Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

1994. augusztus 22. hétfő Forró nyarunk volt 13 // // Vérforraló jelenetek a börtönökben Felborult a rend néhány javí­tóintézetben és börtönben a tik­kasztó hőség miatt. A belgiumi Brugge javítóintézetében pél­dául a férfiak már a lázadásra gondoltak, mivel a múlt héten az intézet hölgy tagjai a kibírha- talan, rettentő forróságra hivat­kozva monokiniben, vagyis fel­sőrész nélkül kezdtek napozni. A férfifoglyok izgalma teljesen érthető is volt, mivel az épület férfiak lakta szárnyából tökéle­tes kilátás nyílt a női napozóra. Arról sajnos nem sikerült in­formációt szereznünk, hogy mi­lyen megoldást sikerült végül találni a problémára: a hölgyek öltöztek fel vagy a férfiakat kel­lett elköltöztetni. Ennél komolyabbra fordult a helyzet egy olaszországi bünte­tőintézetben, ahol csak a bör­tönorvosok egyesülete és a felügyelők szakszervezete kö­zös erővel tudta helyreállíta­ni a rendet. A fogvatartottak ugyanis csoportos öngyilkos­sággal fenyegetőztek, mert több mint 40 fok volt zárkájukban, s emiatt néhányan már legalább négy-öt napja egyáltalán nem bírtak aludni. Az időjárást per­sze sem a börtönorvosok, sem a felügyelők nem bírják befolyá­solni, de mindenesetre annyira sikerült megnyugtatniuk a fog­lyokat, hogy végül senki sem váltotta be öngyilkossági ígére­tét. Dögönyözni vagy sem? Bár felforr az agyad a 40 fok­tól és még magad is megle­pődsz, hogy milyen kreatív vagy, ahogy a hőséget szidod, valami mégis rendre eltereli fi­gyelmedet a kutya melegről: nyáron végre szabad utat talál tekintetünk a másik neműek ed­dig rejtett, vastag ruhákba bur­kolt testtájain. A nyári utca képének megha­tározó motívumai a rövid szok­nyák alól kivillanó combok, az alig-trikókból előtüremkedő izomcsomók. A férfiak persze ezen a területen is előnyt élvez­nek, hiszen a miniszoknya, a testhez tapadó póló mély dekol­tázsa, az 5-6 helyen merészen felhasított szoknya szinte min­den vizuális igényt kielégít. Azonban a női tekintet is megtalálhatja, amit keres. Bár a mostanában igen divatos, vadí­tóan harsány színű, térdig érő, bő klottnadrág valóban nem te­szi lehetővé a férfias izomzatú alsó végtagok megszemlélését, azonban ott van például az úgy­nevezett izom-póló. Ezt külö­nösen a body building-es múlt­tal rendelkező fiúk-férfiak favo­rizálják, ezzel is mutatva, hogy azért a férfinem is rendelkezik némi önkritikával. Szintén jó alkalmat ad pupillánk megmoz­gatására a nyári estéken mini­mum derékig kigombolt ing. Ez a viselet azonban igen gyakran ujjnyi vastag aranyláncokkal párosul, ami viszont már elgon- dolkodtatóvá teheti a hölgyek számára, hogy a puszta szemlé­lődésen túl akaródzik-e még va­lami. A fülledt nyári hőség tehát mindkét nem számára kimerít­hetetlen lehetőségeket rejt ma­gában. Van azonban egy alap­vető különbség a férfiak és a nők szemlélődési szokásai között: egy férfinak meglehetősen rit­kán kell a „De kidögönyöznélek a bugyidból, husika!” kezdetű megjegyzést a mellette elmenő hölgyektől meghallgatnia. Tüzek minden mennyiségben • Kettesben, no és derékig a tengerben a trópusi hőséget is könnyebb elviselni. 9 Az erdők talán sohasem heverik ki az idei katasztrófákat. Állatkerti zűr Különleges hűtőberendezé­seket kellett a jegesmedvék szá­mára felszerelni az egyik tokiói állatkertben, ugyanis a hőség számukra maga volt a pokol. A medvék szenvedését látva a gondozók már attól tartottak, hogy az állatok belepusztulnak. Végül a műszaki szakemberek siettek a mackók segítségére. Olyan egyedi tervezésű légkon­dicionálót készítettek, mellyel akár nulla fokra is le tudják hű­teni a medvebarlangot. Mint a gondozók később elmesélték, a jegesmedvék először igen meg­lepődtek a hirtelen hőmérsék­letcsökkenésen, azonban gyor­san megszokták és láthatóan ja­vult a kedélyük, mióta üzemel a nekik tervezett hűtő. 9 Persze sokszor van is mit nézni. A japán állatkertek jeges­medvéire, az osztrák tavak har­cias csukáira, a román erdők vi­rágzó gesztenyefáira és az aludni képtelen hollandokra is hatott az embert, állatot és ter­mészetet nem kímélő nyári hő­ség. Az évszázad nyarában a forróság legkülönfélébb furcsa hatásairól érkeztek hírek a világ minden tájáról. A hőmérséklet országról or­szágra rekordokat döntött: Ausztriában például a 29.4 Cel- sius-fokos átlaghőmérsékletű júliushoz hasonlóan forró hónap 150 éve nem volt. Bécsben az állatvédők már azt követelték, hogy a fiákerek várakozóhelyei fölé szereljenek napvédő er­nyőt, mivel az elmúlt hónapban sok lő hőgutát kapott. Valószí­nűleg a víz erős felmelegedése az oka annak, hogy az eddig bé­késen éldegélő csukák agresz- szívvá váltak és több fürdőzőt is megharaptak. Romániában még a növény­alább egyszer leégett a napon. Még a londoni állatkertek is harcot vívtak a hőséggel; orr- szarvúikat be kellett krémezni, máskülönben a nagy forróság kiszárította volna az állatok bő­rét. A brit fővárosban egyes üdí­tőgyártó cégeknek is komoly gondjaik voltak, mert bár a ke­reslet a torokszárító forróság miatt óriási, az üdítősdobozok a tikkasztó melegben egyszerűen felrobbantak. A De Volkskrant című napi­lapnak egy holland fiatalember elmesélte, hogy ő minden este kivonult hálózsákjával a ten­gerpartra, mert lehetetlen volt a lakásában aludni a fülledt me­leg miatt. Azt már a rendőrség jelentette, hogy miután néhány holland tengerparti lakos lefek­vés előtt frissítő fürdőt vett a tengerben, anyaszült meztele­nül kellett hazavinni őket a rendőröknek, mert időközben ellopták a parton hagyott hol­mijukat. Ha nyár, akkor tűz. Rekord hőségű nyáron pedig rengeteg tűz. így volt ez az idén, amikor évszázados csúcsokat döntöge­tett a forróság. A legnagyobbak közül is ki­emelkedik a dél-spanyolországi Sierra Nevada-i természetvé­delmi parkban bekövetkezett hatalmas erdőtűz: 500 hektárnyi erdő vált a lángok martalékává. Csehországban júliusban több mint 3500 tűzzel kellett meg­küzdeni - ez is rekordadat -, a lengyel tűzoltóknak pedig csu­pán a múlt héten 8000 tüzet kel­lett eloltaniuk. Súlyos küzdel­meket folytatnak az erdőtüzek­kel Horvátországban is, ahol Split és Zára között még sok te­lepített akna található. Ez né­hány helyen szinte teljesen lehe­tetlenné teszi az oltást. Az Egyesült Államok 8 szövetségi államában jelenleg is 40 erdőtűz foglalkoztatja a tűzoltókat, s eddig közel 150.000 hektárnyi erdő és bozót pusztult már el. A japánokat is alaposan meg­izzasztotta az idei nyár: a fővá­rosban a múlt pénteken 39,1 fo­kot mértek, ez volt a legmele­gebb nap, mióta 1876-ban el­kezdték a szigetországban fel­jegyezni az időjárási adatokat. Ausztrália lakói a második vi­lágháború óta a legnagyobb aszályt kénytelenek elviselni. Az országban több ezer farmer- gazdaság ment csődbe a hőség miatt. Az ország nyugati részén pedig nemrég csaknem 20 ezer éhező emu - élelem után ku­tatva - rárontott a nyugat-auszt­ráliai búzamezőkre. Egyedül a hőség edzette spanyolok és gö­rögök maradtak többé-kevésbé közömbösek az óriási meleggel szemben: az El Pais című napi­lap egyszerűen a „szokásos hő­ségről” ír. Viszont vasárnap már magá­nak a pápának is melege, s ettől elege lett. Nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban a hívők előtt kijelentette: „Most már az­tán elég a hőségből!” A CSUKÁK MEGHARAPTAK A FURDOZOKET A hőség mindenkit megbolondít? világ is kizökkent a rendes ke­rékvágásból: a nyár kellős kö­zepén Bukarestben újra virá­gozni kezdtek a gesztenye-, magnólia- és hársfák. Lengyel- országban a hathetes folyama­tos hőhullám számos halálos ál­dozatot követelt, és a mezőgaz­daságnak súlyos károkat oko­zott: „A forróbb napokon a bur­gonya megfő a földben” - írta az egyik lengyel napilap. Svájcban a múlt hét szombat éjszakáján 21 Celsius-fokot mértek, ami az elmúlt száz év legmelegebb augusztusi éjsza­kája volt. A svájci rákellenes liga egyik felméréséből kide­rült, hogy az idén nyáron már minden negyedik svájci leg­9 Csoportosan viszont a szárazon is kibírható. TÍZEZER FIATAL EGYMÁS KÖZÖTT Júing-részvény 20 forintért Az eset a híres-hírhedt kecskeméti EFOTT-on történt: a harmadik napra a fiatalok többsége kimerítette pénzügyi keretét, így a kölcsönkérések legkülönfélébb módozatait ta­lálták ki. Volt, aki papírfecnire filctollal ráírta: „Júing-rész­vény, 20 forintos névértékben” és sátorról sátorra járva árulta saját gyártmányú értékpapír­jait. Persze a pénzhiány a bü­fésátrak előtt érintette a legér­zékenyebben a résztvevőket. Az egyik székesfehérvári fiatalember úgy oldotta meg a problémát, hogy miután ki­kérte az áhított korsó sört, kö­zölte a felszolgálóval, idézem: „EFOTT a pénzem”. Ezen vá­lasz olyan sikert aratott, hogy a büfés azonkívül, hogy nem kért pénzt a sörért, még egy következőre is meghívta őt. Sokan láthatóan előre ké­szültek a háromnapos rendez­vényre: a legkülönfélébb, a helyhez és az időhöz nem illő tárgyakat, ruhákat hoztak ma­gukkal. A legnagyobb feltű­nést egy szánkóval sétálgató úr keltette, aki arra a kérdésre, hogy ugyan miért húzkodja augusztusban azt a ródlit. azt válaszolta, hogy azért, mert tolni sokkal nehezebb lenne. Az EFOTT-ok örök problé­mája, hogy igen sokan nem szívesen áldoznak pénzt a be­lépőre, inkább a legkülönfé­lébb besurranási trükköket eszelik ki. Egy szolnoki lány például a kapuhoz érve meg­kérdezte az őröktől, hogy va­jon tudják-e, hogyan mentek régen át az NDK állampolgá­rai a nyugati határon. A kapu­sok naivan nemmel válaszol­tak, mire a lány egyszerűen berohant a nyitott kapun, majd visszakiáltott: így! Volt per­sze, akinek szerencsétlenebbül sikerült a belépés. Az egyik solti fiú mesélte, hogy a kerí­tésen való átmászás régi, jól bevált trükkjét választva mi­után jól körülnézett, nem lát­ják-e az őrök, egy hirtelen mozdulattal áthajította háti­zsákját a kerítés fölött, majd éppen utána akarta vetni ma­gát, azonban szerencsétlensé­gére fennakadt a dróton. Végül már segítségért kellett kiáltoz­nia és a kapuőrök szedték le a kerítés tetejéről. Ezért aztán olyan hálás lett, hogy szó nél­kül kifizette a belépőt. Szerkesztette: Rákász Judit

Next

/
Thumbnails
Contents