Petőfi Népe, 1994. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-09 / 212. szám

1994. szeptember 9., péntek PETŐFI NÉPE 7 PÁRTROKONSZENVEK ÉS ELLENSZENVEK AZ ORSZÁG KELETI FELÉBEN A Szonda Ipsos augusztusi közvélemény-kutatása A keleti országrész lakossá­gának 68%-a tudja, hogy me­lyik pártot támogatná egy eset­leges mostani választáson (or­szágosan 71%). Az MSZP a megkérdezettek 28%-ának bizalmát élvezi, ez alacsonyabb az országos támo­gatottságnál, mégis magasan vezeti a „politikai toplistát” (or­szágos eredménye 31 %). Az SZDSZ áll a második he­lyen, a keleti megyék lakóinak 13%-a támogatja (az összes vá­lasztópolgár tekintetében 13%- ot ér el.) Az MDF mögé sora­kozik fel a régió lakóinak 6%-a (országosan 7%). A Fideszt, az FKgP-t és a KDNP-t a megkérdezettek 5- 5%-a látná szívesen kormány­zati pozícióban (országos vi­szonylatban is ugyanekkora mindhárom párt híveinek ará­nya). A parlamenten kívül rekedt pártok támogatottsága együtte­sen 5% (az országban is), közü­lük egyedül a Köztársaság Párt éri el a „bűvös” 1%-ot a keleti országrészben. Az ország ezen részében az MSZP 5 %-os „veszteséget” könyvelhet el júliushoz viszo­nyítva. Ugyancsak kevesebben támogatják az SZDSZ-t, e párt 3%-ot vesztett egy hónap alatt. A Fidesz megítélése nem válto­zott júliushoz képest, míg az FKgP és a KDNP 1-1%-kal ja­vított helyzetén. Leginkább - 4%-kal - az MDF népszerűsége nőtt. A Dunától keletre fekvő me­gyék polgárainak 61%-a élne választójogával (országosan 66%), ha a hét végén parlamenti választásokat tartanának. A po­litikailag aktív népesség, az ún. biztos szavazók 85%-a tudja, hogy ez esetben melyik pártot részesítené előnyben. 44%-a támogatná az MSZP-t (az egész ország területére vonatkozóan 47%). Az SZDSZ mögé állna 20%-uk (országos szinten 19%). 9% számít a Demokrata Fórum hívének (10% országo­san), 8% szavazna az FKgP-re (8% országosan). A Fideszt se­gítené 6%, a KDNP-t 5% támo­gatná (a Fidesz esetében 5%, a KDNP esetében 6% ebben a csoportban az országos támoga­tottság). A parlamenten kívüli pártok híveinek aránya 8% eb­ben a körben (7% országosan). A legnagyobb ellenszenv az MDF-fel szemben mutatkozik meg, a megkérdezettek 18%-a nem szavazna e pártra (országo­san is 18%). 14 %-nak vannak komoly ellenérzései az FKgP- vel szemben (az országban 15%-nak). A keleti országrész polgárainak 10%-a utasítja el az MSZP-t (11%, ha az egész or­szágot vesszük). A Fidesszel szemben 4% fejezte ki aggályait (4% országosan). Az SZDSZ és a KDNP elleni megnyilvánulá­sok aránya 1-1% (SZDSZ ese­tében 1%, a KDNP esetében 2% az országos adat). A parlamenten kívüli pártok­kal szembeni ellenérzésnek a megkérdezettek 10%-a adott hangot (országosan 14%). Ez a 10% nagyrészt két párt, a MIÉP és a Munkáspárt között oszlott meg, mindkettő 4—4% ellensza­vazatot kapott a keleti ország­rész lakóitól (az ország egészé­ben a Munkáspártot 4%, a MIÉP-et 7% nem szíveli). Az adatfelvétel időpontja: 1994. augusztus 3-19. Az adatfelvétel módja: sze­mélyes, kérdőíves közvéle­mény-kutatás. Az alapsokaság: minden fel­nőtt állampolgár, aki a Dunától keletre állandó lakóhellyel ren­delkezik. A minta: 1000 fő, akik együt­tesen az ország 18 évesnél idő­sebb lakosságát képviselik, eb­ből 480 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Az alapsokaság és a megkér­dezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress Ön melyik pártra szavazna? FIDESZ 13 Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem? • A válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben, il­letve az egész országban. BEMUTATKOZNAK TERJESZTŐINK Mi ébresztjük fel a kakasokat ROBBANT A POLITIKAI BOMBA Vélemények az Európai Unióról Már az asztalon a ropogós zsemle, kifli, pár szelet pirítós, a vaj. Lassan szétterjed a friss kávé illata is a lakásban. De még hiányzik valami a reggel hangulatához: a friss újság. Hogy az önök asztalán a kávé mellett ott lehessen a reggeli ol­vasnivaló, arról január óta saját terjesztői csoportjaink gondos­kodnak. Most induló soroza­tunkban bemutatjuk azokat a munkatársainkat, akik hajnal­ban járják az utcákat, s viszik el az önök otthonába lapunkat. Kecskeméten és környékén 22 kézbesítőnk dolgozik, Kósa Pálné terjesztési vezető irányí­tásával.- Azt hallottam, hogy önök ébresztik fel a koránkelő kaka­sokat is.- Igen. A szlogenünk szerint valóban mi keltjük a kakasokat. Én hajnali egy órakor már meg­kezdem a munkát. A nyomdá­ból elhozom a friss újságot, és viszem is a kézbesítőkhöz.- Mekkora utat jelent ez haj­nalonként?- Pontosan 216 km. Kiszá­moltam, hogy egy év alatt 66 ezer kilométert teszek így meg. De a kézbesítők is végig járják a • Kósa Pálné a maguk napi 20 kilométerét.- Mikor kezdik kihordani az újságot?- A legkorábban Lajosmi- zsén kezdődik a munka: hajnali három órakor. A kisközségek­ben fél 5-kor kezdünk és 6-7 órára minden előfizető meg­kapja a lapot. Büszkék vagyunk arra, hogy külterületen is odaér a lap legkésőbb reggel kilencre.- Ha jól tudom, a terjesztők éppen most kaptak zseblámpát. Miért van erre szükségük?- Éppen a korai munka mi­att. Még sötét van, amikor el­kezdjük a terjesztést. Ilyenkor zseblámpával nézzük meg a házszámot, hogy biztosan jó helyre vigyük az újságot.- Más segédeszközre is szükségük van?- Amikor megkaptuk az e- lemlámpákat, a kollégáknak az volt az első kérdésük, hogy ku­tyariasztót mikor kapnak már? Éőleg a külterületen kell fel­venni a harcot a házőrzőkkel.- Kapnak-e visszajelzést az olvasóktól munkájukról?- Igen, és elmondhatjuk, hogy elégedettek velünk. Ami­kor januárban átálltunk az új rendszerre, éreztünk egy kis bi­zalmatlanságot. Az előfizetők attól tartottak, hogy nem fogjuk bírni a munkát. De lassan meg­szokták, hogy reggel hatkor már a kezükben van az újság. Január óta több mint ezer új előfize­tőnk van. Ennél semmi sem bi­zonyíthatja jobban, hogy az ol­vasók elégedettek velünk, il­letve a munkánkkal. Rákász Judit Igazi politikai bombát rob­bantottak a múlt héten Bonnban és Párizsban, amelynek rengé­sei az Európai Unió fővárosai­ban azóta is folyamatosan érez­hetőek. Visszatérő vélemény: azzal, hogy Eduard Balladur francia kormányfő, illetve a német kormánykoalíció vezető pártjai brutálisan néven nevez­ték az Európai Unió jövőjére vonatkozó elképzeléseiket, nem csupán a most kezdődött őszi politikai félidő, de valójában a következő két év európai vitái­hoz is megadták az alaphangot. Csak emlékeztetőül: több­kevesebb eltéréssel mind Bal­ladur, mind pedig a CDU/CSU pártszövetség nevében Wolf­gang Schäuble hivatalos formá­ban első ízben kérdőjelezték meg az EK/EU eddig szentként kezelt egységét, és beszéltek ar­ról, hogy a mai Tizenkettek, holnapi Tizenhatok - s kelet-eu­rópai remények szerint holnap­utáni Huszak-Huszonötök - jö­vője csakis a jelenlegi keretek radikális átszabásával, az igenis elismerten is többféle európai együttműködési formák rugal­mas intézményi keretekbe fog­lalásával biztosítható. Az új elképzelés - ami egyébként távolról sem új, csak most először ilyen hangsúlyos formában támogatott - ezt a ru­galmas felállást lényegében va­lamennyi EU/EK intézményre lehetővé tenné. Azaz, amint az egyes országok inkább a pénz­ügyi politikában, úgy mások a külpolitikai-védelmi együtt­működésben, megint mások például a határok teljes elbontá­sában (Schengen-egyezmény) lehetnének teljes jogú partne­rek. Az elképzelés felvetése azért vízválasztó jelentőségű, mert idáig - még a maastrichti szer­ződés vitáiban is - a kiinduló­pont mindig az volt, hogy a tag­országok csakis együtt mozdul­hatnak A-ról B-re. Egymás „le- hagyását” sem az eddig vallott közösségi önérdek, sem pedig a döntéshozatalban biztosított - s a „lehagyandók” által be is ve­tett - vétójog gyakorlása nem tette lehetővé. Ez ugyan látszó­lag erősítette a klub tagjainak kohézióját, de mert valamilyen területen mindig voltak elmara­dók, ezért egyúttal nagyban hát­ráltatta is az előrelépést. Éppen a leendő közös pénz­nél vált ez mindennél nyilván­valóbbá: ahogy abban egységes volt az egyetértés, hogy közeli gazdasági alapok nélkül illúzió közös értékmérő és fizetőesz­köz bevezetésére számítani, úgy az is immár egyértelmű, hogy a tagországok jelentős hányada a tervezettnél csak a jóval távo­labbi jövőben lesz képes min­den gazdasági mutatójában „fel­jönni” a megkívánt közösségi átlagra. Erre született a komp­romisszum: közel 180 milliárd dolláros alap felállításával az elmaradók „felhozását” intéz­ményesen is segítik, miközben a már ma is „kész” országok (ha legalább heten vannak) a töb­biek majdani felzárkózásáig is hozzáláthatnak majd a közös valuta bevezetéséhez. Ha EU-szinten is „törvény­erőre” emelik a „variálódó ge­ometria” rendszerét, akkor a fenti megközelítés válhatna gyakorlattá a többi integrációs területen is. Ami szakértők sze­rint azért is elkerülhetetlen lesz, mert csakis egy ilyen rugalmas keret megteremtésével nyílhat mód a kelet- és közép-európai országok közeli befogadására, lévén, hogy ez utóbbiak amúgy ma még a területek jó részénél elmaradnak az ott éppen meg­követelt közösségi átlagtól. Voltaképpen ezt emelték ki az első brüsszeli értékelések is: a „variálódó geometria” valójá­ban „intelligens ötvözése” a német kiszélesítési és a francia elitista, mélyítési törekvéseknek - mindkettőre módot ad egy időben. Nem véletlen, hogy a CDU-CSU papír nevén is ne­vezi azt az öt országot, ame­lyeknek szerinte az ezredfordu­lóig esélye nyílhat a tagságra: Csehországnak, Lengyelor­szágnak, Magyarországnak, Szlovákiának és Szlovéniának. Az igazi detonációt nem is ez okozta, hanem az, hogy a német dokumentum következetes mó­don azokat is nevükön nevezte, amely államok az „első körben” a „magországok” között lehet­nek - és ilyet csak ötöt talált: Franciaországot, Németorszá­got és a Benelux-államokat. Ami aligha meglepő módon ha­talmas felzúdulást keltett az ilyen módon a „másodosztály­ba” utalt „maradék” körében, de különösen az „alapítónak” számító Olaszországban. „Bravó! B-kategóriájú ország lettünk” - kommentálta a hírt az olasz sajtó, miközben Antonio Martino külügyminiszter kate­gorikusan elfogadhatatlannak nevezte az elképzelést és remé­nyét fejezte ki, hogy ez csak (CDU/CSU) „pártpolitikai do­kumentum” marad, s nem lesz Bonn hivatalos álláspontja. Brüsszeli vélemények szerint a felzúdulás érzelmi-politikai alapon tökéletesen érthető - ám valójában agyaglábakon álló felháborodás. A német doku­mentum ugyanis tényleg csak a király meztelenségét mondta ki, megnevezve azon országokat, amelyek valóban készek a „magintézmények”, de különö­sen a közös pénz elsők közötti „gründolására”. A hirtelen támadt vihar min­denesetre máris több dolgot je­lez. A legfontosabb, hogy a je­lentőségében csak a római szer­ződés elfogadásához hasonlít­ható, 1996-os, intézményi re­formoknak szentelt majdani EU-konferencia előjátékai im­már teljes intenzitással beindul­tak, és valószínűnek tűnik, hogy a viták ez ügyben addig már nem is fognak alább hagyni. A másik, hogy a jelek szerint nem volt üres ígérgetés, hogy a janu­árig tartó német, és az ekkor kezdődő francia EU-elnökség valóban egyeztetett módon akarja éppen e kulcsfontosságú konferenciát előkészíteni. A harmadik pedig, hogy a jelen vi­ták, érvek és törekvések között láthatóan valóban jelen van tér­ségünk országainak kérdése- jövője is. Előrevetítve, hogy mindezek fényében méginkább nagy jelentősége lesz majd az idei decemberi, esseni EU-csú- cson elfogadásra váró új „ke­let-európai határozatnak”, amely éppen az EU jövőbeni kelet-európai stratégiáját készül lefektetni, s amely aztán éppen 1996-ra jelenthet majd egy to­vábbi fontos építőkockát. Fóris György Kezdődik a receptcserebere Nagy sikerű játékunkat, a PN-partit ismét megrendez­zük. A játék két részből áll. Az egyik a receptcserebere. Ez abból áll, hogy Duci Dönci, a mesterszakács ajánlásával re­cepteket közlünk a megye jó­nevű vendéglőinek étlapjáról és az olvasóinktól beérkezett receptek közül. Aki be akar kapcsolódni játékunkba, küld­je be a saját kedvenc ételei­nek receptjeit. Olyan olvasók receptjeit várjuk, akik nem fő­állású szakácsok, és esetleg főzőversenyen hajlandók be­bizonyítani, hogy értenek a fa­kanál forgatásához. Bármeny­nyi receptet be lehet küldeni. Amikor a játéknak ez a szaka­sza lezárul, szakértő zsűri dönti el, kik küldték be a legér­tékesebb, érdekesebb recepte­ket. A fő értékelési szempon­tok: a hagyomány, a tájjelleg és a korszerűség. A beküldők közül tízen értékes díjat nyer­nek! A receptcsereberét a PN- partik, társas összejövetelek követik. Ezek helyszínei me­gyebeli vendéglők. Műsoros est keretében főzőversenyeket rendezünk. A résztvevőket az említett szakmai zsűri a be­küldött receptek alapján jelöli ki. A nyertesek értékes díjat kapnak, s részt vehetnek a döntőn. A legjobb százezer fo­rint értékű díjat nyer. Díjazzuk a többi helyezettet is. És egy újdonság: bográcsos főzőversenyt is rendezünk! A bográcsban főzők szintén re­ceptjük beküldésével jelezhe­tik, hogy bekapcsolódnak já­tékunkba. Itt is értékes díjakat osztunk. A tervezett időpont: november, Márton-nap táján. Címünk: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá: PN-PARTI. A játék szervezője most is: A. Tóth Sándor szerkesztő. Vásároljon Lakberendezési tárgyakat, lakásfelszerelési cikkeket és mezőgazdasági gépeket, eszközöket. Érdeklődni: Oliver Kft. Kecskemét, Reile G. u. 18. II/4. Tel: 76/327-440 <19939)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents