Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

1994. szeptember 6., kedd Megyei körkép 5 Az angol gárdisták lelkésze A magyar-angol közös had­gyakorlatra az angol gárdisták­kal Magyarországra érkezett Kingsley Joyce tábori lelkész is. A kecskeméti katonai repülőté­ren beszélgettünk a lelkésszel, aki elmondta:- Az én küldetésem az előt­tünk álló hadgyakorlat nehézsé­geire lelkileg felkészíteni a har­cosokat. Ez a katonáktól a szo­katlan klíma miatt is erős fizi­kai, lelki igénybevételt követel. A gyakorlat során sok gonddal, problémával kell megküzde­niük. A lelkigyakorlatot én szervezem, vigaszt, támaszt nyújtok a rászorulóknak, még a problémákkal küzdő katonák szüleivel is fel kell vennem a kapcsolatot. Olyan légkört kell teremtenem, hogy bízzanak egymásban és bennem is. Ne­kem csak egyenruhám van, nincs tiszti rendfokozatom, így nem vagyok elöljárójuk. Lelké­szük vagyok, semmi több.- Igénylik ezek a kemény harcosok a lelki vigaszt?- A kívülállók el' sem hin­nék, hogy milyen sokan élnek a gárdisták közül ezzel a lehető­séggel. Voltam a katonákkal már harci bevetésen is, ott aztán igazán megmutatkozik a vallás szerepe, a hit ereje. Bíztak ben­nem, a tapasztaltabb bajtársban. Kenyeres Dénes • Kingsley Joyce (jobbról) a kecskeméti repülőtéren. Illegális fegyverkereskedők Fegyverkereskedőket fogtak el Szentes és Hódmezővásár­hely között vasárnap éjjel a rendőrök. A járőr egy Merce- desre figyelt fel, mire az autó vezetője gázt adott, s megkez­dődött az üldözés. A menekülő kocsiból tárgyakat dobáltak ki. A rendőröknek végül sikerült megállítani a Mercedest, ami­ben Hajdú Sándor hódmezővá­sárhelyi kiskereskedő és Dezső Lajos szentesi foglalkozás nél­küli ült. A kesztyűtartóban egy Parabellum pisztoly lapult. A rendőrök gyanították, hogy a menekülés közben kidobált tár­gyak is fegyverek lehettek. Át­fésülték az útszakaszt, s további kilenc Parabellum pisztolyt, va­lamint a tartozékait találták meg. Az autóban lefoglaltak még 14 ezer forintot és 680 ezer ukrán kuponbankjegyet. A ház­kutatások sem voltak eredmény­telenek. Dezső Lajos lakásából géppisztoly, egy gyakorló pán­céltörő gránát, további három pisztoly, és négy kispuska ke­rült elő. Dunafalva Bács-Kiskunban • Hétfőn reggel a bolt előtt még a döntésről folyt a vita. Minden bizonnyal példaér­tékű lesz a vasárnapi dunafalvi népszavazás, melynek az volt a tétje, hogy a Mohács-szigeti te­lepülés csatlakozik-e Bács-Kis- kun megyéhez. Ez a kérdés már régóta érlelődik a dunafalvi emberekben, és nem titok, hogy ezt a vágyat a homorúdiak is dédelgetik. Elsősorban az az in­dokuk, hogy a Duna elválasztja őket Baranya minden fontos közigazgatási és szolgáltatási fórumától. Azzal, hogy még eb­ben az évben megépül a Duna- falvát Szeremlével összekötő út, felére csökken a távolság Baja és a szigeti település kö­zött. A népszavazást megelőző előkészítő helyi fórumokon, közmeghallgatáson megoszlott az 1200 lelket számláló falu, és amint Elmer István polgármes­ter elmondta, ennek a megosz­tottságnak leginkább azok a vál­lalkozók az okai, akik féltették a már kialakult kapcsolatrend- I szerüket. Aggodalmuk egyébként az volt, hogy ügyüket legtöbbször a megyeszékhelyen kell intézni, Kecskemét pedig Pécsnél is messzebb van. Az ellenérvben pedig az hangzott el, hogy ha nincs is messzebb Pécs, az oda­utazás tömegközlekedési esz­közökkel így is nagyon bonyo- j lult. A közmeghallgatáson ösz- szevetették a Baja és Mohács ál­tal nyújtott lehetőségeket, és a bajai kínálat mindenben jobb­nak mutatkozott. Egyebek kö­zött Baján van társadalombizto­sítási ügyintézés, közlekedésfe­lügyelet, gazdasági kamara, ví­zügyi igazgatóság, és itt műkö- j dik a környezetvédelmi hatóság j is. Szó esett a telefonhelyzetről, valamint a gázbevezetésről, mely mind-mind a Bácskához való csatlakozást erősítette. A vasárnapi szavazáskor a választási névjegyzékre 952 fő került fel, melyből 492-en men­tek el voksolni. A leadott sza­vazatokból 488 volt érvényes, J és 439-en a Bács-Kiskun me- [ gyei csatlakozást választották, 49-en mondtak nemet az ön­kormányzat kezdeményezésére. Este 6 órakor még úgy tűnt, nem lesz érvényes a szavazás, a választási bizottság ezért 19 óráig meghosszabbította a sza­vazatszedő helyiségek nyitva tartását. Ezt elsősorban azért tették, mert Dunafalváról is so­kan jártak a vodicai búcsúban, előző nap pedig lakodalom volt a faluban, így többen csak a pi­henés után mentek el szavazni. A választás másnapján a falu a szokott életét élte, de a közin­tézményekben és az üzletekben tovább folyt a vita a döntés he­lyességéről. A legtöbben meg­nyugvással vették tudomásul a többség akaratát, sőt az egyik hölgy elmondta, hogy ez a tél már sokkal elviselhetőbb lesz, hiszen 20 perc alatt a városban mindent el lehet intézni. Elmer István polgármester lapunk kérdésére elmondta, hogy amikor elkezdték a nép­szavazás előkészítését, megke­reste mindkét megye vezetését, és elmondta nekik, hogy Duna­falva nem menekül Baranyából, de jövője érdekében minden­képpen úgy látják, meg kell lépni a Bács-Kiskunhoz való csatlakozást. Nagyon fáradtsá­gos volt a rengeteg egyeztetés, de megérte, mert Dunafalva is az elöregedő települések közé tartozik, így viszont van remény arra, hogy nem kerül le a térkép­ről. Dr. Szabó Jánosné, az ön­kormányzatjegyzője pedig arról tájékoztatott, hogy bírják a Bács-Kiskun megyeiek előzetes befogadó nyilatkozatát, melyet rövidesen formai úton is meg kívánnak erősíteni. Ezután az önkormányzati törvény értel­mében a köztársasági megbí­zotti hivatal közreműködésével eljuttatják a Belügyminisztéri­umhoz a népszavazás eredmé­nyét. Ezután kerül csak majd a parlament elé, mert a megyeha­tárok területi beosztásáról csak az országgyűlés dönthet. Mivel a költségvetési évben június 30-áig kell jelezni az egyes tele­pülések következő évi gazdál­kodásának tényszámait, várha­tóan Dunafalva csak 1996ban csatlakozhat végérvényesen Bács-Kiskunhoz. Megkérdeztük Kőtörő Mik­lóst, megyénk közgyűlésének elnökét, hogyan fogadta a duna- falviak határozatát.- A baranyaiakkal összehan­goltuk ezt a kérdést, és úgy fog­laltunk állást, hogy mindketten semlegesek maradunk, egyik fél részéről sem lesz csábítás, és nem ígérünk többlettámogatást. Mivel ígérvényünk van, hogy a kedvező döntés után megadjuk a befogadó nyilatkozatot, rövide­sen közgyűlés elé kerül a téma. Ugyanez vonatkozik Homorúd esetére is, de nem biztatjuk őket. Egyébként itt nem a megye sze­repe a fontos, hanem azoknak az államigazgatási szerveknek, a- melyeknek a feladatkörébe tar­tozik az érintett területek ellá­tása. Éppen ilyen szempontból megvizsgálandó a bajai helyzet. Papp Zoltán Katasztrófahelyzet Kecelen- A Saszlát pénteken szedtük volna ládázásra. Most markol­juk, lapátoljuk. Ebből jövőre sem lesz termés - mondja egy fiatal­ember, akivel ma aligha tudnék tovább beszélgetni.- Én hetven is elmúltam. Ilyen istencsapást még nem láttam - görnyed tovább a nagyi. A hatalmas területű almásból minduntalan koppanás hallat­szik. Az első osztályúnak indult termésnek már nem árt az ütődés. A fa alja terítve, az ágakon ma­radt szemekbe mintha beleha- rapdáltak volna.- Tojás nagyságú jég hullott. De nem gömbölyű. Olyan volt, mintha az óriás jégtáblát a fejünk fölött széttörnék, s éles, szabály­talan darabokra hullva pusztít - próbálta szemléltetni a szombat esti vihart egy több évtizedet megélt gazda. A polgármesteri hivatalban csonkig égett gyertyák: az esti ügyelet maradványai. Mindenki intéz valamit. Schindler János polgármester nem bír mozdulni a telefonok mellől. A vonalak vé­gén vagy segítséget kap, vagy kér, vagy a kétségbeesett embe­reket hallgatja.- Van-e remény valami gyorssegélyre?- Kiskőrösről a biztosítók sorra kitelepülnek. A Hungária vezetője már vasárnap maga járta körbe a várost, s ma ele­gendő emberrel megkezdték a kárfelmérést. Az Állami Bizto­sító illetékese már nehezen vette a lapot. Érdekes, amikor pénz kell, van elég emberük. Ezután megtudom, nem kel­lett győzködni Bányászi Tibor favágót, aki Császártöltésről ér­kezve látta a tragédiát, s munká­hoz látott. Ugyancsak vasárnap Berkecz László, Soltvadkert polgármestere személyesen ke­reste fel Schindler Jánost, hogy Tegnap már második napja mentették Kecelen a menthetőt. A szombat esti jég- és viharkár akkora károkat okozott, hogy azt csak összefogással lehet helyre^ állítani. A szőlő-, gyümölcster­melő vidék remélt bevételének nagy többsége odavan. Gyorsse­gélyre szorul a város. Á kidőlt fákat még csak az utakról takarították el, hogy le­hessen közlekedni. A Démász kiskőrösi kirendeltségének em­berei teljes erővel dolgoznak a betongyámmal együtt kicsavart oszlopok helyreállításán. Még sok helyen nincs áram. A házak legtöbbje ablaküveg nélkül. A mindössze két helyi üveges vál­lalkozó nem győzi a munkát. A Virágúékor több hektáros kerté­szetében a diákok vödörszám szedik ki a letarolt virágok közül az üvegház ablakait, és sűrűn fordul az utánfutó. Vannak épü­letek, amiken nem maradt tető, az előző nap felhúzott falak ösz- szedőltek. Téglakerítések a föl­dön. A műanyag redőnyök mint­ha sörétes puska golyózáporát kapták volna. De a helyrehoza­talnál égetőbb a még össze- és le­szedhető szőlő betakarítása.- Keserves szüret - próbálom szóra bírni az elkeseredett keceli gazdák egyikét. • Herczeg Pálnéék házát már nem csak vakolni kell, mert a szél levitte a tetőt. • Lovasi Istvánné a 71 esztendejével nem emlékezik ilyen pusztító ítéletidőre. Az unokája, Gá­bor szőlőjét is a földről kell szüretelni. felajánlja a város segítségét. Tegnap reggel Madari Jenő, az FM megyei hivatalának vezetője is támogatást ígért és még sokan jelentkeztek jó szándékkal.- A városban nagyon sok csa­ládnak anyagi tragédiát okozott a hétvége.-Valahonnan gyorssegélyt kell szereznünk. Ami a költség- vetésből még maradt - folytatja Schindler János -, azt elosztva, egy-egy embernek körülbelül 60 forint jutna. Most jó lett volna a termés, az átvételi ár is kedve­zőbb, mint tavaly. Tavasz óta csak költöttek a gazdák, meg gü­riztek az őszi bevétel reményé­ben. Ennyi elkeseredett embert még nem láttam. Mindent meg­mozgatok. Tegnap a keceli városházán késő estig tartó ügyeletet szer­veztek éppúgy, mint a szőlőátve­vőhelyeken. Ä várost ért kárról, a helyreállítási munkákról beszá­molunk. Kép és szöveg: Pulai Sára • A 84 esztendős Tamaskó Mihályné aligha tudja egyedül visz- szarakni a téglakerítését és a cserepeket.

Next

/
Thumbnails
Contents