Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-21 / 222. szám

1994. szeptember 21., szerda Megyei körkép 5 Halasi kényes kérdések a közgyűlés napirendjén A Monszpart László Alapít­vány szociális gondok kezelé­sére szerveződött Halason. Lét­rehozása, működtetése főként a családsegítő szolgálaton keresz­tül történt, vezetője, Tóth Ist­vánná képviselő asszony és munkatársai nevéhez fűződik. A nyár elején vált ismere­tessé a közgyűlés előtt, hogy holland pályázati támogatással, húsz család összefogásával szerveznek lakásépítő akciót. A főként önerőből épülő lakások­hoz az önkormányzattól csupán területet, ingyen telkeket kértek. Már ekkor elhangzott, hogy az akciót cigány és magyar, rászo­ruló és arra érdemes családok megsegítésére szándékozzák megszervezni. Azért is hangsú­lyozta ezt a képviselő asszony a képviselőkhöz szóló beadvá­nyában, mert egy korábbi, az Átlós útra tervezett hasonló próbálkozása már kudarcot val­lott. Akkor az utca egyik olda­lán élő magyar családok szót kértek a közgyűlésen, s kérték a képviselőket, ne nehezítsék to­vább már-már tarthatatlan hely­zetüket. Elviselik az utca túlol­dalán élő és a szomszédos, el­hagyott laktanyába telepített ci­gány családok zaklatásait, nem ostromolják panaszaikkal a hi­vatalt, de több családot ne köl­töztessenek a közelükbe. Ezen a példán okulva a testü­let első olvasatban megfonto­lásra ajánlotta a képviselő asz- szony által kért Kertész utcai te­rület átadását. Azzal napolták el a döntést, hogy a műszaki osz­tály előterjesztésében szeptem­berben alternatív javaslattal ke­rüljön napirendre a kérdés. így most eleve két telekki­alakítási javaslatról szavaztak a képviselők, az egyik a Haran- gos térre (volt cigánytelep), a másik a Kertész utca felső vé­gére jelölte, megosztva, az épí­tendő lakások helyét. Ám a megfelelő szavazatmennyiséget így is csak a Harangos téri ja­vaslat kapta meg. A képvise­lőnő szóbeli kiegészítésében hozzátette, hogy nem igaz a hí­resztelés, hogy a közgyűlés döntése után a Kertész utcába magyar családok helyett a ké­sőbbiekben cigányok kerülné­nek. Ezen a ponton követelte Rostás László képviselő tiltako­zásának jegyzőkönyvbe vételét. Hivatkozott Kétegyházára, ahol összecsapásban csúcsosodott ki a településen élő lakosság kö­zötti ellentét. Ugyanolyan jogo­kat kért, mint más állampolgá­rok esetében. Kikelt a megkü­lönböztetések ellen, majd ismé­telt szavazást követelt, most már név szerint. Úgy a polgármester, mint a képviselők türelmet és megér­tést kértek Rostás Lászlótól, in­dokolatlannak tartották a heves- ! ségét, s hivatkoztak a korábbi, j zökkenőmentes együttműkö­désre. A név szerinti szavazás­nak helyt adtak, majd tizennégy igennel, négy ellenében, meg­szavazták mindkét területre a határozati javaslatot. H.T. Eskü a Türr István-ezrednél • Szülök, rokonok, sok ezer érdeklődő látogatott a hét végén Bajára, az ünnepélyes katonai es­küre. A Türr István Műszaki Ezrednél mintegy 250, augusztus végén bevonult újonc tett esküt. Akció Európa védett területeiért Európa-szerte tegnap hozták nyilvánosságra a Nemzeti par­kok az életért: akció Európa vé­dett területeiért elnevezésű, nemzetközi természetvédelmi programot. Magyarországi is­mertetésére Bugacon tartott saj­tótájékoztatón került sor. Tardy János helyettes államtitkár, a Természetvédelmi Hivatal ve­zetője egészítette ki hazai vo­natkozásokkal a tervet. Magyaroszágon a készülő természetvédelmi törvény jelen­tős mértékben fedi a nemzet­közi természetvédelmi projek­Bejárati ajtók akciós vására! 140 cm széles 2íBoe~Ei 16000 Ft kazettás 2?5üe~Et 16000 Ft stb. Amíg a készlet tart! Ablakok kedvező áron 60 x 60 cm 3300 Ft 90x 120 cm 6070 Ft 120x 120cm 9240 Ft 120 x 150 cm 10500 Ft 150 x 150 cm 11880 Ft Az árak az ÁFA-t tartalmazzák. KUCSERATÜZÉP Hetényegyháza S 472-952 teket, illetve szabályokat, aján­lásokat. A privatizáció folyama­tában, a földalap-elkülönítések során azonban a nemzeti parkok érdeke olykor ütközik a helyi lakosokéval. Ezek az ellentétek - mint azt Tardy János el­mondta - Bács-Kiskun megyé­ben csúcsosodtak ki a helyi sa­játosságok miatt, de végül is minden esetben megegyezéssel zárultak. A békesség érdekében a hatóságok gyakran messze­menően engedékenyek voltak, ám nem tekinthettek el attól a ténytől, amit az Alkotmánybí­róság e témában így fogalma­zott meg: alkotmányellenesek a kárpótlási törvénynek mind- J azon passzusai, amelyek a ter- j mészetvédelem jogait sértik, j Helyes megközelítésben a pri- I vatizáció során tapasztalt ellen­tétek megoldása egyértelmű, hi­szen a természetvédelem nem egyes csoportok, hanem az egész ország érdeke. Mivelhogy környezetünk milyensége meg­határozza életminőségünket. Ez j a belátás a világ összes fejlett országában egyre nagyobb prio­ritást élvez. Átépítik a kismalmot • A napokban megkezdődött a bajai Damjanich utca sarkán lévő kismalom bontása. Ám nem a teljes épület kerül dózer alá, a főépületről egyelőre csak a tető kerül le, a főfalak megmarad­nak. A tervek szerint itt egy irodaház lesz kialakítva. Elkerülhető a felszámolás? • A tagok közül sokakat ért sérelem a vagyonmegosztás során. Bár a Zöldmező szövetkezet második, megismételt vagyon­megosztó közgyűlése is ered­ménytelenül zárult hétfőn dél­után Kiskunfélegyházán, az érintettek azonban még mindig nem adták fel a reményt. Az egyeztető tárgyalásokat min­denképpen folytatni kell, nem kerülhet sor a felszámolásra - ebben a kivált vagyoncsoportok képviselői és az utódszövetke­zet tagjai is egyetértenek. Nem közeledtek viszont az álláspon­tok az időközben felhalmozott kötelezettségek elosztásának arányait illetően. A kiváltak ugyanis legfeljebb 6 százalékot vállaltak volna magukra - 197 szavazatot kaptak. Az utódszö­vetkezet 20,92 százalékos kö­zös teherviselést terjesztett elő, melyet a tagok közül hatvanan támogattak. (Tegnap ezek az adatok felcserélve jelentek meg. Elnézést kérünk.)-Az utódszövetkezet 1993. január 1-jétől gazdálkodást egyáltalán nem folytatott, fel­adata kizárólag a csődrendezés volt - tájékoztat dr. Dombóvári Henrik ügyvéd. - A szövetkezet egykori vezetői vállalták, hogy 1993. június 30-ig befizetik a csődegyezségben szereplő tel­jes összeget. A baj ott kezdő­dött, hogy ezt nem tették meg. A kötelezettségek pedig azóta is emelkednek, szeptember 15-re meghaladták a 139 millió forin­tot. Éppen ezért azt állítjuk, s a közgyűlésen is azt képviseltük, hogy a csődrendezésből nem­csak a csőd záróidőpontjáig - 1993. június 31-ig - terheli a kívülállókat is vagyoni kötele­zettség, hanem a hétfői közgyű­lésig számítottan kell viselniük az utódszövetkezettel együtt a felmerült terheket. így lehetne elkerülni a senki által nem kí­vánt felszámolást. A terhek egy részét a kiváltak is hajlandóak lennének viselni. Azonban nem a vezetőség által előterjesztett 20,92 százalékot.- Ez az arány irreálisan ma­gas, ráadásul végrehajthatatlan. Nem lenne, aki ki tudná fizetni — állítja dr. Nagy Mária ügyvéd.- Szerintünk valakinek nagyon érdeke a felszámolás. Állítólag a szövetkezet egyes ingatlanaira már a vevők is jelentkeztek. A hétfői közgyűlés ugyan ered­ménytelenül zárult, de korai még az öröm, mert a szavazás végeredményét nem fogadjuk el. Nem különítették el a szava­zásra nem jogosultakat. Az egé­szet meg kellett volna ismételni, elfogadhatatlan az, hogy a hi­ány a szavazástól való tartózko­dásból adódott. Inkább úgy kel­lett volna dönteni, mint ilyen esetben a parlamentben: azokat számolni, akik leadták a szava­zatukat. A kiváltak tagoknak tekintik magukat továbbra is, s mindent megtesznek, hogy fel­számolás elkerülésére. Akár úgy, hogy azok kezébe adjuk a kezdeményezést, akik képesek ezt levezényelni. Hiszen a jog­utód szövetkezet tagjai közül is többen a vezetőség előterjesz­tése ellen szavaztak. - g ­NEMZETKÖZI KONFERENCIA Egy gyógyíthatatlan betegségről A villamos müvek nyeresége A Magyai' Villamos Művek Rt. és társaságcsoport első fél­éves eredményei alapján meg­van a remény arra, hogy az év végéig teljesül az 1994. évi át­lagkereset-színvonal növekedé­sére vonatkozó megállapodás. A cég vezetése még az év elején állapodott meg a munkavállalói érdekvédelmi szervezetekkel a 20 százalékos keresetnöveke­désről, amelyhez 5 százalékos létszámcsökkentést irányoztak elő. Arról azonban nincs szó, hogy a várható áramdíjemelé­sekből befolyó többletbevételt többlet-keresetkiáramlásra for­dítanák - mondta Nagy Béla pénzügyi főosztályvezető. Hétfőn kezdődött Budapes­ten a Sclerosis Multiplex Társa­ságok 27. nemzetközi kong­resszusa. A találkozón a világ harminchárom országában mű­ködő SM-társaságok, és termé­szetesen a magyar társaság vesz részt. Hazánkban ma tizenkét­ezer ember szenved scelosis multiplexben, ebben az egye­lőre ismeretlen eredetű beteg­ségben. A kórról jelenleg csu­pán annyit lehet tudni, hogy a központi idegrendszer gyulla­dásos megbetegedése, amely­nek gyógyítására nincs orvos­ság. Kezelésére, a betegségben szenvedők állapotának javítá­sára kevés lehetőség ismert. A tanácskozás azonban szenzáci­óval szolgált: a Teva Gyógy­szergyár bemutatott egy új szert, amellyel az SM-eseket kezelni lehet, sőt, kutatók beje­lentették: valószínűleg belát­ható időn belül lesz lehetőség a betegség gyógyítására is. Jó hír ez a megyénkben élő SM-esek- nek is, akiket a Kecskeméti Honvédkórházban gondoznak 1990 óta. Dr. Mátyás Klotild, az ideg-elmeosztály adjunktusa ma több mint negyven beteget lát el. A megyében a honvéd­kórházban állnak rendelkezésre egyébként a legszélesebb kör­ben azok az eszközök, ame­lyekkel a betegség felderíthető. § KÜLÖNLEGES JOGI ESETEK § Mi tartozik a szövetkezet vagyonához? A közelmúltban indítottuk el a Különleges jogi esetek című rovatunkat azzal a szándékkal, hogy egy-egy konkrét ügyet is­mertetve azáltal segítséget nyújtsunk olvasóinknak ha­sonló ügyek megítéléséhez. A mostani történet szabadszállási és benne az ottani önkormány­zat, valamint a kunszentmik- lósi áfész véleménykülönbsége „ütközik”. A vita eldöntése a bí­róság dolga. Az alábbi levelet Baski Jó­nás, az áfész elnöke juttatta el hozzánk - kérve annak közlését - mintegy válaszként a szep­tember 16-án megjelent, Sza­badszállási perpatvar című cik­künkre. Az önkormányzat és az áfész közötti véleménykülönbségre az 1992. évi, a szövetkezetekről szóló II. törvény, és az 1989. évi XXI. törvény értelmezése ad okot. A szövetkezeti törvény 3. paragrafusának 3. bekezdése így fogalmaz: „Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a föld­ről szóló 1987. évi I. törvény­nek az 1989. évi XXI. törvény 3. paragrafusával megállapított, 19. paragrafus 2. bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulaj­donszerzési szándékát az e tör­vény hatályba lépésétől számí­tott egy hónapon belül bejelen­tette.” Az 1989. évi XXI. törvény 3. paragrafusa viszont kimondja: „A szövetkezet a lakosság ré­szére ipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenység bizto­sítása céljából ingyenesen ka­pott, vagy a jogelőd tulajdoná­ban volt ingatlant nem idegenít­heti el. Ha ezt a tevékenységet megszünteti, a tulajdonjog visz- szaszáll az államra, illetve az ingatlan fekvése szerinti ta­nácsra, amely viszont a lakos­sági szolgáltatásról köteles gondoskodni.” A törvény alkotóinak magya­rázó szövegeiből, de a saját ér­telmezésünkből is arra követ­keztetünk, hogy ha a szövetke­zet igazolni tudja, hogy az ál­lamtól kapott ingatlanon ma is a juttatáskor meghatározott la­kossági szolgáltatást végzi, ak­kor a tulajdonjogban nem kö­vetkezik be változás. A törvény eltérő értelmezését mutatja az is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium ugyanazon főosz­tálya is két különböző állásfog­lalást adott ki a felügyelete alá tartozó földhivataloknak és az ÁFEOSZ-nak. A korábbi cikkben félreérthe- tően az jelent meg, hogy a bíró­ság első és másodfokon is jo­gosnak ítélte az önkormányzat igényét. Ebből csupán annyi igaz, hogy a földhivatal kun- szentmiklósi kirendeltségének határozatát az áfész megfelleb­bezte, s e fellebbezést a megyei földhivatal elutasította. Ezt kö­vetően, szeptember 2-án az áfész keresettel fordult a városi bírósághoz. Helytelen az a meg­fogalmazás is, hogy az áfész ajánlata „négy ingatlanért egyet”, hiszen amíg nincs bíró­sági döntés, addig az ingatlanok tulajdonosa az áfész. Az ajánlat lényege az volt, hogy a szövet­kezet a Róna vendéglő tulajdon­jogát átengedi az önkormány­zatnak egy megállapodás elle­nében. A tulajdonszerzési szándék együtt jár az ingatlanok érték­növelő beruházásainak megtérí­tésével is. Ennek megállapítása is a bíróságra vár. Azt ugyanis egyik fél sem vitatja, hogy a Margaréta presszót a szabad­szállási fmsz építette és a többi ingatlanon is jelentős beruhá­zást kellett végezni. Mindezeket figyelembe véve várjuk a bíróság döntését, hogy a Szabadszállás lakosságát kép­viselő önkormányzatnak, vagy a szabadszállási lakosságból ki­kerülő szövetkezeti tagságnak van-e „igaza”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents