Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-08 / 211. szám

1994. szeptember 8., csütörtök Megyei körkép 5 A DUNÁNTÚLON JOBBAK AZ ÁRAK Rothadás a bácskai szőlőkben Aggasztó hírek érkeznek az idei szőlőszüret dandárja előtt a termelőktől. Nagyon sok táblá­ban az optimális cukorfok el­érése előtt rothadás és külön­böző penészek támadták meg a fürtöket. Ezeken a helyeken a gazdák kénytelenek idő előtt el­kezdeni a szüretet, ha nem akar­ják, hogy az egész termés az enyészeté legyen. Megkérdez­tük Varga Józsefet, a Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség főmunkatársát, hogy mi okozta a szőlőkben a mos­tani fertőzést. A szakember tapasztalata szerint a forró nyárban a gazdák egy része - mivel nem látott ül­tetvényében különösebb fertő­zésveszélyt - kevesebbet per­metezett. De az is igaz, hogy sokaknak nem volt annyi pén­zük, hogy kellő mennyiségű és meglehetősen drága permetező­szert vásároljanak. Az esős idő­szak beálltával a kevésbé elle- nállóbb fajtáknál azonnal meg­indult a szemhasadás, majd a penészesedés. Varga úr szerint egy-egy ilyen táblában a termés 50 százalékát is elviheti ez a szőlőbetegség. Megkérdeztük a Bácska egyik legnagyobb szőlőfelvá­sárlóját, a Gilián Vállalkozás tu­lajdonosát, Gilián Józsefet, mi jellemzi a jelenlegi szőlőpiacot. Elmondta, hogy neki jobbára a Dunántúlon vannak érdekeltsé­gei, ott sokkal magasabbak a felvásárlási árak, mint az Alföl­dön. Például a Chardonnay faj­táért megadják a 26-28 forintot is kilónként. Azért keresik ezt a kitűnő borszőlőt, mert az angol piacon jól lehet értékesíteni a belőle nyert nedűt. Az Alföldön már más a hely­zet, itt 80 fillértől 1,20 forintig kínálnak cukorfokonként a ke­reskedők. A legolcsóbbnak a Zalagyöngye szőlő tűnik, ez alig éri el a 15 cukorfokot, de sajnos a többié sem magasabb. A volt bajai kombinát szőlőiben is ezt tapasztalták a tegnapi be­járáson és itt is jellemző a rot­hadás. A nagykereskedő is úgy látja: sokan spórolni akartak a terme­lési költségeken azzal, hogy nem permeteztek a megszokott időben és sűrűséggel. Ő maga is tapasztalja a szőlősgazdák pénz­telenségét, ilyen célra pedig a banktól hitelt szerezni szinte le­hetetlen. Gilián József becslése szerint nem lesz meg az a szőlőmeny- nyiség, amit a nyáron jósoltak a szakemberek. Ahogy' kifelé megyünk majd a szüretből, mindig magasabbak lesznek az árak, aminek az az egyik oka, hogy megjelentek a picokon a külföldieket képviselő cápák, és valamivel ráígérnek a hazai fel­vásárlók áraira. Géczy - Papp Támogatni kell az agrárszektort (Folytatás az 1. oldalról) A földművelésügyi miniszter rámutatott: már a koalíciós kormányprogramban kiemelt hangsúlyt kapott az agrárpoli­tika. Ennek értelmében az ága­zatot támogatni kell és ezt mind a kormánnyal, mind pe­dig a parlamenttel is sikerült elfogadtatni. Lakos László a megvalósítandó agrárpolitika két alappillérének a korszerű­séget és a versenyképességet nevezte, s ezen belül is külön hangsúlyozta az exportképes­ség növekedésének fontosságát. A megvalósítandó célok érde­kében stabil földviszonyokat kell teremteni, ideértve a kár­pótlást és a reális szövetkezet­politika megteremtését is. A privatizációban a cél az, hogy a termelők juthassanak tulajdon­hoz. A kormány várhatóan szep­tember 15-én tárgyalja meg az ágazat szabályozási rendszeré­nek jövő évi koncepcióját. Fel­sorolta a tervezett agrártámoga­tási előirányzatokat is, amelye­ket a tárca a jövő évre igényelt. Ezek végösszege mintegy 80 milliárd forintot tesz majd ki. Ebből 35 milliárd forint jutna exporttámogatásra, 15 milliárd forint költségcsökkentő támo­gatásokra, 7 milliárd forint in­tervenciós támogatásra, azaz a belső piaci zavarok korrigálá­sára. Mintegy 13 milliárd forin­tot terveztek a mezőgazdasági alapra, de ebből még 3 milliárd forint kérdéses. A reorganizá­ciós program megvalósítására szinte alig jut majd pénz, s az egyéb támogatásokra 2-3 milli­árd forint marad. Idén hektáranként 4,5 tonna gabona termett hazánkban, ez azt jelenti, hogy az össztermés eléri a 4,8 millió tonnát. Ebből exportra mintegy 500 ezer-1 millió tonna juthat. Mi lesz az egyházi iskolák sorsa? Dabas-Sáriban ismét fellán­golt az iskolabotrány, a világi iskola diákjai alkalmi sátrakban kezdték az idei tanévet. A tele­pülés önkormányzatának veze­tői sem erre, sem arra nem haj­landók eldönteni a vitát, a kö­vetkező önkormányzat portá­jára igyekeznek átsöpörni a problémát. Ez is felveti a kérdést: mi lesz az egyházi iskolák sorsa? To­vábbra is támogatja őket a kor­mányzat? Erről kérdeztük Fo­dor Gábor művelődési és köz­oktatási minisztert, aki a na­pokban a magyarországi egyhá­zak és felekezetek vezetőivel e kérdésekről is tárgyalt.- Sikeres és őszinte hangu­latú beszélgetésről számolhatok be, amely azonban csak a kez­dete a jövőben több alkalommal megismétlődő találkozósoro­zatnak. A kormányzat a jövő­ben is épít az egyházakra, ga­rantálja önállóságukat, vagyis az állam és az egyház közötti olyan viszonyt akar tartósítani, amelyben érvényesülnie kell a* mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjognak, a lel­kiismereti és a vallásszabadság­nak.- A párbeszéd során kitér­tünk az egyházi óvodák és isko­lák állami támogatására, illetve a hitoktatással kapcsolatos kér­désekre is. Úgy érzem, kölcsö­nös megértésre és türelemre van szükség mindkét fél oldaláról ahhoz, hogy a vitás kérdéseket meg lehessen oldani. Ami a da- basi ügyet illeti? Ebbe nincs be­leszólási jogunk, jó volna, ha a településen helyben találnának megoldást az egyre jobban éle­ződő konfliktusra. Ä megoldás kulcsa az önkormányzat kezé­ben van. A találkozón részt vett a Mű­velődési és a Közoktatási Mi­nisztérium egyházpolitikai kap­csolatok főosztályának vezetője, Platthy István is:-A lelkiismereti és vallás- szabadságról, valamint az egy­házakról szóló 1990. évi tör­vényt a kormány nem kívánja módosítani. Miért is tenné, hi­szen az európai mértékkel mérve is, abszolút liberális. Az egyházat nem kívánja politikai tényezővé tenni, viszont a dön­tések előkészítésében fokozot­tan számít rá. Egyszóval keres­sük mindazokat a közös ponto­kat, ahol lehetőség van a párbe­szédre, az együttműködésre. Ennek két legfontosabb területe a karitatív tevékenység, illetve az oktatás lehet. • (r. papp) • A kormányzat a jövőben is épít az egyházi iskolákra. Mint Baján, ahol vasárnap este tartották a Keresztény Óvoda és Általános Iskola, valamint az Eötvös József Tanítóképző Főiskola új, hit­oktató és kántortanító tagozatának tanévnyitóját. A szentmisén jelen volt dr. Dankó László ka- locsa-kecskeméti érsek és Gyulai püspök úr a Szegedi Hittudományi Főiskola főigazgatója is. Halbemutató Nagybaracskán • Az egészséges étrendben előkelő helyen van a hal. Az egészséges étrendben e- lőkelő helyet foglal el a hal. A pihenés, a szellemi kikapcsoló­dás egyik műfaja, a horgászat pedig ezreket vonz a vizek part­jaira. E két fontos emberi tevé­kenység elősegítésében - Bács- Kiskunban mindenképpen - meghatározó szerep jut a Nagy­baracskai Hal Kft.-nek. Háromszáz hektáros tórend­szerüket éjjel-nappal hét halőr vigyázza, mert 25 kilométer a be­járandó útszakaszokkal, s ezzel a zavarosban halászók is tisztában vannak. Több esetben megpró­bálták kijátszani az éberséget, ezért nemrégiben egy üzem­anyag-takarékos, csendes járású hátaslovat állítottak csatasorba. Hétfői termékbemutatójukra közel százan jöttek el apartnerek közül, hogy a helyszínem tájéko­zódjanak a tartási körülmények­ről, információkat kapjanak a cég gazdálkodásáról. Pintér Fe­renc igazgató elmondta: takar­mányszükségletük jelentős ré­szét - ami meghaladja az egymil­lió kilogrammot-maguk állítják elő. Az október 10-e után kez­dődő lehalászást követően, üte­mezett szállítással, a szerződött igényeket maradéktalanul ki tud­ják elégíteni pikklyes és tükrös pontyokkal, melyek aránya 70-30 százalék körüli. (Erről a tóparton mindenki személyesen is meggyőződhetett. A frissen meghúzott hálóban fickándoztak a háromnyaras aranyhúsúak.) Bővítették a választékot: mint­egy 50 ezer előnevelt süllő, és 100 ezer 4-5 centiméteres amúr is felkerült a palettára. Jelenleg biztosítottnak látszik a követ­kező évi alapanyag is, annak el­lenére, hogy a nagy keltetőállo­másokon (Szászhalombatta, Szarvas) gondok voltak az iva­dék előállításával. Ez a későbbi­ekben lehet közvetlen kihatással. Dr. Orbán Ferenc, a Mohosz ügyvezető elnöke üdvözölte ezt a formát, ami a négy megye hor­gászszövetsége és a kft. gyümöl­csöző kapcsolatán alapul. Szak­mai, és, ha úgy tetszik, emberi garanciát is kapott a horgásztár­sadalom. Az önellátás irányába való elmozdulás tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá teszi tevé­kenységüket. A hal termékta­nácsban nagy ütközetek folynak a hal árának megállapításáról - bár azt leginkább a piac befolyá­solja -, és szándékoznak beve­zetni egy olyan kategóriát, mint a horgászat. Célként említette meg, hogy törekednek egy olyan, viszonylag zárt kör kialakítására, mely mindkét fél számára a köl­csönös előnyökön nyugszik. Somogyi Gábor A kelmefestő dinasztia vége • Skorutvák János bácsalmási kékfestő. Skorutyák János neves bács­almási kékfestőnél „teljes gőzzel” folyik a kisipari terme­lés. A mester dédapjától örö­költe mesterségét. Műhelye ma is a Kossuth utca 49-es számú házban van. Itt 1879 óta, meg­szakítás nélkül folytatja, immár a család negyedik egyenes ágú leszármazottjaként a kelmefes­tést. Sajnos, a dinasztia apáról fiúra szálló tevékenysége, úgy tűnik, félbeszakad. Ä legifjabb Skorutyák ugyanis az idén, jú­lius 15-én végzett a budapesti műszaki karon. Noha ismeri ennek a XVIII. századi kézmű­vességnek minden fortélyát, nem a kelmefestésből kíván megélni. A szép hagyomány megőr­zésére tett kísérletet az idén Kiss Istvánná bácsalmási óvónő. Diplomamegújító záró­dolgozatának témájául válasz­totta a kékfestést. Ebből a munkából derül ki, hogy az or­szágban meglevő 10 kelme­festő közül 2 működik idősza­kosan, 4 pedig állandó jelleg­gel. Az utóbbiak közül az egyik a bácsalmási Skorutyák János. A számos hazai és külföldi elismerés és díj között a mester számára a legértékesebb az 1981-ben megalapított és neki az elsők között odaítélt, Dürer kezével fémjelzett oklevél, amelyet az Iparművészek Or­szágos Szövetsége ítél oda a legjobbaknak. Műhelyében a kezdetektől meglevő több mint 300 nyomódúc mellé ma is vá­sárol, innen-onnan.- Meg lehet élni a kékfestés- ből ma?- Már nem járok vásárokra, csak nagyobb külföldi és hazai bemutatókon veszek részt, ha meghívnak. Rendelésre dolgo­zom. Megrendelőim a népmű­vészeti boltok, a táncegyütte­sek, a szállodák és a népi jel­legű éttermek. Olykor egyéni ízlés alapján is vállalok mun­kát. Ennek ellenére el tudom tartani a családot. Úgy van ez, hogy a festékanyagon és a ma már nagyon drága vásznon kí­vül másra nem kell beruház­nom. A gépek és a minták a régiek. Nem is volna kitől újat rendelni. Ha éh már nem bírom tovább, a műhely ócskavasként a hulladéktelepre kerül. Nincs az a múzeum, amelyik meg­venné, vagy akár ingyen elfo­gadná az indigó- és indantrén- festésre beállított berendezése­ket. Ugyanis Pápán 1962 óta létezik egy kékfestőmúzeum. Háromszáz négyzetméteres műhelyembe gyakran látogat­nak el nagyobb turistacsopor­tok. Abból is van némi haszon. Végül is, évente több ezer mé­ter pamut- és lenvásznat festek meg az ősi technikával. A bácsalmási 115 éves kel­mefestő műhely legszebb ter­mékei eljutottak Dániába a ki­rályi családhoz, Hollandiába, Franciaországba, sőt Japánba is. Az idei nyár egy részét a mester Németországban töl­tötte. Rendszeresen jár külföldi bemutatókra. Szeptemberben New York városában állítják ki válogatott kelméit egy nagy­szabású kézműves-kiállításon. Skorutyák mester nem lesz ott személyesen. Megelégszik az­zal, ha keze munkája öregbíti kis hazánk hírnevét a világban. Király László Tolvajt fogtak az örök Biztonsági őrök csípték el azt a tolvajt Kecskeméten, akinek az Izsáki úti borkombinátból nem a borra, hanem préselt réz­lemezekre fájt a foga. A Her- czog Security emberei arra fi­gyeltek fel, hogy a vakmerő bű­nöző már a kocsija felé tart a zsákmánnyal. Természetesen nem hagyták elszökni: utána­mentek, megfogták és a rend­őröket riasztották. A megmen­tett érték mintegy 50-70 ezer fo­rint. Tegnap a városi rendőrka­pitány hivatalosan is köszönetét mondott az éber őröknek. E- gyébként az így elcsípett bű­nözőt, a rendőri körökben jól ismert K. Ferencet, más ügyek­kel is gyanúsítják. Kincsek a Topkapi szerájból A XVI. századi török-osz­mán művészet remekeit mutatja be a Kincsek a Topkapi szeráj­ból című vándorkiállítás, amely a magyar-török kulturális e- gyüttműködés keretében érke­zett Budapestre. A reprezentatív tárlat csak olyan mértékben fog­lalkozik a magyarországi törté­neti eseményekkel, amennyiben azok a művészetekben helyet kaptak. így például láthatók a miniatúrák között a mohácsi, il­letőleg a szigetvári csata ábrá­zolásai. Nagy Szulejmán ural­kodását és a kort felvillantó bemutatón helyet kaptak gazda­gon díszített kerámiák, rendkí­vüli szakmai tudásról árulkodó ötvöstárgyak, szőnyegek, fali­csempék, edények, szultáni ira­tok és festmények is. Az érdek­lődők összesen nyolcvannyolc Törökországból érkezett tárgyat csodálhatnak meg január 8-áig a budai Várban.

Next

/
Thumbnails
Contents