Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-28 / 228. szám

1994. szeptember 28., szerda Belpolitikai körkép 7 MINISZTERELNÖKI BESZÉD A PARLAMENTBEN Türelmet kért Horn Gyula a lakosságtól Horn Gyula miniszterelnök keddi, majdnem 70 perces par­lamenti beszédében a társada­lom és a gazdaság helyzetéről tartott ismertetést, s e beszá­moló céljaként azt jelölte meg, hogy megnyerje a lakosság bi­zalmát és támogatását a közép- és rövid távú kormányprogram­hoz. A beszéd első részében Horn Gyula a négy év történéseit elemezve kijelentette: Magyar- ország elvesztette a többi ke­let-európai országgal szembeni előnyét, a beruházások összege nem éri el a négy évvel előttie­ket, s több mint hárommillió ember szegényedett el. A jobb­oldali kormányzat elhibázott politikája, a tudatos válságkeze­lési program hiánya a minisz­terelnök szerint nagymértékben hozzájárult e helyzet kialakulá­sához, s a privatizációs politika csak súlyosbította a gazdaság állapotát. Horn Gyula szerint a mező- gazdaság került a legrosszabb szituációba, mert támogatását a jobboldali kormányzat rendkí­vüli mértékben csökkentette, s zűrzavart idézett elő a vagyoni kárpótlással. A négy év alatt az állami tulajdonban lévő vagyon több mint felét privatizálták, s Horn Gyula szerint a politika is ösztönözte a vagyonfelélő ma­gatartást. A kormány megvizs­gáltatta az 1994. április 1 -je és június 4-e közötti privatizáció­kat, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a privatizáció gyorsítása milyen közel áll az osztogatás­hoz. A személyes felelősség kérdését magánemberként ér­demes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a min­denkori kormány poltikáját hajt­ják végre. A politikai felelős­ségre vonást a lakosság a májusi választásokon megtette - jelen­tette ki a miniszterelnök. Meg­ítélése szerint a közvéleményt foglalkoztatta a különböző „kormánykedvenc alapok” ü­• Horn Gyula kormányfő. gye, amelyeknek az előző ka­binet székházakat, valamint 15 milliárd forint pénzbeni és tár­gyi támogatást nyújtott. Honi Gyula elfogadhatatlan­nak nevezte a 100 milliárd fo­rintos be nem fizetett adókat, valamint a 180 milliárdos tb.-já- rulék-hiányt. - A kormány célja nem újabb adó kivetése, hanem a jelenlegiek behajtása - mondta Horn Gyula. A miniszterelnök ezután a la­kosság egészségi állapotáról, az oktatási törvény alkalmatlansá­gáról, valamint arról szólt, hogy a jobboldali kormány a befo­lyása alá hajtotta a közszolgálati televíziót. Kijelentette: a ke­resztény-nemzeti gondolatnak sem tett jót, hogy azt egyesek politikai reklámmá silányítot- ták. Horn Gyula ezután feltette a kérdést: mit tesz tehát a kor­mány? Elmondta: Az 1995. évi költségvetés parlamenti előterjesztését köve­tően a kormány elkészíti a nem­zeti privatizációs programnak az 1998-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai tervezetét, melyet a Nemzeti Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval egyez­tetve 1995 áprilisáig letesznek a parlament asztalára. 1995-ben Horn szavai szerint új lendületet kap a privatizáció és befejezik a kárpótlást. ígérete alapján a privatizáció teljes egé­szében a parlamenti ciklus vé­géig zárul le. Rövidesen az Or­szággyűlés elé kerül a vagyon- törvény, a privatizációs kor­mánybiztos pedig az év végéig felülvizsgálja az 1990 és 1994 közötti privatizációs döntése­ket, a tisztánlátás céljából. Mint Horn leszögezte: az ál­lami bankok döntő többségét is magánosítani kell, mert már alig van saját tőkéjük. Ez év vé­géig a kormány létrehozza a privatizációs visszaéléseket, az állammal szembeni kötelezett­ségek nem teljesítését vizsgáló bizottságát, amely várhatóan 1995. június 30-ig fejezi be munkáját. A kormány egyebek között gátat kíván szabni a kárpótlási jegyekkel való spekulációnak. A villamosenergia-ipar privati­zációjában pedig az új társasá­gok részvényeiből mintegy 60- 80 milliárd forint értékű rész­vényt kárpótlási jegyért lehet majd megvásárolni. Növelni kí­vánják az exportot és a minisz­terelnök ígérete szerint iparfej­lesztési politikát fognak foly­tatni. Még 1994-ben az Európai Unióval kötött egyezménnyel összhangban álló piacvédelmi eszközöket kívánnak életbe lép­tetni. Horn hangsúlyozta: az új kormány rendbe fogja hozni a MÁV-ot. 1995-ben befejeződik az Ml-es autópálya építése He­gyeshalomig, megkezdődik az M2-es út építése, és az M3-as továbbépítése. Befejeződik a légiirányítás korszerűsítése, 1998-ig pedig minden telefon- igényt kielégítenek az ország­ban. Új rendszert kíván kialakítani a kormányzat a munkanélküli­ség ellátásában, a nyugdíjak pe­dig, mint ez már többször is el­hangzott, 1995-től követni fog­ják az árak emelkedését. Horn Gyula bejelentette azt is, hogy országos programot dolgoznak ki a hajléktalanprobléma keze­lésére, és kijelentette: a tél be­álltáig lesz fedél a hajléktalanok feje felett. 1995-ben részletes és kor­szerű törvényjavaslatot terjesz­tenek elő az egészségbiztosítás rendszerére, szintén a jövő év őszéig pedig befejezik a bíró­sági eljárások reformját. Kez­deményezi a kormányzat, hogy a bankok hozzanak létre társa­dalmi-szociális alapot, melynek forrásaiból olyan feladatok fi­nanszírozhatók, amelyek támo­gatását a szűk költségvetés nem teszi lehetővé. Horn Gyula rámutatott, hogy a megszorító intézkedések oka elsősorban a kormánynak az or­szág jövőjéért érzett felelős­sége. 1994-ben az inflációt meghaladó mértékben növelik a nyugdíjakat és 1995-ben pedig azok lépést tartanak az árakkal. Horn Gyula szerint az egyen­súly megteremtése 15 év óta először nem a beruházások és a fogyasztás kárára történik majd. Külpolitikai kérdésekről szólva Horn Gyula hangsú­lyozta: külföldi partnereik szá­mára a magyar kormány képvi­selői világossá tették, hogy Ma­gyarország stratégiai jelentősé­gűnek tartja mielőbbi csatlako­zását az Európai Unióhoz. Ha­zánk ezenkívül kész tárgyalni mind Szlovákiával, mind pedig Romániával az alapszerződé­sekről. Végezetül arra kérte a szociá­lis partnereket, hogy még az idén kössék meg a kormánnyal a társadalmi-gazdasági megál­lapodást, s ennek okán ne élje­nek vissza a kormány helyzeté­vel. Beszéde végén arra kérte a miniszterelnök a lakosságot, hogy az ország fogjon össze a nehéz időszak lerövidítése ér­dekében. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Rossz úton jár a kormány A célok világosak és azokkal egyetértünk, de azok elérésének útja nem látható. Eszköztelenség és válságfilozófia jellemzi a mi­niszterelnök beszédéből kivi- lágló koncepciót - hangsúlyozta Szabó Iván, az MDF frakcióve­zetője Horn Gyula beszédére re­agálva kedden, az Országgyűlés plenáris ülésén. Visszautasította a miniszterelnök vádjaiból az elmúlt négy év kormányzására vonatkozókat és emlékeztetett arra, hogy számos negatív jelen­ség az egykori szocialista rend­szer öröksége volt. Az infláció kérdésében például 20 éves ten­denciát sikerült megváltoztatnia az előző kormánynak. Vissza­utasította Szabó Iván azokat a bí­rálatokat is, amelyek a kárpót­lást, a kisparaszti gazdaságok ki­alakításának gyakorlatát, az ipari termelés lerontását és a privati­zációt érték. Szabó Iván bejelen­tette, hogy a miniszterelnöki be­szédben felvetett szakmai kérdé­sekre jövő kedden válaszolnak. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Grandiózus tetemrehívás? Füzessy Tibor, a KDNP frak­cióvezetője felszólalásában azt kifogásolta, hogy nem tudta megállapítani: Hóm Gyula be­széde hogyan illeszkedik a par­lamenti demokrácia keretébe, sőt hogy mi volt a célja. Füzessy Tibor megítélése szerint a kor­mányfő felszólalása nem volt kormánybeszámoló, mert nem a jelenlegi kabinet saját munkáját értékelte, hanem a korábbi kor­mányét értékelte le. A KDNP politikus úgy fogalmazott: a Hom-beszéd grandiózus tetem­rehívás volt, amely az ország közvéleménye, s a választók megingani látszó rétege felé irányult. Füzessy Tibor kérte a kormányt, hogy számoljon majd be első száz napjáról. A keresz­ténydemokrata politikus szerint a mai helyzet megítélésében a 40 plusz a 4 év összefüggő tör­ténelmét kell figyelembe venni. - A válságból pedig csak a megoldások fáradhatatlan kere­sésével és azok nemzeti egyetér­tésben történő megvalósításával lehet kijutni - mondta. FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Sok hűhó semmiért Sok hűhó semmiért - így összegezte a Hom-beszédről al­kotott véleményét Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke, hozzátéve: nem világos, hogy miért kellett ezzel a beszéddel tovább nehe­zíteni az egyébként is időhiány­nyal küszködő törvényhozás munkáját. Orbán Viktor az elmúlt négy év felszínes botránykrónikájá­nak aposztrofálta Horn Gyula beszédét, és mint mondta, „ügyes”, hogy a miniszterelnök egy szót sem ejtett arról: mi volt ebben az országban 1990-et megelőzően. - Aki hibásan ér­telmezi az ország múltját, az hi­bás politikát is folytat - fogal­mazott a Fidesz vezetője. A kormányprogramhoz ké­pest a beszéd nem tartalmazott semmilyen újdonságot, amely a gazdaság fellendítését segítené, s ezzel összefüggésben Orbán Viktor leginkább annak garan­ciáját hiányolta: miként lesz most sikeres az a gazdaságpoli­tika, amelyet ugyanazok a sze­replők irányítanak, akik az el­múlt 25 év eredménytelenségeit meghatározták. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT Kétpárti parlamenti diktatúra Torgyán József kisgazda párt­elnök, frakcióvezető szerint Horn Gyula beszédéből hiány­zott a rövidtávú történelmi visz- szatekintés. Ennek okát abban látja, hogy megítélése szerint a miniszterelnöknek kínos lenne beszámolni arról, hogyan került az ország a puha diktatúrából a - miként Torgyán József fogalma­zott - nem puha kétpárti diktatú­rába. Kifogásolta, hogy a kor­mányfő csak beszél a privatizá­ciós visszásságokról, de nem tesz ellenük semmit. Mint mondta: a kormányfő lépjen fel a törvény- sértőkkel szemben és ne panasz­kodjon. A pártelnök megemlí­tette, hogy a kormány tudatosan szembehelyezkedik az ország- gyűlés expodöntésével, és ezzel alkotmánysértő magatartást va­lósít meg. Emiatt a pártelnök kérte Horn Gyulát, hogy szíves­kedjen benyújtani lemondását. A kormányfői beszédre vissza­térve kijelentette: nem hallott semmilyen újdonságot. 1995: ÚJABB SZŰK ESZTENDŐ Mire, mennyi jut jövőre? A kormány hétfői, rendkívüli ülése előtt sajtótájékoztatót tar­tott Békési László pénzügymi­niszter. Bár a minisztérium és az országgyűlés még az idei pótköltségvetés vitáján sem ju­tott túl, a minisztérium szakem­berei már a jövő évi számításo­kon dolgoznak. Mit ígér az 1995-ös gazda­ságpolitikai csomagterv? A- mennyiben a kiáramló bértö­meg növekedése nem haladja meg a 15 százalékot, úgy a mi­niszter szerint a jövő évi inflá­ció is 20 százalék alatt marad. 1995-ben gyorsítani kívánják a privatizációt, 1995-ben ebből mintegy 150-200 milliárd forin­tos bevételre számítanak. Vár­hatóan magánosítják a Mól Rt.—t, a gázelosztó hálózatokat és befejeződik a Matáv átalakí­tása. Stabilizálni szeretnék a bank- rendszert is, elsőként a Buda­pest Bank kerül majd magán­kézbe. Az agrárgazdaság több támogatásra számíthat, hogy növelhesse a termelést, javít­hassa külpiaci hadállásait. Az önkormányzatok jövőre a sze­mélyi jövedelemadók nagyobb hányadát, várhatóan 35 száza­lékát fordíthatják saját céljaikra. A beruházásokat és a befekte­téseket - az állami bevételek csökkenése ellenére is - az adó­rendszer módosításával kíván­ják ösztönözni. Ezen belül szó lehet a vállalkozói adók, illetve a banki hitelkamatok csökken­téséről is. 1995-ben nem számíthatunk az árszintnövekedés ütemének jelentősebb csökkenésére, de következetes antiinflációs poli­tikával elérhető, hogy ne növe­kedjen a piaci kamatszínvonal. Az államháztartás 10, a lakos­sági fogyasztások 1-2 százalé­kos mérséklése várható. A jövő évi költségvetés azzal kalkulál, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2,5 milliárd dollárt. Az állam- háztartás túlköltekezését a kia­dások felülvizsgálatával, a költ­ségvetési szervek összevonásá­val szeretnék megakadályozni. Egyebek mellett a táppénzrend­szer reformjával, a gyógyszer- támogatás gyakorlatának átér­tékelésével is vissza kívánják szorítani a felesleges kiadáso­kat. Csak a legnehezebb élet­helyzetbe került rétegek szá­míthatnak a szociálpolitikán ke­resztül célzott támogatásokra. A pénzügyi tárca vezetője úgy véli, hogy a mostani szi­gorú gazdaságpolitikával a kö­vetkező éveket alapozzák meg. A stabilizáló és a majdani nö­vekedést elősegítő intézkedések együttes hatásától függően jö­vőre a GDP egy-két százalékos növekedése is elképzelhető. Az 1995-ös gazdaságpoliti­kai elképzelések eddigi vitájá­val kapcsolatban kiemelte: a fő irányvonalakban parlamenti konszenzus körvonalazódik, de a részletkérdésekben természe­tesen vannak és lesznek még vi­ták. Parlamenti pengeváltások Kedden a miniszterelnök be­széde, s az arra reagáló felszóla­lások után interpellációkkal foly­tatódott az országgyűlés mun­kája. A délutáni interpellációk és kérdések sorát Barkóczy Gellért (FKgP) nyitotta meg. aki a föld­művelésügyi miniszterhez in­terpellált az ügyben, hogy a kár­pótláson szerzett földtulajdonok kitűzése és telekkönyvezése vontatott ütemben halad. Mint mondta: tudomása szerint a föld­hivataloknak nincs megfelelő anyagi fedezete a földkimérések elvégzésére. Kiss Zoltán, az illetékes tárca államtitkára válaszában alátá­masztotta a kisgazda képviselő állítását, és hozzáfűzte azt is, hogy a jogszabályi előírások szintén nehezítik a folyamatot. Mint mondta, tudja, hogy így a földhöz jutottak hitelfelvételi le­hetőségei korlátozottak, s ígére­tet tett arra, hogy a tárca igyek­szik a problémát mihamarabb megoldani. Torgyán József (FKgP) a Bu- dapest-Hegyeshalom vasútvo­nal korszerűsítése ügyében in­terpellált a munkaügyi tárcához. Mint mondta: még 1993 nyarán született ez ügyben parlamenti döntés az expo megrendezésére hivatkozva. A beruházás során a Magyar Nemzeti Bank összesen több mint 54 milliárd forint hitelt vesz fel német bankoktól, s mint­egy 70 német vasúti kocsit ren­deltünk meg. A képviselő szerint ez sérti a magyar munkavállalók érdekeit. Kósáné Kovács Magda mun­kaügyi miniszter válaszában úgy vélte, hogy a kérdést inkább az előző kabinet tagjaihoz kellett volna intézni. Egyébként, mint mondta, a vasútvonal korszerűsí­tését nem a világkiállítás indo­kolja, hanem a pálya elöregedett állapota. A miniszter asszony in­formációi szerint a beruházás azért csak német hitellel valósít­ható meg, mert a többi hitelező a beszállításokat illetően kizáró­lag nemzetközi tenderekhez ra­gaszkodott, így viszont csak azokat a berendezéseket hozat­juk külföldről, amelyek Ma­gyarországon jelenleg nem elő­állíthatok. Végül leszögezte: a beruházás során 80-85 száza­lékban magyar munkaerőt fog­nak igénybe venni. Biztosnak tűnik az SZDSZ-ben a pártelnök újraválasztása Magyar Bálint úgy véli: biz­tosnak tűnik Pető Iván szabad- demokrata pártelnök újraválasz­tása a párt októberi küldöttgyűlé­sén, az SZDSZ ügyvivője leg­alábbis nem tud más, komoly je­löltről - tudhatták meg az újság­írók az SZDSZ vasárnapi sajtó- tájékoztatóján. Az újságírók előtt a párt októberi küldöttgyű­lésére és az önkormányzati vá­lasztásokra való készülődés je­gyében a jelöltállítás helyzetéről számoltak be. Elhangzott, hogy az október 21 -22-én megrende­zendő küldöttgyűlés tisztújítást hajt végre, megválasztja a párt elnökét, ügyvivőit és az Orszá­gos Tanács 20 tagját. Az SZDSZ minden tagja tehet október 1 -jéig javaslatot a jelöltállító bizott­ságnál, jelölt akkor lesz valaki, ha a jelölést elfogadja. A kül­döttgyűlés ezenkívül módosítja a párt alapszabályát és meghirdeti az önkormányzati választási programokat. Folyik a jelölt- állítás a helyhatósági választá­sokra is, az ügyvivői testület már ötven polgármester jelölését jó­váhagyta, további tíz személyé­ről hamarosan dönt. A miniszterelnök válasza SZABADDEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Csodára senki se számítson Koalíciós egyeztetés A koalíciós partner, az SZDSZ parlamenti képviselő- csoportja nevében Pető Iván frakcióvezető szólt hozzá az ország helyzetét elemző mi­niszterelnöki beszédhez. Az ország helyzetét tekintve az SZDSZ frakcióvezetője el­sősorban attól óvott, hogy bárki csodát várjon, azt, hogy a tömegek sorsa nagyon rövid időn belül látványosan javul­hat. A kormánynak az SZDSZ szerint vállalnia kell az egy-kétéves „kellemetlen” idő­szakot, mert enélkül nincs esé­lye arra, hogy később sikeres legyen. A gazdasági növekedés Pető Iván szerint csak akkor lesz ér­demi és tartós, ha sikerül csök­kenteni az egyensúlyhiányt. Horn Gyula a beszédével kap­csolatban elhangzott felszólalá­sokra reagálvakiemelte: az általa elmondottakban nem volt tetem­rehívás, felszólalása nem tartal­mazott ilyen utalást. Már csak azért sem, mert a kormánykoalí­ció együtt kíván működni az el­lenzékkel. Kész megállapodni, de nem enged abban, hogy lelas­sítsák és elhúzzák azoknak a dön­téseknek a meghozatalát, ame­lyek szükségesek az ország elő­relépéséhez. A gazdasági jellegű kérdések sorában ismét leszö­gezte: a privatizációs visszaélé­sek vizsgálatára létrejött egy kormánybizottság, amelynek je­lentését a parlament is megis­merheti majd. A gazdasági hely­zetet nem a kormány festi le sötét színekkel, független nemzetközi tekintélyek véleményét is tük­rözi ez az értékelés. A kormány nem vonja vissza az önkormányzati választási tör­vény módosítására tett javaslatát - erősítette meg Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a Koa­líciós Egyeztető Tanács hétfői ülését követő sajtótájékoztatón. Pető Iván, az SZDSZ frakcióve­zetője Kuncze Gábor hétvégi rá­diónyilatkozatára utalva je­gyezte meg: a belügyminiszter csak elméleti lehetőségként em­lítette a most érvényes törvény szerinti választást. Szekeres Imre és Pető Iván a sajtótájékoz­tatón egybehangzóan arról be­szélt, hogy még az idén fontos lenne megtartani az önkormány­zati választásokat. Ahhoz, hogy az idén választani lehessen, ezen a héten el kell fogadni az önkor­mányzati törvénycsomagot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents