Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-18 / 194. szám

1994. augusztus 18., csütörtök Megyei körkép 5 Kerekegyházi ökofalu-tervek • Hatvani Attila (balra) és kanadai munkatársa, Larry P. Lehardt professzor. Régóta tudott dolog, hogy a Kerekegyházán elindított kör­nyezetvédelmi program kereté­ben a biotermesztés lehetőségeit is vizsgálják. A végső cél egy környezetbarát technológiára épülő, úgynevezett ökofalu lét­rehozása. A Világ Természet- védelmi Unió (IUCN) megbízá­sából Hatvani Attila projektme­nedzser a programba illeszkedő mezőgazdasági termelés kidol­gozásával foglalkozik. El­mondta: az 1990-91 -es évben készült állapotfelmérés után ve­tődött fel az igény, hogy létre kellene hozni egy modellterüle- tet az addig csak elméletben lé­tező biofalu-rendszer kiépíté­sére. A pályázók közül ekkor esett Kerekegyházára a válasz­tás. Természeti adottságai, a kevéssé károsított környezet, a Kiskunsági Nemzeti Park kö­zelsége és a nagyrészt hagyo­mányos módon művelt mező- gazdasági területek teszik al­kalmassá egy ilyen terv model- lálására. A cél egy olyan kör­nyezetbarát szemlélet- és gaz­dálkodási mód kialakítása, amelyben a természetvédelem és a mezőgazdasági termelés harmonizál egymással. Ezt csak a magángazdálkodás keretei között tudják elképzelni a szak­emberek, mivel - véleményük szerint - a nagyüzemi gazdál­kodás lehetőségeiből adódóan fajszegénnyé teszi az adott terü­letet. Elkészült a zónabeosztás, amelyen extenzív és intenzív mezőgazdasági termelésre ter­vezett területek egyaránt talál­hatók. Hatvani Attila elmondta azt is: a programon dolgozók tisztában vannak azzal, hogy a helybelieknek valamiből meg kell élni, így a területen végzett átalakítások, a tervek csak az ő érdekeik teljes figyelembevéte­lével valósulhatnak meg. Új munkahelyek létrehozását is tervezik, természetesen kör­nyezetbarát iparfejlesztéssel. Nyugat-Európában ez a rend­szer már több helyen kiépült, így tehát vannak példák a mint­egy nyolcezer hektáron kiala­kítandó kerekegyházi biofalu előtt. A programhoz szorosan kapcsolódik a vízrendszer hely­reállítására kidolgozott terv. Az utóbbi időben nagy nyilvános­ságot kapott probléma a szak­emberek szerint néhány éven belül szó szerint élet-halál kér­déssé válhat. A legnagyobb gondnak azt tartják, hogy a tér­ségben élőkön kívül sehol sem kezelik igazán komolyan, sú­lyának megfelelően a térség el- sivatagosodását. A vízrendszer helyreállítására kidolgozott program szerint kétszázmillió forintra lenne szükség a térség vízpótlására. A Világ Természetvédelmi Unió támogatásával a tervekben szerepel egy park létrehozása is, amelyben 1,8 hektáron a tájra jellemző minden növény helyet kapna. Hatvani Attila szerint Magyarország területének tíz százaléka az a környezetileg ér­zékeny terület, amelyet törvényi szabályozás útján meg lehetne menteni egy kerekegyházihoz hasonló cél számára. K.E. ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A NÉPSZAVAZÁS ÉRDEKÉBEN A halálbüntetés visszaállításáért Az április 9-én Izsákon brutá­lisan meggyilkolt Juhászné Deák Éva szülei aláírásgyűjtést indítottak a halálbüntetés visz- szaállításáért. Az időközben or­szágos mozgalommá szélese­dett kezdeményezéssel azt kí­vánták elérni, hogy a parlament tűzze napirendre a kérdést. A szakértők - köztük a legfőbb ügyész és alkotmányjogászok - is megszólaltak az ügyben, akik meddő próbálkozásnak ítélik a dolgot, mivel véleményük sze­rint az Országgyűlés - tekintet­tel több nemzetközi egyez­ményre - nem fogja visszaállí­tani a legsúlyosabb büntetést. A Parlamenthez kár fordulni Az Izsákra érkező levelekből kiderült, hogy már mások is fordultak különböző fórumok­hoz a legsúlyosabb büntetés visszaállításáért. Az ismert la- josmizsei jósnő, Horváth Fe- rencné Éva néni idén januárban írt ilyen levelet a köztársasági elnöknek.- Az illetékesek nyilatkoza­tai alapján világossá vált, hogy a Parlamenthez fordulni feles­leges - mondja Deák Lászlóné, a meggyilkolt izsáki fiatalasz- szony édesanyja. - Ezért a to­vábbiakban népszavazás kiírá­sáért gyűjtjük mi is az aláíráso­kat, bízva abban, hogy ennek eredménye mégiscsak kötelező lesz. Bár hallottunk olyan vé­leményt a rádióban, hogy ez sem fog számítani. Öt tarkólövéssel gyilkolták meg Tóth Tamás sárszentmihályi polgármester - akinek fiát öt tarkólövéssel gyilkolták meg nemrégiben - már eleve nép­szavazás kiírását kezdeményezi az ország szinte valamennyi önkormányzatához elküldött levelében.- Ismerve a nemzetközi és alkotmányjogi aggályokat, szakértői véleményeket, bízik a kezdeményezés eredményes­ségében? - kérdezem tőle.- Szeretném leszögezni, hogy a halálbüntetés nem al­kotmányellenes. Az alaptör­vény társadalmi rendeltetésével összhangban történő értelme­zése csak azt jelentheti, hogy ami önkényes, az nem lehet tör­vényes. Aki önkényesen kioltja em­bertársai életét, az ne várhasson a törvénytől védelmet. Az arra való hivatkozás, hogy a halál- büntetés nem szolgálja a bünte­tés céljának elérését, álszent és hazug. A büntetés célja a társa­dalom védelme. Az emberölés halálbüntetéssel fenyegetett­sége az egyetlen lehetséges visszatartó erő. Aki más életére tör, annak ér­tékrendjében valószínűleg csak egy valami fontos; a saját élete. A gyilkos életét ma Magyaror­szágon a törvény védi. Neki erre hivatkoznia sem kell, megteszik helyette honatyáink és az al­kotmánybírák. Cinkos álhumánum De ki emel szót az áldozatok életéért? A gyilkossal cinkos álhumánum mondhatja, hogy az áldozaton már úgysem segít a halálbüntetés kiszabása. Az ál­dozat a földben nyugszik, a fáj­dalmat a hozzátartozók szenve­dik életük végéig, a társadalom tisztes polgárai pedig félnek. Döntsön hát népszavazás arról, hogy a társadalom milyen vé­delmet kíván magának - mondja a polgármester. T. L. Tizennégy esztendős templomgyújtogató Az Ózdi Rendőrkapitányság szerdán őrizetbe vett egy 14 éves putnoki fiút, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy au­gusztus 14-én felgyújtotta a putnoki Serényi téri templomot. Az említett nap délutánján tűz keletkezett a római katoli­kus templom épületében. A tűz következtében a templomhoz tartozó sekrestye teljes egészé­ben kiégett. A nagy hő hatására a templom hajójában lévő gyer­tyák megolvadtak és az oltár falfestményét megrongálták. A keletkezett kár megközelíti az egymillió forintot. A rendőrök a helyszínelés so­rán megállapították, hogy az el­követő a kétszámyú vasajtó ki­feszítése után jutott a temp­lomba. A persely lakatját és egy fiókot lefeszítve pénz után kuta­tott, de semmit sem talált. A nagy erőkkel folytatott vizsgálat eredményeként az ózdi rendőrök által őrizetbe vett 14 éves fiú részleges beismerő vallomást tett, aminek ellenőr­zése folyamatban van. EGY-NULLA A LAKÁSVÁSÁRLÓK JAVÁRA Polgárnyúzó rendelet Talán nem szerénytelen, ha megemlítem: lapunknak jelen­tős, minden valószínűség sze­rint döntő szerepe van abban, hogy a bajai önkormányzati la­kásvásárlók a 25 éves futamidő első három vagy öt esztendejé­ben két-háromszázezer forinttal kevesebbet fizetnek be majd fe­jenként, mint amennyit a Kommunális és Szolgáltató Kft.- most úgy tűnik, hogy tévesen- szeretett volna bekasszírozni a bajai lakásvásárlók rovására. (Az ilyen jellegű határozatokat visszavonták, ennek előtte vi­szont az újságírót vádolták a la­kosság félretájékoztatásával.) Magas százalék Csakhogy van ám itt még va­lami, ami sokkal izgalmasabb lehet a Baján minden valószínű­ség szerint országosan is a leg­kedvezőtlenebb feltételek mel­lett vásárló lakosság számára. Baján ugyanis a becsült for­galmi érték 60 százalékát kell kifizetni - ilyen magas százalék ugyan előfordul az országban, de ennél magasabb, például 61 százalék már nem. Élképesztő mértékű a bajai kamat is: a mindenkori piaci alapkamat, je­lenleg 25 százalék. Tehát egy 1 millió forintos forgalmi értékű bajai önkormányzati lakásért a vevő fizet 600 ezer forintot (az érték 60 százalékát), letesz 10 százalék előleget, majd az 540 ezer forintnyi maradék tőke után 988 124 forint kamatot, összesen tehát a jelenleg 1 mil­lió forint forgalmi értékű lakás megvásárlásáért (kissé kere­kítve) 1 millió 528 ezer forintot. (Nem tévedés: az 540 ezer fo­rintnyi kölcsön után körülbelül kétszer ennyi kamatot fizetünk. Ez rablásnak nevezhető.) Ha mi, bajaiak harmadrendű állampolgároknak vagyunk ne­vezhetők a lakásvásárlás szem­pontjából, úgy a székesfehérvá­riak másodrendűeknek számí­tanak. Ki hányadrendü? Ők 33 százalékos forgalmi értékéért vehetik meg lakásu­kat, hatszázalékos kamattal. De vannak elsőrendű állampolgá­rok is. Ott nem bízzák az eladást a dologban érdekelt, birtokon belül lévő és semmiképpen sem pártatlan kft.-re, mint Baján. (Jószerével sehol sem bízzák.) A fővárosi XV. kerület Nyírpa­lota út 60. szám alatti bérle­mény forgalmi értéke kissé ke­rekítve 1,5 millió forint. A bérlő ez érték 15 százalékát fizeti vé­telárként, tekintve, hogy az épü­let 15 éven belül nem volt telje­sen felújítva. Ehhez jön a jó műszaki állapot miatt további 10 százalék. így az ingatlan vételára 244 ezer forint. Tíz százalék előleg 24 400 forint, havi törlesztés, kamattal 35 évre havi 841 forint. Kissé tájékozódni Ha valaki a teljes vételárat kiegyenlíti, úgy a 40 százalékos kedvezménnyel 156 ezer forin­tért jut az ingatlan birtokába. Nyugdíjasok a teljes vételárra kedvezményt kapnak. A kamat egyébként nem több, mint 3 százalék. Javasoljuk a bajai önkor­mányzatnak, tájékozódjon kissé másutt is a lakások áruba bocsá­tását illetően. Hátha találnak polgárbarát önkormányzatot is, ahol az állampolgár lakáshoz ( juttatása a cél, nem pedig a bő­rének a lenyúzása. G. Z. KALOCSÁN TERMELTÉK A KÁBÍTÓSZERT Elégett az indiai kender (Folytatás az 1. oldalról) A kendertermelésről szóló névtelen telefon kedden délután négy óra körül érkezett a kalo­csai kapitányság ügyeletére. Ezt követően egy járőrpárt, Berkes Csaba törzszászlóst és az au­gusztus elsejétől rendőr Márkus Ferenc törzszászlóst küldték a helyszínre. A szoba nagyságú telepet az ártéren, sűrű bokrok, fák között, az ösvényekről nem látható helyen alakította ki a termelő. Eredetileg 15 tő virág­zott, de négyet már kiszedett a kapált, kannával öntözött, gon­dosan ápolt területről. A terep­színű ruhában rejtőzködő rend­őrök tegnap tíz óra körül észlel­ték a termelő érkezését. Mene­külni próbált, de elfogták.- A gyorsteszt kimutatta a marihuana jelenlétét a növé­nyekben - mondta András Ist­ván százados, a kalocsai bűn­ügyi osztály vezetője. K. Zsolt­nál azonnal házkutatást tartottak és a kábítószer-termelés kellé­keit, valamint dohány-kender keverékkel töltött 23 cigarettát foglaltak le. Magyar nyelvű szakirodalmat, cserépedényt, amiben a leveleket törte, palán- tázó poharakat is találtak. Dr. Sírok Katalin ügyész, dr. Grabarits István gyógyszerész és újságírók jelenlétében mérte fel a „kenderültetvényt” a me­gyei nyomozókkal kiegészült vizsgálóbizottság. A maradék 11 tövet kihúzták, majd a kalo­csai tűzoltók gyakorlópályáján elégették. K. Zsoltot őrizetbe vették és Kecskemétre szállítot­ták. A nyomozók elmondták, hogy beismerő vallomást tett. A nyomozás érdekében viszont egyelőre nem hozták nyilvános­ságra, hogy adott-e el a kábító- szeres cigarettákból. Valamint nem szóltak a rendőrök arról sem, hogy ismert-e, kitől vette az indiai kendermagokat. Kép és szöveg: Noszlopy • A kalocsai tűzoltók gyakorlópályáján égették el az indiai kendercserjéket. # A technikusok egy-másfél méteres növényeket mértek. • Tizenegy tő került ki az ártérről.

Next

/
Thumbnails
Contents