Petőfi Népe, 1994. október (49. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-10 / 238. szám
1994. október 10., hétfő Megyei körkép 3 Elismerés Baja város környezetvédelme és köztisztasága érdekében kifejtett eredményes munkája elismeréseként oklevelet adományozott Kővágó József, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója Mihálovics Istvánná, Medveczki Mihályné és Millu- nov Dániel fogyasztóvédő társadalmi dolgozónak. Megemlékezés Csütörtök este mintegy ötszázan vettek részt Baján, az Aradi vértanúk emlékművénél tartott ünnepi megemlékezésen. A Himnusz elhangzása után az Ének-zenei Általános Iskola tanulói adtak verses-énekes műsort, történelmi visszatekintést, melyben természetesen elhangzott a kivégzett tizenhárom tábornok neve is. Az est szónoka Kelemenné Merk Zsuzsa, a j Türr István Múzeum igazgató- helyettese volt. A fegyverek sem védték a pénzt Szeptember végén tett bejelentést a kiskőrösi rendőrkapitányságon az a csengődi polgár, akinek fegyvertároló szekrényéből tízezer forintját lopta el besurranó tolvaj. Ekkor derült ki, hogy korábban ugyanilyen módon, ugyanonnan már eltűnt négyszázötvenezer forint is. A rendőrség elfogta K. Gyula kiscsengődi polgárt, aki alaposan gyanúsítható a 460 ezer forint eltulajdonításával. Meglopta a vak asszonyt Zs. Józsefné kiskőrösi házigondozó még szeptember 16-án tett bejelentést a rendőrségen, miszerint K. Antalné mozgás- korlátozott, vak asszony több J ezer forintját ismeretlen személy eltulajdonította. Mint később kiderült, a mintegy harmincezer forintot egy házigondozó gyermeke lopta el, aki helyismeretét kihasználva az j éjszaka leple alatt az édesanyjától ellopott kulcsokkal ment be a házba. / Építészek találkozója Idén rendezik meg hatodik alkalommal a Bajai Építészeti Triennálét. Az október 24-ei megnyitót dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tartja, majd Éber | András építészmérnök, Baja | város polgármestere mond bevezetőt. Délután hat előadó beszél - köztük Makovecz Imre és Gömöry János, Pécs város főépítésze - a vállalkozások városrendezésre, városfejlesztésre gyakorolt hatásáról, a lehetséges jó megoldásokról, és szó lesz az érdekegyeztetés módjairól, ezen belül pedig az építészek összetett szerepét elemzik. Gyors, pontos a vonalkód A számítógép gyorsaságáról, pontosságáról, és a kereskedelemben való hasznosságáról most újabb üzletben győződhetnek meg a vásárlók: a kecskeméti Univer Nyíri úti raktáráruházában. Az egy évvel ezelőtt megnyitott üzlet most befejezett felújításával együtt a vonalkódos pénztárgépeket is munkába állították: ezzel az említett követelményeknek eleget téve a vásárlóknak is kedveznek. A fo- tocellás ajtók ;,nyitogatása" teli kézzel is könnyű, az autósoknak pedig a hatalmas parkoló áll a rendelkezésükre. HEGYKÖZSÉG A GAZDÁK ÖNVÉDELME A borszakma és a spekulánsok Az utóbbi évek átlagában évi négymillió hektoliternyi a bortermés Magyarországon. Ennél valamivel kevesebb lesz az idén, s ennyinek biztos piaca is van. A borágazat sem mentes azonban az egész mezőgazdaságot terhelő ellentmondásoktól, sőt egyedi gondjai is vannak. Erről beszél dr. Tóth Sándor, az FM mező- gazdasági főosztályának vezetője.- Az olcsó tömegbor értékesítése manapság komoly gondot okoz a gazdáknak, hisz most az igényes nyugat-európai országoknak kellene eladnunk ezt a minőséget. Nem lehetetlen: kiváló minőségű boraink exportját 400 ezer hektóról közel egymillióra sikerült feltornásznunk. Mindezek mellett igen sok sürgősen orvoslandó baj is sújtja a borgazdaságot. Az átalakulási folyamatban a kistermelők jószerivel magukra maradtak. A borágazatnak egyébként is a marketing-tevékenység volt a leggyengébb pontja, s a szakértelem hiányát most még inkább megsínylik a gazdák. Sőt a termelőknek nyújtott adókedvezmény sem éri már el célját. Az ügyeskedők tőlük a bort fölvásárolják, továbbadják, zsebre vágva így a nem nekik szánt nyereséget. Ezért is várjuk mindnyájan türelmetlenül a hegyközségi törvényt, amely gátat szab ennek a trükknek, hiszen kötelezővé teszi a bortermelők helyi összefogását és fölerősíti azt a nagyon is dicséretes irányt, amely felé már egyébként is elindult a magyar bortermelők döntő többsége. Ne• Kisbíró a császártöltésiek vasárnapi vigadalmában. A törvény kihirdetésére még várni kell. vezetesen: hogy nem hamisítják a bort, s ha hegyközségbe szerveződve közösen is felléphetnek a szakma hitelét tönkretenni akarókkal szemben, ahhoz már hatósági jogkört is kapnak a törvény felhatalmazásával. És ez az összefogás állhatja útját a szőlőt felvásárló spekulánsoknak is, a felvásárlási ár közös megszabásával, a túltermelés idejében való korlátozásával és a közös értékesítés megszervezésével. Az elhúzódó kárpótlási folyamat - amit az ágazat szempontjából még a részvényforgalom is súlyosbít - komoly károk forrásává vált. A birtokviszonyok rendezetlensége tavaly szomorú rekordot eredményezett: a háborús éveket nem számítva soha nem szenvedett annyi veszteséget az ország szőlőkultúrája, mint 1993-ban! Mindössze 92 hektárnyi új szőlőt telepítettek és több mint 500 hektárnyit vágtak ki! És ennek a sokszorosát nem művelték, sőt a növényvédelmet is elhanyagolták, amivel a környező, gondosan művelt ültetvények gazdáinak is kárt okoztak. Itt is a várhatóan megalakuló hegyközségektől, az integrációt és a piacot végre a gazdák érdekei szerint szervező szövetkezetek feléledésétől várjuk, hogy a magyar szőlő- és borgazdaság visszanyerje régi rangját itthon és a világpiacon egyaránt - ösz- szegezte a szőlősgazdákat érintő helyzetet dr. Tóth Sándor. Tabdi falunap Tabdi a napokban arról lett híres, hogy Czukor Jánosné és Szikszai Éászló szervezésében megmozdult a falu apra- ja-nagyja. A szórakoztató program mellett sajátos fórumot is tartottak, amelyre meghívták Aszódi Ilona Katalin országgyűlési képviselőt, valamint a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. A találkozás célja az volt, hogy bemutatkozzon a település, s ezáltal megismerjék az itt élők hétköznapjait, gondjait. Egy körben ült tehát az egyéni gazdálkodó, a szövetkezeti elnök, a polgármester, az iskolaigazgató, vendéglős, vállalkozó, kertész és sorolhatnánk. Hogy egy ilyen kis községben sem ismerik igazán egymást az emberek, az is mutatja, hogy a délután hat órakor kezdődő programról este tízkor köszöntek el a résztvevők. Hasonlóképpen jól sikerült a szórakoztató műsor, ahol először az idősebb korosztály volt a főszereplő. Maguk írta és komponált színdarabot adtak elő, természetesen az élet adta ötletekből. A nagy találkozás napja egyfajta össznépi mulatsággal fejeződött be. Vöröskeresztesek Nagykanizsán megalakult a Dunántúl első cigány Vöröske- reszt-alapszervezete. A Cigány Kulturális Egyesület támogatását élvező 34 tagú közösség létrejöttekor úgy érveltek: ennek az etnikai csoportnak a sajátos egészségvédelmi, életmódbeli problémáit, valamint karitatív és véradási akcióit az önálló humanitárius szervezel eredményesebben tudja szervezni. Kevés a kerékpárút A országutakon kerékpárral közlekedők kiszolgáltatottak a sűrű járműforgalomnak. Ezért szinte életmentő a számukra megépített út. Bács-Kiskun megyében is több városban, nagyközségben létesítettek kerékpárutakat. A KHVM tájékoztatása szerint az illetékes tárcaközi bizottság 38 önkormányzati pályázatot elfogadva összesen 183,7 millió forint támogatást hagyott jóvá, aminek eredményeként jövőre 63 kilométer kerékpárút épülhet az országban. Előnyt élveztek azok a pályázatok, amelyek a nagyforgalmú országos közúthálózat vonalán a kerékpáros és a gépjárműforgalom szétválasztását célozzák. A kiírásra összesen 73 önkormányzat adott be pályázatot. A követelményeknek 67 pályázat felelt meg. Csettegők a vadkerti szüreti menetben Még a szüreti munka dandárjában sem volt annyi csettegő egyszerre Soltvadkert utcáin, mint tegnap. A helyi találmá- nyú, speciális járművek ragyogásáról már nem is beszélve, hiszen napok óta készültek a szüreti felvonulásra. A szőlőfürtök és nemzeti színű lobogók, ki- sebb-nagyobb hordók díszítette masinák hangos, máskor valóban csettegő zaját elnyomta a zenekar, s a daloló sereg. Bár ki ne látta volna már e város szívében füstölgő négykerekűeket, mégis százak tódultak az utcára, hogy részesei legyenek a látványnak. A menetet magyar ruhás lányok-fiúk, ostort csattogtató lovas legények, parádés kocsik, ünneplőbe öltözött kísérő emberek tették színessé. A felvonulás utcáról utcára órákon át tartott. Haaksbergen és Nagykőrös hivatalos jegyességben 0 A polgármesterek bemutatják az aláírt szerződést. Bemutató Waiblingenben Ünnepi testületi ülésen írta alá pénteken drs. J. Á. M. van Agt, Haaksbergen holland város polgármestere és Kiss János, Nagykőrös polgármestere a két város közti barátsági és együttműködési szerződést. A két város között a kapcsolat már 1990 óta tart. Száznál több körösi diák látogatott el a 23 ezer lelket számláló holland városba, és legalább ennyien keresték fel Nagykőröst Haaks- bergenből. Azonban — mint J. Á. M. van Agt elmondta - a „jegyesség" csak most kezdődik igazán: Nagykőrös mindig jó barátra talál Haaksbergenben. Halasi csaló Összesen ötvenheten hitték el a meséjét a harmincnégy éves halasi K. 1.-nek, aki szeptember 20-tól az egyik helyi biztosító- társaság alkalmazásában állt mint próbaidős üzletkötő. A fényképes igazolvánnyal is rendelkező férfi október harmadi- kán határozott úgy, hogy valamiképpen pénzt szerez. Érre pedig azért volt szüksége, hogy másnap Budapestre utazhasson, ugyanis a XIII. kerületi rendőr- kapitányság lopás bűncselekményében eljárást folytat ellene. K. I. jó néhány buti kot és üzletet is végigjárt, hogy előteremtse az útiköltségre valót. Története rövid, ám annál szívhezszólóbb volt: rokkant és szellemi fogyatékos gyerekek számára rendezendő karácsonyi ünnepségre, és az ajándékok vásárlásához gyűjt adományokat. Elmondta azt is, hogy saját cége, illetve a helyi művelődési központ megbízásából tesz eleget e nemes feladatnak. A közel hatvan becsapott [ személy adakozott is, ötven és j ezer forint közötti összegeket, j Kétnapalatttöbbminttízezerfo- i rintra tett szert. Á. M. Pump Károly, Németországban élő fotóművész a bajaiak testvérvárosi látogatása alkalmából Waiblingenben mutatja be egy kis kiállítás keretében azokat a képeket, amelyeket egy 1995-ös, színes bajai naptárhoz készített. A 12 színes Megkezdődött az oktatás szombaton Kecskeméten az első hazai Természetgyógyász Akadémián. A kétéves kurzust a Magyar Természetgyógyász Kamara szervezte meg. Taraczközi István, az érdekképviselet országos főtitkára elmondta, a cél, hogy feloldják a természetgyógyászat területén eluralkodott ellentmondásokat. A hagyományos nyugat-európai gyógyítással hangsúlyozottan nem szemben álló, hanem azt kiegészítő természetgyógyászat hitelét csak az szilárdíthatja meg, ha e szakterületen kellően felkészüli, felelősen gondolfelvétel a várost és közvetlen természeti környezetét mutatja be, néha egészen sajátos, meglepően újszerű látószögből. 1996-ban Pump Károly Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulójára szeretne albumot megjelentetni. kodó személyek tevékenykednek. Az akadémiára az ország minden tájáról érkezeit negyven hallgató tanulmányai során ösz- szesen húsz tantárgyból tesz vizsgát. A sikeres záróvizsga után oklevelet kapnak, s a főtitkár reményei szerint két év múlva már államilag elismert szakmásított oklevélként. A Természetgyógyász Kamara egyébként várhatóan jövő év februárjától - a nagy érdeklődésre való tekintettel - újabb évfolyamot indít az akadémián, s máris szervezik a természet- gyógyászok rendszere^ továbbképzéseit. Az országban csak Kecskeméten: természetgyógyászok akadémiája
