Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-05 / 208. szám

1994. szeptember 5., hétfő Rejtélyek és kérdések 7 Rejtélyek és kérdések Mi vár az emberiségre a 90-es években? Egy Nostradamus nevezetű középkori jós mindezt már megjósolta. De ki is volt a látnok? Erről szól rovatunk vezető cikke. Valószínű, hogy meg­találták a Föld első városát a régészek. A településen élők egyik különös szokása az volt, hogy fej nélkül temették el halottaikat. Erről szól másik írásunk. Barta Zsolt 4000 ÉVES RECEPT EGYIPTOMBÓL Tutanhamon söre ma is iható építsenek óriási sörfőzdét a Ni­BEVÁLNAK-E AZ ÉVSZÁZADOS JÓSLATOK? Van időnk: világvége 3979-ben • Nostradamus a középkori jövőbelátó a jövő évi vatikáni pá­paválasztás lehetőségét is megjósolta. Kérdés persze, hogy be­teljesedik-e a jó négyszáz évvel ezelőtt papírra vetett jóslata. Szenzációs hírt közöltek a minap brit régészek és sörgyár­tók: hamarosan olyan sört gyár­tanak majd, amilyet a fáraók it­tak hajdanán. Az új sört „Tu­tanhamon itala” névre keresztel­ték. Az ókori armanai sörfőzde ásatásait szponzoráló „Scottish and Newcastle” cég bejelen­tette, hogy hamarosan piacra dobja a 4000 éves recept alap­ján készülő világos sört. Annak idején Tutanhamon fáraó mos­tohaanyja rendelte el, hogy Több mint kétezer éves, fej nélküli szfinxekre.bukkantak a régészek nemrégiben Kairó déli részén. A most kiásott szobrok új magyarázatot adhatnak az ókori Egyiptom világának meg­ismeréséhez. A négy szfinx ugyanúgy néz ki, mint a Kheph- rén fáraó halotti templománál lévő hatalmas, oroszlántestű, emberfejű szobor, de sokkal ki­sebb annál. A mészkőből ké­szült, mindössze hetven centi­méter hosszú szobrok nagy fej­törést okoznak a régészeknek, ugyanis mindegyiknek hiányzik a feje. Senki nem tudja, hogy pontosan mikor és miért törték le őket, de az biztos, hogy szán­dékos cselekedetről van szó, amelyet még elkészítésük idején Ausztrál és egyiptomi régé­szek idén tavasszal bukkantak Nadzset-m-Pet (Tít) pompásan díszített sírjára Szakkarában, az ókori Egyiptom egyik legna­gyobb temetkezési helyén. A több mint 4300 évvel ezelőtt élt Teti fáraó temetkezési helyén végzett ásatások során ez az első eset, hogy nő sírjára bukkantak. Ki volt tehát Nadzset-m-Pet? Az egyiptológusok centiméter­ről centiméterre kutatják át a sír­ját a válasz reményében, de olyan sok minden elporladt már, hogy az igazságot talán soha nem sikerül kideríteni. Egy azonban biztos: Tít, ahogy a ba­rátai nevezték, különleges és ha­talmas volt.- A sírjával kapcsolatban már az is furcsa, hogy nő fekszik benne - mondja a gizai pirami­soktól 27 kilométerre fekvő szakkarai temetőért felelős ha­tóság képviselője. Semmi két­ség afelől, hogy Tít fontos sze­repet töltött be Teti fáraó udva­rában, hiszen a piramis bejára­tának közelében temették el. A régészek egymás után húzták ki az eredetileg katonás rendben egymás mellé és fölé helyezett sírokat, hiszen Tít lezárt sírjára újabb és újabb sírokat emeltek az idők folyamán. A 13 láb hosszú és hat láb széles sír az idők folyamán annyira megko­pott, hogy eltűntek azok a nyo­mok, amelyek megadhatnák a kulcsot a rejtély megfejtéséhez. A fennmaradt díszítések azonban még töredékeiben is el- kápráztatóak. A sírt a hátsó olda­lát fedő hatalmas kőtábla domi­nálja, amely a legdrágább és leg­fehérebb mészkőből készült és finom hieroglif faragások díszí­tik. Az egyiptológusok szerint ez az oldal tulajdonképpen egy álajtó. Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a halott lelke ezen az ajtón keresztül visszatér a földi világba, hogy magához vegye a látogatók ajándékait és fogadja jókívánságaikat, majd lus pártján, Kairótól 320 kilo­méterre délre. A Brit Egyiptomi Ásatási Társaság eredményei szerint a sörfőzés folyamata nem sokat változott az elmúlt néhány ezer év alatt. A mai sö­rivók azonban úgy vélik, hogy az ókori egyiptomi folyékony kenyér teljesen más ízű, hiszen datolyát és olivabogyót is tar­talmaz - mondta Jim Merring- ton, a newcastle-i sörfőzde szó­vivője. követtek el. A kezdeti vizsgála­tok szerint a szobrocskák a pto- lemaioszi kor (i. e. 300) kezde­tén készültek, amikor Egyipto­mot Nagy Sándor leszármazot­tai irányították. Ez óriási felfe­dezésnek számít, mert eszerint Gizát már ebben az időben is lakták. A szfinxeken kívül talál­tak egy szintén fej nélküli orosz­lántestet is. A faragás alapján azonban könnyen megállapít­ható, melyik törzs az oroszláné és melyek a szfinxeké. A szfinx az ókori Egyiptomban a Napis­tent jelképezte, később a ptole- maioszi korban azonban a teme­tőt őrző isten szimbóluma is lett. Elképzelhető tehát, hogy a kö­zelben templomra és temetőre bukkannak a régészek. ismét távozik a túlvilágba. A sír jobb falát színes kép borítja, rajta tizenhét szolga, akik kosa­raikban mindenféle földi jót visznek Títnek a túlvilági élet­hez. De ott láthatjuk Hathor, a zene, a szerelem és a tánc isten­nőjének alakját is, akit gyakran emlegettek a királynőkkel kap­csolatban. Teti fáraónak két ki­Nostradamus néven vált hal­hatatlanná a francia király ud­vari orvosa, akinek rejtélyes jós­latait évszázadok óta elemzi a világ. A XVI. században élt Michel de Notredame csaknem ezer négysoros versikébe szedte jövendöléseit: magyarázói sze­rint előre látta Hitlert, az atom­bombát, a Kennnedy elleni me­rényletet és a pusztító AIDS-be- tegséget. Aki tehát kíváncsi rá, mi fog történni a következő években, helyesen cselekszik, ha tanulmányozza V. J. Hewitt írásait. Az ismert brit Nostra- damus-kutató ugyanis - leg­alábbis állítása szerint - megta­lálta Dél-Franciaországban a Századok című versfüzér meg­fejtésének kulcsát. Ebből jutott például arra a következtetésre, hogy jövő márciusban sikerül majd megfigyelni a Himalája lankáin élő óriási majomembert, a jetit; áprilisban Kína bevonul Észak-Koreába, májusban pedig Angliában megkoronázzák Ká­roly herceget és tőle külön élő feleségét, Dianát. Az idén a Nostradamus-divat minden ko­rábbit felülmúl. Zsebkönyvek és díszes kiállítású albumok árasz­tották el a nyugati könyvpiacot a mágus próféciáival, s a napok­ban mutatják be a 15 millió dol­láros költséggel készült Nostra­damus életrajzi filmet (rendező: Roger Christian). A néző meg­tudhatja, hogy az 1503-ban szü­Az indiai Újdelhi peremén, egy mecset udvarán áll a hét méter magas, 30 centiméter át­mérőjű oszlop, amely - annak ellenére, hogy vasból van - egyáltalán nem rozsdásodik. Annyit sikerült kideríteni róla, hogy az i. e. félezer esztendővel azon a helyen állt templom rálynője volt - Khuit és Iput -, mindkettőjüket Szakkarában te­mették el. Elképzelhető, hogy Tít egy alacsonyabb rangú ki­rálynő volt, vagy magas pozíciót töltött be az udvarnál. Á sírfel­iratok énekesnőként említik. Ez a cím azoknak a hölgyeknek járt ki, akik a halott királynő sír­jánál táncoltak, énekeltek vagy letett Michelt már gyerekkorá­ban rohamszerű görcsök kínoz­ták. Önkívületében átélt látomá­sait később versbe szedte. Csil­lagászatot, kémiát és orvostu­dományt tanult, de foglalkozott illatszerek és fűszerek előállítá­sával is. Igazi hírnévre már éle­tében szert tett, amikor megjó­solta II. Henrik balesetét. A ki­rályt 1559-ben „sportolás” köz­ben, lovagi tornán fején találta el egy lándzsa, hegye átfúródott a egyik oszlopa lehetett. Indiában már akkor, 2500 évvel ezelőtt ennyire fejlett lett volna a fém­kohászat? A legkorszerűbb laboratóri­umi vizsgálattal sem sikerült kideríteni: milyen anyagot ada­goltak a vashoz, hogy nem fog rajta az idő vasfoga... mágikus csörgőket csörgettek, ami fontos és kiváltságos fogla­latosságnak számított. A vallási feladatok gyakran teljesen hét­köznapi nők előtt nyitották meg a felemelkedés és a meggazda­godás útját. A gizai piramisok közelében ásatásokat végző ré­gészek eddig ötven, kizárólag női sírra bukkantak. sisakon és halálra sebezte. Nostradamus bírálóiban min­denesetre komoly kételyeket éb­reszt az a körülmény, hogy a versek állítólagos, 1555-ös első kiadásából egyetlen példányt sem sikerült felkutatni. Ezért előszeretettel táplálják a gyanút, hogy talán csak utólag volt „okos” a próféta a baleset ügyé­ben? A jóslatok híveit a csalás gyanúja természetesen nem za­varja, hiszen - mondják - a két­Egy jordániai ősi városban az egykori lakóknak furcsa szoká­saik voltak. Az ősöket annyira tisztelték, hogy a házuk alá te­mették őket. Ráadásul minden valószínűség szerint fej nélkül. A fej elválasztása a testtől ta­lán arra utal, hogy mindenkép­pen világos különbséget akartak tenni élet és halál között. Ugyanakkor néhány eltemetett- nél megőrizték a fejet és a kopo­nyát, de úgy, hogy a koponya­csontra arcot csináltak, vagyis elkészítették az elhunyt ős port­réját. Mégpedig égetett mész- ből, amit egy sárszerű anyagból készült vázra égettek rá. Eddig mindössze 300 négy­zetméter területet tártak fel az amerikai régészek, ami a telepü­lés eddig ismert felszínének mindössze 0,5 százaléka, és er­ről a parányi helyről került elő a közel-keleti kőkorszaki telepü­lések leggazdagabb szobor- és figuraanyaga. Több mint 30 da­rab, kisebb-nagyobb, 35-90 cm-es szobor került elő a jordán főváros, Amman közelében fekvő Ain Ghazalban. Köztük egy szobor, amelyiken az illető­nek az egyik kezén hét ujja van, és egy termékenységi figura, az úgynevezett Ain Ghazal-i Vé­nusz. Vénusznak ugyan Vénusz, de az ábrázolt hölgy szépnek nem igazán mondható. És egyébként sincs feje. Kora vi­szont 9000 év, és ez az igazi szenzáció. Mikor az Amman kö­rüli autópályát építették, és az Francia kutatók a közelmúlt­ban Kanada arktikus vidékén egy csontvázra bukkantak, amelyről kiderülhet, hogy a Franklin-expedíció egyik tagjá­nak földi maradványa. A Sir John Franklin vezette expedíció - összesen 150 em­ber - az északnyugati átjáró felkutatására indult és 1848- ban nyomtalanul eltűnt. A francia kutatók a hét vé­gén Párizsban közölték, hogy a hiányos csontvázat a Vilmos király szigeten találták. Alig két kilométerrel odébb két év­vel ezelőtt már találtak hét csontvázat. A mostani leletről értesítették a kanadai hatóságo­kat. A két hajóval útnak indult értelmű versikék sokkal később bekövetkező eseményeket is beharangoztak. A „csillagok járására és az is­tenségre” hivatkozó Nostrada­mus tévedhetetlennek nevezte önmagát. Megjövendölte a ha­lála utáni visszatérést is - a le­vegőből, hirdetik a hívei, s így is történt. Tény: a provence-i Sa- londe 1986-ban bronzszobrot ál­lított a vidék szülöttének, s az alkotást helikopter emelte a tal­pazatra. S hogy mi várható a követ­kező években,évszázadokban - Hewitt értelmezésében? íme, egy kis ízelítő. 1995: új pápát választanak; 1996: fél Amerikát erdőtüzek pusztítják; 1998: súlyos atombaleset tör­ténik Franciaországban; 1999: a napfogyatkozás nap­ján eljön a „terror királya”, és a világot súlyos háború rázza meg; 2020: Japán lenyeli Kínát és a világ első számú hatalma lesz; 2099: megszületik az első mesterséges Nap: 2100: megszűnik az öregedés, az emberek 300 évig élnek; 2230: létrejönnek az első víz alatti települések; 2273: az emberiség három új faja alakul ki; 3979: vége a világnak. Tehát már csak addig kell va­lahogyan kibírni... első nyomokra bukkantak, ad­digra egyébként már nagyon sok mindent tönkretettek az útépí­tők. De hát akkor még nem is sejtették, hogy olyan városi te­lepülést találnak, amelyben becslések szerint kétezer ember élhetett szoros kapcsolatban egymással. Törvényekkel, sza­bályokkal és infrastruktúrával, olyan kőházakban, amelynek a falai egymásra rakott kövekből álltak, a padlózat égetett mész­kőből, és itt-ott még pirosra is festették. A házak tetejét nádból és növényekből építették, és be­tapasztották agyaggal. Egy-egy lakás pedig 35-50 négyzetméte­res volt, 5-6 ember lakhatta. Mindez 3 évezreddel az első mezopotámiai városok megje­lenése előtt történt. A Bild der Wissenschaft című folyóirat beszámolója szerint mindez teljesen más színben tünteti fel az úgynevezett új kő­korszaki forradalmat. Vagyis azt a hirtelen változást, amely a gyűjtögető, vadászó életmódból a földművelő, állattartó létforma felé mutatott. Az új kőkorszaki kultúra meghatározó jellegze­tessége a kerámia- és az agyag­edények használata. És amikor Krisztus előtt 5500 táján megje­lentek az első agyagedények, az Ain Ghazal-i település már ha­nyatló korszakát élte. Tehát az a bizonyos említett forradalom mégsem volt forradalom, hanem sokkal inkább egy hosszabb fej­lődés. Franklin-expedíció eltűnésének rejtélye több mint egy évszáza­don át foglalkoztatta a kutató­kat. Néhány évvel ezelőtt azonban három jégbe fagyott holttestre bukkantak az expedí­ció feltételezett útja mentén, és megállapították róluk, hogy ha­lálukat ólommérgezés okozta. Az expedíció élelmezését szol­gáló összes konzervet ugyanis ólommal forrasztották le. Egy évvel ezelőtt egy to­vábbi lelet is utalni látszott az expedíció tragikus sorsára. Egy folyómederben ugyanis egy de­reglye roncsaira bukkkantak. A dereglyén - feltételezések sze­rint - az expedíció túlélői pró­bálhattak kijutni a nyílt ten­gerre. Kétezer éves szfinxek a piramisok közelében Az énekesnő, aki a fáraó bizalmasa volt • Sziklatemplom Abu-Szimbelben. Ki tudja, mit rejthet még Egyiptom földje? Egy oszlop évezredes rejtélye AHOL FEJ NÉLKÜL TEMETTEK A legöregebb város AZ ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ ÁLDOZATAI A Franklin-expedíció nyomában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents