Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

12 Pénz, vállalkozás, piac 1994. szeptember 13., kedd MERRE TOVÁBB, MEZŐGAZDASÁG? Növekvőben a növénytermesztés 9 Az idén jelentősen növekedett a mezőgazdasági gépvásárlások száma. Érdekes tanulmány jelent meg a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal gondozásá­ban. A tanulmány készítői a mezőgazdaság 1986-1990 évi teljesítményét vetették össze az 1990-1993 közötti időszakéval. Az elemzők szerint a mező- gazdaság mélyrepülése már a nyolcvanas években elkezdő­dött, amikor a termelőszövetke­zeteknek mintegy 40 százaléka működésképtelenné vált, s elin­dult a termelőalapok és a va­gyon felélése is. Az ágazat 1989. évi teljesítménye az 1980. évi színvonalára esett vissza. A gondokat 1990-től az évről évre visszatérő aszály, a KGST összeomlása miatt rosszabbodó külpiaci értékesítési lehetősé­gek, a csökkenő hazai élelmi­szer-fogyasztás, a fokozódó importverseny tetézte. Mind­ezek hatására a mezőgazdasági termelés 1990-1993 között 30 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszak alatt a növénytermelés teljesítménye egyharmadával lett kevesebb, az okok között a szakemberek első helyen a talajerő-utánpótlás visszafogását jelölték meg: amíg 1986-1990-ben egy hek­tár területre 187 kilogramm mű­trágyát használtak fel, addig 1993-ban csupán 30 kilogram­mot. E kényszerű spórolás kö­vetkeztében a termésátlagok a korábbinál jóval nagyobb mér­tékben váltak kiszolgáltatottá az időjárás szeszélyeinek. Magya­rán: a termelés visszaesése egyértelműen a termésátlagok jelentős csökkenésére vezethető vissza. A búza és kukorica tava­lyi átlagos hozama mindössze 63 százaléka volt az 1986-1990 évek átlagának. Hasonlóan súlyos gondokkal találkoztak a tanulmány készítői az állattenyésztés területén. Az ágazatban az 1989. évihez vi­szonyítva 35 százalékos bruttó termelésiérték-elmaradást re­gisztráltak. Az export bizonyta­lanságaihoz a belföldi fizetőké­pes kereslet csökkenése és szórványos állat-egészségügyi problémák szegődtek. A szá­mok önmagukért beszélnek: 1993-ban a szarvasmarha- és sertésállomány mintegy hat ti­zede volt az 1986-1990 évek át­lagos állatlétszámának. A ba­romfiféléknél a csökkenés ugyanezen időszak alatt 45 szá­zalékos volt. Az elemzők szerint több jel utal arra, hogy a növényter­mesztés területén az évek óta tartó drasztikus visszaesés fo­lyamata az idén megáll, sőt, számolni lehet a termelés némi bővülésével is. A termelési kedv élénkülésére utal, hogy az idén növekedett a műtrágyák forgalma és a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. Az első negyedévben 300-zal több trak­tor kelt el, mint az elmúlt esz­tendő hasonló időszakában. Korántsem ilyen kedvező a kép az állattenyésztés területén, ahol nyoma sincs a konszolidá­lódás jeleinek. Az állatállomány évek óta tartó csökkenése az idén sem állt meg. A visszaesés mértéke a sertés- és baromfifé­léknél nagyobb, a szarvas- marha- és a juhállománynál va­lamivel kisebb, mint egy évvel korábban volt. VÉG NÉLKÜLI HUZAVONA... A patikusok hitelre várnak? A gyógyszertári központok vagyonának privatizációja kö­rüli jogviták, valamint a tulaj­donlással kapcsolatos bizonyta­lanságok igencsak megnehezí­tették a gyógyszertárak létesíté­séről és működéséről szóló tör­vény végrehajtását. A gyógy­szerellátás folyamatosságának garantálása érdekében a tör­vényt tehát módosítani kellett. A változások lényegéről az egyik legilletékesebbet, dr. Szabó Sándort, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét kérdeztük.- Nem kellett alapjaiban megváltoztatni a törvényt, csu­pán egy olyan jogtechnikai megoldásra volt szükség, amely kiküszöböli a még korán tör­vénybe iktatott, a patikák mű­ködését lehetetlenné tevő elő­írásokat és így mintegy előké­szíti a gyógyszertári törvény végrehajtását. A privatizáció elhúzódása miatt ugyanis lehe­tetlen lett volna megfelelni an­nak a szabálynak, hogy a gyógyszertárakat csakis gyógy­szerész működtetheti, hiszen a privatizációs eljárások befeje- zetlensége miatt számos patika még az állam vagy az önkor­mányzatok kezében van. A tör­vény 15. paragrafusa ugyanis kimondja: gyógyszertárat létesí­teni, illetve működtetni csak a népjóléti miniszter által engedé­lyezetten, úgynevezett személyi jog alapján lehet.- A magántulajdonban lévő patikákat is érintik az új szabá­lyok?- Nem, hiszen a 450 magán­gyógyszertárnak a tulajdonlási joga már rendezett, ezeket min­denütt szakképzett patikusok vették meg, illetve vezetik. A magyar állam tulajdonában és a gyógyszertári központok keze­lésében lévő mintegy 1450 köz­forgalmú patika azonban ma még nem a személyi jog alapján működik. Fenntartóik és mű­ködtetőik a gyógyszertári köz­pontok, illetve maga az állam.- Meddig tartható ez az álla­pot?- Csak átmenetileg. A priva­tizációnak legkésőbb 1995 vé­géig be kell fejeződnie és ad­digra minden patikának olyan szakember kezébe kellene ke­rülnie, aki megfelel a törvényes követelményeknek.- A kamara egyetért a most elfogadott módosításokkal?- A szakma privatizáció­párti, hiszen a gyógyszertárak a világ minden táján magánkéz­ben vannak. Ám ahhoz, hogy ez a tulajdoni rendszer Magyaror­szágon is megvalósuljon, a gyógyszerészek számára is elő­nyös hitelkonstrukcióra van szükség. Ezek előkészítéséről szeptember 30-án már elkez­dődnek a tárgyalások az érde­keltek között. R. Papp Ágnes A STATISZTIKA SZERINT Ebben az évben nőtt a bérek reálértéke Az év első felében tovább gyarapodott a gazdasági szerve­zetek száma, folytatódott a de- centralizálódás. Á 10 főnél töb­bet foglalkoztató cégeknél több mint 2,9 millióan dolgoztak - mindez a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből tűnik ki. A mezőgazdaságban 25 szá­zalékkal kevesebben dolgoz­nak, mint a múlt év első felé­ben. A munkaerő-felmérés sze­rint a munkanélküliek száma a félév végén 448 ezer 500 volt, 34 ezerrel kevesebb, mint az első negyedév végén és 70 ezer­rel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a három hónappal korábbi 10,9 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött. A munkanélkü­liek 43 százaléka már több mint egy éve nem dolgozik, így munkanélküli-segélyre sem jo­gosult. Az Országos Munka­ügyi Központ júniusban min­tegy 550 ezer munkanélkülit tartott nyilván, közülük 208 ez­ren részesültek munkanél­küli-ellátásban. A bruttó havi átlagkereset az év első felében 30 ezer 355 fo­rint volt, 25,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nettó kereset 27,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, s ez 21 ezer 388 forintot tett ki. Az adó­zási jogszabályok változásából eredően a nettó keresetek reálér­téke az első félévben 8,7 száza­lékkal nőtt a tavalyi év első hat hónapjához képest. A reáljöve­delmek emelkedéséhez egy- harmadrészben hozzájárult az is, hogy a fogyasztói árindex hosszú évek óta most volt a leg­kisebb mértékű. A KORMÁNY DÖNTÉSÉRE VÁRNAK Korszerű ingatlan-nyilvántartás A földhivatalok túlterheltek, az ingatlan-nyilvántartás, be­jegyzés lassú és korszerűtlen. Az elkövetkező tíz esztendőben huszonötmilliárd forintra lenne szükség, hogy Magyarország teljes adat- és térképnyilvántar­tása számítógépes rendszeren, naprakészen tükrözze a valós tulajdoni állapotokat. Az Európai Unió négyéves PHARE-programja keretében két éve megkezdődött a földhi­vatalok számítógépesítése. Az első ütemben tizenkilenc megye több mint 110 körzeti földhiva­talában már számítógépre kerül­tek az ingatlan-nyilvántartás szöveges adatai, ám a bejegyzé­sek mellé a megújult térképeket is be kellene „rajzolni" a kom­puterekbe. Ennek infrastruktu­rális hátterét biztosítaná a PHARE-program második üteme. A leköszönő kormány utolsó döntései között szerepelt egy nemzeti kataszteri célprogram kidolgozása. Hodobay-Böröcz András, a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosa az ezzel kapcsolatos munkálatok­ról elmondta:- Egyelőre keressük azokat a belső és külső anyagi forráso­kat, amelyek hosszabb távon, az igények rangsorolásának figye­lembevételével, lehetővé tennék az állami földmérési alaptérké­pek számítógépre vitelét. Mivel ezek a térképek az agrár, az ipari, az infrastrukturális, a bel­ügyi, a környezetvédelmi és te­rületfejlesztési, valamint a hon­védelmi tárcák számára is nél­külözhetetlenek, kézenfekvő­nek látszik, hogy az érintett tár­cák összefogásával, anyagi tá­mogatásával készüljenek el. Az önkormányzatok erejükhöz mérten szívesen áldoznának a térképi alapok létrehozására; Pécs, Székesfehérvár, Szom­bathely, Nyíregyháza, Balaton- fűzfő önkormányzata például már felajánlotta, hogy anyagi támogatásként átvállalná a reá háruló költségek felét. A kormányzat infrastruktú­raprogramja, az OMFB által koordinált térinformatika nem­zeti program is cselekvésre ösz­tönözné az önkormányzatokat, hiszen ha maguk is részt vállal­nak a megvalósításból, akkor központi támogatásra számít­hatnak. Az OMFB már 25 tele­püléssel kötött támogatási szer­ződést az ingatlan-nyilvántartás térképes információs rendsze­rének kiépítésére. 25 milliárd forint kellene a teljes program­hoz, erre azonban a belső anyagi források aligha elegen­dőek. Szükség volna tőkeerős külföldi partnerek bevonására is, de ez az út kormányzati fel­hatalmazás és garancia nélkül aligha járható. A földművelésügyi tárca által készített nemzeti kataszteri programjavaslatot október kö­zepén tárgyalja a kormány. Ha zöld utat kap a szaktárca javas­lata, akkor 10—15 év alatt elké­szülhet Magyarország modem, komputeres, minden igényt ki­elégítő kataszteri térképháló­zata. Kedvezőtlen döntés esetén kiépül ugyan a PHARE-prog­ram segítségével az ingat­lan-nyilvántartás számítógépes technikai hálózata, ám a feldol­gozott információk híján gya­korlatilag működésképtelen lesz a rendszer. A számítógépek ott állnak majd minden tisztvi­selő asztalán, csak éppen nem fogják bekapcsolni, mivel az aktákat úgyis az irattárból kéz­zel kell majd kikeresniük. Újvári Gizella A minőség-ellenőrzés 30 éve • A megye vízkészletének minőségi ellenőrzésére 1964-ben te­lepítettek laboratóriumot Bajára, melyet a környezetvédelmi felügyelőség megalakulásáig a vízügyi igazgatóság működtetett. A képen látható épületbe éppen tíz éve költözhettek a szakem­berek. A napokban házi ünnepségen emlékeztek meg az intéz­mény alapításáról. AMERIKAI SEGÍTSÉGGEL Inkubátorház Ózdon Magyarok Szászországban Németország és az Európai Unió áru-ellenőrzési rendszeré­vel 20 magyar szakember is­merkedik díjmentesen azon a szászországi tanfolyamon, ame­lyet Chemnitzben tartanak szep­tember 11-24. között. Ez pén­teken, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban hangzott el a tanfolyam hazai indításakor. A továbbképzés szervesen beleil­lik az IKM azon törekvésébe, hogy a magyar vállalkozók fel­készüljenek az Európai Unió­hoz való csatlakozáshoz. Ehhez nyújt kézzelfogható segítséget e tanfolyam, amelyet a Szász Menedzsment Akadémia szer­vez több kelet-európai ország - köztük hazánk - szakemberei számára a gyorsabb alkalmaz­kodás érdekében. A résztvevők megismerkedhetnek Németor­szág és az Európai Közösség áruvizsgáló rendszereivel, kap­csolatot teremthetnek, együtt­működést alakíthatnak ki a szász és magyar vállalatok kö­zött. Ez utóbbira akkor nyílik alkalmuk, amikor Szászország­ban több céghez és intézmény­hez is ellátogatnak. A képzési segítség része a magyar-szász gazdasági fórum keretében kia­lakult együttműködésnek. A magyar-szász áruforgalma ta­valy 100 millió dollár volt. Kontrax-mentés dollárral A Texas-Dallas székhelyű Jim Sowell International Com­pany 1,5 millió USA dollár tő­két fektetett a Kontrax iroda- technikai üzletágába az utóbbi hónapokban. A pénzügyi műve­let eredményeképpen a Kontrax Irodatechnika Rt. leányvállala­tainak 51 százaléka az amerikai befektető tulajdonába került. A pénz jelentős részét - a Kontrax Irodatechnika Rt. hitelezőivel való megállapodás alapján - a hitelezők kielégítésére fordít­ják, a fennmaradó részből pedig a Kontrax-vállalatok működő tőkéjét növelik. A Kontrax Irodatechnika Rt. 1993. október 6-án kötött csőd- egyezségének része volt, hogy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-vel kötött opciós szer­ződés alapján a Kontrax leány- vállalatai egy átmeneti idő­szakra a Takarékbank tulajdo­nába kerülnek. A Takarékbank azonban nem a szerződésnek megfelelőn kí­vánta opciós jogait gyakorolni, így azok ellehetetlenültek. Ezért - a leányvállalatok működése érdekében - a Kontrax Iroda­technika igazgatósága más be­fektetőkkel kezdett tárgyaláso­kat. Az Arizona állambeli Tucson önkormányzatának meghívá­sára az amerikai városban járt Srohmayer László polgármester vezetésével egy négytagú ózdi önkormányzati küldöttség. Ot­tani tárgyalásaikról szerdán Óz­don számoltak be. Mint elmondták, Ózdnak re­ménye van arra, hogy amerikai segítséggel enyhítsen válság- helyzetén, súlyos foglalkozta­tási problémáin. Az amerikai városban működő Tucson Transatlantic Trade Co. (TTT) rendelkezik olyan projektekkel, amelyek ózdi megvalósítása esetén átalakítható a térség gaz­dasági szerkezete, csökkenthető a munkanélküliség. Az ózdi ön- kormányzat határozott arról, hogy a város belép a TTT in­Tíz százalékkal növelte idei értékesítését és 800 ezer hekto­liter sört forgalmazott eddig a Kanizsa Sörgyár Rt., s ezzel túl­jutott a mélyponton - közölte a hétfőn tartott sajtótájékoztatón Tóth István kereskedelmi ve­zérigazgató-helyettes. A növe­kedésből 100 ezer hektolitert je­lentenek a bajor licencű Hofb- ráu-gyártmányok. Miután két héttel ezelőtt a világ hatodik legnagyobb __ sörgyártója, a dél-afrikai SÁB cég hollandiai leányvállalata 100 százalékos formációs rendszerébe, s Ame­rikában aláírtak egy szándék- nyilatkozatot a közös munka megkezdéséről. A TTT vállalta, hogy Ózdon felépíti háromezer négyzetméteres alapterületű re­ferenciaépületét, amelyben amerikai típusú inkubátorház kap helyet. A tervekben szere­pel egy térségi vásárközpont is. A tárgyalások során szóba került egy járműipari elektroni­kus gyújtás-összeszerelő üzem felépítésének lehetősége is. Ugyancsak a TTT ajánlatai kö­zött szerepel egy komplett, zárt technológiájú húsfeldolgozó, egy kórháziágy-gyár, továbbá egy amerikai típusú mezőgaz­dasági hulladékfeldolgozó ózdi telepítése. Szó van ipari termé­kek közös gyártásáról is. tulajdonosa lett az 1 milliárd 200 millió forint alaptőkéjű ka­nizsai társaságnak, pénzügyi kondícióik is jelentősen erősöd­nek. Egy sörélesztő-kezelővel együtt nemrég állították üzembe a világ egyik legfejlettebb víz­kezelő technológiáját, ami to­vábbi minőségjavulást eredmé­nyez. Jövőre a gyári csúcskapa­citást megközelítő egymillió hektoliternyi sör forgalmazását tervezik. Átalakítják áruelosztó rendszerüket, s a meglévő 600 mellé újabb sörözőket nyitnak. Egymillió hektó sör

Next

/
Thumbnails
Contents