Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-26 / 200. szám

4 Kultúra-művelődés 1994. augusztus 26., péntek Augusztus 26., péntek. Névnap: Izsó. Névnapozóknak Izsó: több név egybeeséséből kelet­kezett; származtatják az Ézsuából, az Izsóiból és az Izsákból is. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Cseke, Margit, Natália, Natasa, Rita, Tália és Zamfira nevű olva­sóinkat is! Évforduló 120 Delly Schmidt eve született Q Gyözőné Julianna, /IS színésznevén Delly Julis. 1895-ben lépett színi pályára. Szegeden, Szabad­kán, Pesten, Kolozsváron, Miskolcon, hosszú ideig Kecskeméten játszott. Ökumenikus naptár Az ortodox és a görög katolikus nap­tárban ma Szent Adorján és Natália vértanúk ünnepe van Mi, hol, mikor? Visszajönne a színházhoz? # Kiss Jenő, Jászai-díjas színművész. Az elkövetkező napokban Kecskeméten élő, de a hírős város teátrumában nem ját­szó színészeket kérdezünk meg arról, hogy ha rajtuk múlna, visszatérnének-e a színházba? Érdeklődésünket arra alapoztuk, hogy az 1995/96-os évadtól nagy való­színűséggel Csiszár Imre lesz a kecskeméti Katona József Színház direktora. Kiss Jenő Jászai-díjas szín­művészre élénken emlékeznek Kecskeméten, hiszen nyolc évig volt a társulat tagja. Az utcán ma is gyakorta megállítják azzal: mikor láthatjuk a színházban, művész úr? Jóllehet, már hét éve a fővárosban játszik, de most a Pécsi Nemzeti Színházban értük utol telefonon, ahol vendégsze­replést vállalt.- Miért maradt Kecskemé­ten, ha nem kap itt szerepet?- Kecskemét azon kevés vá­rosok közé tartozik, ahol lehet élni. Azután feleségem, Réti Erika továbbra is a kecskeméti színház tagja és fiunk itt jár gim­náziumba, a Bolyaiba.- Jelenleg melyik színház társulatának a tagja?- A budapesti József Attila Színházban vagyok tag.- Szeretne még a kecskeméti társulat tagja lenni, vagy a szín­házban legalább szerepet kapni?- Illés István direktor urat az elmúlt három évadban kértem, hogy felléphessek a teátrumban. Mindháromszor azt mondta: elvi akadálya nincs, de ugyanakkor megakadályozta, hogy szerepet kapjak vagy visszaszerződjek.- Reménykedik még? Tekin­tettel arra, hogy a következő évad után valószínűleg Csiszár Imre lesz a direktor.- Abban az esetben igen. A pécsi évadnyitó előadást, Ale- xandr Szuhovo Kobilin: Tarel­kin halálát... - szótagolja Kiss Jenő és hatalmas nevetésben tör ki, majd így folytatja:- Itt áll mellettem a darab rendezője, Csiszár Imre és azt mondja: még a szerző nevét se tudod, hogy akarod a szereped el­játszani? Szóval, ha ő lesz Kecs­keméten a direktor, természete­sen reménykedem, hogy vissza­jöhetek. Mihályka Gyula Magyar főiskolai képzés Beregszászon # Ma délután 4 órától a Nagytemplom előtt a Kecske­méti Televízió egy mikrofonja, kamerája és riportere várja azo­kat a polgárokat, akik vélemé­nyüket szeretnék elmondani ügyes bajos dolgainkkal kap­csolatban. • Kecskeméti István festőművész alkotásaiból ren­deztek kiállítást a kiskőrösi Pe­tőfi Képtárban. A helybéli al­kotó műveit szeptember 2-áig, naponta 10-12, illetve 13-17 óra között láthatják az érdeklődők. • Egy új játék, az ősrégi pikk-pakk bemutatóját tartják augusztus 30-án, kedden dél­előtt 10 órától a kecskeméti Szórakaténuszban. Indul az első magyar bajnokság is ebben a „műfajban” az 1983-86, és a 1980-82 között születettek szá­mára, amelyre szeptember 15- éig lehet jelentkezni. A tudni­valókról a Szórakaténuszban bővebb tájékoztatást lehet kapni. • Ma délelőtt 10 órakor kezdődik a virágkötészeti ver­seny a lajosmizsei moziban. Nevezni a helyszínen lehet. Az alkotásokból augusztus 27-én 9 órától nyílik kiállítás, ugyan­csak a moziban. Speciális tanárképzést indít a kárpátaljai Beregszászon a Nyír­egyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai Intézete. A most induló tanévben a kárpátaljai A lakiteleki Szikra Kórus au­gusztus 19-én ünnepelte fennál­lásának huszonöt éves évfordu­lóját. 1969 decemberében hu­szonkilencen kezdtek el közösen énekelni. Eleinte csak helyi ren­dezvényeken adtak műsort, ké­sőbb a Szikra tsz anyagi támoga­tásával lehetőség nyílott szerep­lésekre utazni. Több vidéki vá­rosban, a fővárosban, sőt, külföl­dön is felléptek. Volt rádiófelvé­telük, s kétszer a televízióban is szerepeltek. Mostanában azon­ban csak tizenhatan találkoznak rendszeresen. Az elmúlt negyedszázad alatt a kórusnak hatvanhat felnőtt tagja volt. Többen közülük elköl­töztek a faluból, s olyanok is vannak, akik már nincsenek az hallgatók négy - angol-földrajz, angol-történelem, tanítói és óvónői - szakon is tanulhatnak. A 104 jelentkező közül ötvenet vesznek fel. élők sorában. Róluk is megem­lékeztek az ünnepség alkalmá­val. 1972-ben felnőtt- és gyer- mekciterásokkal egészültek ki. Csinger Sándomé kórusvezető a negyedszázad alatt 88 gyerekkel foglalkozott. Volt olyan időszak, amikor minden alsó tagozatos gyerek citerázni szeretett volna. A citerákat Bodor Sanyi, bácsi készítette, aki a kórus alapító­tagja is volt. Sajnos, egészségi ál­lapota miatt már nem tud részt venni a próbákon. A népdalkor a megyei minősí­tőversenyeken kiváló, az orszá­goson jó minősítést kapott. Vass Lajos karnagy nyolc éven át ke­resztül segítette munkájukat. Sokat köszönhetnek Kálmán La­Családkonferencia Országos családkonferenciát rendez Debrecenben augusztus 28-a és 30-a között a Segítsd, Óvd Fogyatékos Társadat Ala­pítvány. jós néprajzkutatónak is. Az em­lékműsoron fellépett a szentkirá­lyi, az öcsödi, a határon túlról pe­dig a bajmoki és a zsérei kórus. Nagy sikert arattak a zsérei asz- szonyok, akik néhány évvel ez­előtt énekelnek együtt, de már fi- gyelemreméltóan szerepeltek. A bajmokiakkal az elmúlt évek alatt nagyon szoros kapcso­latot alakítottak ki a lakitelekiek. A legnagyobb meglepetést azok a fiatalok okozták, akiket Csinger Sándomé Klári néni ta­nított meg citerázni. Egy dal­csokrot adtak elő azokból a da­lokból, amit még gyermekko­rukban tanultak. Klári néni a könnyeivel küszködött, amikor hallgatta és megköszönte az ajándékműsort. Szentirmay Huszonöt éves a lakiteleki népdalkor BERTHA BULCSÚ: Pisztácia Később, amikor a . rendőrök elvonultak, lement a házmesterékhez.- Bujdosó az ágyban feküdt, s az öregasszony egy ecetes-vi­zes ruhát cserélgetett a homlo­kán.- Ez a beteg öregember sza­badított ki - mondta Bujdosóné. - Észrevette, hogy rángatózom az ajtó előtt. Ez a mocskos strici megkötözött, a harisnyámat be­letömte a szájamba. Hogy eze­ket nem akasztják fel, érthetet­len. Milyen törvények vannak itt?- Köszönöm, Bujdosó úr - szólt közbe Eszter az öregem­berhez fordulva. - Nagy bajban voltam. Keményen, férfimódra viselkedett. Bujdosó levette a homlokáról a vizes ruhát, feltámaszkodott a könyökére.- Tiszt vagyok, nagyságos asszony... Csak a kötelessége­met teljesítettem.- Fogadja el tőlem ezt a ku­bai szivart - mondta, s a fado­bozt átnyújtotta az öregember­nek.- Most vette a nagyságos asszony?- Nem, már korábban vet­tem, csak nem volt időm le­hozni.- Kubai szivar - sóhajtott az öregember valamikor csak a jobb emberek szívhattak ilyent. Nem haragszik, ha mindjárt rá­gyújtok egyre?- Azért hoztam, Bujdosó úr. Tiszteknek tiszti szivar jár. Az öregember kipiszkált a dobozból egy szivart, aztán meggyújtotta. Valamilyen bol­dogságféle suhant át az arcán, amikor az első füstpamacsokat kifújta.- Nem jó ám neki, asszo­nyom, de szereti - szólalt meg az öregasszony. - De mi lenne ve­lem férfi nélkül. Még így, bete­gen is, tetszik látni, mire képes.- Bujdosó úr, csak a pro­fesszor urat ismerte, vagy az öreg Benedettit is, az építészt? - kérdezte Eszter.- Én csak a professzor úrral találkoztam. Hallottam az épí­tész úrról, de 44-ben már nem élt.- Nem tudja véletlenül, hogy az öreg Benedetti hányban építette ezt a gellérthegyi házat?- Ezt a házat nem a profesz- szor úr édesapja építette, bár később meglehetősen átépítette. Ez a ház megvolt. Egy örmény szőnyegkereskedőtől vette. Va­gyis ahogy a szomszédok me­sélték, a szőnyegkereskedő fiá­tól. A szőnyegkereskedő ör­mény elutazott valahová, és nem tért vissza. Elveszett vagy megölték. A házat a fia örö­költe, de nem tartotta meg, mert neki volt már egy másik háza, jobb helyen, beljebb a város­ban. A professzor úr édesapja falakat rakott át, és a tetőt is megemelte. De később a Bene­detti professzor úr is alakított rajta.- Köszönöm, Bujdosó úr. A kaput, azt hiszem, ajánlatos nappal is zárva tartani.- Hogyan néz az ki, asszo­nyom. Reggel mindig ki szok­tuk nyitni - szólalt meg az öre­gasszony.- Ilyen világban élünk, Margit. Ha akarja, becsukja, ha nincs hozzá kedve, akkor nem. Én azt hiszem, egy rövid időre úgyis elutazom.- Nem csodálom, hogy elege van a nagyságos asszony­nak ebből a házból - mondta az öregember, és füstfelhőkbe burkolózott. Eszter, amikor visszatért ausztriai pihenéséből, elégedet­ten tapasztalta, hogy a gellért­hegyi ház kapuja zárva van. Bent a lakásban is minden rendben volt, Bujdosóné gon­dosan öntözte a növényeit. Az ablakon kinézve mindenütt zöl­det látott, a fák tetejéről a ma­darak bekiabáltak a házba. Ki­pakolt, benézett Bujdosóékhoz, átadta az ausztriai ajándékokat, aztán lement a városba. Kint, a pihenés utolsó hetében készre érlelte üzleti terveit. Meglátoga­tott néhány osztrák üzletembert is. Készült rá, hogy a módszere­iket átveszi. Ivott egy kávét a Gellért Szálló teraszán, aztán elsétált a forgalmasabb, üzleti részek felé. Amikor a Füzy-féle bérlemény elé érkezett, nem akart hinni a szemének. Az üzlet, amit egy éve tervezgetett, már megnyílt. Sorban álltak előtte fagylaltért. Hatalmas cégtáblán ragyogtak a színes betűk: „Pisztácia” - „Laci megcsinálta volna...? Meglepe­tésnek szánta, mire hazajö­vök?... Olyan bocsánatké- rés-félének?” - Mint egy esze­lős, átment az autók között a tú­loldalra, és megállt a portál előtt. Nem az ő neve állt a cégtáblán, hanem Annáé. „Keresztes és társa”. - Meg kellett fogóznia a kirakat vaskeretében, mert azt hitte, elájul. Leintett egy taxit és hazament. Berohant a fürdőszo­bába, és hideg vízzel locsolgatta a halántékát és tarkóját. (Folytatjuk) Felújításra várva Mélykúton, a beltéri templom bejáratával szemben, rendezett környezetben áll a Szenthárom­ság-szobor. A Bundula család emeltette 1873-ban. Nincs ada­tunk róla, hogy azóta felújítot- ták-e, ám a jelekből ítélve aligha, hiszen az elmúlt 121 esztendő vi­szontagságai szinte minden ré­szén nyomot hagytak. De nem csak az idő múlása ártott a szoboregyüttesnek. A talapza­ton levő három szobrocska közül már csak Flórián van épségben, a tűzoltók védőszentje. A másik szobor eltűnt, a harmadiknak pe­dig letörött a feje. A Szenthá­romságot jelképező csúcsból a Szentlélek jelképe, a galamb — lecsúszott. A keresztfa már csak egy ágaskodó rúd, a homokkőből kivájt figurák felismerhetetle- nek. Az igazán szép és a környé­ken egyedülálló szoboregyüttes megmentésére talán közadako­zást lehetne szervezni. Nemcsak a hívek, de a lakóhelyüket szere­tők között is bizonyára sokan lennének, akik áldozatot vállal­nának a megmentésére. A plébá­niahivatalban egyelőre nem ter­vezik a felújítását. Király László # A mélykúti kegyszobor. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK KECSKEMÉT. A mozik mű­sora. Városi: 5, 7 és 9 órakor: FÉKTELENÜL. Színes, magya­rul beszélő amerikai akciófilm. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: VÉG­ZETES ÖSZTÖN. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai filmvíg­játék. Stúdió: 7 órakor: A HÁ­ROM TESTŐR. Színes, amerikai filmvígjáték. Csalánosi Autós­mozi: 9 órakor: KALIFORNIA - A HALÁL NEM UTAZIK EGYEDÜL. Szönes, feliratos amerikai film. Otthon: 14.30: DENNIS, A KOMISZ. Színes, magyarul beszélő amerikai film. KTV: 16.30: Deutsche Welle. 17.30: Képújság. 18.30: Clip perc. 19.00: HTV mese. 19.15: Hírős Hírek. 19.30: Kulturális magazin. 20.20: Hírős Hírek (ism.). 20.30: TV 4 produkció. 0.30: Műsorzárás. Telemozi Kft.: 10.00- 10.30: Képújság-reklám. 10.30-11.30: Tapsi Hapsi és Vendégei. 11.30-12.00: Képúj­ság. Reklám. 19.00-20.00: Ké­pújság. Reklám. 20.00: ATV. 24.00- 24.15: Képújság. Reklám. Kiskun TV: 5.00-19.30: Képúj­ság. 19.30-20.00: Helyi Híradó. 20.00- 24.00: TV 4 műsora. •Vagyonadó: petárda vagy bomba? • Sertéshús: melléfogásokért fizetünk? • Carlos: szuperterrorista avagy médiasztár? Munkanélküliek: megtanulnak túlélni? hvg .. .egyszerűen minden

Next

/
Thumbnails
Contents