Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. augusztus 1., hétfő PETŐFI NÉPE 7 ÉRVEK ÉS ELLENVÉLEMÉNYEK A KORMÁNYDÖNTÉSRŐL Ront az ország megítélésén? Mikor avatják boldoggá Mindszenty Józsefet? • Mindszenty József, Magyarország egykori hercegprímása. Mintegy 50-60 milliárd forint megtakarítható kiadás áll szem­ben a bizonytalan összegű bevé­telekkel, ezért döntött a kormány az Expo megrendezése ellen - válaszolta Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter az MTI munkatársának, a kormánydön­tés hátterét firtató kérdésére. A részletekről elmondta: mindössze az bizonyos, hogy az Expo-építkezések befejezéséhez a programirodának 18 milliárd forintra lenne szüksége. A járu­lékos költségek tekintetében ugyan nincs egyetértés, de vélhe­tően ez is csak két számjeggyel kifejezhető milliárdokat tenne ki. A főváros számára szükséges állami források mértéke attól függ, hogy 1996 májusára kell-e befejezni a beruházásokat, avagy ezek egy része későbbre tolód­hat. Amennyiben nem szorít a határidő, a megtakarítás ebben a vonatkozásban mintegy 10 mil­liárd forint lehet. A miniszter el­mondta azt is, hogy egyelőre vita tárgya a hitelek felvétele s az, hogy a beruházási hitelekhez szükséges-e állami garancia. Végezetül megemlítette, hogy az áttekintést nehezíti az eddigi Expo-beruházások nagy tö­megű, kifizetetlen számlája. Ma ÉT-egyeztetés Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának tagja, a Vállalkozók Országos Szövet­sége az Expóról hozott kor­mánydöntés miatt kezdemé­nyezte a munkaadói oldal rend­kívüli összehívását. Más munka­adói szervezetek is csatlakoztak a kéréshez, s a gyors egyeztetést követően az oldal tanácskozását ma délelőttre hívták össze. A megbeszélést követően a mun­kaadók álláspontjáról sajtótájé­koztatón számolnak be. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala az idő rö­vidsége miatt még nem egyezte­tett az Expo leállításáról hozott kormánydöntésről - mondta Te- öke Gábor, a munkavállalói oldal soros elnöki teendőit ellátó LIGA sajtófőnöke. A LIGA vé­leményét tolmácsolva rámuta­tott: sajnálják az így elmaradó munkaalkalmakat. Nem akarnak Drámai hangú felhívást fo­galmazott meg a ENSZ környe­zeti programja, az UNEP: a ta­lajfelszínen megfigyelhető, pusztító eróziós folyamatok kö­vetkeztében a Föld számos táján egyre nyugtalanítóbban csök­ken a termőföld nagysága, ami - főként a harmadik világban - veszélyezteti a lakosság élelme­zését. A földfelszín egy tizedrésze jelentős károsodást szenvedett. A víz, a szél pusztító tevékeny­sége szinte visszafordíthatatlan károkat idézett elő. E folyamatok következményei az érintett terü­leteken (főként Amerikában, Af­rikában és Ázsiában) súlyosab­bak, mint amit a Föld felmelege­dése vagy az ózonlyuk okoz. Az afrikai Szaharától délre fekvő te­rületeken például az egy főre jutó élelmiszer-termelés 1986 és 1992 között tíz százalékkal esett vissza; mára már 900 millió em­ber tápláléka került közvetlen veszélybe. Az ÉNSZ által közzétett felhí­vás kapcsán a hazai termőföld ál­lapotáról, az eróziós pusztulás mértékéről kérdeztük Bartalos Tivadart, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium talajvédelmi szakemberét:- Hazánk sem kivétel a világ­szerte tapasztalható káros ten­denciák alól. Magyarországon a vízerózió mintegy 2,3 millió hektáron pusztítja a talaj felső humuszos rétegét. Becsléseink szerint évente körülbelül 1,5 mil­lió tonna szerves anyag mosódik így le a lejtős területekről. A talaj termőrétegének vékonyodását, a talajveszteséget, az ökológiai funkciók jelentős csökkenését elsősorban az erdőirtások, a viszont olyan Expót, amely adó­emeléssel jár, és további terheket ró a lakosságra. Az Érdekegyeztető Tanács­ban helyet foglaló szociális part­nerek megkérdezése nélküli kormánydöntés az Expo ügyé­ben nem veszélyezteti a társa­dalmi-gazdasági megállapodás megkötését, de nem lett volna érdektelen egy ilyen fontosságú kérdésben előzetesen konzul­tálni a szociális partnerekkel - mondta Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője. Szerinte kétségtelen, hogy az infrastruk­turális beruházások új munkahe­lyeket teremtenek, így haszno­sak a munkavállalóknak. Az Expo megrendezése informá­cióik szerint 100 milliárd forin­tos nagyságrendű többletterhet jelentene a bérből, fizetésből élőknek. Ha a szakszervezeteiket megkérdezték volna, természe­tesen a kisebbik rosszat, vagyis az Expo leállítását választották volna. Nem ártott volna a véleménycsere Főcze Lajos, az Autonómok elnöke egyéni véleményének hangot adva rámutatott: konfö­derációjuk elsősorban az új munkahelyek létesítése, a vidék lehetőségeinek javítása miatt tar­totta fontosnak az Expót. Vi­szont a világkiállításhoz még kellene 80-100 milliárd forint. Az ebből adódó terheket pedig nem lehet a lakosságra hárítani. Főcze Lajos szerint sem veszé­lyezteti a társadalmi-gazdasági megállapodást a kormány eljá­rása, bár - mint mondta - szeren­csésebb lett volna, ha a kabinet állásfoglalása előtt szót vált a szociális partnerekkel a kérdés­ről. Suhajda Józsefet, a Munkás- tanácsok Országos Szövetségé­nek alelnökét meglepte a kor­mánydöntés, mert korábban a szocialisták támogatták az Expo megrendezését. A munkástaná­csok szerint a döntés az Érdek­egyeztető Tanács háromoldalú megállapodását is érinti. Az ÉT-ben a felek a foglalkoztatási szempontok miatt is fontosnak tartották a világkiállítást. A domboldalakon történő lejtős művelések okozzák, de közreját­szik benne a mezőgazdasági ta­lajvédelmi munkák elhanyago­lása is. A talaj pusztulásával egy­idejűleg a felszíni vízfolyások, csatornák, tavak, tározók is szennyeződnek a mezőgazda- sági területekről lehordott szer­ves anyagokkal, műtrágyákkal, szennyvíziszapokkal, valamint az iparból, a hulladéktározókból, meddőhányókból származó, mérgező anyagokkal. A szélerózió is jelentős pusztí­tást végez a természetben: mint­egy 600 ezer hektáron szeny- nyezi a levegőt. A légköri ülepe­dés hatására a távolabbi terüle­tek, vetések is sínylődnek, por­szennyezetté válnak. A szaksze­munkástanácsok véleménye sze­rint nemzetközi megítélésünket is rontja a világkiállítás elmara­dása. Nem kívánják szó nélkül hagyni azt sem, hogy az ÉT-beli konzultáció nélkül döntött ebben a fontos kérdésben a kormány. Ez szerintük hátrányosan befo­lyásolja a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését. Eb­ből a gyakorlatból kiindulva a kormány máskor is az ÉT meg­kérdezése nélkül dönthet majd fontos kérdésekben. Ausztria nyer a döntésen Az osztrák gazdaság veszí­tett ugyan valamelyes tőkét a budapesti világkiállítás lemon­dása miatt, de ennél sokkal többet nyer azzal, hogy javul­tak az 1996-os millenniumi ün­nepségek esélyei. így értékelte a jelenlegi helyzetet Walter Nettig, a bécsi gazdasági ka­mara elnöke. Úgy vélekedett, hogy lesznek olyan multinacio­nális cégek, amelyek a magyar lemondás miatti csalódottság­ból tevékenységük székhelyét most majd áthelyezik az oszt­rák fővárosba. Másrészt az Eu­rópai Unió - amely Budapesten képviseltetni akarta magát - ezután megnyerhető lesz a ’96- os ausztriai millenniumi ünnep­ségeknek. Szó sincs arról, hogy Bécs a hátsó kapun át expót csempészne be - mondotta a gazdasági kamara elnöke. Sok­kal inkább az a helyzet, hogy ki kell használni a lehetőséget, és Bécset e lehetőség révén Kö- zép-Európa gazdasági és kultu­rális fővárosává kell tenni. A gazdasági kamara elnöke sze­rint az előkészületeket erre az új szerepre máris meg lehetne kezdeni annak ellenére, hogy még egy év választ el a millen­niumi ünnepségektől. Az első ilyen lépés az lenne, hogy a bé­csi belvárost igazi bevásárlási központtá teszik, például azál­tal, hogy megvalósítják végre a hét végi, hosszú nyitva tartást. E tervet eddig a szakszerveze­tek minduntalan megtorpedóz­ták, most azonban megkezdik a komoly tárgyalásokat az ügy­ben - mondotta Walter Nettig. rűtlen talajművelés, az erdősá­vok, utak, vízfolyások, árkok mentén ültetett fasorok meg­szüntetése felgyorsította ezt a fo­lyamatot. Az urbanizáció, a bányászat, a növekvő közlekedési infrastruk­túra területigénye, a hasznosít­ható mezőgazdasági területek gyors csökkenése miatt egyre sürgetőbbé vált a hosszú távú te­rületgazdálkodás bevezetése. Ennek nélkülözhetetlen része a talajvédelem, azaz a talajveszte­ségek csökkentése, akömyezetet veszélyeztető, emberi tevékeny­ség által előidézett, káros me­chanikai, fizikai, kémiai és bio­lógiai hatások megelőzése, meg­szüntetése, mérséklése, illetve a károsodott talaj rehabilitációja. Mindszenty József születésé­nek századik évfordulóján, 1992-ben jelentette be Paskai László bíboros, hogy kérelmez­ték Magyarország .egykori her­cegprímásának boldoggá avatá­sát. Magát az eljárást *még a nyolcvanas évek végén külföl­dön kezdeményezték. Kikben és miért vetődött fel Mindszenty bíboros boldoggá avatásának gondolata? - kérdeztük dr. Mé­száros István professzort.- Amíg itthon hallgattak róla, addig a nyugati országokban, a magyarság iránt érdeklődő közé­leti személyiségek és az emigrá­ció magyarsága is hirdette a bí­boros emberi és főpapi nagysá­gát, imádságos, engesztelő lelkű- letét. A vallás tanítása szerint az ember élete nem ér véget a halál­lal, hanem különleges szellemi közegben, egy másik létrendben folytatódik. Az igaz emberek-és egyértelműen közéjük tartozik Mindszenty bíboros - Isten kö­zelségébe kerülve, közbenjáró­ként törődnek azzal a földi kö­zösséggel, amelyhez haláluk előtt tartoztak.- Milyen „hivatalos” eljárás előzi meg az egyház döntését?- A boldoggá avatást egyéb­ként nem egyszerűen elrendelik az egyházi vezetők, hanem konstatálják az illető személy őszinte, szívből fakadó tisztele­tét. Mindszenty bíboros bol­doggá avatási kérelmét a bécsi bíboros érsek 1987-ben nyúj­totta be a Vatikánhoz, majd ma­gyar kérésre az eljárást áttették az Esztergom-Budapesti Érsek­ségre. Kinevezték az egyház­jogban előírt ügyészt, dr. Erdő Péter professzort; a jegyzőt, Sül­lei Lászlót és a történészbizott­ságot, melynek jómagam is tag­ja vagyok. Mi a bíboros hiteles életrajzát állítjuk össze, mások pedig az imameghallgatásokról szóló tanúságtételeket gyűjtik, azoknak a vallomását rögzítik jegyzőkönyvben, akiknek fohá­szát a bíboros „föntről” meg­hallgatta, teljesítette. Összeírják a személyéhez kötődő csodákat, azokat a jelenségeket, melyeket a tudomány mai állása szerint nem lehet megmagyarázni. A teljes dokumentumot tüzetesen tanulmányozza majd az illetékes vatikáni testület és a népnyelven az „ördög ügyvédjének” neve­Csökken Románia népessége 1991— 1993 között mintegy 400 ezer fővel csökkent, és a lélekszám apadása várhatóan a jövőben is folytatódik - derül ki a román statisztikai hivatal legújabb ada­taiból. Románia történetében, a békeéveket számítva, 1992-ben született a legkevesebb gyerek. A halandósági ráta ugyanakkor 11.6 ezrelék volt, ami a háború utáni évek legmagasabb értéke. Ha állandósul a jelenlegi, 1,5 ezrelékes születési ráta, akkor 2020-ban az ország lélekszáma 20.6 millió lesz, a mostani 22,8 millióhoz képest, A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy Romániában a várható át­lagos élettartam 69,5 év, ami 6-7 évvel alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban. * Az egykori szocialista orszá­gokból külföldre települők számát tekintve Románia két­ségtelenül az „előkelő” első he­lyen áll, ahonnan a diktatúra utolsó két évében közel 150 ez­ren vették kezükbe a vándorbo­tot. És ez a tendencia az úgyne­vezett rendszerváltás után sem csökkent. Nem hivatalos becs­lések szerint ma körülbelül egymillióra tehető az utóbbi egy évtizedben hazájuktól távol került romániaiak száma. A Küküllők és az Olt mentén élő szászok száma az utóbbi két évtizedben néhány ezerre apadt, de hasonló a hejyzet a bánáti svábok esetében is. Mindkét német ajkú népcsoport döntő többsége a ’70-es, ’80-as évek­ben hagyta el hazáját és, vál­zett tisztviselő, aki azt vizsgálja, hogy felhozhatók-e, s ha igen, milyen érvek az illető boldoggá avatása ellen. Ha minden rend­ben „találtatik”, a Szentatya ki­hirdeti, hogy Mindszenty Józse­fet ezentúl boldogként kell tisz­telni.- Boldog Margitot csak több évszázaddal halála után avatták szentté. Ilyen sokáig elhúzódhat Mindszenty bíboros boldoggá avatása is?- Bizony sok éven, évtizeden át elhúzódhat. Az egyházi szer­vek nagyon körültekintőek, szi­gorúak e kérdésben.- Mi az azonosság vagy a kü­lönbség a boldogok és a szentek között? lalva a kockázatot, Németor­szágban keresett új életteret. A szász falvak mára teljesen elnéptelenedtek. Az elhagyott szász porták többségébe úgyne­vezett „oláh cigányok” költöz­- Lényegét tekintve alig van eltérés. Ä boldogot egy kisebb közösség: egy nép, egy ország tiszteli; míg a szentté avatott személy tisztelete az egész vi­lágra kiterjed.- A magyarok közül kik lettek boldogok, illetve szentek?- Az ismert történelmi szen­teket: Istvánt, Imrét, Lászlót, Árpád-házi Szent Erzsébetet, valamint IV. Béla leányát, Mar­gitot említhetem; a boldogok közül a három kassai vértanút, de hivatalos boldoggá avatás nélkül is „boldogként” tiszteljük a 13. századi esztergomi kano­nokot, Özsébet, a pálosok szer­zetesrendjének megalapítóját.-szó­tek. A gazdátlan épületek álla­pota fokozatosan romlik, meg­mentésükről már csak azért sem lehet szó, mert az elvándorlás teljesen elnéptelenítette a szász falvak legtöbbjét. (-ász) Fogynak a hazai termőföldek • Az árok menti fák kivágása tovább ront a helyzeten. Románia népessége • Ma a legtöbb erdélyi faluban már csak öregek élnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents