Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-29 / 229. szám

10 Nők világa 1994. szeptember 29., csütörtök FIATAL NŐK VÁLASZOLNAK Szerelem pénzért? • A boldog szerelmeseknek a pénz semmit se számít. Sikerfilm futott nemrégiben a magyar mozikban. Robert Red- ford, minden nők bálványa tisz­tességtelen ajánlatot tett Demi Moore-nak: egymillió dollárt ígért egy forró éjszakáért. A né­zők közül valószínűleg sokan pénz nélkül is vállalták volna a „megpróbáltatást” az isteni Ro- berttel, ám a valóságban a film­beli történet másképp fest. Ezút­tal fiatal, még egyedülálló nőket kérdeztünk arról: egy nem iga­zán bonviván külsejű férfival együtt hálnának-e, ha az némi pénzt adna cserébe egyetlen éj­szakáért. Kati, 17 éves középiskolás: Semmi pénzért nem vállalnám, mert erkölcstelennek tartom. Felháborító még a kérdés is. Zsuzsa, 24 éves főiskolás: A film a valóságból merített, ilyen történetet én is tudnék mesélni. Csak nem egymillió dollárért, hanem sokkal kevesebb pénzért is hajlandók egyesek lefeküdni valakivel. Van olyan ismerő­söm, aki egyenesen meg is mondja: csak gazdag férfiakra hajt, mert kényelmes életet sze­retne élni. Az meg, hogy hogy néz ki az illető, teljesen mind­egy neki. Erika, 22 éves ügyintéző: Én is láttam a filmet, s fel voltam rajta háborodva! A szerelem és a szex nem lehet alku tárgya. Szerintem lealacsonyodik az a nő, aki ilyesmire kapható. Hal­lom, hogy Pesten azt akarják: nyíljanak meg újra a nyilvános- házak, mert akkor normalizáló­dik a helyzet. Én pont fordítva gondolom, szerintem csak olaj lenne a tűzre. Margit, 27 éves titkárnő: A férfiak elképzelései a nőkről el- képesztőek. Persze, biztos, hogy a nők adnak alapot arra, hogy azt gondolják rólunk: pén­zért mindenre hajlandók va­gyunk. Azért általánosítani nem kellene! Megfordítanám a kér­dést: elfogadja-e a közvélemény egy csinos fiatal fiúról, hogy szexuális kapcsolatot létesít egy idős nővel, csak azért, mert pénze van? Elegem van már ab­ból, hogy a filmekben, regé­nyekben csak elferdült ízlésű, alapjában véve tisztességtelen nőkről beszélnek, mintha mind­annyian olyanok lennénk! Dóra, 25 éves főiskolás: Nem láttam a filmet, s ez a téma nem is érdekel. Azt viszont lá­tom magam körül, hogy néhány férfi az alapvető tiszteletet sem adja meg a nőknek, s ez bor­zalmas. Gőgösek és felfuval- kodottak. Pedig kedvességgel, bókokkal, figyelmességekkel mindent el tudnának érni. Hány olyan párt ismerünk, ahol a nő kimondottan szép, mutatós, a férfi viszont nem nagyon ne­vezhető vonzónak. S mégis jó a kapcsolatuk, s biztos, hogy nem a pénz tartja össze őket. A pénz mindenben fontos, de a szere­lemben, az igaz szerelemben csak másodlagos kérdés lehet. Én így hiszem. Hiányzik a romantikus szerelem Dr. James Dobson az Amit a feleségekről a férjeknek tudni kellene című kötetében tíz pontban fogalmazza meg azt, miért érzik korunk asszonyai depressziósnak, boldogtalannak magukat. Az okok rangsorát kérdőívek alapján állította fel, melyeket több ezer amerikai nő töltött ki. Eszerint a legnagyobb baj a romantikus szerelem hiá­nya a házasságban. Ezt követi a nők alacsony önbecsülése, a kimerültség, a mindennapi ver­gődés az idő szorításában. A magányosság és az unalom is előkelő helyen áll a boldogta­lanság okainak sorában, s csak ezek után jönnek a szexuális problémák és az anyagi gondok. Férjek mérlegen Egy osztrák felmérés szerint az ausztriai nők legnagyobb gondja a férjükkel az, hogy nem viszik őket eleget társaságba. A megkérdezett 1500 feleség több mint a fele egy hónapban egy­szer megy el hazulról a férjével. Ráadásul mindig ugyanoda, pe­dig a változatosság az osztrák nőket is gyönyörködtetné. A miniszter felesége a sportos divat híve Közeledik az őszi ruhák sze­zonja. A legújabb divatirányza­tokról bővebbet megtudhatnak azok, akik október 2-án elláto­gatnak a kecskeméti Katona Jó­zsef Színházba, az őszi-téli di- vatshow-ra. A rendezvény fő­védnöke Kunczéné Fellegi Ka­talin, Kuncze Gábor belügymi­niszter felesége, akit egyebek mellett arról is kérdeztünk, mennyire kellett korábbi öltöz­ködési szokásait megváltoztatni azok után, hogy miniszterfele­ség lett.- Korábban is igyekeztem fi­gyelemmel kísérni a divatot. Természetes, hogy az aktuális divatból az ember mindig kivá­lasztja azt, mi az, ami jól áll, il­lik az egyéniségéhez. így min­den szezonban igyekeztem egy- egy divatos ruhadarabot vásá­rolni. Persze az utóbbi időben változatosabb ruhatárral kell rendelkeznem. Praktikusan i- gyekszem ezt megoldani, egy- egy kosztümhöz varratok nad­rágot, mellényt, ami több blúz­zal is variálható.- Van-e hivatalos divatta­nácsadója, aki segít abban, hogy egy-egy alkalomra milyen összeállítást érdemes felvenni?- Senki nem keresett meg azzal az elmúlt két hónapban, hogy ő azért van, hogy segítse mondjuk a kormánytagok fe­leségének öltözködését. Bizo­nyos esetekben azonban ez nem lenne hátrányos. A magam ré­széről önképzéssel igyekszem megoldani ezt a kérdést. Meg­vettem például a Protokoll című könyvet. Hasznos információt nyújt akkor, amikor például hercegnőhöz hivatalos teára az ember.- Melyek azok a ruhadara­bok, amelyeket szívesen visel?- Leginkább a kosztümöket kedvelem szép blúzokkal, ép­pen a már említett variálhatóság miatt. A modelleket a divatla­pokból választom ki, de az is előfordult már, hogy üzletben láttam meg egy szép fazont, amit megvarrattam itthon, Tö­kölön. Korábban gyakran hord­tam nadrágot is, mert híve va­gyok a sportos öltözködésnek. A ruhatáram darabjai általában finom árnyalatú anyagokból ké­szülnek, nem nagyon kedvelem a harsány színeket. Feketét pe­dig csak akkor veszek fel, ha az alkalom megkívánja. Régebben volt időm varrni és szívesen kö­töttem egy-egy szép darabot a családomnak s magamnak, de ma már erre sincs időm.- Az elegáns külsőhöz hozzá­tartoznak a különböző kiegészí­tők, sőt a smink és a frizura is.- Havonta egyszer járok kozmetikushoz, a rendszeres arctisztításhoz ez hozzátartozik. Egyébként minden alkalomra otthon sminkelem magam, álta­lában szolid arckikészítést vá­lasztok. Az apró fortélyokat fo­lyamatosan megtanulja az em­ber. A kiegészítők nagyon fon­tosak, ám én nem veszek fel bi­zsut. Úgy érzem, nem illik az egyéniségemhez, inkább szolid ékszert, láncot, karkötőt vise­lek.- A férje öltözködésében mennyi tere maradt az egyéni ízlésnek?- A férjem csak azt fogadja el, ami neki is tetszik, ami illik az egyéniségéhez. Az utóbbi időben a cipőjétől kezdve min­dent én vásárolok számára. Egy dologhoz ragaszkodik: a fehér inghez. Túlságosan nem variál­ható a ruhatára, hiszen igen gyakran kell megjelennie olyan alkalmakon, ahová csak a sötét öltöny illik. Nagy Ágnes • Katalin a kényelmes, variálható ruhadarabokat kedveli. Az olasz nők nem akarnak válni Egy nemzetközi felmérés sze­rint egyre emelkedik az Európai Gazdasági Térség országaiban a házasságon kívül született gyermekek, s a válások száma is. A gyerekek 21,4 százaléka jön világra házasságon kívül, az EU-n belül pedig minden ötödik gyerek szülei nem lépnek házas­ságra egymással. A házasságon kívül születők aránya az északi országokban a legmagasabb, és Dél-Európában a legalacso­nyabb. Ezen belül is vannak ki­rívó példák: Izlandon a gyerme­kek 57,3 százaléka nem él ha­gyományos családi kötelékben, míg az ellenpélda Görögország, ahol száz gyerek közül három él csonka családban. Ami a váláso­kat illeti, Nagy-Britannia áll az élen: itt szinte minden második frigy válással végződik. A régiót tekintve, tavaly ezer emberre 1,7 válás jutott, ez a házasságok egy- harmadának felbomlását jelzi. A legkitartóbbak az olaszok, a spa­nyolok és a görögök, feltehetően a hagyományos vallási és a csa­lád szentségét őrző szemlélet miatt ezekben az országokban még mindig alig bontják fel a há­zasságokat. Fedetlen keblek kora, avagy a szemérem természetrajza • Elfedve vagy kitakarva? Döntsenek a férfiak.- A fa csupán addig él, amíg a kérge, az ember pedig addig, amíg él benne a szeméremérzet. Ha az elmúlt nyárra gondolunk, olykor úgy tűnik, nyugodtan el­felejthetjük ezt a régi, arab közmondást, nem gondolja? - tettük fel a kérdést dr. Jakabos Sándor József társadalomkuta­tónak.- Elfeledhetjük, mert ez a középkor viselkedési szokásaira utal. Márpedig minden kornak megvoltak a maga szabályai a ruházat, a beszéd, a gesztusok, a szokások vonatkozásában. Ezek be nem tartása bűn volt, szégye­nérzetet keltett. Vagyis azt az érzést, hogy a szóban forgó személy alábbvaló másoknál: kedvezőtlen véleményt alkotnak róla. Ebből kitűnik, hogy nem lehettek örökérvényű normák; tehát a mai felfogásunk is válto­zik. Bárki meggyőződhet erről, mert a szemérmesség-szégyen­telenség téma úgy jellemezhető: támadják és védelmezik, keresz­tes háború folyik ellene és mel­lette. Attól függ, hogy melyik táborból szemléljük a dolgokat. Sokan nosztalgiával emlegetik a régi szép időket.- Végül is, kinek van igaza? Taburól nyíltan- Nehéz, talán nem is lehet egyértelműen dönteni. Mondok két példát. Általános tapasztalat, hogy még ma is feszélyezettnek érzi magát a legtöbb nő, ha az orvos előtt le kell vetkőznie. De a strandokon már befogadták a „felül semmit”; a fedetlen kebel nem zavarja viselőjét, a többiek meg igyekszenek megszokni.- Él még a nosztalgia a több­ség által elfogadott, de már ki­kezdett öltözködési, vagy ha úgy tetszik, vetkőzési szokás iránt.- A szemérmes, avagy sze­mérmetlen viselkedés pontos megítélése a leglátványosabb példája lehet a közös egyet nem értésnek. Tény, hogy a társada­lomban erős liberalizálódás ját­szódott le, tabuk dőltek meg, de pontosan senki sem tudná megmondani, hogy hol tartunk. Szemérem és divat- Arra gondol, hogy ho! tar­tunk mi, magyarok, vagy a na­gyobb, európai közösség?- Csak a szűkebb körre gon­dolhatok, hiszen például Eu­rópa északi és déli része között is óriási az eltérés. A finnekről és a svédekről köztudott, hogy meztelenül szaunáznak a ven­dégeikkel. De Szicíliában, né­hány éve egy bíró megbüntetett egy dán turistalányt, mert for­rónadrágban járt-kelt a műem­lékek között. Ott természetes­nek veszik a meztelenséget, itt a legszívesebben Donatello Dá­vidjára is nadrágot adnának.- A Dávid-szobornak szánt fürdőnadrág egy divatfelfogást képvisel. Az egyiket már elfogad­ták, a másik még botránykő. Hol van az emlegetett közszemérem?- Nemlehetpontosanmegha- tározni, de azt tudjuk, hogy a ne­velés terén kell keresni. Arról van szó, amire otthon, a közössé­gekben tanítottak bennünket. Tehát olyan viselkedésforma, amely ma is változik. Szoktuk mondani, hogy ízlésről nem le­het vitatkozni. A közszemérem­ről lehet, noha ez is ugyanúgy a társadalom lenyomata, mint az ízlés. Az egyén valakitől eltanul­hatja, lehet, hogy ebben éppen a divat segíti. Más kérdés, hogy ma már inkább szexuális vonatko­zásban szokták említeni a vitat­kozók, noha tudjuk, hogy a foga­lomkör bővebb: „szemérmetle­nül hazudik”, „szemérmetlenül lop”. Ezt is mondják jellemzés­ként, de inkább az intimitásra vonatkoztatjuk.- És ott is elsősorban a nők magatartására. Miért?- Mert a nő - elsősorban Kö- zép-Európára gondolok - végső soron a testét szerzi vissza. Arra törekszik, hogy ezt minél kisebb szégyenérzettel, fokozatosan te­gye. Ne felejtsük: két nemzedék ment el azóta, hogy a nők még bokáig elfedve jelentek meg a strandon.- Hogyan határozná meg rö­viden a szemérmességet? Látványtervezés...- A szemérmesség a szere­lem egyik fegyvere. De a legha­tékonyabbak közül.- Aki túl sokat mutat magá­ból, az lefegyverzi önmagát?- Ezt nem mondanám. Ám az biztos, hogy aki leveszi a felső részt nyilvános helyen, az több­nyire nincs tisztában vele, hogy a teljes látvány kevésbé hatásos, mint ami csak sejtet.- Mit ért azon, hogy a sze­mérmesség a szerelem egyik leg­hatékonyabb fegyvere?- Azt például, hogy a kevésbé szép nőknek is lehetőséget ad arra, hogy palástolják tökéletlen­ségüket, a szebbeknek, hogy ki­emeljék erényeiket.- Végül is, mit tanácsolna?- A függönyt nem szabad azonnal felhúzni. Színházi pél­dával élve: a közönség nagyon szívesen él a boldog várakozás tudatában. Persze, az is kínos, ha a függönyhúzó elkésik, mert a néző hazamegy vagy átmegy egy másik színházba. Akkor aztán lőttek a sikerélménynek, még a legjobb primadonna esetében is. K.E. Őrület egy könyv miatt Amerikában néhány éve megjelent egy könyv Nyitott házasság címmel. A szerzők több száz oldalon érveltek és érveltek a szabad házasság mel­lett, s ilyenféle párbeszédekkel igyekeztek az olvasók figyelmét felhívni a nyitott házasság elő­nyeire: „Drágám, remélem, ma este tudsz vigyázni a kisfiúnkra, ugyanis az éjszakát Paullal töl­töm.” A szerzők szerint a házas­ság sokkal egészségesebb és tar- tósabb, ha a kilengő férjek és feleségek a házastárs mellett ágyastársat is tartanak. Sőt, a könyv „tudós” írói odáig me­részkedtek, hogy kijelentették: egy férj és egy feleség sokkal közelebb kerül egymáshoz, ha tudják, hogy holnap már esetleg mindketten mással alszanak. A könyv végletesen megosztotta az olvasókat, egyesek igehirde­tőknek látták a szerzőket, s fa­natikusan védték a könyvet. Mások a mélységes felháboro­dástól vezérelve tiltakozó leve­lek százait írták, a napilapokat is elárasztva velük. Áz őrület odáig fajult, hogy pszichológu­soknak, lelkészeknek, pedagó­gusoknak is harcba kellett szállniuk a lapokban és a televí­zió képernyője előtt a házasság szentsége mellett. De mindhi­ába, a könyv egyre csak fogyott. Később kiderült, az olvasók 90 százaléka szerencsére csak el­méletben, s nem a gyakorlatban követte a szerzők útmutatását. Az oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents