Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-15 / 217. szám
1994. szeptember 15., csütörtök Megyei körkép 5 A TURISTÁK SZÁMÁRA SZABAD AZ ÁTKELÉS A seftelők betolakodnak a sorba (Folytatás az 1. oldalról) Akik beengedik őket a sorba, azok is üzemanyagot szállítanak, de az aznapi keresetüket megkapják azoktól, akiket maguk elé engednek. Ennek sem az állandóan cirkáló rendőrök, sem pedig a szintén fel-alá járkáló határőrök nem tudják elejét venni. A seftelőknek ugyanis jól bejáródon módszereik vannak. Kihasználnak minden - másodpercekig tartó - alkalmat, hogy betolakodjanak a sorba. Ezt leginkább úgy teszik, hogy a mögöttük maradók közül legalább öten hangos veszekedés kíséretében beleegyezzenek. Tehát előre megbeszélt színjátékról van szó. Ugyanakkor a cirkáló rendőrök és határőrök a sorban állók közül rendszeresen felvezetik az idegen rendszámú járműveket. Ezzel tulajdonképpen segítenek rajtuk, de a hazánkfia számára megnövelik a várakozási időt. Mi hát a megoldás? Mint azt Horváth Zoltán százados, a tompái vámparancsnok elmondta, a turista- útra indulók egyébként is külön elbírálásban részesülnek a vámon. A csomagok alapján, a turisztikai irodákkal megkötött szerződés, a szállodai foglalást igazoló papírokból azonnal kiderül, hogy nem ötperces sef- telésről, hanem Bulgáriába, Görögországba, esetleg az Adriai-tenger partjára igyekvő utasról van szó. Ha valaki üzleti tárgyalásra, hivatalos útra, családi látogatásra, temetésre igyekszik, illetve átutazni kíván Szerbián, forduljon bizalommal a határátkelő közelében fel-alá cirkáló határőrökhöz. Amint meggyőződnek róla, hogy indokolt kérésük, felvezetik a sorompóig és beengedik az útlevélkezelőkig. Király László • A hordókra fektetett kombi-ülés valójában egy 150 literes, jól álcázott üzemanyagtartály. Egyébként a hordókat is a vámosok kobozták el azoktól az autóbuszsofőröktől, akik a poggyásztartóban akartak ily módon gázolajat csempészni az embargó sújtotta Szerbiába. • Horváth Zoltán százados a pótkerékből kialakított tartályt mutatja. Mögötte egy autó alvázáról leszerelt 250 literes benzintartály látható. • Ezekben a kannákban többnyire festett petróleum, vagy mosóbenzin van motorolajjal keverve. Nemzetközi orvoskonferencia Szeptember 18-ától négy napon át nemzetközi orvoskonferenciának ad otthont a kecskeméti Tudomány és Technika Háza. A Magyar Immunológiai Társaság az idén immár nyolcadik alkalommal rendezi meg az immunrendszerrel foglalkozó nemzetközi szimpóziumot. Ez a téma ma az orvosbiológiai kutatások előterében áll, ezért nagy jelentőségű, hogy a szakterület nemzetközileg elismert legkiválóbb képviselői: francia, amerikai, izraeli, holland, német és természetesen magyar kutatók eljönnek Kecskemétre. A négynapos konferencián az immunrendszer működésének legújabban megismert részleteiről, többek között a szabályozás lehetőségeiről, a kórokozók felismerésének módozatairól, a kóros sejtburjánzásokról és az allergiás eredetű betegségekről lesz szó. Gyerekek veszélyben Javában tartanak az október 8-ai kecskeméti drogellenes program előkészületei. Az árpádvárosi sportcsarnokban délután négy órától éjfélig tartó nagyszabású show szervezője a TIT Megyei Egyesülete. A védnökök egyikével, a megyei kórház pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosával, dr. Szűcs Attilával a kábítószer-fogyasztás társadalmi problémáiról is beszélgettünk.- A kiindulópont az, hogy a gyerek csak bizonyos mértékig felelős a drogfogyasztásért. A környezet teremti meg annak a lehetőségét, hogy a nyitott, mindenre kíváncsi fiatal kipróbálja a számára érdekességet jelentő drogot. Nemcsak a kemény kábítószert kell érteni ez alatt, beletartozik az összes szén vedély keltésre alkalmas anyag, a kémiai, az oldószerek, a gyógyszerek, az alkohol, a nikotin. Mindennek csúcsát jelentik a drogok. A felnőttek teremtik meg azt a szituációt, amelyben a gyereknek lehetősége lesz a kábítószer kipróbálására.- A serdülő gyerek a szülői kontroll hiánya miatt válhat a különböző szerek élvezőivé?- Igen, gyakran találkozni azzal, hogy gyerekek késő éjjel egyedül sétálnak az utcán. Előfordul az is, hogy a szülők meg sem kérdezik az ittasan hazatérő fiataltól, mi történt. Ezért véleményem szerint a gyerekek áldozatok, a nemtörődöm felnőttvilág áldozatai. Tudomásul kell venni, a drogfogyasztás nem egészségügyi probléma, hanem társadalompolitikai kérdés. A kábítószer-élvezetet egy olyan tölcsérhez szoktam hasonlítani, amelynek a tetején könnyű a bejutás, ám hirtelen összeszűkül, a végén ott a cső, ahonnan szinte alig lehet mozdulni bármilyen irányba. Onnan nagyon nehéz a kiút. Ezért lényeges a megelőzés kérdése. Már gyerekkorban arra szoktatjuk a fiatalokat, ha valami bajod van, kapsz egy szert, amitől elmúlik. Olyan esetekben is, amikor a gyerek egészséges védekezőképessége legyűrné a problémát. Ugyanez a minta érvényesül serdülőkorban, amikor a fiatalnak lelki baja van. Gondja van az osztálytársaival, a pedagógussal, a szüleivel, tehát kipróbálja a kábítószert.- Mennyire felkészült a pszichiátria a kemény drogosok kezelésére?- Semennyire. Aki egyszer rászokott egy szerre - és ez lehet akár egy altató is -, azt nagyon nehéz leszoktatni. A következő hasonlattal szoktam ezt jellemezni: A hangyaleső bogár egy tölcsér mélyén várja az áldozatot. A hangya, amikor lecsúszik a homoktölcsér aljára, már nem tud visszamászni, és lent ott van a veszély. Ám egy egészen kis fűszál is elegendő ahhoz, hogy esélye legyen a feljutáshoz. Külső segítség kell tehát, ehhez pozitív minta kell. N.A. Ki a termőföld tulajdonosa? Az utóbbi években többszörösére nőtt a magántulajdonban lévő termőföld nagysága, ám a jelenlegi ingatlan-nyilvántartásból ez nem tűnik ki. Ä földhivatalok óriási elmaradásban vannak a tulajdonjog átvezetésével. Bács- Kiskunban például 220 ezer hektárt jelöltek ki kárpótlásra, s ebből szeptember elejére 170 ezer kelt el. Körülbelül 75 ezerre tehető az új tulajdonosok száma, de ebből alig ezer tudja papírral is igazolni, hogy a terület az övé. A földhivatalok és a földmérő vállalkozók nem tudják követni az eseményeket. A kárpótlási területekből eddig mindössze 19 ezer hektárt tűztek ki. A tulajdonjogi átjegyzés feltétele pedig a vázrajz, amiből még ennél is jóval kevesebb, alig ezer készült el. A megyei földhivatal osztály- vezetője, Bóta Endréné szerint a részaránytulajdonoknál a helyzet ennél is sokkal rosszabb. A terület kétszerese a kárpótlásinak, s a becslések szerint a megyében 180 ezer részarány-tulajdonos lehet. Az ő tulajdonjoguk bejegyzése a földkiadó bizottságok jogerős határozata alapján történne. Ám eddig ezek a bizottságok Bács-Kiskunban mindössze 500 olyan határozatot hoztak, amely alapján a bejegyzés elvégezhető. Az elmaradásnak a gazdákra nézve is nagyon súlyos, hátrányos következményei vannak. Á földmérési költségek visszatérítése, a vetési támogatás igénylése, kölcsönfelvétel csak megfelelő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés után történhet(ne). Betiltották a keceli Borker borászati tevékenységét (Folytatás az 1. oldalról) Arról a keceli Borkerről van szó, ahol hosszú ideig tárolták a Németországból származott veszélyes hulladékot. Ez az ügy már elült, sőt a héten a kft. életében egy jelentős nagyberuházásukról is hírt adhattunk, s most ismét negatív történések színhelye az üzem. Az Országos Borminősítő Intézet határozatának előzménye május 6-ára vezethető vissza. Az akkori vizsgálatra a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Hivatalának kérésére került sor. A szakvélemény szerint a mintázott italok természetes bornak nem minősülő szeszes folyadékok. Ezek víz, répacukor, borkősav, citromsav, valamint boripari melléktermékek - seprő, mustalj, aljbor - felhasználásával készültek, vagyis hamisított borok. A pénzügyőrség által zárolt, s lefoglalt tételeket a nyomozó hivatal engedélye alapján a seprőről lefejtették. A munka során nem ügyeltek arra, hogy az egyes tételeket külön tartályba fejtsék. • Egyszer a tartályban, máskor a pincében lévő anyag okozza a gondot. Július elején a kft. forgalomba hozatali engedélyt kért félezer hektó keceli olaszrizlingre, s valamivel kevesebb rizlingszilvánira. Ám ezekre sem tudott minőségi bizonylatot kiadni az OBI. Két hét sem telt el, amikor újabb hatósági mintavételre került sor. A sok negatívum között szerepelt például, hogy a borok magas glicerintartalmuk miatt hamisítottak. Ugyanekkor a már forgalomba hozott italokat is ellenőrizték, amelyek szintén nem feleltek meg az előírásoknak. Az augusztusi mintázás már zárolás elrendelésével ért véget. Az OBI összesített eredménye szerint a Borker Kft. olyan, bornak jelzett italokat állított elő, tárolt közfogyasztásra forgalomba hozatal céljával, amellyel súlyosan megsértette a bor előállítására, kezelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat. Mindezzel veszélyeztette a magyar borok és a tisztességes borászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hitelét. A fentiek miatt a kft.-nél nem biztosított a must és a bor megfelelő előállítása, ezért rendelték el az üzem bezárását. A hamisított termék nagy értékére való tekintettel az OBI büntetőeljárást kezdeményezett. P. S. A KUKORICATERMELŐK ZSEBÉRE MEGY Jobb árra várni tavaszig? • Az ígéretes terméskilátásnak sok helyütt véget vetett az aszály. Hol van már az az idő, amikor az ország kukoricatermése elérte a 7 millió tonnát? Amikor a termesztők a hajdúsági löszháton - igaz, öntözéssel - hektáronként 10-12 tonna tengerit takarítottak be? Két-három hónappal ezelőtt ugyan joggal lehetett számítani hétmillió tonnánál is magasabb hozamra a májusi morzsolt kukoricából, az ígéretes terméskilátásnak azonban véget vetett az aszály. A sivatagi meleg, a magas öntözési és vízkészlet-használati díj, az öntözőberendezések működtetéséhez szükséges szűkös anyagi források miatt az idei 1.2 millió hektáros vetésterületről jó, ha 4.5-5 millió tonna termés takarítható be. A gazdaságok átlagosan mintegy 30-35 százalékos hozamkieséssel, s ezzel együtt jelentős bevételcsökkenéssel számolnak. Vas megyében például 25-30, Hajdú-Biharban 30-40, Komá- rom-Esztergomban 30, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében 50-60 százalékkal lesz kevesebb a szemes kukorica mennyisége. Egyébként a nagyüzemi táblákén több tízezer hektárnyi termést lesilóznak. illetve vannak olyan területek, ahonnan még silóként sem takarítják be a teljesen kiszáradt növényt. A legrosszabb helyzetben a kistermelők vannak, hiszen pénz hiányában sem öntözni, sem a gyommal „harcba szállni” nem tudnak. A várakozáson aluli terméshozam az ország takarmány- szükségletét fedezi, hiszen a lényegesen megcsappant állatállomány miatt a hazai ellátást nem fenyegeti veszély. A veszteség „csak” az exportáru-alapokat érinti: a 4.5 millió tonnás belső felhasználás mellett ugyanis nem marad - vagy csak nagyon minimális mennyiségben - exportálható áru. Pedig a takarmánykukorica 1994. évi tonnánkénti 8.500 forintos garantált árával szemben a világpiacon jelenleg 125-130 dollárt adnak érte. De itthon is jól járhatnak azok a kukoricatermesztők, akik termésük értékesítésével 1995 első negyedévéig várni tudnak, hiszen a tőzsdei prognózis szerint a jövő év első negyedévére a takarmánykukorica ára tonnánként akár 12.000 forint is lehet. Csakhogy manapság a kukoricatermesztők jó részének állatállománya is van, a disznót, a baromfit etetni kell. Ha gyenge a termés, akkor a takarmánynak- való éppen csak fedezi az állatok szükségletét. Magyarán: a gazda ott van, ahol a part szakad. Egyet tehet: állati termékként, „bőrben” adja el a termését.
