Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-14 / 216. szám

1994. szeptember 14., szerda Megyei körkép 5 ÚJ RENDEZÉSI TERV KÉSZÜL KUNBAJÁN Benzinkútstop a bácsalmási határátkelőnél Nem épülhet benzinkút az új rendezési terv elkészültéig a Bácsalmás-Bajmok határátkelő felé vezető út mentén. A kunba­jai képviselő-testület hétfői ülé­sén tárgyalta a rendezési terv koncepcióját, amelyben külön fejezet szól a határátkelő térsé­gének fejlesztéséről. Az ülésen jelen lévő vállalkozók időhú­zásnak, sőt vállalkozásellenes politikának minősítették a testü­let döntését. A rendezési terv szerint a ha­tárállomás felé vezető úttal pár­huzamosan épülne egy úgyne­vezett szervizút. Ezen az úton lehetne megközelíteni az utazók kiszolgálására létesülő kereske­delmi, vendéglátó-ipari egysé­geket, benzinkutakat. A szer­vizút megépítése az elképzelé­sek szerint szakaszosan tör­ténne. Építési engedélyt csak az a vállalkozó kap majd, aki vál­lalja a területére eső útszakasz építését is. A vállalkozók állás­pontja szerint az út alaposan megdrágítaná a beruházásokat. A nagyobb gondot viszont az út menti földek tulajdonjoga o- kozza. Az egyik oldalon kár­pótlási területek, a másik olda­lon részaránytulajdonok van­nak. A szervizút építését a vál­lalkozók csak úgy tudják elkép­zelni, ha a szükséges területeket az önkormányzat sajátítja ki. A korábbi tervek szerint a volt határőrlaktanyát és Kunbaját összekötő út mentén terveztek a szolgáltató egységek számára helyet kijelölni. A lakossággal történő egyeztetés során ezt a változatot a földtulajdonosok el­fogadhatatlannak tartották. Az új tervváltozat a határátkelőtől mért 1600 métertől Bácsalmás közigazgatási határáig ad lehe­tőséget a vállalkozásra, a meg­lévő és az építendő út közötti 50 méteres sávban. A testületi vita során a képviselők abban egye­tértettek, hogy európai színvo­nalú határátkelő kialakítására kell törekedni. Többen emleget­ték intő példaként a Tompán kia­lakult helyzetet. Egy tartózko­dással, két ellenszavazattal és öt igennel elfogadta a testület a koncepciót. Döntenie kellett a testületnek arról is, hogy a már beérke­zett építési engedélykérelmek­ről hogyan foglal állást. A testü­let határozata szerint a rendezési terv elkészültéig nem adható ki területfelhasználási engedélyt a Bácsalmás-Bajmok felé vezető út mentén. A rendezési terv vár­hatóan év végén kerül újra a tes­tület elé. -pásztor­A jó minőségű durumbúzát keresik nyugati piacokon Drágák-e az önkormányzati lakások Kiskőrösön? A nemzetközi piacokon a kö­zönséges búza árának kétszere­sét fizetik a jó minőségű durum- búzáért - hangzott el a bácsal­mási Agráripari Rt.-ben megtar­tott tanácskozáson. A Viktória Rt. által szervezett minőségi du- rumbúza-termelési rendszer hívta meg a termelőket vetés előtti tájékoztatóra. Babinszki János, a Viktória Rt. igazgatója elmondta, hogy ma már a hazai piacokon is egyre nő a kereslet a durumlisztből készült tészták iránt. A termelési rendszer célja a jelenlegi háromezer hektáros vetésterülettel szemben legalább tízezer hektáron termeltetni a du­rumbúzát. A vetőmagot, műtrá­gyát, a technológiát a rendszer biztosítja. A szigorú minőségi előírásoknak megfelelő termé­sért harminc százalékkal maga­sabb árat garantálnak a terme­lőknek. Beke Béla, a GKI fajtanemesí- tője, a hazai fajták atyja röviden ismertette a durumbúzák jellem­zőit, a termesztési technológia elemeit. A nemesítő hosszú távú tapasztalata szerint az ősszel ve­tett durum hetven százalékkal kevesebbet terem a közönséges búzánál. Tavaszi vetéssel a hazai viszonyok között nem érdemes próbálkozni. Idén átlagosan 4,6 tonna durumbúza termett hektá­ronként. Beke Béla azt is el­mondta, hogy a nemesítés során sikerült csökkenteni a kifagyásra való hajlamot. A termelők érdek­lődéssel hallgatták a termelési ajánlatokat, de kérdéseikből ki­derült, hogy nem értenek egyet a közönséges búzához viszonyí­tott harminc százalékkal maga­sabb árral. Többen megfogal­mazták, hogy a durumbúza ter­melésének magasabb a kocká­zata, mint a közönséges búzáé. Ugyanis a durum minősítésénél nincs osztályba sorolás, ha a mi­nőség nem éri el a szabványt, csakis takarmányként értékesít­hető. így a termelő vesztesége nemcsak a mázsánkénti árkü­lönbözet. A durum kevesebbet is terem. A termelők a közönséges búza árának másfélszeresét tar­tanák indokoltnak, -pásztor­A kiskőrösi önkormányzati lakások bérlői aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a dokumentumot már el is küldték polgármesterüknek. Többségük ugyanis felhábo­rodva vette tudomásul, hogy a képviselő-testület nemrégiben a beköltözhető forgalmi érték het­ven százalékában állapította meg a lakások vételárát. Ha ehhez hozzávesszük az önkormányzat által ugyanekkor megszavazott huszonöt százalékos jegybanki alapkamatot, joggal vetődhet fel a kérdés: miért ez az országos vi­szonylatban is meglehetősen magas ár. Barkóczi Ferenc pol­gármester elmondta, hogy sze­rinte a bérlők alapvetően hibás nézőpontból vizsgálják a kér­dést. Kiskőrösön az önkormány­zat nem akar minden áron meg­szabadulni a mintegy kétszáz, eléggé jó állapotban lévő bérla­kástól. Haegyharmadát értékesí­tik, annak árából már fedezni tud­ják a felújításokat és a különböző járulékos költségeket. A pol­gármester azt is elmondta, hogy indokolt esetben kamatfizetési és egyéb kedvezményeket is tudnak eszközölni azok számára akik úgy nyilatkoznak, hogy ön- kormányzati bérlakásukat meg kívánják vásárolni. W. Király Ernő Megmentik az esővert kecskeméti iskolát A közelmúltban írtunk a kecskeméti Arany János Általá­nos Iskola gondjáról. A volt du- tépes felvonulási épületben há­rom szükségtantermet alakítot­tak ki már több éve, de az épület beázik és akár életveszélyessé ts válhat. A város képviselő-testü­lete hozzájárult ahhoz, hogy az iskola bővítésére idén szánt nyolcmillió forintból 650 ezer forintot a tetőszigetelés kijavítá­sára fordíthatnak. Amennyiben a tervezett iskolabővítéshez szükséges lesz ez a pénz, a város jövőre az összeget visszapótolja. Kutyamustra Tizenkét országból kétezernégyszáz kutyát neveztek be a Kecs­keméten megrendezett kétnapos CACIB-kutvakiállításra, amely szeptember 10-11-én zajlott le a megyeszékhely szabadidőpark­jában. Nemzetközi szakértők, világhírű bírók mustrálták a szebbnél szebb négylábúakat, hogy igazságosan oszthassák ki a díjakat. A feladatuk nem volt könnyű. S mindeközben a nézők ér­dek nélkül gyönyörködtek a versenyzőkben. Figyelték a gazdák és kutyusok igyekezetét. Voltak vagy harmincezren. Még mondja azt valaki, hogy Kecskeméten kutyába se veszik az ebeket!... • A nagy test nagy érzelmeket rejt. • A gazdi karjában tökéletes a biztonság. Vizsgáztak a rendőrök • Az október elsejétől hatályba lépő rendőrségi törvényből vizsgáztak pénteken délelőtt a Kiskőrösi Városi Rendőrkapi­tányságon a térség közbiztonságát vigyázok. A kiskőrösi kapi­tányság és a környék rendőrei jogi ismeretekből igyekeztek tu­dásuk legjavát adni. (Fotó: Király Ernő) SZABADSZÁLLÁSON AZ F-KATEGÓRIÁRÓL Nem könyöradományt kérünk Befejeződött Szabadszállá­son az adható F-kategóriával kapcsolatos, január óta tartó hu­zavona. A küzdelem azon köz- alkalmazottak F-kategóriába sorolásáért folyt, akiket tartósan végzett, kiemelkedő teljesítmé­nyük alapján az intézmények vezetői soroltak a magasabb ka­tegóriába. A hosszú vitára az adott okot, hogy az újabb F-ka- tegóriások miatti többletköltsé­geket az állam helyett a helyi önkormányzatnak kell vállalnia. Az érdekeltek részvételével tartott szeptember 12-ei rendkí­vüli testületi ülésen heves tilta­kozást váltott ki az a képviselői indítvány, hogy csökkentsék az adható F-kategóriába soroltak számát. Mint Szalai Lászlóné vezető óvónő elmondta: nem könyöradományt, hanem tisz­tességes fizetést kémek. Hiszen egy 12 éve dolgozó óvónő az F-kategóriába sorolással bruttó 22-23 ezer forintos fizetést kap­hat. Ez semmiképp sem nevez­hető magas jövedelemnek. „Az egész testület megharagudhat, de akkor sem mondhatunk le a tisztességes fizetésről” - fejezte be hozzászólását a vezető óvónő. A többórás vita kompromisz- szummal végződött. A testületi ülés összesen 2,5 millió forintot szavazott meg az adható F-ka- tegóriások bérének fedezetére. Ez az összeg az év hátralévő 4 hónapjára, illetve a 13. havi fi­zetésre lesz elegendő. Abban csak bizakodhat mindkét fél, hogy jövőre a törvénynek meg­felelően az állam átvállalja a közalkalmazottak bérének fi­nanszírozását. A helyi önkor­mányzat ugyanis 1995-re ezt a terhet nem tudja vállalni. Rákász Judit Családsegítő központok regionális konferenciája Baján rendezik meg a Csa­ládsegítők Országos Kamarájá­nak regionális konferenciáját. A négy megyét - Jász-Nagykun- Szolnok, Békés, Csongrád, és Bács-Kiskun megyét érintő ta­lálkozó megnyitója szerdán délután 14 órakor lesz a Sugo- vica Szálló tanácstermében. A központi téma, melyre a Népjóléti Minisztérium szakér­tői is érkeznek előadóként, a Komplex családgondozás az in­tézményrendszerek útvesztői­ben címet viseli. A helyi szoci­álpolitika és az intézmények bemutatása Cserháti János al­polgármester beszámolójának anyaga. A régió helyzete miatt fontos a drogprobléma, a meg­előzésről két csoportban lehet előadásokat hallgatni. A szervező bajai családsegítő központ vezetője, dr. Géczy Im- réné kollégáira is gondolt. El­mondta, hogy a majd kilenc éve működő családsegítők dolgozói kezdenek lelkileg kifáradni, ezért fontos saját mentálhigié­nés gondozásuk is. így tízórás tréninget szerveznek a résztve­vők számára, a már több helyen bevált pszichodráma formájá­ban. A háromnapos konferencia költségeit a minisztérium és a városi önkormányzat finanszí­rozza, a vendéglátás pedig négy bajai káefté jóvoltából valósít­ható meg. A rendezvény pénte­kig tart. A köztestületi kamarákról Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága szükségesnek tartja a köztestületi agrárkamara működéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését. Erről a honatyák határoztak annak nyomán, hogy meghallgatták a szerveződő köztestületi agrár­kamara előkészítő bizottságá­nak elnökét, Bódizs Tamást. Az agrárkamarai szakértő el­mondta, hogy a kamara szerve­zése körül több gond is adódik, mivel nincs megfelelő regiszt­rációs adatbázis, továbbá a mű­ködéshez, illetve az előkészí­téshez szükséges anyagi forrá­sok sem állnak jelenleg rendel­kezésre. A köztestületi agrár­kamarának pedig a kamarai tör­vény értelmében október végéig meg kellene alakulnia. Bódizs Tamás hiányolta a vagyonát­adást, továbbá szóvá tette a nem megfelelő finanszírozást is. Eddig a szervezésre - állítása szerint - csupán 1 millió forin­tot utaltak át nekik. Az idén csupán az év utolsó két hónapját számolva, a kamara működésé­hez 200 millió forintra lenne szükség. 1995-re pedig, amikor is a köztestületi kamara tényle­gesen megkezdi működését, 4,3 milliárd forintra lenne szükség. A szaktárca képviselői tájé­koztatták a bizottságot az ő- szi mezőgazdasági munkákról. Manninger Sándor helyettes ál­lamtitkár elmondta: a kalászos gabonák betakarításával nincs nagyobb gond, közel 4,8 millió tonna termésre lehet számítani. Kukoricából 5,3 millió tonna termés várható, de az aszály megviselte a silókukoricát. Cu­korrépából a tavalyinál több, de közepes termés várható.

Next

/
Thumbnails
Contents