Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

PETŐFI NEPE 2 1994. augusztus 22., hétfő HORN GYULA HELYESBÍTETT Vagyonnövekedési adót terveznek Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: kormánya nem ter­vezi az általános vagyonadó be­vezetését. A miniszterelnök va­sárnapi nyilatkozatára abból az alkalomból került sor, hogy szombaton, augusztus 20-a al­kalmából Iváncsán tartott be­szédében megemlítette a va­gyonadó bevezetésének lehető­ségét. A Híradó című műsorban elhangzott nyilatkozatában a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a szocialista párt program­jában is csak vagyonnövekedési adóról van szó, amivel a méltá­nyos közteherviselést szeretné biztosítani. Horn Gyula nyilatkozatában reagált az ellenzéki pártok vé­leményére. Megjegyezte: nem érti többek közt a KDNP tilta­kozását, hiszen az ő program­jukban is szerepel a vagyonadó bevezetésének terve. Hozzá­tette: a Magyar Szocialista Párt szakmai programjában, válasz­tási elgondolásaiban szerepel a vagyongyarapodás utáni adó. Tehát szó sincs arról - hangsú­lyozta -, hogy a mostani va­gyontárgyak után vagyonadó jellegű illetéket tartanának szükségesnek. A vagyongyara­podási adó lehetőségével az egyenlő, igazságos teherviselés elvét szeretnék biztosítani, mi­vel nagyon sok vagyon megle­hetősen etikátlanul áramlott ki, és igen sok halmozódott fel a feketegazdaságban is. Az embe­rek igazságérzete és az ország gazdasági helyzete megkívánná - vélekedett Horn Gyula hogy ha nem is különadót, de egy olyan adózási technikát dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi a jelenlegi súlyos helyzet áthidalását. Természetesen, a- mikor ez a kérdés napirendre kerül, szükség van a széles körű egyeztetésre - szögezte le. Pető Iván szabaddemokrata pártelnök nyilatkozatára rea­gálva Horn Gyula kifejtette: a koalíciós egyeztetés és a de­mokrácia nem azt jelenti, hogy megszűnik a véleménynyilvání­tás lehetősége. Természetesen, ami már kormányzati állásfog­lalásban, illetve döntésben je­lentkezik, az a koalíciós egyez­tetés dolga. Szerencsésebb a koalícióval egyeztetni Pető Iván a vasárnapi Híradó­ban Horn Gyula elhangzott nyi­latkozatával kapcsolatban az MTI munkatársa érdeklődésére kijelentette: az elfogadott kor­mányprogramban, valamint a készülő pótköltségvetésben és az 1995-ös költségvetés terveze­tében nincs szó sem a va­gyonadó, sem a vagyongyara­podási adó bevezetéséről. Az SZDSZ elnöke úgy vélekedett: az ilyen, a közvélemény figyel­mére számot tartó gazdaságpoli­tikai ötleteket először szeren­csésebb a kormánnyal és a koa­líciós partnerrel egyeztetni. Az Szabad Demokraták Szövetsége sem a vagyonadó, sem pedig a vagyongyarapodási adó beveze­tésével nem ért egyet. Bérgarancia-alapról hoznak törvényt Horn Gyula miniszterelnök és Kósáné Kovács Magda mun­kaügyi miniszter együttérzésé­ről biztosította a berettyóújfalui Cyklon-Berstal Kft. dolgozóit, s konkrét lépéseket helyezett kilá­tásba annak érdekében, hogy a munkások megkaphassák elma­radt munkabérüket. Mint ismeretes, a Cyklon- Berstal 650 dolgozója február óta nem kapott fizetést. A dol­gozók - attól tartva, hogy a cég tulajdonosa eladja az elmaradt munkabérre is fedezetül szol­gáló vagyont - augusztus elején elfoglalták saját gyárukat. A ki­látástalan helyzetbe került munkások Horn Gyula közben­járását kérték annak érdekében, hogy pénzhez, hosszabb távon munkához jussanak. A kor­mányfő és a munkaügyi minisz­ter - mint azt Bedő Tibor el­mondta - ígéretet tett arra, hogy a csütörtöki kormányülés sür­gősséggel tárgyalja a bérgaran­cia-alap ügyét, s az ezzel kap­csolatos előterjesztést ugyan­csak sürgősséggel a parlament szeptemberi, a nyári szünetet követő első ülése elé terjesztik. Az egymilliárd forintos bérga­rancia-alapot jelenleg a törvényi szabályozás hiánya miatt nem tudják felhasználni. A szeptem­berben várható parlamenti dön­téssel megoldódni látszik a be­rettyóújfalui Cyklon-Berstal dolgozóinak ügye is. Holtan találták a volt gyárigazgatót (Folytatás az 1. oldalról) Az utcabeliek között elterjedt hírek szerint kihúzott fiókok, dúlt rendetlenség közepette ta­láltak rá a holttestre. Ezért ke­rülhetett szóba, hogy rablógyil­kosság áldozata lett az idős em­ber. Nem hivatalos források szerint azonban érintetlenül ta­láltak értékeket, ami éppen a nyereségvágyból elkövetett emberölés tényét cáfolja, sőt egyes információk szerint a sé­rülésről sem egyértelmű, hogy idegen kéztől származik. A rendőrség feltételezéseinket nem erősítette meg, egyelőre hírzárlatot rendeltek el. A szomszédok elmondása szerint a magányos férfi visszahúzódó, zárkózott ember volt. A közel­múltban nála megfordult látoga­tókról többen tudtak adatokat szolgáltatni a nyomozóknak, akik ebben az irányban is foly­tatják a vizsgálatot. Új elnökség az 56-os világszövetségben- Azt mondják, hogy én ál­lok az egység útjába, s ez igaz is mindaddig, amíg át nem veszik tőlem a szövetség vezetését hi­teles és őszinte emberek. - Ez hangzott el többek között Pong- rátz Gergelynek, az 56-os Ma­gyarok Világszövetségének II. kongresszusán vasárnap dél­előtt megtartott elnöki beszámo­lójában. A több mint 100 küldött a BM Duna palotájában megren­dezett kongresszuson előrelát­hatólag módosítja az alapsza­bályt és új vezetőséget választ. A szövetség elnöke beszédében 1956 szellemiségéről szólt, azt hangsúlyozva: a forradalmat ma is le akarják járatni, és a re­formkommunisták a szőnyeg alá akarják seperni ’56 eszmei­ségét. Pongrátz Gergely a to­vábbiakban azt hangsúlyozta: 1956-ban nem azért harcoltak, hogy a keleti tanácsadók helyett a nyugatiak jöjjenek, azért fog­tak fegyvert, hogy Magyaror­szág végre a magyaroké legyen. A kongresszus délután meg­vitatta és elfogadta az elnök be­számolóját az elmúlt három és fél évben végzett munkáról, va­lamint tudomásul vette a pénz­ügyi jelentést. A küldöttek mó­dosították az alapszabályt: lét­rehozták a tiszteletbeli elnöki és ügyvezető elnöki posztot, öt­tagú elnökséget választottak és 15 főről 44 tagúra növelték a vi­lágszövetség választmányát. A módosítások után a kongresz- szusi küldöttek egyhangúan örökös tiszteletbeli elnöknek megválasztották Pongrátz Ger­gelyt, ügyvezető elnöknek pe­dig Rácz Sándor Istvánt válasz­tották. Nem volt választási csalás A rendőrség az elmúlt héten befejezte azt a több személy el­len indított vizsgálatot, melyet dr. Tóth Zoltán, a Belügymi­nisztérium választási és infor­matikai főosztályának vezetője kezdeményezett. Az 1994-es májusi országgyűlési választás után ugyanis felmerült annak a gyanúja, hogy négy kecskeméti férfi többször is szavazott. Mint a vizsgálat során kiderült, egyik polgár sem követett el bűncse­lekményt. A félreértést az okozta, hogy vagy a lakóhely szerinti, vagy más kecskeméti körzetben hasonló nevű, illetve születési idejű polgárok is lead­ták voksukat, s így a választási nyilvántartásban többször sze­repelt a négy kecskeméti pol­gár. Az adatok pontosítása után a vizsgálatot bűncselekmény hiányában befejezték. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Újabb menekültáradat Ruandái menekültek újabb óriási tömege özönlött pénte­ken szülőföldjéről a szomszédos Zaire-ba. Az ENSZ becslé­sei szerint percenként csaknem 30 ruandai lépte át a határt a nap folyamán, az Összes menekült Száma pénteken elérhette akár a 15 ezret is. A Reuter jelentése szerint az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölte: Zaire vezetése ar­ról értesítette néhány nappal korábban a szervezetet, hogy lezárja ruandai határait, ha olyan nagy menekülthullám vár­ható, mint amely a gomai tábort érte. (A gomai menekülttá­borban jelenleg közel 800 ezer ruandai menekült van.) A ha­tár lezárása azonban komoly nehézségekbe ütközik. Sok az áldozat Algériában Péntekre 159-re nőtt a csütörtöki algériai földrengés halá­los áldozatainak száma, miközben még folytatódik a keresés a túlélők után. A hajléktalanok száma tízezer körül van - je­lentette az algériai rádió. Az utórengésektől való félelmük­ben több ezren éjszakáztak a szabad ég alatt, de az éjszaka folyamán már nem voltak újabb földlökések. Az Európai Unió országai úgy döntöttek, hogy 400 ezer ECU-s gyorsse­gélyt utalnak ki a katasztrófa áldozatainak. Templom égett Hamburgban Hatalmas tűz pusztított vasárnap hajnalban Hamburgban, a Johannis-templomban. A nagy erőkkel kivonuló tűzoltók többórás, megfeszített munkával tudták csak megfékezni a lángokat. A templom egy jelentős része teljesen kiégett. A tűz a toronyban keletkezett és onnan terjedt át a templom fő­hajójára. Mivel fennállt a veszély, hogy a lángok a szom­szédos épületekre is átterjednek, számos házat ki kellett ürí­teni és a környező utakat is lezárták. A tüzet valószínűleg gyújtogatás okozta és a rendőrség már őrizetbe vett egy 17 éves fiatalt, akit a tett elkövetésével gyanúsítanak. Palesztin rendőrök akciója A palesztin rendőrség két külön ügyben történt eljárása so­rán vasárnap megölt egy rafahi fiút, és három másikat meg­sebesített. A rendőrök a Gáza-övezet és Egyiptom határán lévő Rafahban bűnözők üldözése közben megállásra szólítot­tak fel egy lődörgő 16 éves palesztint, aki azonban nem en­gedelmeskedett. Az egyik rendőr feléje lőtt, s mellkason ta­lálta a fiút, aki a kórházban életét vesztette. Szeptemberi vita az alkotmányról Az első alkotmányozó ta­nácskozást szeptember 2-án és 3-án rendezik meg az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem dísztermében. A tudományos fórumot az Igazságügyi Minisz­térium felkérésére a Belpolitikai Kutatások Központja Alapít­vány szervezi „Kontinuitás és diszkontinuitás az alkotmányo­zásban” címmel. A megnyitó beszédet Göncz Árpád köztár­sasági elnök mondja, majd a szakma kiválóságai, politikusok és tudósok ismertetik vélemé­nyüket az új alkotmány vagy az alkotmánymódosítás szüksé­gességéről, lehetőségeiről. Várakozási rekord a határnál Várakozási rekordok dőltek a hét végén Hegyeshalomnál. Va­sárnap déltől 5 órát voltak kény­telenek vesztegelni a kilépni szándékozók. Délután az Ml-es főút bedugult, a Nyugat-Európa felé tartó gépkocsisor több ki­lométeresre nőtt, a vége kis hí­ján elérte Mosonmagyaróvárt. Főként Németországba tartó ju­goszláv vendégmunkások, to­vábbá németek és osztrákok hagyták el az országot Hegyes­halomnál. Az átlépést lassította, hogy mind a magyarok, mind az osztrákok fokozott ellenőrzést tartottak. A CIA HÍRSZERZŐI TUDNI VÉLIK . .. A terror új lakcíme: Teherán Ritkán esik meg, hogy egy or­szág hírszerző szolgálata nyil­vánosan teszi felelőssé valamely másik állam vezetését egyes sú­lyos terrorcselekményekért. Az amerikai CIA megszegte az írat­lan szabályt, és közzétette azt a dokumentumot, amely Iránnak kulcsszerepet tulajdonít a nem­zetközi terrorizmusban. Eszerint nagy a valószínűsége, hogy Te­herán állt a július közepén, Bue­nos Aires-ben elkövetett, csak­nem száz halálos áldozatot kö­vetelő merénylet mögött. A CIA tudni véli. hogy Iránnak ugyan­csak köze volt két, Londonban robbantott pokolgéphez, s ahhoz a panamai repülőszerencsétlen­séghez, amelynek során több iz­raeli üzletember is életét vesz­tette. A súlyos vádakhoz James Woolsey, a CIA igazgatója két figyelemre méltó kiegészítést fűzött, amikor az anyagot átadta az amerikai kongresszus illeté­kes bizottságának. Az első arra vonatkozik, hogy ki tudhat ezekről az akciókról Teherán­ban. A szakértők jó része ugyanis azt vallja: Rafszan­dzsani elnök - minthogy a Nyu­gattól szeretne gazdasági segít­séget kapni a nehézségek leküz­déséhez - a gyakorlatias politika híve, s ő személy szerint aligha pártolja a szélsőségeseket. A be­folyásos Mohtasemi ajatollah és elvbarátai viszont az iszlám for­radalom és fundamentalizmus exportjának, az erőszaknak a hí­vei. Az afgán határ mellett, a zárt városnak számító Mashad- ban kiképzőközpontot tartanak fenn, ahol különleges tanfolya­mon készítik fel a terrorcselek­mények majdani elkövetőit. A CIA-jelentés szerint Rafszan- dzsani 1989-ben történt beikta­tása óta „nem csökkent Teherán érdekeltsége a nemzetközi terro­rizmusban”. Vagyis az elnök környezete a kezdeményező, de az ország első embere nem tudja vagy nem akarja megakadá­lyozni az akciókat. Woolsey bő terjedelemben számolt be a végrehajtókról, s a Dél-Libanonban működő szél­sőséges síita szervezetet, a Hez- bollahot (Allah Pártját) minősí­tette közülük a legkegyetle­nebbnek. Amióta ugyanis 1982-ben, iráni forradalmi gár­disták közreműködésével, meg­alakították, terrorcselekmények egész sorát követte el, minde­nekelőtt Izraellel szemben. Négy másik iszlám országban is van Hezbollah-fiók: összesen ti­zenhat helyen támogatják a fun­damentalistákat. A német Focus című hírmagazin adatai szerint az elmúlt években erre 1,2 milli­árd dollárt költöttek. A CIA úgy értesült, hogy a Hezbollah számottevő anyagi, katonai és elméleti segítséget kap. Megerősíthetik a feltevése­ket azok az argentin fővárosból származó hírek is, hogy iráni diplomaták ellen adtak ki nem­zetközi körözést, és kikérték Li­banontól Tufajli sejket, a Hez­bollah egyik vezetőjét. Teherán az IRA osztagainak is szerepet szánt iráni emigránsok elleni merényletekben. A Hezbollah egyik rajtaütése után az izraeli tábornokok egyike kijelentette :„Ismerjük a terror új lakcímét, s eszerint fo­gunk cselekedni.” A jelentés azt sugallja, a CIA ugyancsak is­meri ezt a címet. Fizetnek a halpusztulásért Kártérítésre ítélték csütörtökön az amerikai Exxon Co. olajtársaságot: az Egyesült Államok szövetségi bírósága „első nekifutásra” 286,8 miiló dollár kifizetésére kötelezte. A pénzt 10 ezer halász kapja meg. Az Exxon egyik tartályha­jója 1989 márciusában az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb olajszennyezését okozta az alaszkai partoknál. • - Uram, ön durván beavatkozott a belügyeimbe! V ásárolj on kamatmentes részletre! Lakberendezési tárgyakat, lakásfelszerelési cikkeket és mezőgazdasági gépeket, eszközöket. Érdeklődni: Oliver Kft. Kecskemét, Reile G. u. 18. II/-4. Tel: 76/327-440

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents