Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE IHH, 9HIMHHmHmMmHi SBmNSHmhS I 8sSB9mSmmI Ss wSSm m ;. 8 ■,<>' ^ ™ Vadkerti üzletasszony GONDOK A KECSKEMÉTVINNÉL Bezárt pincék a szüret közepén • A kiváló üzletasszony, Linka Józsefné. A kicsiként induló családi vállalkozások fennmaradását, s még inkább a fejlődését külö­nösképpen meghatározza a ki­tartás. Persze - egyebek között - ehhez a szakértelem, a ráter­mettség is szükséges. S ha mindez együtt, esetleg jelentős üzemmé nőhetik ki magukat. Példa erre a soltvadkerti Linka Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.- Ha szigorúan vesszük, már inkább bócsai a cég.- Fél évtizeddel ezelőtt való­ban lakóhelyünkön, Soltvadker- ten kezdtük a sertésvágást, -fel­dolgozást - emlékszik vissza Linka Józsefné. - Akkor csak négy alkalmazottunk volt, ma harminc. Áttelepülésünk oka fő­leg az, hogy vágóhidat csak la­kott területen kívül lehet építeni. Az itteni önkormányzattól az úgynevezett vállalkozási zóná­ban viszonylag olcsón kaptuk a telephelyet, ami továbbterjesz­kedésre alkalmas, s főútvonal mellett van.- A terjeszkedés a közelmúlt­ban megtörtént, hiszen a napok­ban új boltot adtak át, ami egy kicsit több is annál.- A Julius Meinl és a Metró üzlethálózatának tőkehúsban és húskészítményekben szállítója lenni, valamint az átutazó for­galmat igényesen kiszolgálni - helybeli fogyasztókról már nem is beszélve - kihívás. A mai árak mellett — legyen az bármilyen termék - igényesek a vevők, s ez így van rendjén. Úgy hiszem, si­került a műszaki feladatokat is megoldanunk. A csomagolónk exportszintű, a raktárak, a hűtők s minden más, ami egy ilyen húsipari centrumhoz kell. Egé­szen a fekete-fehér öltözőig olyan, ahogyan az a nagy­könyvben meg van írva. Vad­kerten már csak a sonkagyártás maradt. De a jövőt illetően arra gondolunk, minden itt lesz, mint egy ipartelepen.- Ha ezt egy vásárló olvassa, máris megfogalmazza a követ­kező kérdést: mindez mennyi­ért?- Először is a legfőbb szállí­tónkat kell minden túlzás nélkül dicsérni. A Mélykúti Búzaka­lász Szövetkezet évek óta kiváló minőségű élő állatokat hoz. Per­sze máshonnan is kapunk árut, de még mindig nem használható ki teljesen a kapacitásunk, mert kevés az alapanyag. Ami pedig hetente átlagosan a háromszáz sertésből lesz, annak teljes árus­kálája itt is beszerezhető. Igyek­szünk az átmenő forgalomhoz alkalmazkodni, s lassan beindul a modem bevásárlás. Vagyis, aki előre tudja, itt megy el, az veszi a telefont, és időre rendel. Ma már a vevők - s főleg a fize­tésnapok - diktálják az iramot. Azt pedig jósolni sem lehet, hogy ilyen élelmiszerárakon - és nem csak a húst értem ez alatt - meddig lehet eladni. Ebben a nagy körforgásban, az energia­felhasználástól a bármilyen késztermékig, egyre kiszámítha­tatlanabbak a dolgok. A vállal­kozók kezét szorító megköté­sekről már nem is beszélek - vé­lekedik az ízig-vérig üzletasz- szony. Pulai Sára (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szabó Attila, a Kecske- métvin Rt. vezérigazgatója megerősítette, hogy valóban zárva voltak két hétig a pincék. A kecskeméti és a félegyházi mellett a kiskunmajsai, kiskő­rösi, jánoshalmi pincéiket nyit­ják majd meg. A kéthetes szü­net azonban már így is jelentős elmaradást okoz a szüretben. Tavaly mintegy 50 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel a cég, erre az évre 100-110 ezer mázsa szőlő, valamint 20-21 ezer hektoliter újbor vásárlását tervezték. An­nak okairól, hogy miért voltak zárva a pincék, a vezérigazgató nem kívánt nyilatkozni. Információink szerint ennek gyökerei a nyárra nyúlnak visz- sza. Júniusban mi is beszámol­tunk arról, hogy felajánlotta le­mondását az rt. igazgatósága, amit eljuttattak a 47 tulajdonos­hoz. Akkor ígéretet kaptak arra, hogy három feltételüket teljesí­tik a tulajdonosok, valamint arra, hogy az augusztus 26-ai közgyűlés választ ad a nyitott kérdésekre. Ezzel szemben szinte bizonyos, hogy a szüret végéig nem hívják össze a köz­gyűlést. Ugyanis az összehívást egy hónappal az időpont előtt közzé kell tenni, márpedig most szeptember közepén járunk. Szabó Attila arról sem kívánt nyilatkozni, a háttérben az áll-e, hogy az rt.-ben tulajdonos bank az, amelyik megtorpedózta a cég 200 millió forintos hitelké­relmét a szüret beindításához. Ez volt egyébként a Kecske- métvin három, feltételének egyike. Emellett az adóskonszo­lidációs pályázat kedvező elbí­rálását, valamint a privatizáció gyorsítását kérték. Információ­ink szerint az ÁVÜ 60 millió forintos, vissza nem térítendő reorganizációs támogatást adna az rt.-nek, ám végső döntés még nem született. Értesülésünk sze­rint a tulajdonos bank hónapok óta nem válaszol az rt. hitelké­relmére és az adóskonszolidá­ciós pályázatára sem. A fentiek tükrében azonban nagyon úgy fest, hogy ha érdemi változás nem történik, akkor a csőd- egyezséget sikeresen túlélt Kecskemétvin a közeljövőben a felszámolás útjára lép. A nehéz helyzet miatt különösen érthe­tetlen a vezérigazgató, dr. Szabó Attila elzárkózása a kér­dések elől. Vajon kinek az ér­dekeit védi? N. Á. Flottafejlesztés a Malévnál A flottafejlesztési programja keretében a Malév 1996 tava­szára - a kelet-európai légitár­saságok között elsőként - ki­vonja menetrend szerinti for­galmából a szovjet repülőgéptí­pusokat - jelentette be Pákay András vezérigazgató a napok­ban. A vállalat repülőgéppark­jának korszerűsítése révén ez év végén két használt és két új Boeing gépet, egy év múlva pe­dig négy új, egyenként 75 férő­helyes Fokker 70-es típusú gé­pet állít forgalomba. A fejlesz­tés 400 millió dollárt igényel. Október végéig megalakulnak a megyében a kamarák A magyar áruk népszerűsítéséért Harmadik alkalommal ren­dezik meg a Centrum Áruházak a magyar áruk hetét. Hétfőtől tizenhat város huszonnégy áru­házában két hétig lesznek fősze­replők a hazai termékek. Vidács Gyulától, a kiskunfélegyházi Centrum vezetőjétől megtud­tuk: a korábbi évekhez képest idén szerényebb keretek közt nyitották meg a rendezvényso­rozatot. De csak a külsőségeken kényszerültek takarékoskodni, a vásárlók mindebből semmit sem éreznek meg. Több mint száz termelő mintegy ezer áruja várja az érdeklődőket. A napokban a megyében ala­kuló ipari és kereskedelmi, ag­rár- és kézműveskamarák meg­alakításának előkészületeiről tartottak sajtótájékoztatót. Ez a megyében 35 ezer vállalkozót érint. A törvény október 31-éig írja elő a megyei kamarák meg­alakulását. Ábonyi Géza, a kézműveskamara szervezőbi­zottságának elnöke szerint ne­hézséget okozott a címlista ösz- szegyűjtése. Mintegy 8 ezer adatot kellett megvásárolniuk különböző helyekről. Az APEH csak az adószámos kistermelők­ről adott információt. A jövőben a kamarai tagság automatikus lesz. Az önkor­mányzatoknál a vállalkozói iga­zolvány átvételekor mindenki­nek nyilatkoznia kell arról is, melyik kamara tagja lesz. Ennek eldöntésénél alapvető szempont az, hogy a tevékenység legalább 50 százalékának az adott kama­rához kell kapcsolódnia. Kérdésként felmerült, mi lesz a sorsuk az érdekképviseleti szervezeteknek, hiszen a vállal­kozók nem fognak két helyen is tagdíjat fizetni. Abonyi Géza ezzel kapcsolatban elmondta: a kamarai tagdíjak bevezetése 1996 január elsejétől várható. Ennek mértéke az éves árbevétel 16 ezreléke, ami leírható lesz az adóból. Véleménye szerint a ha­tósági jogkörrel felruházott ka­maráknak átfogó képük lesz a gazdaság egészéről, míg az ér­dekképviseletek továbbra is rendelkeznek majd a vállalko­zókat segítő szolgáltatásaikkal. Úgy vélte, nem fog csökkenni az érdekképviseletek taglétszáma. A megváltozott helyzetre azon­ban mindenképpen fel kell ké­szülni, mint ahogyan arra is, hogy néhány, kisebb érdekkép­viseleti szerv esetleg meg is szűnhet. Többen felvetették, miért ma­radtak ki például a termelőszö­vetkezetek képviselői az ideig­lenes szervezőbizottságokból? Az ezeket alkotó gazdakörök ugyanis lehet, hogy nem is lesz­nek tagjai a kamarának. Elhang­zott, az ideiglenes szervezőbi­zottságok munkája az adatgyűj­tés, az előkészítés. A bizottsá­gok tagjai az érdekképviseleti szervekből kerültek ki, a kama­rai választásokon tehát elkép­zelhető, hogy valóban nem lesz­nek már tagok. Megtudtuk még, minden megyei kamara önál­lóan készít alapszabályt, amely­nek alapvető szempontja, hogy összhangban legyen a törvény­nyel. Najfy Ágnes SZABADKERESKEDELMI MÉRLEG Nem igazolódtak az optimista várakozások A szabadkereskedelmi meg­állapodás alkalmazásának indu­lásától eltelt viszonylag rövid idő tartós kereskedelmi irányza­tok megfogalmazására még nem ad módot, ám az egyértel­műen megállapítható, hogy nem igazolódtak a túlzottan opti­mista várakozások. Ezt fogal­mazták meg a közép-európai szabadkereskedelmi megálla­podást az aláíró Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország képviselői hét­főn, a Budapesti Nemzetközi Vásáron tartott sajtótájékozta­tón. A visegrádi csoport orszá­gaival lebonyolított kereske­delmi forgalmunk a múlt évben a magyar gazdaság általános külkereskedelmi teljesítménye­inél összességében kedvezőb­ben alakult. Ez a tendencia foly­tatódott idén is: az első hét hó­nap adatai szerint a CEFTA-or- szágokba kivitelünk 299 millió dollárt tett ki, behozatalunk pe­dig 456 milliót. Az export 22,3, az import 30,5 százalékkal ha­ladta meg a múlt év azonos idő­szakának értékét. Mindemellett behozátalunkban nem voltak tapasztalhatók a több mint egy éve érvényben lévő megállapo­dás forgalombővítő hatására utaló eredmények. Új gyárat avattak Esztergomban Az AMP amerikai elektroni­kai alkatrészgyártó konszern termelőegységet nyitott Eszter­gomban. Áz AMP Hungary Kft. új gyára az ország olyan részén valósult meg, ahol magas a munkanélküliség. Induláskor 150-en állhatták munkába, s két éven belül további 200 embert foglalkoztathatnak. A fogyasztás és a felhalmozás 1989 1990 1991 1992 1993* • A bruttó hazai termék előzetes adat szerint 1993-ban folyó áron 3502,6 milliárd forint volt, az előző évinél nominál értékben 21,4 százalékkal nagyobb. A belföldi felhasználás fogyasztásra és felhalmozásra a fenti ábra szerint oszlott meg (a volt Szovjetunió tartozásainak törlesztésére szál­lított hadieszközök nélkül). Forrás: Magyar Nemzeti Bank éves jelentése, 1993. Osztrák export Ausztria Kelet-Közép-Eu- rópába irányuló exportja 1989 és 1993 között több mint megkétszereződött, míg a térségből történő behozatal 50 százalékkal nőtt. A bé­csi Gazdaságkutató Intézet (WIFO) legfissebb adatai szerint, míg 1989-ben az Ke- let-Közép-Európával folyta­tott osztrák kereskedelem mérlege kiegyensúlyozott volt, 1993-ben 10,6 milliárd schillinges osztrák többlet ke­letkezett, amely 1994-ben to­vább növekedett. Buszprogram Oroszországban Az orosz városi önkor­mányzatoknak nincs pénzük arra, hogy megvásárolják a külföldön gyártott drága vá­rosi autóbuszokat. Emiatt állt le egyebek között a magyar Ikarus buszok orosz beszer­zése - közölte az ITAR- TASZSZ. Az orosz kor­mány nagy reményeket fűz a Liaz gyárhoz, amely már je­lenleg évi 5 ezer busz előállí­tására képes, és kapacitása jövőre 8 ezerre bővül. Finn adósság A hitelképesség felbecsü­lésével foglalkozó amerikai Moodys Investors Service adatai szerint Finnország kül­földi adóssága a múlt évben elérte a nemzeti össztermék 98 százalékát, s 284 száza­lékkal meghaladta az ország éves exportjövedelmét. A cég Finnország csatlakozását az Európai Unióhoz hosszú tá­von kifizetődőnek tartja. Növekszik a brit gazdaság A brit kormány hétfőn kö­vette az amerikai példát a pénzkínálat szűkítésében: utasítására a Bank of England 0,5 százalékponttal, 5,75 szá­zalékra emelte az alapkamat­lábat. A brit gazdaság jelen­leg évi 3 százalékos ütemben növekszik. A Valutaalap véleménye A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megítélése szerint Moszkvának ugyan kétségte­len érdemei vannak a kaoti­kus orosz gazdaság átalakítá­sában, az orosz kormányzat azonban nem mutat megfe­lelő elszántságot saját célki­tűzései megvalósítására. Az IMF, amely évről évre elké­szíti saját használatú, nem közlésre szánt felmérését a tagállamok legtöbbjéről, az idén úgy látja: az orosz veze­tés egyelőre csak arra törek­szik, hogy valamiképp átver­gődjön az átalakítás jelen szakaszán. Japán a toplista- vezető Augusztusban 2,13 milli­árd dollárral nőttek a japán valutatartalékok és újabb re­kordszintre, 115,84 milliárd dollárra emelkedtek. A valu­tatartalékok minden eddiginél magasabb szintje alapvetően a japán jegybank folytatódó intervencióit tükrözi, ame­lyek célja a jen dollárral szembeni árfolyam-emelke­désének megfékezése. Immár tíz hónapja Japán rendelkezik a legnagyobb valutatartalé­kokkal a világon. A második helyen Németország áll, 88,7 milliárd dollárral, a harmadik Tajvan. 88,5 milliárddal. Ukrajna lassan halad Ukrajna az elmúlt két év­ben mindössze 27 millió dol­lárt kapott a Világbanktól. Azért csak ilyen keveset, mert túl lassan halad a refor­mokkal, a kormányzatok kö­vetkezetlenek -jelentette ki a pénzintézet illetékese. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents