Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

1994. május 27., péntek Megyei körkép 5 TANULNI JÖTTEK HOZZÁNK Európa határőrei Halason • A halasi határőröknek nagy a gyakorlata a lovas járőrszolgálatban. Nemzetközi határrendészeti konferencia színhelye hazánk ezekben a napokban. Tizennégy ország - Ausztriától Franciaor­szágig, Lengyelországtól Bul­gáriáig - határrendészeti képvi­selete jött el, hogy az előzetes tervek szerint elkészítsen egy ajánlást Európa országai szá­mára. Az ajánlás alapelveket tartalmaz, amelyek az egységes határforgalmi ellenőrzés meg­valósítását célozzák. A húszfős delegáció néhány napot a Kis­kunhalasi Határőr Igazgatósá­gon töltött, ennek keretében adott lapunk számára tájékozta­tást Kiss Kálmán vezérőrnagy, rendészeti főigazgató.- Az összhangra törekvés, az egységes határforgalmi ellenőr­zés megvalósítása lényegében magyar kezdeményezés - szólt a konferencia előzményeiről az országos parancsnokság fő­igazgatója. - A magyar határ­őröknek ezt a kezdeményezé­sét az Európai Közösség felka­rolta, s hazánkat bízta meg, hogy kutatóbázisként dolgozza ki egész Európa számára az 1995. május elsejére tervezett nagytanácskozásra.- Azon túl, hogy hazánk az egyik legveszélyeztetettebb or­szága Európának, a migrációt és a nemzetközi bűnözést tekintve, mi predesztinált bennünket, hogy a kutatás bázisországa le­gyünk?- Tény, hogy Magyarország a migráció kelet-nyugat irányú főtengelyében helyezkedik el, ám Belorusszia, Ukrajna, Ro­mánia még nehezebb helyzet­ben van. Ránk azért is esett a választás, mert a magyar határ­őrség öt évvel ezelőtt képes volt a totális ellenőrzést egy- csapásra felváltani a szelektív, differenciált határforgalmi ellenőrzéssel. Sőt most októ­ber elsejétől továbblépünk, s a bizalmi elvet alkalmazva átke­lőinken a magyar állampolgá­roknak csak felmutatni kell az okmányukat, ellenőrzésre csak gyanú esetén kerül sor. Az oszt- j rák határon kifelé megpróbáljuk ugyanezt alkalmazni az Európai Közösség országainak állam­polgáraival is.- Mondhatjuk, hogy a meg­bízás a konferencia lebonyolítá­sára egy gesztus Európa részé­ről, a magyar határőrség mun- j kájának elismerésére?- Mindenképpen. Dicsekvés nélkül kijelenthetjük, hogy jó elméleti szakembereink vannak, akik Amerikától kezdve Európa számos országán át végeztek tanulmányokat. Felkészültsé­günket ma olyannyira elisme­rik, hogy Nyugat-Európából ma már nem tanítani, hanem ta­nulni jönnek hozzánk. Hajós Terézia AZ ÉDESANYA NEM ÉRTI A VIZSGÁLATOT A szerelemféltés menti a gyilkost? Amint lapunkban is hírül ad­tuk, kegyetlen gyilkosság tör­tént szeptember elején Dunafür- dőn. A rendőrségi nyomozás szerint az 52 éves Szőke János egy Teréz nevű hölggyel mu­latta édesanyja víkendházában az időt, amikor megjelent a hölgy férje, és egy láncra szerelt vasgolyóval agyonverte Szőke Jánost. Az esetre csak három nap után derült fény, amikor fel­fedezték a holttestet. Rövid nyomozás után a rendőrség el­fogta a vélt gyilkost, aki azt val­lotta, hogy szerelemféltésből ölt. Tegnap megjelent szerkesz­tőségünkben az elhunyt édes­anyja, hogy elmondja, nem ért egyet a rendőrségi megállapítás­sal, mert szerinte nem a félté­kenység a fontos az ügyben, ha­nem rablógyilkosságról van szó. Azzal indokolta megállapítását, hogy fia, aki elvált volt és hat év óta lakik a Duna-parti házikó­ban, a gyilkosság estéjén megje­lent nála, hogy elkérje a nyugdí­jából megmaradt 3 ezer forintot (ugyanis ő osztotta be fia jöve­delmét, mert az, ha volt pénze, gyakran a pohár fenekére né­zett). Magnósrádiót akart venni, éppen ezért gyanús neki, hogy a helyszínelő nyomozók egyetlen fillért sem találtak nála. A másik szembeötlő tény, hogy Terit többször látta a fiával együtt és az elmondta: a férje tudja kicsapongásait, tehát nem érthető a mostani védekezése, a szerelemféltés. Az is érthetetlen az édesanya számára, hogy a fia, amikor nőismerősét fogadta, mindig erősen bezárkózott, tehát valakinek ki kellett nyitnia az aj­tót a gyilkosnak. A családdal együtt állították azt is, hogy Szőke, ha ittas volt, sosem vet- | között le, de amikor felfedezték, teljesen meztelenül volt. Abban is kételkedik, hogy fia azonnal | meghalt. Takács Ferencné azt reméli, hogy a bíróságon a tanúk vallo­másából minden kiderül, és a gyilkos elnyeri a tettével ará­nyos büntetését. Papp Zoltán Több a hivatal, mint a feladat A kormányprogramban jelen­tős szerepet kapott az államap­parátus költségeinek csökken­tése. Ha jól körülnézünk, nem­csak a minisztériumokban és az állami szervek országos köz­pontjaiban találhatunk erre lehe­tőséget, hanem a megyeszékhe­lyeken felduzzasztott apparátus is sok lehetőséget kínál a taka­rékosságra. Az utóbbi években igen megszaporodtak az úgyne­vezett dekoncentrált szervek. Hány ilyen szervezet működik a megyékben és mi a feladatuk?- Dekoncentrált szervezet­nek a szakmai zsargon az álla­migazgatási szervek területi képviseleteit nevezi - mondja dr. Szabó Lajos, a Belügymi­nisztérium önkormányzati fő­osztályának vezetője. - Me­gyénként legkevesebb 29 ilyen működik, de van olyan is, ahol 35. Természetvédelmi felügye­lőség, vagy Tájvédelmi körzet például nincs minden megye- székhelyen.- Miért szaporodhattak így el ezek a gyakran feleslegesnek tűnő szervezetek?- Miután az önkormányzati rendszer a megyéktől az állami­gazgatási feladatokat és hatás­kört megvonta, ezért azokra a feladatokra, amit addig a me­gyék láttak el, államigazgatási szerveket hoztak létre. A megye földművelési osztálya helyett létrejött a Földművelési Hiva­tal, az ifjúsági és sportosztályok helyett megalakultak a Megyei Sportigazgatóságok, stb...- A most megszülető ön- kormányzati törvény kimondja, hogy a megyei főjegyzők álla­migazgatási feladatokat is kap­hatnak. Eszerint lehetőség nyí­lik arra, hogy ezek a szerveze­tek visszakerüljenek ismét a megyékhez?- Annál is inkább, mert ez létszámban és költségekben is jelentős megtakarítást jelenthet. Megfontolandó, hogy például a megyei sportigazgatóságok és a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségek bekerüljenek a megyei önkormányzat hivatali szervezetébe. Ehhez hasonló lépés volt, amikor a kormány megszüntette a nyolc Tankerü­leti Oktatási Központot, mert a megyei önkormányzatoknak van Pedagógiai és Pályavá­lasztó Intézetük, ahol ezeket a feladatokat is el lehet látni. Ar­ról is szó van, hogy a megyei ál­lamigazgatási szervezetek ága­zati, jogalkalmazói, hatósági és felügyeleti teendői nagyrészt bevihetők a közigazgatási hiva­tal felügyelete alá.- A földművelési tárcának minden megyében több szerve­zete is van. Vadászati és egyéb hivatalok... Ezeket nem lehetne összevonni?- Remélem, hogy nem kell sokáig várni erre a lépésre, mert az egész közigazgatási fejlesz­tés első lépése a dekoncentrált szervezetek áttekintése lesz. Ha komolyan gondoljuk az önkölt­ségcsökkentést, végre kell haj­tani ezt a műtétet. Éppen a gaz­daság egészségének érdekében. Lehet, hogy ihatatlan, de egészséges a kécskei víz • Mangán- és vastalanító szűrőtartályok. Ki gondolná, hogy minél egészségesebb a víz, annál él­vezhetetlenebb? A tiszakécskei ivóvízre legalábbis ez az igaz. A szakemberek szerint ugyanis a kécskei víz - összetételét te­kintve - most kifogástalan, a helybeliek szerint meg soha nem volt ilyen rossz ízű. Mi ennek az oka? Valójában milyen a tiszakécskei ivóvíz? Ezzel a kérdéssel kerestem fel a megyei tisztiorvosi szolgálat szakembereit, dr. Tomecz Évát és dr. Sztakó Ágnest, a legilleté­kesebbeket, akik a kritikus idő­szakban szinte naponta jártak el­lenőrizni Tiszakécskére. Biztos nem tudják a kécske- iek - kezdték a tájékoztatást -, hogy a vizükben nagyon sok az ammónia, a metángáz és a vas, ráadásul igen magas a hőmér­séklete. Mindegyik táptalaja a baktériumoknak, éppen ezért a víztisztító elkészülése előtt bak­teriálisán nagyon szennyezett volt az ivóvíz. Ez valóban nem érződött az ízén, mint ahogy a klór sem, amit pedig jócskán hozzá kellett adni a vízhez. En­nek ellenére a szennyezettséget a gáz, a vas és az ammónia miatt nem tudták megszüntetni. A víz­tisztító berendezéssel megvaló­sult a gáztalanítás és a vastalaní- tás, azammóniamentesítés vi­• Az ivóvíz tiszta... szont nem. A nyár folyamán azonban - mondhatni, a termé­szet segítségével - megindult a biológiai ammóniamentesítés. Nitrifikálók telepedtek meg a hálózatban, melyek a nitritet nit­ráttá alakítják. Ézt a folyamatot a hálózatból beterelték a szű­rőre, tehát az a víz, amely kijut a rendszerbe, már nem tartalmaz nitritet. A nitrit egyébként csak nagy mennyiségben ártalmas a csecsemőkre. A tisztítómű be­szabályozása viszont időt igé­nyel, s előfordul, hogy a víz ér­zékszervi tulajdonságai, íze, szaga megváltozik. A Bácsvíz Rt. műszaki szak­embere, Misbrenner Márton csak megerősítette a tisztiorvosi szolgálat véleményét a kécskei ivóvízről. Mint mondta, nagyon rosszak a paraméterei, s igen nehezen tisztítható. A kellemet­lenebb mellékízt a klórozás mi­att kapja, amely remélhetőleg elmúlik, ugyanis tovább csök­kentik az adagolt klór mennyi­ségét. A víz rossz szaga is re­mélhetőleg megszűnik. Misb­renner úr szerint Tiszakécskén ciklikus a vízfogyasztás. Télen 2-3 ezer köbméter vizet hasz­nálnak el az ott lakók, ezzel szemben nyáron 15-17 ezer köbmétert. Ősszel tehát lelas­sul a vízáramlás, magyarul: a há­lózatban tovább tartózkodik a víz. Ezen folyamatos öblítéssel próbálnak segíteni.- Megnyugtathatom a kécs- keieket - jelentette ki Misbren­ner Márton -, hogy az ivóvizük egészséges, és minden szigorú magyar szabványt kielégít. (benke) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Ásóval lecsapta a szomszédasszonyt Egy harmincöt éves férfi ül a vádlottak padján, az intézet barna „egyenruhájában”. Mel­lette - természetesen nem vád­lottként - fehér ruhás ápoló. A tárgyalóteremben a bíróság tag­jain, a vád és a védelem képvi­selőin kívül csak a vádlott édes­anyja, s az újságíró van jelen. Noha a tudósító nem először vesz részt bírósági tárgyaláson, ösztöneiben attól tart, hogy a jó erőben lévő vádlott felugrik, ordít és valakit elkap, esetleg az ápolóra támad. De Túri Sándor, Fülöpszál- lás, Hármaspuszta 39. szám alatti lakos, a vádlott közönyö­sen hallgatja dr. Árvay Árpád- nénak, a megyei bíróság ta­nácsvezetőjének szavait, az íté­let indoklását. A megtermett férfi 1994. ja­nuár 2-án a tanya közelében egy ásóval leütötte a 67 éves Bu- dáné Filutás Máriát, aki a sú­lyos sérülés következtében 1994. február 24-én meghalt. Előzőleg azonban még „meg­szorongatta” szomszédját, Papp Sándort is, akit alig bírtak ki­szabadítani a kezei közül. Néz­zük azonban, hogy ki ez a Túri Sándor, mi indította arra, hogy szomszédai ellen ilyen cselek­ményeket elkövessen? A vádlott elvégezte a nyolc általánost, ipariskolát végzett, leérettségizett, szakmája szerint tetőfedő, sírkőápoló és mű­anyagburkoló. Tettének elköve­tése idején azonban már rok­kantnyugdíjas. 1983 óta ugyanis elhatalmasodott rajta a tudathasadásos elmebetegség, a skizofrénia. Az említett napon már ennek idültté vált formája alakult ki nála, amelyet fenye­gető látási, hallási érzékcsaló­dás, üldöztetéses téveszmék, nagyfokú szorongás és indulati robbanékonyság jellemez. A cselekmény napján az anya észrevette, hogy fia korábbi magatartásától eltérően visel­kedik. Zaklatott és kezelhetet­len. Ezért a szomszédba ment segítséget kérni. Közben azon­ban Túri Sándor elhajtotta a szomszéd Papp Sándor birkáit, s amikor a tulajdonos a köze­lébe ért, azt megfenyegette, hogy felakasztja, s egy két mé­ter hosszú kutyaláncot dobott felé. Papp megpróbálta lecsilla­pítani, de eredménytelenül, sőt Túri Sándor kétszer ököllel az arcába vágott, majd lenyomta a földre és a fejét a lába közé szo­rította. Ekkor lépett közbe Szabó Imre, aki a további bán­talmazást megakadályozta. A feldühödött Túri azonban tovább kiabált, ordítozott, szidta a környező szomszédokat, s emiatt rászólt a közelében lakó Budáné Filutás Mária. Túri ek­kor az asszony ellen fordult. A közeli tanyában magához vett egy ásót, azt végighúzta a betonúton, majd futva közelí­tette meg az asszonyt a követ­kező kijelentéssel: „ha sikerül az első csapásra, ha nem, a má­sodikra megdöglesz..” Budáné menekült, de Túri utolérte, és az ásóval nagy erővel az asszony fejére ütött. Az ásó nyomán 12 centiméte­res repesztett seb keletkezett az asszony fején, ezalatt pedig ko­ponyacsonttörést szenvedett. Kórházba vitték, megműtötték, de az agysérülés miatt jobb ol­dala megbénult, felkelni nem tudott. Az ágyhoz kötöttség tü­dőgyulladást eredményezett, felfekvési fekélyek alakultak ki és Budáné 1994. február 24-én meghalt. E cselekmények elkövetése után Túri Sándor tovább dü­höngött, ordítozott, több rend­őrnek kellett lefognia, majd őt is kórházba szállították. Az or­vosszakértők szerint változatla­nul fennáll annak a veszélye, hogy Túri Sándor hasonló, személy elleni erőszakos cse­lekményt követ el, de kóros el­meállapota miatt ezekért nem lehet megbüntetni. A bíróság ezért a vádlottat az ellene emelt súlyos testi sértés kísérlete és a halált okozó testi sértés vádja alól felmentette és elrendelte kényszergyógykeze­lését. Az ítélet ellen az erre jo­gosultak közül senki nem jelen­tett be fellebbezést, így az a ki­hirdetés napján jogerőre emel­kedett és végrehajtható. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents