak idején az expo mellett voltam. Részt vettem a kécskei pályázat kidolgozásá­ban, azonban rá kellett jönnünk, hogy az Európa-falu megvalósí­tására egy fillért sem kapunk. Mindent magunknak kell ki­gazdálkodnunk. Ettől függetle­nül megépítjük a falut. Hajlok arra, hogy elhiggyem Békési László diagnózisát, hogy nincs elég pénz a rendezésre. Komáromi István, MSZP, 4. számú körzet, Kunszentmik- lós: - Még nem döntöttem el, hogyan is szavazok. Végig kell hallgatnom a vitákat, ugyanis kétoldalú a dolog. A kistérségi program szempontjából bizto­san hozna valamit a Felső-Kis­kunságnak, mert közel van Pest. Azonban létezik egy nehéz pénzügyi helyzet is, melyet fi­gyelembe kell venni. Egyértel­műen nem tudom azt mondani, hogy a rendezés ellen fogok szavazni. Dr. Garai István, MSZP, 5. számú körzet, Kiskunfélegy­háza: - Az információim alap­ján a nemre fogok voksolni. Mint ismeretes, a vállalkozói expo nem jött be, állami pénz pedig nincs ennek fedezetére. Másrészt arra is gondolni kell, hogy eredetileg mekkora beru­házás is jutott volna annak a ré­giónak, amelynek a polgárait képviselem. Budapestnek jutot­tak volna a milliárdos építkezé­Az Országgyűlés hétfői mun­kanapján Gál Zoltán házelnök elöljáróban bejelentette: Göncz Árpád államfő arról értesítette, hogy az önkormányzati válasz­tást december 11-éré tűzte ki. A Magyar Közlöny 98. szá­mában jelent meg a jogsza­bály-módosítás, október 6-ai keltezéssel. Ezentúl hétről hétre ismertetőt közlünk a választá­sokról a szerdai, Belpolitikai körkép című összeállításunk­ban. Részben ugyanitt közöljük majd a polgármesterjelöltek ne­vét is, s egyéb fontos, a válasz­tással kapcsolatos híreket. Dr. Szűcs Miklós, az MSZP kecskeméti elnöke és Farkas Zoltán, az SZDSZ városi ügyvi­vője tegnap aláírta a két párt kö­zötti megállapodást. E szerint Kecskeméten az MSZP Szűcs Tibort indítja polgármesterje­sek, az elvonás pedig a megyét - így részben -, a körzetemet érintette volna. Aszódi Ilona Katalin, MSZP, 6. számú körzet, Kiskő­rös: - Nem támogatom a 96-os expo megrendezését. Ha az előző kormány komolyan vette volna, akkor már építkeznének a fővárosban. Jelenleg keve­sebb, mint két év van a megnyi­tóig, s hiányzik az anyagi hát­tere az egésznek. Részben azért, mert a vállalkozók a vállalkozói expóban nem látnak jó üzletet. A lakosság zsebéből pedig, úgy vélem, nem szabad milliárdokat kihúzni az építkezésekre. A szavazatom azonban attól függ, hogy milyen véleményekkel ta­lálkozom a választókörzetem­ben. Eddig már több levelet kaptam társadalmi szervezetek képviselőitől és a települések polgármestereitől is. Alföldi Albert, MSZP, 7. számú körzet, Kalocsa: - Bár­hogyan is szavazok, nem lesz jó döntés. A hajósi művelődési háznak ugyanis van már egy expo idején megrendezendő programja, melyet kedvezően bírált el a programiroda. A ki­sebbségben élő németek világ- találkozóját akarjuk megren­dezni 1996. május 17-28. kö­zött. Ha nem lesz kiállítás, mi akkor is megrendezzük a saját programunkat, ebben támogat Császártöltés és Nemesnádud­var is. Mint laikus, hajlok arra, amit a pénzügyi kormányzat mond. Azaz, hogy nincs pénz a rendezésre. Ha csoda folytán mégis megrendeznék a vállal­kozók saját pénzük kockáztatá­sával az expót, úgy természete­sen támogatnám a programokat. Dr. Várnai László, MSZP, 8. körzet, Kiskunhalas: - Nem kell expót csinálni 1996-ban. A kormány előterjesztésére igen­nel fogok szavazni. Nyilvánvaló löltnek, akit az SZDSZ is támo­gat. Az MSZP tíz egyéni képvi­selőjelöltet indít: Pólyák József, Marczi Albert, Adamik Zoltán, Villám József, Mező Mihály, Szűcs Tibor, Fonyódi Lajos, Sá­rosiné Zsíros Éva, Probojácz Miklósné és Bárdi Sándomé személyében. Az SZDSZ kilenc körzetben állít jelöltet, akik a következők: Császár Cirill, Adorján Mihály; Bakonyi Le­vente, Kiinger Ádám, Lengyel László, Szabó István, Farkas Zoltán, Szalai László. A két párt egymás jelöltjeit kölcsönösen támogatja. Egy körzetben az SZDSZ-nek még nincs jelöltje. Az SZDSZ kecskeméti ügy­vivői fel voltak hatalmazva köz­gyűlésüktől a megállapodás alá­írására. Megkérdeztük, hogy az 5 ügyvivő milyen szavazati aránnyal döntött a megállapodás ugyanis, hogy az államkasszá­ban nincs elég pénz a rende­zésre. Másrészt mára kiderült, hogy a vállalkozói expo blöff. Dr. Kristóf István, MSZP, 9. számú körzet, Baja: - Az ada­tok ismeretében valószínűleg az expo ellen fogok szavazni. Részben azért, mert közpénzek­ből nem lehet finanszírozni a 96-os kiállítást, másrészt pedig azért, mert az expo vállalkozói alapon nem rendezhető meg. A felépítésre kerülő épületek utó- hasznosítása sem egyértelmű. Úgy hiszem, ha a honfoglalás 1100. évfordulójára nívós prog­ramokat készítünk elő, az is jó reklámot jelenthet az országnak. Dr. Brúszel László, az MSZP listás képviselője: - Pil­lanatnyilag úgy hiszem, az expo ellen szavazok. Információim szerint még igazából nincs elő­készítve a kiállítás tervezete. Pedig máshol, ahol hasonló jel­legű rendezvényt szerveznek 1997 és 2000 között, ott már órára lebontott pontossággal tudják, mikor mi fog történni. Ugyan látom a jó szándékot, de két év alatt nem lehet befejezni a munkálatokat. Ha elő lehetne keríteni valahonnan a hiányzó 90 milliárdot, akkor sem lehetne elkészülni. Másrészt érdekes, hogy a vállalkozók a saját pén­züket nem hajlandók kockáz­tatni. Vállalkozói ígérvény mindössze 220 millió forint van, ami jóformán semmi. Csak állami megrendeléseket szeret­nének, mely viszont biztos üz­let. Ha az állam mégis előterem­tené a 90 milliárdot az expóra, úgy emelni kellene az adókat, kevesebb jutna az önkormány­zatoknak, kevesebb szociális segélyt lehetne kifizetni. Márfai Péter, az MSZP lis­tás képviselője: - Ha vállalko­zói jellegű az expo, akkor ér­demes lett volna támogatni. Az mellett. Farkas Zoltán el­mondta: erről szavazás nem tör­tént. Információink szerint megvan a két párt három alpol­gármester-jelöltje is Fonyódi Lajos, Bakonyi Levente és Far­kas Zoltán személyében. Farkas Zoltán erre nem kívánt reagálni. Szombaton lapinformációt közöltünk a halasi MSZP alpol­gármester-jelöltjéről. Az MSZP városi szervezetétől a következő ironikus levelet kaptuk: - Kö­szönjük lapjuk munkatársának gondoskodó figyelmét, amellyel szocialista alpolgármester-jelöl­tet állított a kiskunhalasi helyha­tósági választásokra Várnai Iván személyében. Ez ugyan eddig sem a „jelöltnek”, sem nekünk nem jutott eszébe, de örömmel fogadjuk minden javaslatukat, amelyet nekünk és nem a mi ne­vünkben tesznek. állami kiállítást azonban nem szavazza meg szerintem a szo­cialista frakció. A kormánynak nincs ugyanis erre pénze. Úgy vélem, jobb, ha a honfoglalás 1100 éves évfordulójára figye­lünk oda, s arra készülünk ko­molyan. Lezsák Sándor, az MDF lis­tás képviselője: - A tavaszi kampányban az MSZP az expo megrendezését ígérte, az SZDSZ pedig nem jelentette be, hogy le akarja állítani a világki­állítás előkészületeit. Az MSZP-SZDSZ pártkoalíció egyik elnöke szeptemberben, a nyilvánosság előtt elszólta ma­gát: „az expo lemondása a koa­lícióalkotás egyik feltétele volt”. Politikai döntés született, nem pedig gazdasági. Bács-Kiskun megyében is szá­mos tervezet készült, s az élén­külő kezdeményezéseket, mun­kahelyteremtő beruházásokat teheti tönkre a világkiállítás le­állítása. A parlamentben az MSZP-SZDSZ-es képviselők túlsúlyával, több mint kéthar­mados többségével szemben nincs esélyünk, mégis megkísé­reljük a lehetetlent. Magam is meghatározott nemmel szava­zok az expót leállító, a jövőnket fenyegető baloldali kor­mány-előterjesztésre, s név sze­rinti szavazást kérünk. Ivanics István, a KDNP lis­tás képviselője: - Expopárti va­gyok, úgyhogy a kormány elő­terjesztése ellen szavazok. Sze­rintem századrangú kérdés az, hogy vállalkozói, avagy állami világkiállítást rendezünk. A magyar vállalkozókat a nagy volumenű megrendelésekkel meg lehetne erősíteni. Másrészt úgy vélem, itt az ország becsü­letéről is szó van. Ha ugyanis elvállaltuk annak idején, akkor mégiscsak meg kell rendezni az expót. A kommunikáció ráadá­sul kiváló téma. Rengeteg olyan cég jönne el, mely informatiká­val is foglalkozik. Másrészt a nyugati vállalkozók is oda fek­tetnek be szívesen, ahol már ko­rábban jártak, ahol már helyi ismereteket szereztek. Dr. Bernáth Balázs, az FKgP listás képviselője: - Le­gyen expo! Nekem ez a véle­ményem, emellett fogok sza­vazni. A viták nem győztek meg arról, hogy le kellene mondani a kiállítást. Visszatekintve a múlt századra, a millenniumi rendez­vényekre, azt hiszem, az volt az a nagy programsorozat, mely során Magyarországot megis­merték a külföldiek. Ez hiány­zik ma Magyarországnak. Talán egy hasonló programmal ismét eladhatnánk magunkat a kül­földnek. Egy óriási lehetőség volna az expo, melyet vétek volna nem kihasználni. Az országgyűlési képviselők közül dr. Tabajdi Csabát, a bácsalmási körzet szocialista képviselőjét, államtitkárt nem sikerült elérnünk, így vélemé­nyét később adjuk közre. Barta Zsolt A Fidesz javaslata A Fidesz tájékoztatóján Kosa Lajos leszögezte, hogy pártja so­hasem volt expopárti. Most más a helyzet, mert egy már megkez­dett beruházásról van szó. A ka­binet nem terjesztett alternatívát a törvényhozás elé, nem szólt ar­ról, milyen kárt jelent az expo elmaradása, és arról sem, hogy milyen haszontól esik el az or­szág a kiállítás lemondásával. A parlament így nem hozhat meg­alapozott döntést, ezért reméli, hogy a kormány kiegészíti a tör­vényjavaslatot. Trombitás Zol­tán arról számolt be, hogy a Fi­desz törvényjavaslatot terjesztett be a parlamenti képviselői össze­férhetetlenség szabályozásáról. A javaslat szerint képviselő nem vehet részt gazdasági társaság vezetésében, nem lehet igazgató- tanácsi tag, nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenysé­get sem. A javaslatról a közeljö­vőben hatpárti tárgyalás kezdő­dik. Az Országgyűlés kedden első alkalommal tartotta meg az azonnali kérdések óráját, ame­lyet az új házszabály vezetett be a törvényhozás munkarendjébe. Az új intézmény alapján az ülésnap megkezdése előtt egy órával bármelyik képviselőcso­port vezetője a téma megjelölé­sével kérheti, hogy frakciójának tagja az azonnali kérdések órá­jában az illetékes kormányzati tagokhoz fordulhasson. A kér­dés elmondására és a válaszra egyaránt két-két perc áll a fel­szólalók rendelkezésére, majd a képviselőnek és a megkérde­zettnek egy-egy perces viszont­válaszra van joga. A Ház nem szavaz a válasz elfogadásáról. Az azonnali kérdések órájá­ban elsőként Kutrucz Katalin (MDF) tehette volna fel kérdé­sét a miniszterelnökhöz arról: mi akadályozza a törvénykezési munkát. A képviselő asszony viszont jelezte, hogy később kí­ván élni lehetőségével. Horn Gyula ugyanis hivatalos kötele­zettségei miatt nem tud jelen lenni az ülésen, ő viszont sze­mélyesen a kormányfőtől vár választ. A későbbiekben Tímár György (FKgP) hasonló okok miatt szintén elhalasztotta a mi­niszterelnöknek szánt, a privati­zációs visszaélésekkel kapcso­latos kérdését.- Mit óhajt tenni a kormány­zat a mezőgazdasági szövetke­zetek használatában, de magán- személyek tulajdonában lévő üzletrészek körül támadt vita feloldására? - fordult ezek után Pápai Mihály az agrártárca ve­zetőjéhez. A kisgazda politikus bírálta, hogy a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok nem kapnak jogot arra, hogy beleszóljanak a földjeik hasznosítását érintő ügyekbe. Lakos László föld­művelésügyi miniszter hang­súlyozta, hogy megoldásnak a mezőgazdasági jövedelemha­szon növekedését kell szolgál­nia. Ennek jegyében adóked­vezményekkel és kedvezmé­nyes hitelekkel segítik az üzlet­részforgalom meggyorsítását. Javaslatot tesznek emellett a szövetkezeti törvény átalakítá­sára, a hatékonyság javításának érdekében. Szeretnének könnyí­teni a szövetkezetek szervezeti változásain is. A képviselő nem osztotta mindenben a miniszter álláspontját, szerinte az lenne a helyes út, ha megszüntetnék a kívülálló és szövetkezeti üzlet­résztulajdonosok jogai,közti kü­lönbséget. Erre viszont Lakos László nem látott lehetőséget. A központi adóbevételek ala­kulása felől érdeklődött ezután Surján László (KDNP). Békési László pénzügyminiszter el­mondta, hogy a két hónapja kezdett hátralékbehajtási akció eredményeként 16 milliárd fo­rint folyt be az államkasszába, s reményei szerint ez az összeg az év végére túllépi a 20 milliár­dot. Mindez lehetővé teszi, hogy az eredetileg tervezett központi adóbevételek - ha az elképzelttől eltérő összetételben is - de teljesülnek. Jelezte, hogy az áfa-visszatérítésben vannak fennakadások, de ezek elsősor­ban a felülvizsgálatokból, nem pedig az adóhivatal pénzfor­galmi halasztásaiból adódnak. Surján László ezek után arra kérte a pénzügyminisztert, be­csülje meg az év végén várható költségvetési hiányt. Békési a központi költségvetésben 330 milliárd körüli, a konszolidált államháztartásban 350 milliár­dos deficitet jósolt, amennyiben jóváhagyják a pótköltségvetést. Deutsch Tamás (Fidesz) Kó- sáné Kovács Magdától várt vá­laszt a munkaügyi miniszter asszonynak az MSZP hétvégi kongresszusán, a kormány ér­dekegyezető politikájával kap­csolatosan tett nyilatkozatára. Kósáné akkor meggyőződését hangoztatta, hogy a koalíciós többségnek nem feltétlenül az ellenzék támogatását megsze­rezve kell széles körű társa­dalmi bázisra támaszkodnia. E mondandót Deutsch egy dráma­íróból politikussá lett volt kor­mánypárti képviselő szavaihoz hasonlította. Csurka István ko­rábban azt hangoztatta, hogy az akkori koalíció kapott felhatal­mazást a választóktól programja végrehajtására, s nem szabad az akadékoskodó ellenzékkel bíbe­lődni. - Úgy tűnik, a kormány baloldali ellenzéke bent van a Hom-kabinetben - állapította meg ezek után a fideszes képvi­selő, tudakolva: Kósáné a kor­mány új érdekegyeztési rend­szerre vonatkozó elképzeléseit fogalmazta-e meg. Kósáné Kovács Magda mi­niszter asszony határozottan visszautasította, hogy Deutsch olyan gondolatokkal gyanúsítja, amelyekkel nem azonosul. A képviselő Kósáné szerint össze­keveri az érdekegyeztetést a po­litikai érdekartikulációval, a többpárti parlament működését a társadalmi érdekegyeztetéssel és a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartással, továbbá a parlamenti döntési mecha­nizmust a civil szervezetek biz­tosította társadalmi kontroll megszerzését célzó törekvések­kel. Ezen azonban, mint mondta, nem csodálkozik, mi­vel az elmúlt parlamenti ciklus­ban kiderült: a Fidesznek fo­galma sincs arról, hogy az al­kotmány miért hozta létre az ér­dekképviseleteket, s mi a sze­repe a civil szférának a demok­ratikus társadalmi működésben. Viszontválaszában Deutsch Tamás azt ajánlotta, óvatosan bánjanak a korlátozott konszen­zuskeresés elméletével, hisz az MSZP 1990-91-ben éppen a konszenzuskeresésnek köszön­hette azt, hogy mint utódpárt nem szorult teljes politikai el­szigeteltségbe. Kósáné viszont úgy vélte: véleményéért a Fi­desz arra kényszerülhet, hogy a nyugdíjasok után a jövőben a szociális partnereket is megkö­vesse.-Milyen eredményt sikerült elérni a Nemzetközi Valuta­alappal folytatott legutóbbi tár­gyalásokon? - tudakolta a to­vábbiakban Kari Imre (MSZP). Békési László elmondta, hogy közeledtek a magyar kormány és apénzintézet szakembereinek ál­láspontjai. ami lehetővé teszi a további tárgyalásokat. Utalt arra, hogy a három héttel ezelőtti esz­mecserén az IMF szakértői még elfogadhatatlan elvárásokat tá­masztottak a budapesti vezetés elé. A megbeszélések a jövő hé­ten folytatódnak. A képviselő az iránt is érdeklődött, hogy szá­molnak-e a valutaalap küldöttei a drasztikus intézkedésekkel járó társadalmi feszültségekkel. A pénzügyminiszter erre úgy nyi­latkozott, hogy a pénzügyi sza­kértőknek nem kell ezzel foglal­kozniuk. A mindenkori kormány feladata, hogy eldöntse: felvál­lalja-e az ajánlásokat, s ha igen, kezelje a feszültségeket. Dr. Grezsa Ferenc irodalom- történész hódmezővásárhelyi szobrának ledöntése kapcsán ér­deklődött Rapcsák András (KDNP) az iránt: a belügymi­niszter szerint voltak-e politikai motívumai a történteknek. Kuncze Gábor elmondta, hogy a nyomozás eddigi adatai nem erősítik meg e feltételezést, sze­rinte vandálok tettéről van szó. Egyébiránt óvott attól, hogy a hasonló cselekedetek mögött nyomban politikai szándékot fel­tételezzenek. A máig felderítetlen hármas magyarországi robbantássorozat nyomozásának állása felől ér­deklődött ezután Tirts Tamás (Fidesz), Katona Béla, titkos- szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter beszámolt ar­ról, hogy az Országos Rendőr­főkapitányság vezetésével, a titkosszolgálatok, a határőrség és más érintett szervezetek bevoná­sával operatív bizottság alakult. Megállapították a robbanóanya­gok és -szerkezetek eredetét, több száz személyt megfigyel­tek, számos embert meghallgat­tak, de erőfeszítésük eddig nem vezetett eredményre. Ezek után azt tudakolta a honatya, hogy ha nincsenek eredmények, a mi­niszter minek alapján nyilatko­zott úgy: várhatóan nem folyta­tódnak a robbantások. Katona válaszul annyit mondott: csak azt ígérheti, hogy mindent elkövet­nek az ügy lezárásáért és a fejle­ményekről nyomban tájékoztat­ják a közvéleményt. Önkormányzati választások 1994 Belső pártviták a jelöltállításokról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents