Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-10 / 238. szám

1994. október 10., hétfő Megyei körkép 5 Nagybaracskán kevés a műtrágya • A műtrágya hiányát a termés sínyli meg. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) Gazdag János, a nagybaracs­kai mezőgazdasági szövetkezet igazgatója arról adott tájékozta­tást, hogy nagyon rossz a komp­lex műtrágyaellátás a térség erre igényes területein. Ez nagyban hátráltatja az őszi vetési munká­latokat. A másik nagy gond, hogy az elmúlt héten huszonegy milliméter csapadék hullott, ezért csúszik a kukorica betaka­rítása. Ám, ha eláll az eső, ak­kor is legfeljebb a hét végén kezdhetik meg a kombájnok a betakarítási munkákat. Késik a búza vetése is, mivel a gépek­nek a kötött talajon nincs esé­lyük. Felvételünk még az eső­zés előtt készült, amikor a szö­vetkezet hatvanhárom hektáros tábláján vetették a triticálét. Két nap, két halál, egy úton A kiskőrösi rendőrkapitány­ság illetékességi területén foko­zott közúti ellenőrzésre került sor a hét végén. A szeptember végi közlekedésbiztonsági ada­tok e térségben rosszabb képet mutatnak a tavalyinál. Az első háromnegyed év mérlege: 66 könnyű, 70 súlyos és 18 halálos kimenetelű közúti baleset. A ha­lállal végződött balesetek közül kettő néhány napja történt. Október első napján este Bo­csa külterületén, az 54-es úton K. Sz. Sándor bócsai polgár autójá­val Soltvadkert felé tartott. Az előtte haladó jármű előzése köz­ben későn vette észre a vásáros- dombói G. Lászlót, aki a szem­ben lévő sáv szélén gyalogolt. Az ütközés következtében G. László a helyszínen meghalt. A gyalo­gos és a jármű vezetője egyaránt szabálytalanul közlekedett. K. Sz. Sándor ellen vizsgálat indult oldaltávolság megadásának el­mulasztása miatt. Október má­sodikén Kecel külterületén, az 54-es úton H. János keceli polgár nagymotorjával Császártöltés felé haladt, amikor a nagy sebes­ség és a helytelen csomagszállí­tás miatt az árokba csúszott. Ott még mintegy ötven métert gurult járművével, kidöntve az útjába kerülő növényzetet. A fiatalem­ber a helyszínen belehalt sérülé­seibe. W. Király Ernő A TÁRGYALÓTEREMBŐL Három halott — az ügy folytatódik! Pontosan három évvel ez­előtt, 1991. október 14-én La- josmizse határában, az E5-ös úton két autó frontálisan ütkö­zött és a baleset során három vét­len ember életét vesztette. Az ügyben azonban ma sincs jog­erős bírói ítélet, sőt semmilyen ítélet nincs, és ebben az évben előreláthatóan már nem is lesz. Miért történt a tragédia és mi az oka annak, hogy a közvélemény számára egyértelműnek tűnő ügyben ilyen hosszú ideje nem tudnak döntésre jutni az erre ille­tékes igazságügyi szervek? Az említett napon, reggel hét óra körűi Budapest felől Kecs­kemét irányába haladt az M5-ösön Kiss Gábor Budapest, Üllői u. 21 szám alatti lakos, ak­kor 23 éves fiatalember, egy fő­városi kft. ügyvezető igazgatója Mercedes 190 típusú autójával, 110 kilométeres óránkénti se­bességgel. A vádirat szerint La- josmizse határában úgy előzött egy vele azonos irányban haladó teherautót, hogy nem győződött meg az előzés feltételeiről. Elő­zés közben egy vele szemben haladó jármű még kitért az ütkö­zés elől, de az amögött jövő 126-os Polski vezetőjét olyan hirtelen, sokkhatás-szérűén érte az előtte feltűnő Mercedes, hogy semmit nem tudott tenni. Ösz- szeütköztek. A Polskiban utazó Vörös János budapesti, dr. Mol­nár Éva kecskeméti lakos és ez utóbbi kisfia, Hajnal Mátyás Ákos a helyszínen meghalt. Molnár Éva egyébként terhes volt. Az ügyben 1992. április 28-án elkészült a vádirat. Az ügyészség Kiss Gábort több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozá­sának vétségével vádolta. Az el­sőfokú tárgyalás 1992. novem­ber 16-án lett volna, de a védő elfoglaltsága miatt ezt december 4-ére halasztották. Ezen a napon meg is született az elsőfokú íté­let, amely Kiss Gábort a vádnak megfelelően bűnösnek mondta ki és két év hat hónapi börtönre ítélte, négy évre pedig eltiltotta a közúti járművezetéstől, továbbá 21 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (az ügyvezető igazgatónak — saját bevallása szerint — havi 15 ezer forint a jövedelme). Az ítélet indoklásában a többi között az olvasható, hogy Kiss Gábor röviddel a baleset után műszaki hibára nem hivatko­zott, hanem azt mondta, nem emlékszik az előzményekre, fel­tehetően elaludt. Hasonló tar­talmú nyilatkozatot tett Fábián Miklós tanú is, aki a helyszínen olyan jellegű manővert, gépko­csimozgást nem említett, ami műszaki hibára utalt volna. Ké­sőbb, a tárgyaláson — kérdés nélkül — Fábián már ugyan­olyan jellegű műszaki hibát em­lített (a kormányszerkezetben fellépő berregő hang és kormá- nyozhatatlanság), mint a vád­lott. A bíróság két műszaki szakér­tőt is meghallgatott. Az első megállapította, hogy a kor­mányszerkezetből hiányzott az úgynevezett feszítőgörgő. En­nek hiánya azonban nagy való­színűséggel nem a baleset során állt elő, hanem utólagos beavat­kozás eredménye — mondja a szakértő. A bíróság szerint a másik szakértő véleménye nem mond ellent ennek. Az ugyanis azt állítja, hogy a feszítőgörgő hiánya nem jelent kormányoz- hatatlanságot, csak a szervóha- tás kimaradását (ami nehezebb kormányozhatóságot eredmé­nyez). Az elsőfokú ítélet fellebbezés folytán a másodfokú bíróság elé került, amely hatályon kívül he­lyezte az ítéletet és új eljárás le­folytatására utasította az elsőfo­kot. Indoklásának lényege: a té­nyállás felderítetlenség miatt megalapozatlan. Az új, immár másodszori elsőfokú tárgyalás 1994. október 7-én lett volna, de a vádlott külföldön tartózkodik. Igaz, a vádlottnak az idézést au­gusztusban postázták, de már akkor is Svájcban volt, így az ér­tesítésre nem jelentkezett. Állí­tólag csak novemberben vagy decemberben tér haza. Az ügy — amelyre visszatérünk — va­lamikor jövőre folytatódik. A haleset során mindkét kocsi összetört,, súlyosan megsérült Kiss Gábor is... A halottakat természetesen eltemették. Gál Sándor Ki öltöztesse a halottat? (Folytatás az 1. oldalról) Kiss Jenőné részlegvezetőt a felháborító eseményekről mun­kahelyén kérdeztük.- Tudom, hogy minden, az ügyben elhangzott szónak súlya van, de végre mindenkinek az lenne az érdeke, hogy ezen a terü­leten is rend legyen. Nekünk, akik az öngyilkos, rendkívüli, váratlan, esetleg gyanús körül­mények között elhunytak teme­tését a rendőrorvosi boncolást követően végezzük, ne kelljen megalázó kéréseket megfogal­maznunk, esetleg a szertartáshoz méltatlan magyarázkodásba bo­nyolódnunk. A boncmester számon kéri Amióta én a temetkezési rész­leg vezetője vagyok - ennek több mint tíz éve —, az a gyakorlat, hogy azon elhunytak mellé, akiknek a rendőrorvosi bonco­lása valamilyen ok miatt szüksé­ges, borítékba helyezünk ezer fo­rintot. A pénz a hivatalból köz­reműködő boncmesteré, aki a ha­lottat felöltözteti. A temetőben dolgozó munkatársaim a meg­mondhatói, a boncmester részé­ről milyen számonkérésnek va­gyunk kitéve, ha a boríték, benne a pénzzel nincs a helyszínen. Ez egy, a hagyományokon alapuló gyakorlat, aminek az eredetét nem tudom megmondani. Mint ahogyan azt sem, hogy a kezdeti ötszáz forintból hogyan lett ezer. Tény, ha a rendőrorvosi bonco­lásra rendelt elhunyt hozzátarto­zói nálunk megjelennek -elkerü­lendő a számonkérést -, arra kér­jük őket, hogy ezer forintot adja­nak, amiért az általuk hozott ru­hába a boncmester felöltözteti a halottat. A legtöbbször nincs gond, átadják a pénzt, mi adunk hozzá borítékot, amit odahelye­zünk az elhunyt mellé. Ha nincs ott a boríték, ennek hiányát szá­mon kéri rajtunk a boncmester.. Házhoz ment a pénzért Volt már példa arra is - ez ugyan nem jár a feladatával -, a hiányzó ruháért meg a pénzért maga ment el. Sajnos, az öngyil­kosok, s más, rendkívüli körül­mények között elhunytak leg­többször a szociálisan elmara­dott rétegből kerülnek ki. Nem csoda hát, ha nem rendelkeznek a temetés költségével. Képtelenek előteremteni azt a legkevesebb 25 ezer forintot, ami a legszeré­nyebb gyászszertartást fedezi. A hozzátartozók egyáltalán nem ta­lálkoznak a magát önkényesen öltöztetőnek kinevező boncmes­terrel. Hiszen azt sem tudják, pontosan milyen időpontban boncolják a halottat. A földrajzi távolság miatt sincs lehetőségük arra, hogy a közreműködésre felkérjék, hiszen a Kalocsa kör­nyékieket is a mi halottasháza­inkba szállítják. Mivel az öltöz- tetési díj a számlában nem szere­pel, gyakran utólag kell magya­rázkodnunk, hogy a plusz ezer forint mire kellett. Sajnos, elő­fordult, hogy a felháborodott csa­lád azzal keresett meg: a számla kifizetése után lakásukon kereste fel őket a boncmester. A címet könnyen megtudta, ugyanis az elhalt személyi igazolványa ott van a boncteremben. A kínos magyarázkodásunkat nem aka­rom részletezni, de annyi bárki előtt nyilvánvaló lehet, hogy mindez kívülállóként nem éppen kellemes. Számlát is adott Volt olyan eset, amikor előre tudtuk, hogy az a dusnoki család, amely a polgármesteri hivataltól a szociális temetést kérte, nem lesz képes az ezer forintos öltöz- tetési díjat kifizetni. Kollégáim, hogy a kiadás ne a koldussze­gény családot terhelje, a bonc­mestertől számlát kértek. Meg­lepetésükre kaptak is. Igaz, nem akármilyet! A pár soros irat arról szólt: „halott öltöztetése 1000 fo­rint”. Dátum nem volt, csak a rendőrorvos melletti boncmester pecsétje. Nem tudom, hogy a hi­vatalosnak aligha tekinthető számlára fizettek-e? Minden­képpen el kell mondanom, hogy a rendőrorvösnak ezekhez az ügyekhez semmi köze. A vissza­élésgyanús eseteket a boncmes­ter követi el. Olyan nem adózott jövedelemről van szó, ami felhá­borodást leginkább azért vált ki, mert a rendőrségi alkalmazott a pézt a hivatalos jelleg mögé bújva követeli magának. Az egész megyét érintő probléma Azért is sántít a dolog, mert az öltöztetésre senki nem kérte fel. Azt a saját előjogának tekinti. Nem is lenne baj, ha a helyzet nem durvult volna el. Hiszen mindenütt a világon az elvégzett munkáért pénz jár. Ám kegyelet­sértő, amikor a gyászoló család­hoz pénzért mennek. A mi szol­gáltatásainkban benne van az el­hunyt gyászruhába történő felöl­töztetése. Ezt a munkát alkalma­zottaink a számlába foglalt vé­gösszegért, külön díjazás nélkül végzik el. Telejesen más a meg­ítélése annak, ha a hozzátartozók önként, valamilyen formában honorálják az öltöztetést, más, a halottal kapcsolatos teendőket. Szerintem nem tipikusan ka­locsai, hanem az egész megyét érintő problémáról van szó, ugyanis az orvos személye gyak­ran változik, de a boncmester más településeken is állandó vendég. Mit mondanak a rendőrök? A megyei rendőr-főkapitány­ságon dr. Szöllősi Gyula őrnagy hivatalvezetővel, valamint az alárendeltségébe tartozó egész­ségügyi osztály vezető főorvo­sával, dr. Hegedűs Gyula alezre­dessel ültünk egy asztalhoz, hogy a rendőrséget érintő prob­lémáról beszélgessünk. A felké­résükre lejátszott, riportmagnón rögzített hanganyagra először a főorvos reagált.- A kalocsai halottasház fel­szereltségével, az ottani munka- feltételekkel már korábban is volt gondunk, de a rendőrség közalkalmazotti állományába tartozó boncmester-ha igazoló­dik - elítélendő magatartásáról a legutóbbi időkig nem volt tudo­másunk. A megyét magam is já­rom, így annyit megerősíthetek, hogy jelenlétemben a kifogásolt magatartásra nem volt példa. Mivel a testületet érintő, negatív megítélés a tét, dr. Szöllősi őr­nagy felé az ügy fegyelmi eljárás keretében történő kivizsgálását javasolom.- Amennyiben a jelentést megkapom - kezdte mondandó­ját a hivatal vezetője -, azonnal intézkedem, hogy a sajnálatos események egyszer és minden­korra megszűnjenek, a boncmes- ter-tevékenységet törvényes el­járás keretében vizsgálják meg. Az eljárás megállapításai lesz­nek hivatottak tisztázni a történ­teket, ám addig is, a főkapitány­ság nevében minden, az ügyben érintett hozzátartozótól elnézést kérünk. Zsiga Ferenc Kunadacs apraja-nagyja együtt mulatott Bár Kunadacs a fiatal telepü­lések közé tartozik, a szombati szüreti mulatság igazi, régi ha­gyományokat idézett. Amikor három évvel ezelőtt a helyi nyugdíjasklub tagjai hosszú szü­net után újra megrendezték a szü­ret ünnepét, talán még ők sem gondolták, hogy ez az esemény évről évre megmozgatja majd az egész települést. Mára elmond­hatják: a fiatalabbak közül is egyre többen kapcsolódnak be a szervezés munkájába, a falube­liek összefogásával lesz egyre díszesebb az ünnep. Idén sok csa­lád hintót és kocsist fogadott a felvonulásra. A legfiatalabbak csőszpároknak öltöztek, s nem maradtak ki a helyi vállalkozók sem az ünnepből: tombola-aján­dékkal járultak hozzá az esti bál­hoz. így a mulatság két fő szer­vezője, Sebestyén Istvánná klubvezető és Halcsik Antal pol­gármester elégedetten nyugtáz­hatta a napot: lesz kinek átadni a stafétabotot. • A nagyobb kereszteződésekben az öregcsősznek megválasz­tott Kemencei Zoltán vezényletével adták elő a Fiatalok a hete­kig gyakorolt szüreti táncot. Az ezért járó jutalmat pedig a leg­fiatalabbak gyűjtötték össze. (Kép és szöveg: Rákász Judit) A Westel 900 GSM mintabolt Kecskeméten! A Westel 900 GSM kecskeméti mintaboltjában várja mindazokat, akik gyorsan és kényelmesen szeretnének GSM telefonhoz jutni! A Westel 900 GSM szolgáltatását Magyarország mind több településén, illetv e szeptember végétől már az összes egyszámjegyű fóűtja mentén, valamint Európa újabb és újabb országaiban veheti igénybe. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:30 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Kecskeméten, a Kossuth tér 3. alatt Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-50) 430-900 -as telefonszámot! Westel 900 GSM. A kapcsolat. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents