Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

1994. szeptember 16., péntek Egészségmagazin 7 Megelőzhetők a tragédiák • Ha a szülök nem mulasztják el a szűrővizsgálatokat, a tragédia megelőzhető. Egyre többet tud az orvostu­domány az öröklődő, genetikai okokra visszavezethető beteg­ségekről. Ezek többsége nem­zedékről nemzedékre visszatér­het, ha a házaspárok nincsenek tisztában azzal, hogy sejtjeik­ben hordják a kór csíráit. Szo­morú statisztika, hogy a geneti­kai okokra visszavezethető, a központi idegrendszert is érintő, idegizom- és anyagcsere-beteg­ségekben elhunytak 25-35 szá­zaléka még mindig gyermek. A családban előforduló öröklődő betegségek gyanúja esetén ezért rendkívül fontos, hogy a leendő szülők a terhesség kockázatáról kellő információval rendelkez­zenek. Ehhez speciális laborató­riumi vizsgálatokra van szük­ség. Ilyen különleges vizsgála­tokat végeznek Budapesten, az Országos Pszichiátriai és Neu­rológiai Intézet Biopsziás Köz­pontjában, amelynek vezetője, dr. Mázló Mária.- E betegségek javarésze saj­nos ma még nem gyógyítható. A kór csecsemő- vagy kisgyer­mekkorban támad, áldozatai közül kevesen érik meg a fel­nőttkort. Sokat szenvednek az elpusztult izomzat következté­ben kialakult deformitásoktól, illetve az ezekkel elkerülhetet­lenül együttjáró korrekciós mű­tétektől, a járógéptől, a tolóko­csitól, a mozgáshiánytól, az el­szigeteltségtől. Ám sok szülő nincs tisztában azzal, hogy gyermeke betegsége veleszüle­tett kór, annak reményében, hogy a következő majd biztosan egészséges lesz, további gyer­meket óhajt vállalni. Ezért, ha a családban koráb­ban előfordultak genetikai okokra visszavezethető beteg­ségek, mondjuk éppen ideg­izom- és anyagcsere-betegség, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. A vizsgálat elég bo­nyolult, kórházi körülmények között kell szövetmintát venni, azokat azonnal le kell fagyasz­tani, hogy a bennük lévő enzi­meket, antigéneket a vizsgála­tokig meg lehessen őrizni. Egy teljes vizsgálat ára a kiegészítő vizsgálatokkal együtt 80 és 116 ezer forint körül mozog. Egyet­len beteg gyermek életben tar­tása 5-7 millió forintjába kerül a társadalombiztosításnak. A jövő útja az lenne, ha a betegség megelőzésében érdekelt három szakma - a morfológia, a bio­kémia és a molekuláris genetika - egymással konzultálva dol­gozna, közös diagnosztikai módszereket alkalmazna. Létre kellene hozni egy diagnosztikai központot, ennek alapjait már most le lehetne rakni azzal, ha a Budapesten és az egyetemi vá­rosokban lévő laboratóriumok együttműködését megszervez­nék. A vizsgálatok költségeit a tb. állná. Ilyen feltételek mellett mindenki - a veszélyeztetettek, az orvosi intézmények és a biz­tosító is-jól járna. R. Papp Ágnes Kiütéssel győz ellenünk az AIDS? Lehet, hogy már el is veszí­tettük az AIDS ellen vívott há­borút? - teszi fel a kérdést az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a napokban lebonyolí­tott jokohamai AIDS-világ- kongresszus tapasztalatai alap­ján; arra utalva, hogy a szörnyű kór megfertőzheti az emberiség nagy részét, még mielőtt megta­lálnák az ellenszerét. A WHO legfrissebb jelentésének adatai valóban riasztóak. A vírusfertő­zöttek száma már 17 millió, va­gyis számuk egyetlen esztendő alatt hárommillióval nőtt! Na­ponta tízezer ember esik a kór áldozatául, s ha nem sikerül megfékezni, a fertőzöttek száma 2000-re eléri a 40 mil­liót. Egy év alatt 60 százalékkal nőtt a súlyos betegek száma, így ma már világszerte négymil- lióan szenvednek miatta. Ezek a 10. nemzetközi AIDS-konfe­rencia által pontosított számok. Több mint tíz év telt el azóta, hogy a tudósok felfedezték a be­tegséget, de nemcsak az ellen­szert nem találták meg, hanem sok fontos kérdés mindmáig megválaszolatlan. Például az, hogy miért halnak meg egyesek már kis idővel a fertőződés után, míg más vírusfertőzöttek olykor még tíz évig, sőt tovább is elélnek? És mi okozza, hogy a vírus nem fertőz meg minden­kit azok közül, akik kapcsolatra lépnek a betegekkel? Az országok „toplistáját” a fejlett ipari államok között az Egyesült Államok vezeti: 1982 óta több mint 1,2 millió a fertő­zöttek száma, míg Nyugat-Eu- rópában 750 ezer, Kelet-Euró­pában pedig 30 ezer. A legtöbb vírusfertőzött és AIDS-beteg a harmadik világban, mindenek­előtt Afrika szegény országai­ban található: számuk 1982 óta 15 millióra nőtt! Dél-Ameriká- ban is felgyorsult a folyamat: több mint 1,3 millió embert fer­tőződött meg. Miközben nyuga­ton az AIDS kezdetben hiszté­riát váltott ki, s megbélyegezték a szerencsétlen betegeket, ma már inkább az önelégültség („én bezzeg nem kaptam meg!”) és a beletörődés jellemző. Ugyan­akkor a harmadik világ számos országában még ma is értetlenül vagy tehetetlenül állnak szem­ben a szörnyű kórral. A WHO ezért támogatja most, Jokohama után az ameri­kai Harvard-egyetemen létrejött szervezet, az AIDS-ellenes koa­líció tudósait, akik világméretű összefogást és új stratégiát sür­getnek végre az emberiséget fe­nyegető veszély elhárítására. Ok hisznek benne, hogy még nem késő... Makai György • Ellenszer, gyógyszer még nincs. Az AIDS továbbra is fenyeget. A lélek szerepe a rákbetegségek gyógyításában A nyár végén rendezték meg hazánkban a nemzetközi onko- pszichológiai kongresszust, amelynek egyik főszervezője, előkészítője dr. Muszbek Kata­lin pszichiáter főorvos, a ma­gyar onkopszichológia egyik je­les művelője és képviselője.- Mit takar az onkopszicho­lógia fogalma?- Fiatal tudományágról van szó, határtudomány az onkoló­gia - a daganatokkal foglalkozó tudományág - és a pszichológia között. Először az Egyesült Ál­lamokban fogadta el a tudomá­nyos élet. Noha előzményei messze nyúlnak, már az ókor nagy orvosai is kapcsolatot vél­tek felfedezni a rákos megbete­gedések és a pszichikum között. Galenus például felfigyelt arra, hogy az emlőrák gyakoribb a melankolikus, szomorúságra, zárkózottságra hajlamosoknál, mint a vidám, jókedélyű, ki­egyensúlyozott nőknél. Életmód és rákbetegség Az onkopszichológia kutatja az egyes személyiségjegyek és a rákos daganatok közötti ösz- szefüggéseket. Keresi a kapcso­latot az életmód, az életvitel, a pszichikus tényezők, valamint a rákbetegség kialakulása között. Vizsgálja a lelki tényezők sze­repét a betegség kimenetelében, lefolyásában. Feltárja azokat a lelki vonásokat, hatásmecha­nizmusokat, amelyek elősegítik a beteg gyógyulását.- Mióta foglalkoznak ha­zánkban e tudományággal?- Neves pszichológus, dr. Polcz Alaine mintegy húsz év­vel ezelőtt foglalkozott először leukémiás gyermekek lelki megsegítésével. A nyolcvanas évek második felében Eckhardt Sándor professzor, akadémikus alakított munkacsoportot az Or­szágos Onkológiai Intézetben. Jómagam is az ő irányítása mel­lett kezdtem dolgozni.- Milyen személyiségténye- zök hajlamosítanak a daganatos megbetegedésekre ?- Az egyes személyiségvo­nások és a rákos betegségre való hajlam közötti összefüggé­sek egyelőre kutatási szakasz­ban vannak, erről biztosat még nem mondhatunk. Többen is megállapították azonban, hogy az önhajszoló, önmagát háttérbe szorító, visszahúzódó, befelé forduló, az érzelmeit elrejtő, fő­leg a düh, a harag visszafojtá- sára hajlamos egyéniségűek kö­zött megnő az esélye a dagana­tos betegségeknek. Úgyszintén azoknál is, akiknél feldolgozat­lan életesemények, elhúzódó krízishelyzet, stressz, depresz- szió tapasztalhatók. Sokkal na­gyobb biztonsággal beszélhe­tünk azokról az eredményekről, amelyek a betegség leküzdése és a személyiség beállítottsága közötti összefüggés felismeré­séből fakadnak. Önkéntes segítőszolgálat Egy dolog biztos: azok a rá­kos betegek, akik nem adják föl, sokkal nagyobb túlélési eséllyel küzdenek meg e kórral, mint azok, akik a sorsukba beletö­rődve lemondanak az életről. Fontos, hogy betegközpontú le­gyen a gyógyítás: azaz, nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani. Az orvosnak ebben rendkívül nagy szerepe van, hiszen a beteg, ha bízik az orvosában, könnyebben száll harcba a betegsége ellen, mert bátorításra, támaszra talál. A rákbetegek gyógyításában, a túlélés esélyének erősítésében az orvos mellett ma már más szakemberek támogatására is építünk: pszichológusok, szoci­ális munkások, lelkészek mun­kájára. S elindult a laikus segí­tők mozgalma, akik között szép számmal dolgoznak gyógyult betegek, akik a lelki támasz mellett más tekintetben is segí­tenek a rászorulókon. Az élet utolsó szakaszában segítséget kell adni az emberi méltóság megtartásához és a halál em­berhez méltó fogadásához. Ma már több helyen működik ilyen önkéntes segítő szolgálat, Hos­pice-mozgalom néven. Ezekben a kérdésekben a Magyar Hos­pice Alapítvány (Budapest, 1118 Gazdagréti tér 4.) minden érdeklődőnek felvilágosítást ad. • Az életvidám, optimista emberek egészségesebbek. A szerelem is gyógyír a bajra. Egyetem süketeknek A folyosókon, a tantermek­ben némaság: tanár és diák jel­beszéddel érintkezik. Amerika egyetemeinek ezrei között a Washington állambeli Gallau- det egyedülálló: itt csak sükete­ket oktatnak. A intézményt még Lincoln elnök hozta létre a múlt század hatvanas éveiben. Akkor mindössze nyolc hallgatója volt, napjaikban 2 200-an van­nak. Az Égyesült Államok min­den részéről jöttek, több százan pedig a világ legkülönbözőbb országaiból. Az egyetem évi százmillió dolláros költségveté­sének háromnegyedét az állam fedezi, a többi adományokból származik. Az intézmény igaz­gatójának fontos feladata a pénzgyűjtés is. A direktor a Gallaudet történetében most először maga is süket: King Jordan 21 éves korában, motor­kerékpár-balesetnél veszítette el hallását. Fő gondja nem a diá­kok tanulmányi eredménye - hiszen azok általában kitűnőek, és eljutnak a legmagasabb tu­dományos fokozatig is -, sokkal inkább a kommunikáció: sok tanár nem ismeri megfelelően az amerikai jelbeszédrendszert, a diákok pedig gyengén állnak az angollal. A Gallaudet hall­gatói mindenesetre lelkileg megerősödve kerülnek ki az egyedülálló egyetemről. Amint egyikük megfogalmazta: immár diplomával is igazolhatjuk, hogy a süketség nem azonos a butasággal. Infravörös A vérkeringés ellenőrzésére új készüléket fejlesztettek ki Németországban. Az eljárást jövő ősszel az „Euromir 95” el­nevezésű űrutazás során fogják először alkalmazni. Eddig ugyanis a súlytalanság miatt csak megközelítő adatok álltak rendelkezésre az űrhajósok szervezetének reagálásáról. A berendezés infravörös fénnyel Zene, sakk és A kiskorukban zenét tanulók későbbi életük folyamán jobbak lesznek matematikában, sakk­ban és térérzékelésük is fejlet­tebb lesz - állítják amerikai ku­tatók. A vizsgálatok alapján ki­derült: azok a háromévesek, akik billentyűs hangszereken, vagy énekelni tanultak - akár­csak néhány hónapig - jobban tájékozódnak, jobban érzékelik a tárgyak térbeli elhelyezkedé­sét. Magyarázatként a kutatók úgy találták, hogy a zene fej­leszti az agy kommunikációs vérkeringés működik. Az asztronauta egyik ujjára, lábujjára vagy fülcimpá­jára parányi mérőfejet erősíte­nek, amely infrafényt bocsát ki. A szövetek által visszavert su­garakat fototranzisztor fogja fel, s ennek alapján a kutatók képet kaphatnak a vérkeringésről, a vér sűrűségének változásairól, és megfigyelhető lesz a szív­működés is. matematika csatornáit. A kísérletet 22 há­roméves kaliforniai kisgyer­mekkel végezték, akik hetente kaptak 10-15 perces zongora­leckéket és napi gyakorlatokat is kellett végezniük. Sőt, na­ponta félórás énekórán is részt vettek. Térérzékelésük fejlődé­sét különböző tesztekkel ellen­őrizték és ennek alapján jutot­tak erre a következtetésre. Az, oldalt szerkeszti: Ábrahám Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents