Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

2 Hírek — vélemények 1994. szeptember 15., csütörtök A kormányülés napirendjén A kormány az expo elhagyá­sával kapcsolatos törvényjavas­latot is napirendre tűzi csütör­töki ülésén. A kormányszóvivői irodán elmondták: az előterjesz­tés melléklete számokkal tá­masztja alá, miért kell lemon­dani az 1996-os világkiállítás megrendezéséről. A kabinet várhatóan módosítja a honfogla­lás 1100. évfordulójának meg­ünnepléséről szóló korábbi ha­tározatot, mert az szervesen kapcsolódott az expóhoz. A ka­binet tárgyal az aszálykárok enyhítésének lehetőségéről is. Várhatóan döntés születik arról, hogy indokolt esetben elenge­dik a minimumadó befizetését. Meghallgatás zárt ajtó mögött Zárt ajtók mögött folytatta szerdán délután az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottsága a Kato­nai Biztonsági Hivatal (KBH) volt és jelenlegi vezetőinek meghallgatását. Az ellenőrzési albizottság azt vizsgálja, jog­szerű volt-e a hivatal megfigye­lőtevékenysége az elmúlt idő­szakban, amikor többek között Keleti György jelenlegi honvé­delmi miniszter feleségéről is készült jelentés. A bizottság munkájában szerdától részt vesz Füzessy Tibor, a titkos- szolgálatokat felügyelő előző tárca nélküli miniszter, ezzel megszüntették a kormányzati többséget a testületben. Hatpárti egyeztetés A parlamenti pártok az ön- kormányzati törvénycsomag el­fogadása után várhatóan két hét múlva megállapodást kötnek, hogy valamennyien rövid és ol­csó önkormányzati választási kampányt folytatnak - jelentet­ték be a szerdai hatpárti egyez­tetés után. Máté László, az MSZP pénztámoka beszámolt arról, hogy a pártok jó szívvel fogadták az MSZP kezdemé­nyezését, miszerint szolid kam­pányra törekedjenek. Kiürültek ugyanis kasszáik, s a pártok többsége csak hitelekből tudja majd fedezni az újabb kampány költségeit. A nagyobb pártok kampányköltsége 40-70 millió forint körül alakul. Feloldják a fegyverembargót Az amerikai szenátus végle­gesen jóváhagyta a boszniai fegyverembargóval kapcsolat­ban követendő washingtoni po­litikát. A jövő évi védelmi költ­ségvetési törvény részeként el­fogadott határozat kimondja, hogy ha a boszniai szerbek ok­tóber tizenötödikéig nem fogad­ják el a közvetítők béketervét, az Egyesült Államok kezdemé­nyezni fogja a Bosznia elleni fegyverszállítási tilalom felol­dását a Biztonsági Tanácsban. Fogságban tartott ENSZ-megfigyelők Az ENSZ Biztonsági Taná­csa nyilatkozatban követelte, hogy a Charles Taylor tábornok vezette Libériái Nemzeti Haza­fias Front engedje szabadon az ENSZ 43 fegyvertelen megfi­gyelőjét, akiket néhány napja tart fogságban. A nyilatkozat élesen elítéli a tisztviselők elfo­gását, illetve a velük szemben tanúsított - állítólag kegyetlen - bánásmódot. Kuba megfékezi a csónakosokat A jelek arra utalnak, hogy Havanna eleget tesz a múlt pén­teken született megállapodás­ban vállalt kötelezettségeinek - közölte Mike McCurry, az ame­rikai külügyminisztérium szó­vivője. Hozzátette, hogy az Szigorúan ellenőrzött tartálykocsik • A manapság igen nagy népszerűségnek örvendő olajhamisítás miatt a rendőrség szigorúbban ellenőrzi a tartálykocsikat. így volt ez kedden kora délután Baján is a Jelky téren, ahol egy pótko­csis üzemanyagszállítót vizsgált át alaposan Katona Boldizsár főhadnagy, a rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetője zászlós kollégájával együtt. (Kép és szöveg: Zalavári László) Eles vita az önkormányzati törvényről Immár napirend szerint ke­rült sorra a parlamentben a he­lyi önkormányzatokról szóló törvény és az alkotmány módo­sításának együttes vitája. A fel­szólaló ellenzéki képviselők egybehangzóan bírálták az elő­terjesztést. Kétségbe vonták, hogy in­dokolt megváltoztatni az 1990- ben elfogadott jogszabályt, hi­szen ennek alapján az önkor­mányzatok működni tudtak az elmúlt négy évben. Kifogásol­ták, hogy a kormány két lép­csőben kívánja módosítani az önkormányzati csomag törvé­nyeit, ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a választások eredményeinek megfelelően, a választók akaratát meghami­sítva alakítsák a helyhatóságok működését. Szabad György (MDF) nagy­ívű hozzászólásában felvetette: az önkormányzati „félcsomag” nem árulja el, milyen koncepció alapján kívánja a kormány át­alakítani az önkormányzatok működését, nem világos így egyebek között az önkormány­zati, illetve a központi irányítás tervezett aránya sem. Szabad György javasolta, hogy a kor­mány átdolgozásra vonja vissza a törvényjavaslatokat. A kormánypárti felszóla­lók közül Dombach Alajos (SZDSZ) azzal indokolta a tör­vénymódosítás időzítését, hogy erre az új ciklus kezdete előtt ajánlatos sort keríteni. Semjén Zsolt (KDNP) a tör­vényjavaslat kapkodás nélküli felülvizsgálatát javasolta az Or­szággyűlésnek, mivel a jogsza­bály növelné az egyén függősé­gét az államtól. Balsay István (Fidesz) aktív polgármesterként is komoly fenntartásokat fogalmazott meg a törvényjavaslattal kapcsolat­ban. Véleménye szerint az elő­terjesztés merőben ellentétes azokkal az ígéretekkel, amelye­ket a kormánypártok választási programjai fogalmaztak meg. Balsay szerint nemhogy állami, de kifejezetten politikai centra­lizáció nyilvánul meg a javas­latban és félő, hogy az önkor­mányzatok a helyhatóságok felé fognak elmozdulni. Emelni kell az adókat? „Magyarországnak emelnie kell az adókat” címmel közölt interjút Békési László pénz­ügyminiszterrel a Die Presse. Az osztrák napilap úgy mutatja be a pénzügyminisztert, mint aki fogyasztási adókkal és az energiaárak emelésével akarja megfékezni honfitársai fogyasz­tásra fordított kiadásait. Tervei­ről a pénzügyminiszter úgy nyi­latkozott, hogy rövid távon kor­látozni kell a fogyasztást a be­ruházások érdekében. „Emelni fogjuk a fogyasztási adókat és az energiaárakat, to­vábbá csökkenteni fogjuk az ál­lam szerepét. Az a probléma ugyanis, hogy az államháztartás túl sokat költ.” Békési szerint két lehetőség közt lehet válasz­tani: Vagy felgyorsítjuk a kibon­takozás kezdetén tartó növeke­dést, és kockáztatjuk, hogy egyensúlyi zavarok lépnek fel. Vagy pedig először stabilizá­ciós intézkedéseket hozunk. Csavarhúzóval szúrta meg magát Majdnem tragédiával végző­dött egy 22 éves szajoli autós balesete Szolnokon. Az ügy fő­szereplője Fiatjával 23 óra után áttért a bal oldalra, és összeüt­között egy román rendszámú Daciával. A koccanás során személyi sérülés nem történt. A baleset előidézője azonban vá­ratlanul bezárkózott autójába. A helyszínelő rendőrök szeme lát­tára egy csavarhúzóval mellbe szúrta magát. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Egyesült Államok méltányolja a „csónakos menekültáradat” megfékezésére foganatosított kubai intézkedéseket. Értéke­lése szerint a menekültek szá­mának jelentős apadása jelzi, hogy Havanna ,.komolyan veszi kötelezettségeit”. Személyi kultusz Szlovákiában? Michal Kovác szlovák ál­lamfő szerdán figyelmeztette országa szavazópolgárait: Szlo­vákiát veszélyes személyi kul­tusz uralná, ha a szeptember 30-ai általános választások után ismét Vladimír Meciar kerülne hatalomra. Meciar, a Demokra­tikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke 25-30 százalékos arány­nyal vezeti a népszerűségi listát a közvélemény-kutatások sze­rint. A bizalmatlansági szava­zással kétszer is menesztett, volt kormányfő visszatérése „a személyi kultusz megengedhe­tetlen újjáélesztését jelentené. Az állampolgárok nem akarnak gyűlöletkeltést a társadalom­ban” - szögezte le Kovác köz­leményében, majd így folytatta: Az elnök meggyőződése, hogy a legtöbben tudják: veszélyes és kilátástalan helyzet egyetlen emberre támaszkodni, függetle­nül attól, hogy ki az illető. Harc a szmog ellen Athén utcáin Ma tilos lesz magángépko­csival közlekedni Athén belvá­rosában. A görög hatóságok azt remélik, hogy ezzel az intézke­déssel javíthatnak a városköz­pont katasztrofális mértékű lég­szennyezettségén, és csökkent- hetik az utcákat borító szürkés- barna füstköd sűrűségét. Az egynapos korlátozó intézkedés, amely az ipari üzemeket is érinti: 30 százalékkal kötelesek csökkenteni termelésüket. Részeg merénylők A boszniai horvát hatóságok szerdán őrizetbe vették azokat a személyeket, akik a múlt hét végén merényletet kíséreltek meg Hans Koschnick, Mostar európai uniós polgármestere el­len - jelentették be Zágrábban. A közlemény szerint a támadást a boszniai rendőrség egykori, leszerelt tagjai hajtották végre, akik tettük elkövetésekor ittas állapotban voltak. Kolerajárvány Albániában Komoly riadalmat okozott Olaszországban az Albániában kitört kolerajárvány hivatalos beismerése. Szerdán valameny- nyi jelentős olasz napilap első oldalas hírben közölte, hogy Maksim Cikuli albán közegész­ségügyi miniszter megerősí­tette: Albánia középső részén kolerajárvány tört ki, mintegy száz ember betegedett meg, s közülük négyen meghaltak. Az olasz félelmeket az okozza, hogy évek óta folyamatosan - s egyelőre meggátolhatatlanul - tart a megélhetést külföldön ke­reső albánok illegális beáram­lása Olaszországba. Razzia a nyerészkedők ellen A boszniai horvát hatóságok átfogó katonai-rendőri akciót indítottak a háborús nyerészke­dők és bűnözők ellen. Az Oslo- bodjenje című szarajevói lap szerint Mostarban, valamint az ugyancsak horvát ellenőrzés alatt lévő Prozorban a rendőrök több mint száz bűnözőt őrizetbe vettek, s lefoglaltak több mint 800 olyan gépkocsit, amelyet a két éve tartó harcok kirobba­nása óta loptak el. Nézőpont Vasárnapi rémület Benke Márta írása Döbbenetes. Néhány száz tiszakécskei elutazik Pestre, hogy szurkoljon városa futballcsapatának. Ott pedig alko­holtól mámoros suhancok véresre verik őket. Indulás előtt eszükbe sem jut, hogy félniük kellene. Jóhiszeműek és gya­nútlanok. Mindannyian tisztességes munkával keresik ke­nyerüket, szórakozásuk egy-egy hétvégi focimeccs. Viszik az asszonyt s a gyerekeket is. A hétköznapok után jólesik egy vasárnapi kirándulás. Aztán az első meglepetés: miközben játszik a két csapat, rohadt parasztoknak, piszkos cigányoknak nevezik őket az óbudai focipályán. Részeg huligánok kötözködnek velük. Döntetlen lesz az eredmény, indulnak haza. Majd egy utca­sarkon felfegyverkezve ott áll a banda, s mint a fenevadak, nekiesnek a kécskei busznak. Mit érdekli őket, hogy asszo­nyok és gyermekek is ülnek rajta. Köveket zúdítanak az ab­lakokra, deszkákkal verik, rugdossák a busz oldalát és ordí­tanak. A férfiak készek a védekezésre, az asszonyok és gyermekek szemében rémület. Egy vasárnapi kiránduláson. Kinevetnek az ismerőseim, ha elmondom, hogy nem me­rek éjszaka egyedül autózni az országutakon, s nem sétálga­tok kihalt utcákban. Nem tartok sok pénzt a táskámban, az ajtómat kora este bezárom. Mi tagadás, én már félek és megpróbálok védekezni. A kécskei szurkolókat szállító buszsofőr szavait is hal­lom:- Most mondja meg, micsoda világban élünk! Az ember már ki sem teheti a lábát az utcára. Azt hiszem, ő ezek után százszor meggondolja, hogy ilyen útra vállalkozzon. És mit csinálnak ezután a kécskei szurkolók? Nem hi­szem, hogy lemondanak kedvelt időtöltésükről. Már csak azért sem, mert a focisták is tovább rúgják a labdát. De ezt a vasárnapot, amikor szemtől szembe találkoztak az erőszak­kal, nem felejtik el. S talán most már ők sem lesznek gyanútlanok. Kérdőjelek FEB-kommentár Mennyit érünk? Túl magasak a bérek a kelet-európai országokban mű­ködő vegyes vállalatoknál, állapította meg egy osztrák ta­nácsadó cég vizsgálata. A cég képviselője mindjárt világgá is kürtölte javaslatát: azt ajánlja a nyugati befektetőknek, hogy ne növeljék tovább a bérspirált a térségben. A hírből kiderül az is: a magyar munkaügyi tárca helyettes államtit­kára mindezzel maximálisan egyetért. Ugye valamennyien tanultunk történelmet? Tetszenek emlékezni, hogyan tanították a gyarmatosítást? „Amikor egy társadalmilag, gazdaságilag fejlettebb ország ráteszi a kezét a szegényebb, elmaradottabb ország ásványkincseire, piacára, olcsóbb munkaerejére, gazdasági-pénzügyi függő­ségbe kényszerítheti azt.” Nem az 1952-es, hanem a ma ér­vényes történelemkönyvek írják. Képzetlenebbek, felkészületlenebbek vagyunk? Ha valaki összemérné a magyar középiskolások tudását bármely más európai nemzet lányainak, fiainak tudásával, nem a mieink maradnának alul. Semmivel sem tudnak kevesebbet szakmá­juk mesterfogásairól a magyar szakmunkások, mint akár a németek, vagy a britek. Nem rosszabbak mérnökeink, köz­gazdáink sem. Ennek ellenére a legbőkezűbb külföldi cégnél dolgozó magyar szakember is csak töredékét kapja annak, mint egy 200 kilométerrel nyugatabbra született kollégája. Azt hiszem, egyszerűen le vagyunk értékelve. S olykor, ahogy az említett helyettes államtitkári nyilatkozat is tanú­sítja, önmagunk is devalváljuk önmagunkat. Európába igyekszünk, szegényebb országként, mint a fej­lett nyugat-európaiak, de nem értéktelenebbként azoknál, így hát joggal várjuk, hogy a magyar szakembert is értékén kezeljék és fizessék. Magyar és külföldi cégnél egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents