Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-31 / 204. szám

1994. augusztus 31., szerda PETŐFI NÉPE 5 Vállalkozói napok Kecskeméten i Kétnapos konferencia kez­dődött tegnap Kecskeméten, a Hírős hét keretében. A Bács- Kiskun Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány célja a vállalkozói napok megrendezé­sével az volt, hogy széles kör­ben adjanak tájékoztatást az alapítvány munkájáról. Emellett a programban helyet kaptak olyan előadások, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak ad­hatnak útmutatót. A Tudomány és Technika Házában tegnap Tardos Márton, az országgyűlés gazdasági bi­zottságnak elnöke a kormány­zati gazdaságpolitika elemeiről beszélt. Vitaindító előadásában elemezte a gazdaság jelenlegi helyzetét, a mély válság okait, a rendszerváltás előtti idők és az elmúlt négy esztendő gazdasági folyamatait. Leszögezte, hogy a tervezett restrikció, mint általá­ban sehol, nálunk sem szolgálja a felemelkedést, de a megszorí­tás szükségszerű a költségvetési hiány csökkentése, a külkeres­kedelmi fizetési mérleg javítása érdekében. Ugyanakkor azon­ban - mondotta Tardos Márton - szükség van olyan központi intézkedésekre is, amelyek a nemzeti jövedelem növekedé­séhez nélkülözhetetlen feltéte­lek megteremtését, a beruházá­sokat ösztönzik. Kiemelte, hogy mind a Sza­bad Demokraták Szövetségé­nek, mind a kormánynak a gaz­dasági programja tartalmazza a válság leküzdésének három fon­tos elemét: a rendcsinálást, a stabilizációt és a növekedést. S bár a növekedésre az előbbiek egy-egy évig tartó időszaka után kerülhet sor, az egymásra épülő szakaszok élesen mégsem választhatók szét, törekedni kell mindhárom együttes érvényesí­tésére. Sajnálatos, hogy a kor­mányzat és a társadalom közti párbeszédben jelenleg ebből a három dologból kevésbé hang­súlyozott a stabilizáció és a fel- emelkedés érdekében tervezett intézkedéssorozat, holott a programban az is benne van. Csillag István, a Pénzügyku­tató Rt. igazgatóhelyettese Vál­lalkozó társadalom címmel tar­tott előadást. Ebben egyebek mellett arról szólt, hogy rendkí­vül fiatalok a hazai vállalkozá­sok. A vállalkozók többsége fő­állása mellett folytat más tevé­kenységet is, így a több lábon állás a jellemző. A piaci infor­mációk hiányával kapcsolatban elhangzott, sok esetben azok járnak jól, akik nem hagynak fel a termeléssel, hanem kivárják a megfelelő alkalmat, hosszú tá­von ez azonban nem tartható. Azok a vállalkozások bizonyul­tak eddig is életképesnek, ame­lyek egymásnak teremtenek pi­acokat. Ezért is fontos, hogy a vállalkozások már az indulásnál tisztán lássák: mihez értek, mi­kor termelek és mennyiért adom termékemet? Kedden a Európai Közösség PHARE-programjáról hallhat­tak az érdeklődők előadást, il­letve tájékoztatót a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységéről. Ma az üzleti információk szerepéről, a me­zőgazdasági vállalkozásoknak nyújtott szaktanácsadásról lesz­nek előadások. N.A. ÁLDOZATOK JELENTKEZZENEK! Elfogták a bajai rablókat A múlt szerdán Baján, a Sza­badság utca egyik lakásában ita­lozott egy társaság. Ennek vé­geztével szétszéledtek, s ekkor észlelte a házigazda, hogy el­tűnt hatezer forintja. A lopás el­követésével egy középkorú höl­gyet, L. Sándomét gyanúsítot­tak, akinek utánaeredt az italo­zók közül két személy. Később a meglopott házi­gazda fia, s annak egy barátja is nekiindult megkeresni L. Sán­domét. A hölgy ugyanakkor - este 9 után - Mészáros Lázár utcai lakásából élettársával el­indult a Fekete Kutya söröző felé. A négy üldöző, valamint a gyanúsított és élettársa hirtelen összefutott a Petőfi Sándor és a Szarvas Gábor utca sarkán. Ott a társaság két tagja rátámadt a hölgyre és elkezdték pofozni, az élettársa - egy alacsony termetű férfi - pedig közben elmene­kült. A pofozás után az áldozat övtáskájából kivették 2200 fo­rintját. Ezután a sértettet elvit­ték egy Rigó utcai lakásba, és ott újra bántalmazták, majd el­engedték. A megvert nő csütör­tökön reggel bement a bajai kórházba, ahol a vizsgálat meg­állapította, hogy orrcsont- és bordatörést szenvedett, ami 8 napon túl gyógyuló, súlyos sé­rülést jelent. Az ügyeletes orvos hivatalból jelentette az esetet a rendőrségen. A nyomozók a hölgy vallomása alapján még aznap elkapták és őrizetbe vet­ték az egyik tettest, majd péntek délelőtt újabb kettőt és végül szombaton az utolsót is. A tette­sek, H. László, P. Lajos, Rácz Zoltán és Varga Mátyás részben egybehangzó, beismerő vallo­mást tettek. A vizsgálat során az is kiderült, hogy az utóbbi két férfi hasonló dolgokat követhe­tett el Bátmonostor, Nagyba- racska és Dávod térségében, ahol diszkókban, játéktermek­ben fiatal srácoktól ékszereket, pénzt vettek el fenyegető fellé­péssel. A kifosztottakat annyira megfenyegették, hogy azok nem mertek feljelentést tenni félelmükben a rendőrségen. Ezért most kérik azok jelentke­zését, akiket megtámadott Rácz Zoltán (Kisbence) és Varga Má­tyás (Pönci), a két 22 éves bajai fiatalember. Zalavári László BEMUTATJUK A MEGYE KÓRHÁZAIT Kalocsai Városi Kórház Kalocsán, a jelenleg 654 ágyas városi kórház udvarán egy kőbe vésett évszám már a 70-es években az intézmény 150 éves fennállását hirdette. Az ősrégi érseki székhely or­vostörténete azonban ennél korábbi időkbe is visszanyú­lik. Noha kevés a rendelke­zésre álló ismeretanyag, dr. Kanyó János főorvos „A kalo­csai egészségügy története” című munkájában - amelynek adatait az alábbiakban forrás­ként használjuk - megemlíti, hogy Szokolai Péter, aki 1190-től volt kalolcsai érsek (a városban ugyan nem járt), maga is orvos volt, s a XIII. században az érsekség Bácson kórházat tartott fenn. Az első, 1332-től valóban Kalocsán élő orvosi személy az okleve­lek tanúsága szerint János ka­nonok physicus volt. A török hódoltság után Csáky Imre érseknél neves orvos szolgált: a Besztercebá­nyán 1693-ban született Her­man András, aki korának híres természettudósa, utóbb Mo­son megye főorvosa volt. Ez az orvos a környékbelieket is gyógyította. Történet maradt fenn, miszerint egyszer hajó­siak hívták beteghez. A sebészettel is foglalkozó borbélyok (kirurgusok) sorá­ban a kalocsaiak közül első­ként az 1790-ben a Fő utca 13. szám alatt lakó Láng Ferenc nevéről maradt feljegyzés. Az első kalocsai gyógyszertárat Csáky Miklós érsek 1748-ban vette meg egy Fischer nevű szepesi orvostól. Deteri Orbán plébános könyvében 1709-ből származó esküszöveg maradt fenn, melyet bábaasszonyok mondtak el. Az első kalocsai bába, akinek a nevét is tudjuk, Kálócz Erzsébet volt. 0 • Az épület: egykor Érseki Szent Kereszt Kórház. 1759-ben biztosan Kalocsán működött. A mai kalocsai kórház alap­ját - anyagilag - Kollonics László érsek alapítványa ve­tette meg, 1804-ben. Az ala­pítvány vagyona - olyan adományozók nagylelkűsége nyomán, mint például a törté­netíró Katona István - 1826-ra növekedett annyira, amennyi­ből 10 ággyal aggok házát le­hetett építeni és fenntartani. Az intézményt - melyet Glo- busiczky Péter érsek építtetett - ápoldának is nevezték. A ma is meglévő legrégebbi - 100 ágyas - épületet 1925-ben emelték, amely az Érseki Szent Kereszt Kórház nevet viselte. A kalocsai egészségügy anyagi bázisát jelentő alapít­ványt komoly veszteség érte az első világháborút követő devalvációban, teljesen azon­ban csak a második világhá­borút követő inflációban semmmisült meg. Gyors és jelentős a fejlődés a II. világháború után, mind az épületek, kórházi ágyak és az orvosok számát tekintve. Sőt. Az már dr. Réfy Miklós jelen­legi orvos igazgató vélemé­nye, hogy a hatvanas évek ele­jén „túlfejlesztés” történt, amikor 300 ággyal megépült a megyei feladatokat is ellátó tüdőosztály. A korábban a környéken - és másutt is - népbetegségnek számító tbc ugyanis erre az időre már nem számított komoly problémá­nak, hiszen az orvostudomány és a Kalocsa környéki gyó­gyító munka szinte teljesen felszámolta. Bálái F. István (Folytatjuk) SOLTVADKERTIEK BODELSHAUSENBEN Telefonszámla A honvédségi humán szolgálat Nagy sikerű utcafesztivál • Bernd Esslinger (jobbról) és Berkecz László a hordók csapra verése után a testvérkapcsolatra koccintott. A Magyar Honvédség humán szolgálatának létrehozásához az a felismerés vezetett, hogy a fo­lyamatosan romló anyagi felté­telek az emberi, a szolgálati vi­szonyokra, a munkakörülmé­nyekre is áttevődtek. E felismerés után, s megfe­lelő modell felállítását köve­tően, a humán szolgálat beveze­tését a HM-kabinet 1993 őszén elfogadta és jóváhagyta. A hu­mán szolgálat célját - leszű­kítve - az alábbiakban lehet meghatározni: A személyi ál­lományról való gondoskodás tervezésének, szervezésének, végrehajtásának biztosítása, életviteli problémáik szakszerű kezelése, szociális, szocializá­ciós gondjaik megoldásának se­gítése, stb. A humán szolgálat tevékenységi köre: a honvédség feladatainak hatékony végrehaj­tását biztosító, kiegyensúlyozott emberi viszonyok kialakítása, a katonai életbe való harmonikus beilleszkedés, a haladó nemzeti és honvédő hagyományok köz­vetítése, az állomány regenerá­lódása, szellemi és fizikai kon­díció javítása stb. A humán szervezet minden szinten a parancsnok szakmai szerve. Munkája során együtt­működik más humán jellegű te­vékenységet folytató szervek­kel, szolgálati személyekkel, a táborilelkész-szolgálattal stb., valamint az önkormányzati, tár­sadalmi szervekkel, ifjúsági szervezetekkel. Ezt a tevékenységet a kato­nai életet, szervezeti sajátossá­gait jól ismerő humán végzett­ségű szakemberek (pszicholó­gus, szociológus, szociális munkás) végzik. A humán szol­gálatban dolgozók munkája ki­fejezetten az emberekre, az em­beri viszonyokra irányul. A humán szolgálat összetétele az adott katonai szervezet nagysá­gától, feltöltöttségétől függ. így: - dandároknál általá­ban humán szolgálat,- keretdandámál ter­vező tiszt,- ezredeknél humán részleg. Következő alkalommal egy ezred humán részlegét mutatjuk be. Szabó János Halfogóverseny Baján A Bajai Nyárfás Horgász­egyesület negyedik alkalom­mal rendezi meg szeptember 10-én a Sugovicán, a galago- nyási versenypályán, a Türr Kupa pénzdíjas halfogóver­senyt. Csaknem 70 versenyzőt várnak, a nevezési díj 1000 Ft. Az első helyezett 10 ezer forin­tot, a második helyezett 5 ezret, a harmadik helyezett 3 ezer forin­tot nyerhet. Az elmúlt hét végén ötvenöt tagú soltvadkerti küldöttség utazott Bodelshausenbe, a város testvértelepülésére, ahol az idén tizenegyedik alkalommal ren­dezték meg a kétévenként sorra kerülő utcafesztivált. A német- országi ötezer fős település központi terén és főutcáin több tucat sátorral képviselték ma­gukat a helyi és környékbeli vállalkozók, kereskedők, kéz­művesek, vendéglátók, s közöt­tük e megyebeli kisváros. A kétnapos program megnyi­tója után Bernd Esslinger, Bo- delshausen polgármestere, ba­rátságuk jelképéül, Berkecz László polgármesterrel csapra üttette a söröshordót. Ezt a ma­gyar sátornál viszontmeghívás követte. A fesztiválról még be­számolunk. (Kép és szöveg: Pulai Sára) Telefonom sajnos most ép­pen nincs. A vonal áthelyezését kértem július elsején. Annak rendje, módja szerint kitöltöt­tem az űrlapot, a készüléket le­adtam. Telefonálni nem tudok, de fizetnem szabad, sőt köte­lező, máskülönben be sem kap­csolják hajdanán negyvenöt ezer forintért megvásárolt fővo­nalamat. Fizethetek egyszer kétezer forintot majd valami­kor, ha sor kerül a bekötésre, de augusztus 31-ig a júliusi(!) tele­fonszámlámat is postára kell adnom. Fizetni fogok, mert szükségem van a telefonra. Rá­adásul most az egyszer elége­dett lennék a számla összegé­vel. Hat, azaz hat forintról szóló telefonszámlát máskor szívesen fogadnék. Több kérdés felme­rült bennem. Ki, mikor és hon­nan telefonált az én számlámra öt ötven plussz áfáért húsz má­sodpercet? Mennyibe került a szolgáltatónak kiállítani és pos­tázni ezt a számlát? Miért kell két hónapnál több idő egy kör­zeten belüli* áthelyezéshez, ha szabad vonal is van? Miért kell kétezer forintot fizetni az áthe­lyezésért, ha lakásomban ké­szen vár a csatlakozó? Mást is kérdezhetnék még, de indulnom kell a postára. Pásztor Erzsébet. Út Szeremléről Dunafalvára Szeptember második hetében megkezdődik az útépítés Sze­relnie és Dunafalva között. Ami egyben azt is jelenti, hogy a Baja-Dunafalva közötti eddigi távolság, a 36 kilométer éppen a felére csökken, közelebb kerül egymáshoz a falu és a város. Szeremle, a kis község N ko­moly áldozatot vállalt az új út megépítése végett: 20 millió fo­rintot tesz le az ügy érdekében, az állam pedig 36 millió forint­tal járul hozzá a beruházáshoz. Mi Önért vagyunk! Kivételes ajánlat c •o / f LL 1 — ysgjlölJ* 140 - 180% közötti hozamra tehet szert, ha 1997/H jelű államkötvényt vásárol nálunk! Éljen ön is a 30 %-os szja. adóalapcsökkentést biztosító befektetési kedvezménnyel. Korlátozott összegben és ideig! 1994. szeptember 1-től 29-ig. Érdeklődni a "JÓGAZDÁ-NÁL" Takarékszelvény / Uj konstrukcióban, maximum 6 hónapos futamidoVel. Kamatok: 1. hónap bruttó 12%/év, 2. hónap bruttó 17%/év, 3-5. hónap bruttó 25%/év, 6. hónap bruttó 26%/év. T akarékazö ve tkezetünkkel, velünk, révbe ér! Kecskemét, Dobó krt. 3. Tel: 76/484-977 Jó hír a diszkókedvelőknek! A Zick-Jísick bár és diszkó ezentúl a szerda estéken ingyenes belépéssel kedveskedik hölgyvendégeinek. Várjuk a kedves szórakozni vágyókat. Soltvadkert T.: 78/381-742 1. Gyógyítás a régmúlt időktől

Next

/
Thumbnails
Contents