Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

1994. szeptember 6., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 MEG KELL MENTENI AZ ÜLTETVÉNYT! Meddig terem a csengő barack? • Vatai Sándor egy gyomos, pusztuló barackosparcellában. JUHTARTÓ EGYLET NYÁRLŐRINCEN A szervezett piac hagyományt teremthet Az alsó ágak beleérnek a gazba. Sem a sort, sem a sor­közt nem művelték. Öt fa közül kettő már kiszáradt. Kiss János telepvezető szerint két éve van hátra az ültetvénynek. Menthe­tetlenül kipusztul. Az egész 314 hektáros területre érti. (Egy hektár telepítése ma félmillió forint.) A kecskeméti Agro-Mix Szövetkezeté volt a gyümöl­csöstelep, melyet kárpótoltak­nak és részarány-tulajdonosok­nak parcelláztak fel. Persze vannak területek, amelyek jobb képet mutatnak. A nyolcvan hektárt bérlő Gyümölcskertész Kft. része rendesen van mű­velve. Sőt, ők mások parcelláit is elkezdték tárcsázni, ingyen. Ugyanis a kórokozók úgy el­szaporodtak itt, hogy egy-egy területet, holmi szigetként, nem lehet tőlük megóvni. Az új tulajdonosok egy része a termést se szedte le - mondja Kiss János. Volt, aki bérbe adta a parcelláját, mások nem mű­velték, de azért a gyümölcsöt leszedték, megint más lábon adta el a termést. Egyetlen új tu­lajdonos van a több mint két­száz között, aki szakszerűen és lelkiismeretesen művelte a ré­szét. Térképet mutat a kertész a felosztásról. Az osztás iránya merőleges a sorokra. A legtöbb parcella igen hosszú és kes­keny. A nagy gond azonban az, hogy az itt lévő barackot, meggyet, cseresznyét, szilvát mindenkinek művelnie kellene. Ha nem teszi ezt, a betegségtől a többiek sem tudják megmen­teni a maguk fáit. Az utóbbi években a rende­zetlen tulajdonviszonyok miatt elmaradt a talajerő-utánpótlás. Ez is gyengíti a fák kondícióját. Az új tulajdonosok többsége semmit sem tett ebben az első évben. Az egykor gyönyörű gyümölcsöskert gyászos álla­potban van. Kiss János okkal borúlátó a jövőt illetően. Az exportáru és az ültetvé­nyek ellenőrzése a Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás feladata. Ha kártevő­vel fertőzött a gyümölcs, nem engedhetik ki az országból, az importőr pedig nem viheti be a saját országába. A Közös Piac magas követelményeket tá­maszt. Tetemes exportárualap ment veszendőbe az idén a kecskeméti telepen. A Gyümölcsöskert Kft. fő­könyvelője, Vatai Sándor arról tájékoztat: bérleményüket, az új tulajdonosokkal megegyezve, megtartják. Fiatalító metszés­sel, talajerőpótlással rendbe akarják hozni a nyolcvan hek­tárt. A bérbevételt felajánlják újabb tulajdonosoknak is, vagy pedig a bérművelést. Növény- védelmet és talajművelést is. A tulajdonosok gyümölccsel is fi­zethetnek. A kft. nem akar hasznot a bérművelésből. Azért vállalkoznak rá, hogy a maguk területét (is) védjék a további pusztulástól. Remélik, szót tud­nak érteni, a közös érdekeltség alapján, a parcellák gazdáival. A. T. S. Amióta megszűnt a mező- gazdasági kistermelés nagy­üzemi szervezése, a gazdák számára nincs biztonságos piac. Kiszolgáltatottságuk a takar­mányboltban kezdődik és a pia­con végződik. A legtöbb termé­ket igen nehéz eladni, már csak azért is, mert a kínálat nem egyezik meg a kereslettel. A termelőnek nincs meg a szüksé­ges információja ehhez. Ha nagy nehezen el is viszik porté­káját, egyáltalán nem biztos, hogy megkapja az árát. Sok manapság az ismeretlen kalan­dor. Nyárlőrincen nagy hagyo­mánya volt korábban az állatte­nyésztésnek - az utóbbi évek­ben viszont már csak annyi jó­szágot tartottak, amennyi a csa­ládi szükségletre kellett. Szar­vasmarhából például 1000 volt itt régen, abból 800 a tejelő, most a 300-ból 190. Mint isme­retes, a juhállomány is meg­csappant alaposan országszerte, a tavalyi embargó ezt a folya­matot drasztikusan felgyorsí­totta, sőt, sok helyen befejezte. Nyárlőrinc kivétel ebben - az 1992 tavasza óta működő Juh­tartó Egyesületnek köszönhe­tően. A szervezetet dr. Dani Sán­dor helyi állatorvos hívta életre, célja a juhtenyésztés mennyi­ségi és minőségi befolyásolása. Hiszen csak a piaci igényeknek pontosan megfelelő terméket lehet értékesíteni. Sőt, jó pozíci­óban levő kereskedelmi partner közreműködésével kedvező fel­tételekkel lehet eladni. Erre a nyárlőrinci egylet is példát szol­gáltat. Legfőbb partnerük a Hungarobest Kft., az ország má­sodik legnagyobb kontingenssel rendelkező exportőre. Nekik az embargó idején is sikerült az ér­tékesítés, aminek mennyiségét a jelenleginek akár a többszörö­sére növelhetik. Az egylet az or­szág minden részéből fogad partnereket, tagjainak felárat fi­zet, de a kívülállók termékét is értékesíti. Kis tételben is vásá­rolnak, hiszen egyik fő törekvé­sük éppen a kistermelők segí­tése. Tenyészkanokat helyeznek ki az erre vállalkozóknak, jelen­leg 120 növendékkost nevelnek a fajtajavítás érdekében. Az egy­let tagja az Országos Juh Ter­mék Tanácsnak, dr. Dani Sándor pedig küldötte ennek a szerve­zetnek. így sok értékes informá­cióhoz és más előnyökhöz is hozzájutnak. Jelenleg 25 ezer nyilvántartott anyajuh van tag­jaik birtokában, ebből 3500 Nyárlőrincen. Korábban itt so­sem volt ennyi birka, a helybeli gazdák a szervezett, kiszámít­ható piac igényeinek megfele­lően kezdték el ezt a tevékeny­séget. - almási ­Bácsalmáson vágják a kukoricát JOBB IDŐKRE VÁRVA Az apa és a fiú bízik a szőlőben • Hörcsögék zömmel Sárfehér szőlőt termesztenek. A kukorica terméskilátásai jobbak, mint tavaly - tájékozta­tott dr. Németh Ferenc, a bács­almási Agráripari Rt. főmező­gazdásza. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bácsal­másiak rekordtermésre számí­tanak. Optimális betakarítási szezon esetén hattonnás termés­átlag várható. A 2500 hektáros vetésterületen, a tartósnak ígér­kező száraz nyarakhoz alkal­mazkodva, már tavasszal a vízmegőrző talajművelési tech­nikákkal készültek a magágyak. A fajták kiválasztásánál is az előrejelzett aszály volt a megha­Az utóbbi években nemigen kényeztette el a piac az alma­termelőket. így aztán nem csoda, hogy egyre-másra szűn­tek meg az almáskertek. A leg­nagyobb gond a léalma-értéke- sítéssel volt. Tavaly például na­gyon sokan a fa alatt hagyták a lehullott gyümölcsöt, mivel a pálinkafőzés költségei is az égig szöktek. Az idén a szakemberek szerint sokkal kevesebb alma termett. így aztán nem csoda, hogy az ára a tavalyihoz képest 5-6 forinttal emelkedett. A be­indult „szedd magad” akcióban 18-20 forintért kínálják a Bács­kában az almát, de a szombati piacon 50-60 forintot is elkértek kilójáért. Megkérdeztük a tér­ség legnagyobb almalé-feldol- gozóját, az érsekhalmi Elma Részvénytársaságot: az idei szezonban milyen lesz a felvá­sárlás?- Stadler Ferencné technoló­gus: - Az előző évekhez képest lényegesen kevesebb az alma, ezért kicsit aggódva nézünk a feldolgozási szezon elé. Oda kell figyelnünk, hogy be tudjuk szerezni a szükséges alapanya­got. Az elmúlt év kiemelkedő volt, akkor 2000 vagon almát dolgoztunk fel sűrítménnyé. Most nem számítunk ekkora mennyiségű anyag feldolgozá­sára, de azért szeretnénk bizto­sítani mind a belföldi, mind a külföldi piacra az ellátást. Az üzem vezetése tavaly is lelkiis­mereti kérdést csinált abból, hogy elsősorban a kistermelők­től vásárolja fel az almát, sok esetben a magunk által megter­melt mennyiség rovására. Még 200 kilométerről is hozták az almát. Szeretnénk minden olyan termelőt megtartani, aki nem­tározó. A tavalyihoz képest bi­zakodóbb termés-előrejelzést egyrészt azzal indokolta dr. Németh Ferenc, hogy idén min­den kukoricatáblájuk istállótrá­gyát kapott. Másrészt a csapa­dék eloszlása idén kedvezőbben alakult. Tavaly már májusban is szárazság volt, idén viszont a ta­laj elegendő tartalékkal rendel­kezett. Júniusban, a címerhá­nyás és szemképződés idején elegendő eső esett. Július első dekádjának végén, a szemtelí­tődés időszakában köszöntöttek be a forró hetek. A hat hétig tartó kánikula minden fajtánál csak az idén, hanem a jövőben is ide szeretné hozni terményét.-A cég almásainak termése mellett az alapanyag kétharma­dát vásároljuk. Az a lényeg, hogy jó minőségű legyen az alma, és ennek a kritériumnak a kistermelők szinte kivétel nél­kül meg tudnak felelni. Meg­győződésem: a magyar almá­soknak van jövőjük. Azzal, hogy mi a sűrítményben tovább finomítjuk a végterméket, nem­zetgazdasági hasznot hoz, devi­zában. De azt is megemlíthe­tem, hogy ez a tevékenység na­gyon sok munkahelyet teremt. Jelenleg a léalma kilójáért 8 fo­rintot fizetünk, amihez még 12 százalék kompenzációs felár komoly kiesést okozott. Az au­gusztus végi lehűlés, és kevés csapadék a legrosszabb állapotú táblákon is segített. A betakarítást már augusztus utolsó napjaiban megkezdték, 28-30 százalékos víztartalom mellett az állatállomány na­pi szükségletének megfelelő mennyiségű kukoricát vágnak le az Agráripari Rt.-ben. A víz­tartalom csökkenésével növelik majd a napi kapacitást. Az ál­latállománynak nem lesz elég a 2500 hektár kukorica termése, ezért a héten a felvásárlást is megkezdik. - pásztor ­jön. Nagyon bízom benne, hogy ezt végig tartani tudjuk, de az is lehet, hogy árat emelünk. Szabó Ernő belföldi értéke­sítő: - Szeretném felhívni a kis­termelők figyelmét, hogy a fel­vásárlás itt, az érsekhalmi tele­pen szombat-vasárnap sem szü­netel, mert éjjel-nappal folyik a termelés. Bízom benne, hogy egyetlen termelőt sem kell el­utasítani. Gyakorlatilag nincs felvásárlóhálózatunk, ezért azt kérjük, hogy telefonon vagy személyesen jelezzék a szállí­tást, hogy ütemezni tudjuk a fo­gadásukat. Naponta 20-22 va­gont tudunk átvenni és feldol­gozni a gépsoron. Papp Zoltán Izsák az immár hat évtizedes ünnepére, a Sárfehér napok idei rendezvényeire készül. Szep­tember utolsó hétvégéjére ün­neplőbe öltöznek az emberek, ám a víg napok után hétközna­pok jönnek. Milyen termés vár­ható a biztatóan indult, de gyor­san aszályba fordult nyár után, mik a kilátások az értékesítés terén? Egy izsáki kisgazdaság, Hörcsög Sándor és családja por­táján kerestünk választ ezekre a kérdésekre.- Világéletemben gazdál­kodni szerettem, szabadon, minden függőség nélkül, a ma­gam uraként élni - kezdi a be­szélgetést a családfő. - Sajnos ennek ellenére 25 évnyi állami gazdasági és téeszes kényszer- pálya van mögöttem, mivel a családunktól elvettek mindent.- Gondolom, sikerült visz- szakapni a területeket.- Hat és fél holdat művelünk, ebből másfél hold a szőlő, a többi szántó. A szőlőt-természetesen zömében Sárfehéret - hét éve ül­tettük, tanyaterületként vettük a földet. A szántót most kaptuk vissza részarányként. Ezen ga­bonát, kukoricát termelünk. Jól jön ez a házkörüli állattartáshoz. De az igazi a szőlő. Jövőre ülte­tünk is még egy táblát. Tudva­lévő, hogy ez a növény törődést, gondoskodást, sőt szeretetet igé­nyel, amit csak saját tulajdon­ként lehet megadni. Mindenki tudja, hogy egy gondossággal művelt homoki szőlő akár 80 évet is megél.- Megéri ma szőlővel fog­lalkozni?- Hosszabb távra, a jövőt is nézve, igen. Mi itt születtünk, itt szeretnénk megélni. Kétség­telen, hogy most mélyponton vagyunk, a szőlőnek igen nyo­mott az ára, viszont a bort már ma is viszonylag tisztességesen el lehet adni. Szőlőként a mai Az illetékes kanadai vezetés úgy döntött, hogy nem engedi megbontani a világ legnagyobb mérsékelt övi esőerdejének egységét, a Csendes-óceán mentén fekvő, 317 ezer hektá­ros erdőséget érintetlenül őrzi meg az utókornak - jelentette a napokban a Reuter. A 800 évnél is idősebb fákat őrző Kitlope esőerdő Vancou­ver városától 1400 kilométerre északra terül el, Brit-Columbia viszonyok között minimum 25 forint kilogrammonkénti árral volna értelme eladni. Ettől saj­nos messze vagyunk. Az elmúlt években 8-15 forint volt a jel­lemző, ez még a ráfordítást sem hozta vissza. A biztonsághoz be kell rendezkedni a feldolgo­zásra, tárolásra is. Mi is ezt tesszük. Sajnos az agrárolló alaposan kinyílt, az eszközök, vegyszerek drágák, a termények felvásárlási ára meg alacsony. De biztos, hogy javulásnak kell jönnie, mi optimisták vagyunk.- Ezt az optimizmust mutat­ja az is, hogy a most leszerelt fiuk is a szőlőt, a gazdálkodást választotta?- Sok kortársammal ellen­tétben én már iskoláskoromban is szerettem a szőlőben dol­tartomány területén. A világ legértékesebb természeti és kulturális kincsei között számon tartott, csaknem megközelíthe­tetlen Kitlope völgy fáinak ki­termelésére egy kanadai válla­latnak volt kizárólagos joga. A cég azonban lemondott e jogról, és a területet örökre védettnek nyilvánították. A profit aláren­delése egy magasabb szem­pontnak, igen ritka, ám dicsére­tes dolog. gozni - veszi át a szót ifjabb Hörcsög Sándor. A felnőtt éle­temet sem tudom másként, mint gazdálkodóként elképzelni és csak Izsákon. Ragaszkodom a szülőfalumhoz.- Idős parasztemberek is di­csérik a munkáját, szakszerű metszését, permetezését - mondja büszkén édesapja.- Milyenek az idei szüreti kilátások, lesz-e mit ünnepelni a Sárfehér napokon?- Közepes termés várható, sajnos az aszály sokat ártott. Ez is arra figyelmeztet, hogy a gazdálkodás igazi nagy prob­lémája, kihívása az öntözés. A hosszabb távú tervek között ezt mindenképpen meg kell oldani - vélekedik az idősebb Hörcsög Sándor. - tetézi ­Az alma növényvédelme A megyei növény-egészség­ügyi és talajvédelmi állomás és még vagy féltucat cég Az alma növényvédelme címmel tanácskozást és bemutatót ren­dez. Szeptember 9-én fél tízre várják az érdeklődőket Izsákra, a Sárfehér vendéglőbe. Előadás­témák: Az integrált almater­mesztés problémái, Az alma növényvédelmének állattani, il­letve kórtani kérdései. KÉTEZER VAGONOS KAPACITÁS / A léalmára van kereslet Érsekhalmán Az esőerdőt megőrzik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents