Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-30 / 203. szám

1994. augusztus 30., kedd Megyei körkép 5 Kinek kell stadion Kunbaján? A Belügyminisztérium tervei a közbiztonság javítására • A templom melletti építkezést a képviselő és a polgármester egészen másként ítéli meg. Lengyel László, a kunbajai képviselő-testület tagja hívta fel szerkesztőségünk figyelmét a kunbajai futballpályán folyó építkezésre. A képviselő sze­rint, ami ott épül, az az utóbbi időben már-már diktátorként működő polgármester emlék­műve. A képviselő elmondta, hogy az építkezés ügyében nem született testületi határozat, és még csak tájékoztatást sem kap­tak a képviselők. A polgármes­ter saját hatáskörben döntve en­gedélyezte Halász István vállal­kozónak a lelátó építését. A ké­szülő betonépítmény nem illik a faluképbe, egy park közepén, közvetlenül a templom mellett épül. Lengyel László szerint egy csúfjág. amire senkinek sincs szüksége. Krizsán István polgármester elmondta lapunk munkatársá­nak, hogy Lengyel László kép­viselő úr az utóbbi időben ritkán vesz részt a testületi üléseken, vélhetőleg ezért nem tudott az építkezés terveiről. Testületi határozat valóban nem született az engedélyezés­ről, lévén a sportpálya közterü­let, ahová az építési engedélye­ket hatósági jogkörben az ön- kormányzat adja ki. - Az én „emlékművem” megállapítással talán egy kicsit egyet is értek ­mondja Krizsán István, Lengyel képviselő megállapításaira vá­laszolva. - Nekem sem tetszik a beton, de ez a legolcsóbb, és legtartósabb megoldás. Sö­vénnyel fogjuk majd eltakarni a templom felőli magas falat, ta­lán úgy jobban fog mutatni. Diktátor pedig annyiban va­gyok, hogy egy testületi ülésen több alkalommal rendre kellett utasítanom Lengyel képviselő urat, a nem oda illő magatartása miatt. A focipályán folyó építkezés kapcsán a finanszírozót, Halász István vállalkozót kérdeztük, mi célt szolgál majd a körvonala­zódó betonépítmény.-Egy ötszáz férőhelyes le­látó épül a pálya mellett. Ko­moly terveink vannak a csapat­tal, szükség lesz a lelátóra. Természetesen nem így fog ki­nézni a lelátó, sövénnyel ültet­jük be a hátsó részét. Rendbe hozzuk a pályát is, ahol most a vízszintezés után a trágyázás fo­lyik, majd a gyep telepítése. A létesítmény nem kizárólagosan a futball céljaira épül, a falué lesz.- Mennyibe kerül önnek ez a beruházás?- A pálya füvesítése több mint másfél millió forintba, a lelátó vélhetőleg kijön egymil­lióból. Szuperpályát szeretnénk létrehozni, amelyen a csapat jó eredményeket tud elérni, és a falu is gazdagabb lesz egy szín­vonalas sportlétesítménnyel. P. E. Kuncze Gábor, a kormány belügyminisztere és a minisz­terelnök koalíciós helyettese a miniszteri bársonyszékkel járó mindennapos gondokról beszél.-Milyen megoldatlan ügye­ket „örökölt”? Milyen feladatok várnak a közeljövőben a belügyi tárcára?- Az egyik az önkormányzati törvények módosítása. Ennek első részét még a választások előtt kell rendeznünk, de több lépcsőben tovább kell majd ala­kítani. Egy másik feladat: a rendőrség, a határőrség, a tűzol­tóság, a polgári védelem helyze­tét kell javítani. Ezek a szerveze­tek csak igen nagy erőfeszítések árán tudják ellátni a feladataikat, mert hosszú ideje állandó pénz­hiány közepette dolgoznak. Hamarjában 44 milliárd forint támogatásra lenne szükségük, amiről a költségvetési vita során kell majd döntenünk. Megen­gedhetetlen, hogy a szolgálat tagjai közül sokan a létminimum körül éljenek. Folyamatos fel­adatunk a minisztérium szerve­zetének átalakítása is. Fontos és folyamatos dolgunk a közigaz­gatási rendszer továbbfejlesz­tése is.- A közbiztonság megőrzése és javítása érdekében mit kíván tenni a minisztérium?- 1990-92 között robbanás­szerűen növekedett a bűnözés, de tavaly óta megállt növekedés üteme, bizonyos területeken csökkent is. Ennek ellenére fel kell készülni egy újabb, még keményebb bűnözési hullám megakadályozására, ehhez pe­dig, ha tetszik, ha nem, a sze­mélyi állományt bővíteni, a technikát fejleszteni kell. Lét­rehozzuk a Bűnmegelőzési Ta­nácsot, amelyben a különböző társadalmi szervezetek és az egyházak is fontos szerepet kapnak, mert a bűnmegelőzés elsősorban össztársadalmi fel­adat. A polgárőrségnek is jelen­tős szerepet szánunk, de ennek a szervezetnek a törvényi szabá­lyozása hiányzik. Ezt is a Bel­ügyminisztériumnak kell rövid idő alatt a kormány elé terjesz­tenie.- Ön a kormányon belül a miniszterelnök koalíciós helyet­tesének tisztét is betölti. „Gya­korolta” már ezt a funkcióját?- Természetesen. A személyi kérdésekben, a törvények, ren­deletek előkészítése során min­den alkalommal egyeztetniük kell a koalíciós partnereknek, s ez eddig minden alkalommal meg is történt. Szerencsére, konfliktus nélkül. FEB Közös európai környezet A Kárpát-medencében élő magyar értelmiség legfontosabb feladata a régióban élő népek közti hídépítés - mondotta Pun- gor Ernő akadémikus, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke hétfőn, a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, a Kárpát-medencében élő magyar műszaki és tudományos szak­emberek számára szervezett konferencián. Hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő embe­rek közös érdeke, hogy megta­lálják az együttműködés lehető­ségeit. A Kárpát-medencében a természeti környezet megóvása közös érdek. Éppen ezért a jö­vőben a jelenlegi találkozót alapként használva ezt az egy­üttműködést ki kell terjeszteni a nem magyar származású szak­emberekre is. A felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi és a vaj­dasági magyar műszakiak kép­viselői egységesen hasznosnak ítélték a jelenlegi kezdeménye­zést. Hangoztatta: a közös munka, amely elindulhat a tér­ség tudományos életében talán a kisebbségi létet is könnyebbé teszi. A Vajdaságból javaslatot kívánnak tenni arra, hogy az anyaország intézményesítse támogatási rendszerét a határon túl élő magyarok számára. Bajai jótékonysági bál a baleseti sebészetért • A jótékonysági bálát divatbemutató színesítette. Bár az időjárás közbeszólt, így pénteken este a bajai Vén Dió vendéglő helyett a Duna Szálloda éttermében rendezték meg azt a jótékonysági estet, melynek bevételét a Baleseti Sebészetért Alapítvány javára utalnak át. A Baggie Betéti Tár­saság által rendezett bálra 120-an váltottak belépőt. A jó hangulatú rendezvényen kilenc butik kollekciójából tartottak divatbemutatót. Emellett ék­szervásárt is rendeztek. Az est tiszta bevétele 182 ezer forint volt. Ezt az összeget rövidesen átadják a kórház baleseti sebé­szeti osztályának, és ezzel az összeggel hozzájárulnak egy olyan bőrátültetésben használa­tos orvosi műszer beszerzésé­hez, amire már eddig is nagy szükség lett volna a gyógyítás­ban. A bajai vállalkozók mellett a jótékonykodásban részt vettek a város politikusai, de megtisz­telte jelenlétével Magyar Bálint és Hódosán Róza SZDSZ-es ot- szággyűlési képviselők is. Éj­félkor árverésen B. Mikii Fe­renc, bajai festőművész egyik művét adták el, ennek bevétele is az alapítványt gazdagítja. A család ereje és hatása Ezzel a címmel tartott elő­adást az angliai Margaret Ham­son Gödöllőn, a nagycsaládo­sok nyári találkozóján. Margaret férjével együtt - 21 évvel ezelőtt - belekezdett egy Homo-Start nevű, önkéntes csa­ládsegítő szervezet létrehozá­sába. Erre azért vállalkoztak, mert meggyőződtek arról, mi­lyen óriási szerepe van az anyá­nak és a családnak a társadalom formálásában. A Homo-Start szervezet programját már 140 csoportban alkalmazzák a sziget országai­ban, világszerte pedig 30 ilyen kezdeményezés indult, Kana­dában, Ausztráliában, Izrael­ben, Hollandiában és Magyar- országon. Itt a mozgalom neve: „Add tovább”. Pontosan ezt te­szik a családok egymásért Bu­dapesten, Kecskeméten és Mis­kolcon, ezáltal gazdagítva az egész közösséget, ahol élnek. Munkatársaink önkéntesek, akik felismerték, hogy a csalá­dok életében vannak nehezebb időszakok, amelyeken egymást átsegítve kialakul újra a harmó­nia és az öröm. Nem könnyű anyának lenni és nem kis fel­adat akkor sem, hajói mennek a család dolgai. De előfordulhat, hogy az újabb gyermek szüle­tése, betegség, vagy nehéz anyagi helyzetbe jutás, vagy az egyik szülő ideiglenes vagy végleges elvesztése még nem ismert problémák elé állítja a családot. Ilyen szituációkban a szervezet munkatársai, akik maguk is gyakorló szülők, tá­mogatást, megértést, baráti kap­csolatot és gyakorlati segítséget nyújtanak a rászorulók otthona­iban. Később segítik őket, hogy kapcsolatokat építsenek, új ba­rátokat is szerezzenek. Ha ez megtörtént, elszakadhatnak a segítő szervezettől. Ezek a csa­ládok később maguk is jelent­keznek, hogy önként segítsenek és a szervezet tapasztalt munka­társaivá váljanak. A családok így képesek a ke­serűséget reménnyé, a beletörő­dést energiává változtatni. A stabil családok, melyek a min­dennapokkal természetszerűleg együttjáró nehézségek ellenére is pozitívan állnak az élethez, óriási erővel rendelkeznek. Csa­ládi életünkön keresztül mind- annyiunknak megvan a lehető­sége arra, hogy építsük baráti közösségünket, nemzetünket és egymást. A kecskeméti csoport telefonszáma: 76/327-079.izs Egy működő csikériai szélkerék • A képen látható forgólapátos, ragyogó technikai csodát egy csikériai műszaki újító szerelte össze és állította fel Mélykűton, a piactér melletti játszótéren, több mint egy évvel ezelőtt. Az azóta szabadalmaztatott önszabályzó, a szél sebességétől függet­lenül azonos sebességgel forgó bonyolult szerkezet a szélenergia hasznosításában még nem vált be. Mármint vevőre nem talált, és haszongépeket, vízpumpákat, darálókat nem hajt meg. Pedig a mintapéldány szem előtt van és azóta is forog éjjel-nappal. A HORVÁT KISEBBSÉG PARLAMENTI KÉPVISELETE Legfontosabb a nemzeti megbékélés Igen aktív a 13 kisebbségi szervezetet magába foglaló nemzetiségi kerekasztal mun­kája az új kormány megalaku­lása óta. Elsősorban azon fára­doznak, hogy elkészítsék a nemzetiségiek parlamenti kép­viseletének általuk igényelt koncepcióját, és a közelgő ön- kormányzati választásokon a ki­sebbségi településeken a tör­vénynek megfelelően megala­kuljanak a kisebbségi önkor­mányzatok. Augusztus 19-én dr. Gál Zoltán, az országgyűlés el­nöke összesen 20 nemzetiségi szervezet vezetőjét hívta meg egy beszélgetésre, ahol jelen voltak a kormány és a kisebb­ségi hivatal vezetői is. Megkér­deztük Osztrogonácz Józsefet, a Magyarországi Horvátok Szö­vetségének elnökét, hogy ezen a találkozón melyek voltak azok a kérdések, amelyek élesen vetőd­tek fel a tárgyalás során.- Elsősorban arról tárgya­lunk, hogy az új nemzetiségi törvény egyes szakaszait a min­dennapi élethez igazítsuk, de egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy minél előbb megvalósuljon a parlamenti ér­dekképviseletünk. Az a vélemé­nyem, hogy e probléma megol­dására év végéig sor kerül, de legkésőbb a jövő év elejére ott kell ülnie az Országházban a szószólónknak. Az egy más kérdés, hogy milyen jogosítvá­nyokkal fog rendelkezni.- Az önkormányzati válasz­tásokkal kapcsolatban a nemze­tiségi szervezetek azt szeretnék, ha minél zökkenőmentesebben valósulna meg. Tárgyalunk a pártokkal arról, hogy ne csak a programjaikban foglalkozzanak a kisebbségi kérdésekkel, ha­nem a nemzetiségi lakosságból válasszanak képviselő-jelölte­ket. Sajnos a választási törvény küszöbszámai nem nagyon ked­veznek a nemzetiségi jelöltek­nek. A parlamenti beszélgetés so­rán három kérdéskört érintet­tünk. Kiemelem közülük a nem­zeti megbékélés fontosságát, mert a történelem már sokszor bebizonyította, hogy a békétlen­ség során a legtöbbször a port mindig a kisebbségeken verték el. Felvetődött az anyaországgal és a környező országokkal való viszonyunk. Elmondtam, hogy nagyon fontosnak tartanám, amikor olyan szintű állami dele­gációk járnak például Horvátor­szágban, akkor legyen ott a mi képviselőnk is. Erre azért van szükség, mert az államközi egyezmények megkötésekor a bennünket érintő kérdésekre mi ismerjük legjobban a válaszo­kat, így például az anyanyelven való továbbtanulásnál. Azt szorgalmazzuk, hogy a Horvát­országba kikerülők már ne csak a tanári diplomát szerezhesse­nek, hanem a 90 ezres magyar- országi horvátságnak legyenek közgazdászai, orvosai, mező­gazdászai.- Mire hívta fel még a kor­mány figyelmét?- Mint bajai, és mint a Délvi­déket járó, nap mint nap találko­zom a menekültkérdés viszon­tagságaival. Bár a nagyobb hul­lám már levonult, de el kell mondani, hogy még ma is tart. Először azok jöttek, akik a há­ború elől menekültek, ők azok, akik táborban laknak, talán ve­lük van a legkevesebb gond. Ez­után a gazdasági menekültek jöt­tek, akik a tőkét hozták át, és szinte uralják már a szolgáltató­ipart a határ menti települése­ken. A legtöbb gond azonban az átjött bűnözőkkel, az úgyneve­zett jugó maffiával van. Az ő vi­selkedésük igencsak nyugtala­nítja a lakosságot, és ha mond­juk egy bajai bunyevác ember horvátul beszél az utcán, előfor­dul, hogy ujjal mutogatnak rá, mert az emberek nagy többsége a beszéddel együtt képes általá­nosítani a bűnt is. Szövetségünk készen áll arra, hogy a helyi és az országgyűlési képviselőkkel foglalkozzon e súlyos problé­mával.-Van egy pozitív oldala is a gazdaságimenekült-kérdés- nek. Az új üzletek megnyitásá­val a magyarországi horvát nemzetiségű szakemberek mun­kához juthatnak azzal, hogy beszélik és használják a nyelvet. Arról is szóltam, hogy a déli ha­tár mentén élő emberek, köztük a horvátság is fél a háború kiter­jedésétől, és főleg attól, hogy bár jelenleg Szarajevó felé dö­rögnek most a fegyverek, de bármikor újra megszólalhatnak például a szerb Krajinában, ha nem tudnak a politikusok meg­egyezni. Papp Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents