Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-01 / 205. szám

1994. szeptember 1., csütörtök Megyei körkép 5 KÓRHÁZAK A CSŐD SZÉLÉN Segít-e rajtuk valaki? • A pénzhiány ellenére a betegeket ellátásban kell részesíteni, Ezek a hónapok újabb és újabb meglepetéseket tartogat­nak az amúgy is nehéz helyzet­ben lévő egészségügy számára. S bár sejthető volt, hogy a kór­házakban tavaly júniusban be­vezetett újfajta finanszírozási rendszerre való átállás nem lesz zökkenőmentes, azért arra talán még a tárca szakemberei sem számítottak, hogy 1994 nyarán több kórház is fizetésképtelenné válik és csődöt jelent.- Költségvetési szervezetek­ről lévén szó, helytálló-e ennek a fogalomnak a használata, il­letve csődhelyzet emlegetése? - kérdeztük dr.Géher Páltól, a Népjóléti Minisztérium egész­ségpolitikai főosztályának veze­tőjétől.-Jogilag nem, mivel a fenti kifejezés csak a vállalatok, cé­gek fizetésképtelensége esetén alkalmazható. Kórházak eseté­ben pénzügyi válsághelyzetről beszélünk.-Ami meglehet, hogy éppen a bevezetett teljesítmény-ará­nyos finanszírozás következmé­nye?- A tényleges ok nem ez, bár az igaz, hogy egyes kórházak­ban - mint például a szolnoki­ban - alacsonyabb díjat állapí­tottak meg, mint amennyibe a tényleges gyógyítás kerül. Va­lójában azonban arról van szó, hogy az egészségügyi intézmé­nyek képtelenek lépést tartani a folyamatos áremelkedésekkel, a költségeik, többek között a gyógyszerek, az élelmiszerek ára olyan ütemben emelkedik, hogy az már kezdi felélni a belső tartalékaikat is.- Ismereteim szerint eddig 21 kórház került katasztrófahely­zetbe. Valós ez a szám?-Azok a kórházak kerültek eddig válsághelyzetbe, amelyek alacsony alapdíjjal működnek, s ezért kevesebb költségből gaz­dálkodnak. A vidéki kórházak közül a salgótarjáni és a szol­noki megyei kórház, Miskolcon a Semmelweis Kórház, a fővá­rosban az Erzsébet, a Margit és a Balassa kórházak vannak je­lenleg igen szorult helyzetben.- Várhatnak-e hathatós és gyors segítséget ezek az intéz­mények a tárcától, az egészség- ügyi önkormányzattól, vagy egyetlen reményük az „öngyó­gyítás" ?- A működőképesség fenn­tartása érdekében természetesen a minisztérium gyorssegélyt nyújt a legrászorultabb kórhá­zaknak, de hosszú távon ez nem jelent megoldást. Egy úgyneve­zett felzárkóztatási program ki­dolgozásával, valamint a kórhá­zak pontszámainak felülvizsgá­latával, az egészségbiztosítási pénztár pedig hitelnyújtással próbál segíteni. Természetesen maguk a kórházak is tehetnek önmagukért valamit: ésszerű struktúra-átalakítással, a ki­használatlan kapacitások fel­számolásával megszabadulhat­nak a felesleges kiadásoktól. Valójában ez utóbbit szorgal­mazzuk. R. Papp Ágnes Szaktanácsadás vállalkozóknak A Hírős hét keretében ren­dezték meg a vállalkozói napo­kat, melyen a mezőgazdasági vállalkozások helyzetéről is szó esett. Kárpáti László, a Pannon Agrártudományi Egyetem inté­zet igazgatója mezőgazdasági vállalkozók helyzetét elemezte. A szaktanácsadói rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy a vállalkozóknak kell felismer­niük, milyen irányban indítják vállalkozásukat. Ma már nem szabad arra várni, hogy valaki megmondja, mit csináljanak, milyen piacra dolgozzanak. Szükség lenne arra, hogy a gaz­dasági élet szereplői nyilvántar­tást vezessenek, ennek hiányá­ban ugyanis nehezen mérhetők fel a piaci viszonyok. EGYRE TÖBB AZ ALLERGIÁBAN SZENVEDŐ A gyomot mindenhol kötelező irtani Sajnos, hiábavaló volt a tisza- kécskei önkormányzat felhívása, hogy mindenki a saját portáján és annak környékén irtsa a vadken­der néven ismert parlagfüvet. Némely utcákban most is bur- jánzanak a gyomok egyesek háza udvarán, vagy a még be­építetlen telkeken pedig akko­rára nőnek, mint a fák. Köztük a parlagfű, mely éppen most vi­rágzik. A felhívás világosan elmagya­rázta, hogy ennek a gyomnö­vénynek milyen kártékony a vi­rágpora, szénanáthát okoz, sú­lyosabb esetben asztmát. A par­lagfű pollenjére érzékeny embe­rek tudják, hogy ez a betegség mennyi kellemetlenséggel jár. Viszket, könnyezik a szem, ál­landóan folyik az orr, az allergiá­ban szenvedő gyakran tüsszög, kapar a torka, időnként lázas, van, akinek még tüdőgyulladása is lesz. S mindezek a panaszok hetekig, a vadkender virulásáig tartanak. Ráadásul gyógyítani sem lehet, csupán injekcióval vagy állandó gyógyszerszedés­sel a tüneteket enyhíteni. A betegek száma pedig egyre több. Az egyik helyi orvos, dr. Dósa Béla elmondta, hogy Kécs­kén is évről évre növekszik - a felnőttek és a gyerekek körében egyaránt - az allergiás betegek száma. Lassan már népbetegség­számba megy - jegyezte meg az orvos -, küzdeni meg alig lehet ellene. Bár az önkormányzat tájékoz­tatója szerint a parlagfű irtása kö­telező, s aki ezt elmulasztja, arra a rendelet értelmében akár tíze­zer forint büntetés is kiszabható. Erre azonban Tiszakécskén még nem volt példa, tudtam meg dr. Pálinkás Máriától, a polgármes­teri hivatal munkatársától. Bün­tetni ugyanis csak akkor lehetne, ha a hivatalhoz szabálysértési feljelentés érkezne. Ilyennel pe­dig ő még nem találkozott. Tóth Dezső tiszakécskei pol­gármester is úgy véli, hogy nem volt eredménye az újságokban és a szórólapokon közzétett felhí­vásnak. Mint elmondta, a nö­vényvédelmi kódex alapján minden gyomot kötelező irtani. Ha egy gazda ezt elmulasztja, a növény- és talajvédelmi állo­másnak van joga büntetést ki­szabni. Az önkormányzatnak előbb rendeletet kell hoznia, ez azonban még Tiszakécskén nem történt meg.- Ennek talán az az oka, hogy akkor az önkormányzat­nak is kötelezően irtania kellene a vadkendert a közterületeken?- Valóban, az önkormány­zatra nézve is kötelező lenne - nyilatkozta Tóth Dezső -, hi­szen mindenkinek a maga por­táján rendet kell tartania. De én nem ebben látom az ellent­mondást. Ott a baj, hogy a ha­tárban nincsenek rendezve a tu­lajdonviszonyok, sok az elha­nyagolt terület. S hiába csök­ken a pollenek száma a váro­son belül, ha a szél a határból behozza a virágport. Sajnos, a parlagfű rendkívül agresszív gyomnövény, még a naprafor­gót is túlnövi. Ha lekaszálják, a tövénél öt új hajtás nő, ezért tövestől kell kiszakítani. Én magam, ha az utcán meglátom, azonnal kihúzom. Hogy mit le­hetne tenni? Talán akciókat kellene szervezni. A tanévnyi­tók során mindenképpen szólok az iskolákban, s a tanárok és a diákok segítségét kérem. Iga­zából társadalmi összefogás kellene, de tapasztalatom sze­rint azok az emberek, akik nem érintettek e témában, közöm­bösek. (benke) KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK Rémült kocák a paradicsomban Érdekes szomszédjogi per­ben kell a közeljövőben ítélkez­nie az egyik megyeszékhely bí­róságának. A per alapjául szol­gáló történet a következő: egy kezdő vállalkozó a birtokán ser­téstelepet létesített. Egyszer azonban egy éjszakai vihar al­kalmával a villámlástól és dör­géstől megijedtek a disznók, ki­törtek az ólból és kirontottak a szomszéd földjére. Az állatok átgázoltak a para­dicsomültetvényen, s abban sok ezer forintos kárt okoztak. A szomszéd még idejében felfi­gyelt a sertésekre, négy hízót el is fogott és csak a kártérítés fe­jében lett volna hajlandó vissza­szolgáltatni azokat. Amikor többszöri kérésre sem kapta meg a pénzét, böllér kezére adta az állatokat. A fenti esetben a telekszom­szédok vitájában a Polgári Tör­vénykönyv szabályai eligazítást adnak. A bíróság feltehetően abból fog kiindulni, hogy a tu­lajdonos rendeltetésszerűen használta-e ingatlanát? A válasz igen, mert a gyakorlatban az in­gatlan rendeltetésszerű haszná­latához tartozik az is, ha vidé­ken valaki állatokat tart. Az ál­lattartót azonban fokozott figye­lem és felelősség terheli. A jog védi a gyanútlan szomszédot, amikor megengedi, hogy a ti­losban talált állatot a föld hasz­nálója visszatartsa mindaddig, amíg az állat által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem té­ríti. Az alperes tehát jogosan tartott igényt az okozott kár megtérítésére. Hogy ez azo- nos-e a négy disznó árával? A kárt és annak összegszerűségét neki kell bizonyítania. Ugyan­akkor jogos a kérdés másik ol­dala is: meddig kell türelemmel várnia a kártérítésre? Meddig kell etetnie, itatnia a túszul ej­tett állatokat? Mikor jogszerű, ha a disznókat levágatja? Jogszabályi előírás hiányá­ban kizárólag a bírói mérlegelés hatáskörébe tartozik, hogy mi­lyen határidő után válik a szom­széd számára a visszatartás mél­tánytalanul nehézzé, vagy aránytalanul költségessé? Mi­kor dönthet úgy az alperes, hogy levágatja, értékesíti az ál­latokat és abból fedezi a kárát? Ezt nevezi a jog a követelés beszámításának. Ha azonban a felperes ragaszkodik a disznók visszaadásához, neki kell fizet­nie, vagy ha a disznók értéke nem éri el az okozott kár nagy­ságát, akkor az alperesnek kell a különbözetet megtérítenie a fel­peresnek. Bonyolíthatja az ügyet, ha mondjuk a kiszabadult állatok azért okoztak kárt, mert a két birtok között nem volt megfe­lelő kerítés, pedig azt az alpe­resnek kellett volna megépíte­nie. Ebben az esetben akár még kármegosztást is ítélhet a bíró és akkor könnyen megeshet, hogy az alperes élete legdrá­gább kolbászát készítette a tú­szul ejtett négy kocából. Dr. Lajer Erika Ferenczy Europress MI JÁR A SORKATONÁNAK? Bevonuláskor sportfelszerelést is kapnak • Az időszaknak megfelelő öltözékkel kell ellátni a katonákat. (Fotó: Galambos Sándor) Félegyházi diáktűzoltók A bevonuló és tényleges sor­katonák járandóságait az 1994. január 1-jén életbe lépett hon­védelmi törvény és különböző miniszteri parancsok, utasítások határozzák meg, írják elő. A bevonuló újoncok, s a már tény­leges sorkatonai szolgálatot tel­jesítők különféle anyagi, pénz­ügyi, természetbeni ellátást kapnak rendszeresen. Az újon­cok az őket megillető juttatá­sokról időben megfelelő infor­mációt kapnak, de gondoljuk, nem árt, ha az otthon maradot­tak is nyomon követhetik eze­ket. Ruházati ellátás: A sorkato­nát az évszaknak megfelelő ki- nenő- és gyakorlóöltözet illeti meg. Bevonuláskor mindenki kap sportfelszerelést is. Hetente két-három alkalommal van tisz­tacsere, s kéthetente lehet az ágyneműt és a felsőruhát vál­tani. Az apróbb személyes hol­mik kimosására kéthavonta kap mosószert. Étkezés: Minden katonát megillet napi háromszori étke­zés. Éjszakai tevékenység, vagy hidegben végzett munka esetén külön pótlékot kell kiadni. A sorállomány étkezésre fordít­ható normaértéke évente több alkalommal is változott, emel­kedett. Követelmény, hogy az egységek élelmezési szolgálata­inak legkevesebb 4100 kalóriát kell biztosítani egy katona ré­szére, naponta. Pénzbeni juttatások: A honvéd 1950, az őrvezető 2300, a tizedes 2400, a szakaszvezető 2500, a sor őrmestere 3000 fo­rint összegű illetményt kap ha­vonta. A különböző technikai eszközök (harc- és gépjármű) kezelőit, a mádososztályú gép- járművezetőket 200, az első osztályúakat 300 forint illeti meg. Amennyiben a sorkatona rajparancsnoki beosztást tölt be, további 400-600 forint közötti összegeket kaphat havonta. A leszerelési segélyre jogo­sultaknak pedig 2950-9750 fo­rint közötti összeg adható. Eltávozás, szabadság: A kiskatonák alapszabadsága ti­zenkét nap, és az alakulatpa­rancsnoktól ehhez még öt nap rendkívüli szabadságot kaphat­nak. Az egyéves katonai szolgá­lat alatt azonban az előírt és a jutalomszabadság a huszonhét napot nem haladhatja meg. A nős katonák évi 24, a nőtlenek évi 6 alkalommal térítésmentes utazásra jogosító szabadságos igazolványt kapnak. Egyenruha viselése esetén a helyi buszokon a sorkatonák ingyen utazhatnak. A MÁV vonalain a körletelha­gyási engedéllyel félárú jegyet lehet váltani. K. D. Szép eredményt értek el a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Általános Iskola tanulói a Sza- bolcsveresmartonban megren­dezett Széchenyi Ödön Orszá­gos Tűzoltóversenyen: a fiú csapat 5., a leányok harmadik helyezést értek el. Kolossáné Mayer Erika felkészítő tanár elmondta, hogy jelentős szak­mai segítséget kaptak a félegy­házi tűzoltóktól. A gyerekek még azt is vállal­ták, hogy szabadidejüket felál­dozva járjanak be a tűzoltóságra gyakorolni. Ők már elvégezték a nyolcadik osztályt, többet nem versenyezhetnek, de máris azon gondolkodnak, a csapat hogyan maradhatna együtt. Igen nagy jelentősége van a Móra általános iskolában ennek a munkának, hiszen ezek a gyerekek más terü­leten nem mindig tudnak érvé­nyesülni, itt pedig hozzájuthat­nak a szükséges siker­élményhez. Szabó István tűz­oltó százados, aki a felkészülést irányította, ehhez még hozzá­fűzte azt is, hogy a tűzoltóság szempontjából is hasznos az együttműködés, mert jelenleg is sokan dolgoznak náluk olyanok, akik valamikor diáktűzoltóként ismerték meg a szervezetet, sa­játították el az alapvető művele­teket. Megkedvelve ezt az életet, társaik körében is propagálni, népszerűsíteni tudják a nehéz, ám sok szépséget rejtő pályát. Egyetlen gondot az ezen a terü­leten is jelentkező pénzhiány okozott. A Bács-Kiskun Megyei Tűzoltószövetség, a Fülöpatya Alapítvány és az iskola gyorsse­gélye nélkül talán el sem tudtak volna utazni. G. O. A Kalocsai Mezőgazdasági Rt. értékesítésre felajánlja a szakmár-kistényi megüresedett tehenészeti telepét, az alábbiak szerint: szakmári 1629. túl. lap 0149/4 Hrsz., tehenészeti telep 10 ha 5.256 m2 Telekár: 1.400 E Ft Épületek, építmények 13.500 E Ft + áfa Az ajánlatokat személyesen vagy írásban, az rt. 6300 Kalocsa, Martinovics u. 12-24. elmére kell megküldeni, 1994. szeptember 16., 9 óráig. Érdeklődni: 78/362-366 tel., Bagó Lászlónál lehet. <244201

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents