Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

p Kalauz A PN-KALAUZ VENDÉGE Saját bőrén érzi a termelők gondjait • Pancza János, az országos hatáskörű szervezet elnöke. Az a szabályozatlanság, ami mostanában jellemző a magyar gazdaságban, legalább annyi kárt okoz, mint amennyit a túl­szabályozottság okozott annak idején. Negyvenöt gyümölcs- termelő úgy gondolta, lehet ez ellen tenni is valamit - és három évvel ezelőtt megalakították a Magyar Gyümölcsszövetséget. Az országos hatáskörű, budapesti székhelyű érdekképviseleti szer­vezet elnöke - társadalmi megbízásban - a nyárlőrinci Pancza János. Korábban a Szikrai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese volt, gazdag tapasztalatokkal, széles körű ismeretséggel rendel­kezik. Jelenleg gazdálkodó, így saját bőrén érzékeli a termelők gondjait. Japán hitel az OTP-nek Anarchia a hazai piacokon- Szervezetlenség, koncep­cióhiány jellemzi ma a hazai gazdaságot, anarchia a piacot - kezdi beszélgetésünket. - A fej­lett országokban szerte a világon védik a hazai terméket, biztosít­ják a piac egyensúlyát. Nálunk a legkülönbözőbb érdekcsoportok egyik pillanatról a másikra drasztikus mértékben lecsök- kenthetik, vagy felhajthatják az árakat. Ugyanilyen reakciókat véletlen események, tényezők is kiválthatnak. (Pl.: időjárás). Nyugaton tudják, hogyan kell ezt megelőzni, kiküszöbölni. A piac szereplői megteremtették saját érdekvédelmi, gazdasági szervezeteiket. Például a terme­lők értékesítő szövetkezetek hoztak létre, hűtőládát, tárolót, göngyölegellátót üzemeltetnek közösen, információs bázisokra alapozzák piaci munkájukat, ér­dekvédelmi szervezeteik a gaz­dasági feszültségek feloldásá­nak kezdeményezői, illetve tár­gyalópartnerek a legfontosabb gazdasági döntésekben. S teszik mindezt önszerveződő, önirá­nyító módon, a különböző ága­zatokban tevékenykedők is ösz- szefogva. A cél ugyanis közös: tisztességes versenyen alapuló, kiegyensúlyozott piac, ahol a termelő olyan áron tudja eladni portékáját, amivel rentábilis a gazdasága, a feldolgozó tisztes­séges áron jut nyersanyaghoz és a fogyasztó jó minőségű áruhoz, megfizethető áron. Mindehhez persze állami dotációk, prefe­renciák és adminisztratív, intéz­kedések szükségesek. Magányos ellenfelek- Ezzel szemben mi a helyzet Magyarországon?- Nálunk most még magá­nyosan küszködő, egymással konkuráló, egymás árainak alá­ígérő szereplők vannak.- A cél viszont nem csak a hazai piac szabályozása. Ha mi valóban ki akarunk jutni a világ­piacra, bekerülni a Közös Piac tagjai sorába, át kell vennünk az ott érvényes normákat, amiket viszont csak a legkorszerűbb technológiával, módszerekkel tudunk elérni. Ha például ültet­vényeink olyan terméshozamot, olyan minőséget produkálnak, ha a termést megfelelően tudjuk tárolni, csomagolni, szállítani, akkor felvehetjük a versenyt. Mindennek megszervezése nem az állam feladata, de a megvaló­sítás feltételeinek megteremté­sében döntő szerepe kell legyen. Az első lépések- Szövetségük valami ilyes­féle szervezést próbál elindí­tani?- Nem. Célunk az, hogy a piac szereplőit ennek a szemlé­letnek az irányába segítse. A ka­nadai kormány és szövetségünk támogatásával Kelet-Magyaror- szágon már működik egy olyan információs rendszer, ami a marketingmunkához szükséges. Az idén májusban a cégbíróság bejegyezte a szövetségünk mel­lett működő Magyar Gyümölcs Terméktanácsot, amelynek el­ismertetése a miniszternél fo­lyamatban levő ügy. Amint ez megtörténik - és megtörténik -, az árvitákban, a garantált árak kialakításában, az export-import kérdésében, a feszítő problémák megoldásában ez a testület a kormány tárgyalási partnere lesz.- Igen. Május végén szövet­ségünk a német mezőgazdasági minisztérium és a német gyü­mölcsszövetség kezdeményezé­sére az ipari meggykereskede­lemben a referenciaár meghatá­rozására és a büntetővámok al­kalmazása helyett minimumár meghatározásában állapodott meg. így a meggypiac kiszámítha­tóvá, tervezhetővé vált és a ko­rábbi évekkel szemben zökke­nőmentesen lebonyolódott.- Sikerült már valamit meg- változtatniok?- Februártól az importáruk az import tagozatunk által, az európai piacok átlagértékének megfelelően megállapított vám­értéken hozhatók be az or­szágba. Ez a fogyasztók érdekeit is szolgálja, mert megakadá­lyozza a nyugaton ipari feldol­gozásra alkalmasnak minősített termékek magyarországi köz­vetlen fogyasztásra való kerülé­sét. Eredménynek tekinthetjük, hogy szövetségünk tagja az Eu­rópai Nagykereskedők Szövet­ségének (EUCOFEL), aminek révén bekerültünk az európai zöldség-gyümölcs vérkeringés­be. Almási Márta A nemzetközi pénzpiac befo­gadta az OTP-t; az országot és a bankot a japán pénzvilág jó adósnak tartja - ezt bizonyítja az Országos Takarékpénztár és Kereskedelemi Bank számára a 10 millió dolláros japán hitel- felvételről szóló megállapodás s annak kedvező kamatkondíciói - hangsúlyozta az OTP Bank Rt. főosztályvezetője. Urbán Zoltán tájékoztatott ar­ról is, hogy a 10 millió dollárról szóló megállapodást az OTP a japán Sanwa Bankkal írta alá, a hitel futamideje három év, ka­mata pedig a Libor (londoni Bár az utóbbi két hónapban az import növekedésénél nagyobb mértékben emelkedett az export, nem állapítható meg, hogy tartós tendenciáról van-e szó - mon­dotta az ipar és a kereskedelem első félévét értékelő sajtótájé­koztatóján Pál László miniszter. Az év első felében az export értéke 4,612 milliárd dollárt tett ki, ez 7,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az import meghaladta a 6,3 milliárd dollárt, 5,4 százalékkal nőtt a múlt évhez képest. A külkeres­kedelmi egyenleg romlása las­sult. A kivitel 78,4 százalékát az ipari tennék, 21,6 százalékát az élelmiszer-ipari cikkek adták. A növekmény kétharmada az ipari termékek köréből származott. A gépek, berendezések exportja 8 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év első felében. Az import az energiahordozók kivételével valamennyi árucso­portban emelkedett. Ä legdina­bankközi kamatláb) felett van 1,125 százalékkal. A devizahitel teljes mértékben szabad felhasz­nálású. A középtávú devizahitelt nyújtó japán bank a világ ötödik legnagyobb pénzintézete, egy­ben Japán legnyereségesebb bankja. A Sanwa Bank különben szintén takarékpénztári múltat tudhat maga mögött, mint az OTP. A japán bank odahaza a legóvatosabb pénzintézetek közé tartozik, ezért elismerés­számba megy, hogy konzorcium nélkül, egyedüli bankként devi­zahitelt nyújtott az OTP-nek, egy magyar kereskedelmi banknak. mikusabb - 23,6 százalékos - a növekedés az agrártermékek be­hozatalában volt, a legkevésbé - 2,3 százalékkal - a gépimport bővült. A külföldi működő tőke behozatalára vonatkozó adatok az év első öt hónapját tükrözik, e szerint 486 millió dollár értékű tőke áramlott az országba. Janu­ártól június végéig 2.073 új ve­gyes vállalat alakult 16,6 milli­árd forint törzstőkével, s az ösz- szes vegyes vállalatok száma napjainkra meghaladja a 21 ez­ret. A külföldön alapított magyar érdekeltségek száma az első fél­évben 123, az ehhez kapcsolódó tőkekivitel mintegy 900 millió forint. A vállalatok több mint há­romnegyed részét a szomszédos országokban hozták létre. Az ipari termelés az év első öt hónapjában 8,3 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos idő­szakában, az exportértékesítés 17,4 százalékkal, a belföldi el­adás 5,5 százalékkal haladta meg a tavalyit. • A kivitel csaknem negyedét az élelmiszer-ipari cikkek adták. Mit mutat a féléves mérleg? Nehéz helyzetben a vajdasági vállalkozók Agrárshow Egész napos agrárshow-t rendez augusztus 3-án, szerdán Kiszomborban a Szegedi Gabo­natermesztési Kutatóintézet. A találkozó keretében neves hazai agrárszakemberek tartanak elő­adásokat, majd ezt követően napraforgó fajtabemutatóra, szántóföldi gép-, műszer-, vegyszer- és termékbemuta­tókra kerül sor. Átalakuló MAHIR Önálló kft.-vé alakult augusz­tus 1-től A MAHIR Bács-Kis- kun Megyei Igazgatósága. A MAHIR Kecskemét Kft. ügy­vezető igazgatójává Gazsóné Kis Zsuzsannát nevezték ki. Kecskeméten és a megye több településén százával alapí­tottak vállalkozásokat a bizony­talan helyzet miatt Jugoszláviá­ból áttelepülő vállalkozók. Je­lenleg több ezer munkavállalót foglalkoztatnak ezek a cégek - akiknek nem mindegy, hogy mennyire érezhetik biztonság­ban magukat és munkahelyüket. A külföldi vállalkozók - leg­többjük vajdasági magyar - úgy vélik, hogy a rendőrség mosta­nában egyre több akadályt gör­dít ittmaradásuk útjába. Ahhoz, hogy törvényesen működtethes­senek egy vállalkozást, termé­szetesen tartózkodási engedél­lyel kell rendelkezniük. Ezt a magyar hatóságok kezdetben szinte mindenkinek megadták, mint ismeretes, Magda Marinko is rendelkezett pecsétes enge­déllyel, holott korábban a szerb radikális Árkán vajda ismert embere volt. Bizonyos szem­pontból érthető hát, ha a rendőr­ség jobban megnézi, kinek ad tartózkodási engedélyt, először fél évre, majd három hónapra csökkentették az engedélyek ha­tályát. Ma már sokan csak két hónapos hosszabbítást kapnak, holott bejáratott, jól működő vállalkozásokkal rendelkeznek, melyeket nem kívánnak meg­szüntetni. Mindez nehézkes és fárasztó procedúra végigjárására kény­szeríti a külföldieket. Gyakorla­tilag minden újabb pecsételés­nél orvosi vizsgálat, HIV-ví­rus-ellenőrzés szükségeltetik. Furcsa helyzetet teremt, amikor a tb olyan igazolást kér, amiben a vállalkozó bizonyítja, hogy nincs tartozása a tb felé. Abban az esetben viszont, ha a vállal­kozó munkahelye nem Magyar- országon van, hanem Jugoszlá­viában, s nálunk „csak” egy vál­lalkozást működtet, nem tud mit igazolni, hiszen itt nem vesz fel fizetést, nem fizet tb-t. Ha kül­földi a cég tulajdonosa, akkor nem alkalmazott, nem fizetés­ből él, hanem saját cége jöve­delméből. Ugyanígy nincs min­denkinek munkavállalási enge­délye sem, hiszen ez korábban nem volt a cégalapítás feltétele, újabban viszont a rendőrök ezt is kérik. Kanadai cég nyerte a tendert A kanadai Huang-Danczkay csoport nyerte meg a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium Légiforgalmi Igazga­tósága által a Ferihegyi repülőtér fejlesztésére tavaly kiírt pályáza­tot - jelentette be sajtótájékozta­tóján Lotz Károly, a tárca veze­tője. A mintegy 100 millió dollá­ros beruházásról szóló szerző­dést várhatóan novemberben kö­tik meg a nyertessel. A beruházás keretében Feri­hegy 2-n építenek egy utasfor­galmi terminált, és egy új utasé­pületet a hozzá tartozó infrast­ruktúrával. A mostani pályázat a terminál megépítésére vonatko­zott. Az épületkomplexum át­adását 1996 májusára tervezik. Amerikai fenyegetés Az Egyesült Államok keres­kedelmi szankciókat helyezett kilátásba Japánnal szemben, mivel a tokiói vezetés - ameri­kai vélemény szerint - akadá­lyozza az importból származó távközlési eszközök és orvosi berendezések piacra jutását a szigetországban. Mickey Kan­tor, az amerikai elnök kereske­delmi megbízottja bejelentette: Japán nem tartotta be ígéretét. Washington 60 napot ad Tokió­nak arra, hogy megváltoztassa az importrendszabályokat. Japán nem enged a nyomásnak Japán befejezi & tárgyaláso­kat az Egyesült Államokkal a távközlési és orvosi berendezé­sek importjának könnyítéséről, ha Washington-vasárnapi dön­tésének megfelelően-óOnapon belül valóban szankciókat vezet be a szigetország ellen az eddigi egyezkedések sikertelenségére hivatkozva. Igarasi Kozo, a to­kiói kabinet főtitkára kijelen­tette: Japán nem hajlandó foly­tatni a megbeszéléseket ilyen nyomás alatt. A japán kormány­illetékes hozzátette, hogy a to­kiói vezetés „mindent megtesz” a fenyegető helyzet kialakulá­sának elkerülésére. Beidül a jugoszláv bankóprés? A jugoszláv kormány szerint nem lehet elkerülni a költségve­tés hiányát s kívánatos lenne,ha a jegy bank felülbírálná saját ko­rábbi döntését, amellyel elve­tette a bankóprés beindítását az állami kiadások finanszírozá­sára. A szerb-montenegrói központi bank fél éve hirdette meg a szankcióktól gyötört gazdaság stabilizációjának programját. Dragoslav Avra- movic bankkormányzó, a prog­ram szülőatyja következetes szigorral ragaszkodik ahhoz, hogy új pénz csak megfelelő keményvaluta-fedezettel ke­rülhet forgalomba, s emiatt szembekerült azzal a befolyá­sos táborral, amely elsősorban papírpénznyomással látja fi­nanszírozhatónak az állam­kassza hiányát. Orosz-amerikai repülősvita Az Aeroflot orosz légitársa­ság szerint az amerikai légiköz­lekedési és repülőgép-ipari vál­lalatok kereskedelmi érdekeit szolgálta az a washingtoni kül- ügyminisztériumi felhívás, amely óvta az amerikaiakat a „megbízhatatlan” oroszországi belső légiforgalom igénybevé­telétől. Az orosz vállalat ameri­kai képviselője szerint a felhí­vás félrevezeti az utazóközön­séget és károsítja az amerikai­orosz kereskedelmi kapcsola­tokat. Az amerikai külügymi­nisztérium a múlt héten meg­bízhatatlannak nevezte az Ae- roflotról levált és kisebb orosz- országi légitársaságokat, ame­lyek használatától gyakorlati­lag eltiltotta az amerikai diplo­matákat. Kétes angol győzelem Még egy ilyen győzelem, és elveszítjük a háborút - ez volt a brit szarvasmarha-tenyésztők és exportőrök véleménye ked­den, miközben arra vártak, hogy életbe lépjen az EU új ex­port-ellenőrzési szabálya, amellyel sikerült elhárítani az egyoldalú német bojkottot. A brit mezőgazdasági kormány­zat tudomásul vette azt az új, közös EU-szintű szabályt, hogy Nagy-Britanniából csak olyan csontos marharészeket lehet exportálni, amelyek legalább hat éve marhaveszettségtől mentes csordákból származ­nak. Korábban csak kétéves mentességet kellett bizonyí­tani. Cserébe a német kormány lemondott a brit marhahús egy­oldalú bojkottjáról. A brit kor­mány nagy győzelemként ün­nepelte ezt, de szakmai körök­ben úgy vélték, hogy emiatt Nagy-Britannia közös piaci marhahúsexportja majdnem teljesen megszűnhet. i

Next

/
Thumbnails
Contents