Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-15 / 191. szám
1994. augusztus 15., hétfő Megyei körkép 5 MENEKÜLÉS A POKOLBÓL, AVAGY Milyen a nyugati állás, ha hirdetik? E. László negyven körül járhat. Erős testalkatú, őszinte, egyenes ember benyomását kelti. Halkan, szenvtelenül beszél, nem színezi történetét. Rövid, egyszerű, de világos és összefüggő mondatokban fogalmaz. Érződik szavain, valóban a jószándék vezérli. Csak egyet kér: neve ne szerepeljen az újságban - ugyanis fél. Fél, mert megfenyegették, s tudja, volt munkaadójának messze ér a keze. O pedig még élni akar... Apróhirdetés az újságban- Az egész egy apróhirdetéssel kezdődött. Május 25-én jelent meg a Petőfi Népében. Szövege valahogy így szólt: „Jól fizető németországi munkára gépkocsivezetőket keresek.” Bevallom, kísértésbe estem: Itt a nagy lehetőség - stimmol- tam magam. Sok-sok év gürcölés után végre talpra állhatok, összeszedhetem magam, ráadásul még némettudásomat is tökéletesíthetem. Egészen lázba jöttem. Az apróhirdetésben szerepelt egy telefonszám is, ha jól emlékszem, Kiskőrös környéki szám volt. Felhívtam. Már akkor kezdett gyanússá válni a dolog, kiderült ugyanis, ez csak egy közbeiktatott szám. Megadtak egy másik számot, azon végre beszélni tudtam a hirdetést feladó vállalkozóval. Ismertette a feltételeket, majd időpontot egyeztettünk és a megbeszélt napon meg is jelent egy hölgy, hogy kocsijával Németországba vigyen. Mit mondjak? Nem volt egy szószátyár nőszemély. Egész úton jó, ha összesen öt mondatot váltottunk. Ahogy megérkeztünk, azonnal eltűnt. Többet nem is láttam. Hajléktalanok és patkányok Kint aztán elkezdődött a meglepetések sorozata. Elsősorban kiderült, szó sincs gépkocsivezetésről. Magyar származású munkaadóm használt autógumikkal kereskedik. Ingyen kapja őket a különböző fuvarozóvállalatoktól, talán még fizetnek is neki, csak szabaduljanak tőlük. Ezeket a gumikat kellett osztályozni, kereken harminc kategóriába. Mindezt havi 540 márkáért. Tudom, egy magyar számára az összeg első hallásra, ha nem is soknak, de elégnek tűnik. Azonban próbáljon meg valaki Németországban kijönni 540 márkából... A második meglepetés szálláshelyünk láttán ért. Egy leégett bútorgyár egyik hatalmas csarnokában, farost lemezekkel volt leválasztva egy szobányi helyiség. Ide zsupoltak be. Ösz- szesen kilencen voltunk: nyolc magyar és egy ukrán. (Egyedül ő volt elégedett a körülményeivel.) A csarnok fennmaradó részén német hajléktalanok és lecsúszott rockerek osztoztak. Fürdőszoba nem volt, WC is csak egy, valahol a csarnok másik végében. Első éjjel képtelen voltam elaludni. A hajléktalanok valamin összevesztek a rockerekkel, szabályos háború tört ki közöttük. Káromkodtak, üvöltöttek, röpködtek a sörösüvegek, némelyik gránátként robbant szét szállásunk farostlemez falán. Hogy még teljesebb legyen a kép, sötétedés után előbújtak a patkányok. Életemben nem láttam olyan hatalmas példányokat. Egy-egy akkora volt, mint egy kifejlett kandúr. Látszólag szokva lehettek az éktelen zajhoz, mert nem zavarta őket. Gátlástalanul mászkáltak ke- resztül-kasul, ágyon, emberen át. Az iszonytól és a félelemtől egész éjjel nem hunytam le a szemem. Féltem, ha elalszom, lerágják az ujjaimat. Letepertek, fojtogattak Reggel, amint megvirradt, összeszedtem a cókmókomat és szóltam a főnöknek: azonnal haza akarok menni.- Ne hülyéskedj már - próbált nyugtatni, - meglátod, minden rendben lesz. Jó, maradtam. Egész nap szortíroztam a rohadt gumikat. Annyira átjárt a szaguk, hogy esténként már a hamburgert is gumiszagúnak éreztem. Közben megtudtam a főnökömről, hogy itthon valami mocskos ügye volt: önbetörés, biztosítási csalás vagy hasonló, ezért kellett megpattannia. Annál jobb - gondoltam. Szerencsére magammal vittem a fényképezőgépemet és ettől kezdve módszeresen - persze titokban - mindent lefotóztam. Később az is kiderült, hogy valameny- nyiünket feketén dolgoztat. Nyilván kint is lehettek ellenségei, mert néhány éjjel rajtaütésszerűen megjelent egy-két finánc vagy rendőr, mindent körbeszaglásztak, de egy hatalmas szőnyeggel olyan ügyesen el volt rejtve szállásunk ajtaja, hogy még a dörzsölt nyomozók sem találtak ránk. Amikor már elég felvétel volt a birtokomban, egy erdélyi sráccal megléptünk. Éjszakára egy kis faluban húzódtunk meg, nem akartunk a sötétben mászkálni az ismeretlen vidéken. Azonban még meg sem virradt jóformán, már ránk találtak a főnök emberei. Valaki beárulhatta, hogy fotóztam, mert rögtön a fényképezőgépet keresték. Az egyik filmet ott előttük semmisítettem meg, a másikat ők tépték ki a gépből. Aztán kést szegeztek a torkomnak, letepertek és fojtogatni kezdtek: áruljam el, hol van a többi felvétel. Alig tudtam megnyugtatni őket, hogy nincs több film, mindössze az a kettő volt. Biztonságból elvették fényképezőgépemet, ráadásul még a menedzserkalkulátoromat is. Majd belöktek egy kocsiba és visszavittek a telepre. Passaunál kidobtak A főnök éktelen dühös volt. Össze-vissza kiabált, de már nem féltem tőle. Megmondtam neki, ha nem visz azonnal visz- sza Magyarországra, feljelentem a rendőrségen. Megijedhetett, mert megígérte, hazahoz. Másnap valóban kocsiba ültettek és elindultunk. Közben azonban meggondolhatta magát, mert Passaunál egyszerűen kidobtak a kocsiból. Ott álltam összeverve, pénz nélkül, Németország közepén. Szerencsére egy kamionsofőrnek megesett a szíve rajtam, felvett, megetetett és egészen Kecskemétig elhozott... A mai napig sem sikerült kihevernem a történteket. Gyakran felriadok álmomból, mert kést érzek a torkomon. Nem merek kimozdulni a lakásból, félek, hogy utánam jönnek és kicsinálnak, ahogyan ígérték. Hát ilyen a nyugati állás, ha hirdetik... Szász András Angol-magyar közös repülés • Mészáros Miklós alezredes angol pilótatársával a kétkormá- nyos Hawk fedélzetén. (Szüllő Gábor felvétele) Közös repülést hajtottak végre az elmúlt héten magyar és angol pilóták MiG-29-es, MiG-21-es és Hawk kétkormá- nyos oktatógépekkel. A gépekben vegyes személyzet foglalt helyet. Az első kabinban minden esetben az oktató ült. Vagyis a magyar gép hátsó ülésében angol, a Hawk hátsó kabin- jábnan magyar pilóta ült. A légi forgalmazás, s a társalgás angol nyelven folyt. A Hawk géppár leszállását követően Vári Gyula repülő főhadnagyot kérdeztem.- Milyen volt az angol oktatógép fedélzetén?- A beülés kicsit bonyolultabb, mint a MiG-kabinjába, hiszen ebbe alig fértem bele, olyan szűk a hátsó ülés. A kiszolgálás könnyebbnek tűnt, a technikusok gyorsan előkészítették a gépet. A hajtómű beindítása, próbázása után már gurultunk is a beton végére. Könnyű start után úgy éreztem, hogy sétarepülésen vagyok. A kijelölt légtérben a géppár másik gépével egy jól sikerült légiharcot vívtunk Tóth György századossal. A kormány mozdulatra nagyon érzékeny, nem kell annyira „tépni”, mint a MiG-ét. A hajtómű teljesímé- nye is csodálatos. Az angolok ezen a nemzetközi repülőnapnak nevezett repülésen kipróbálhatták - a hátsó ülésen - a kecskemétiek büszkeségét, a MiG-29 UM két- kormányos oktatógépet is. Karmazsin Sándor repülő ezredes, egységparancsnok mögött foglalt helyet Gary Brough őrnagy, a Hawk-kötelék parancsnoka. A sikeres leszállást követően készséggel elmondta repülési tapasztalatait.- Most repültem először szovjet gyártmányú repülőgéppel, a MiG-29 UM kétkormá- nyos oktatógéppel. A repülés során azt észleltem, hogy hangtalanul, csendesen repül. A sebességet is alig lehet vele érezni. A manőverező-, emelkedőképessége nagyon jó. Valóban jól lehet vele műrepülni. Óriási tolóerővel rendelkezik a két hajtóműve révén. Én szívesen és örömmel repülnék ezzel a repülőgéptípussal Angliában is, ha lehetőségem lenne rá. Kenyeres Dénes Törvénysértés nem történt Petőfíszálláson • Reméljük, szeptemberre minden a helyére kerül a petőfiszállási általános iskolában. Minden a lehető legszabályosabban történt Petőfíszálláson: az általános iskola igazgatójának ötéves kinevezése lejárt, s mert az intézmény vezetők kinevezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, az önkormányzat pályázatot írt ki az állás betöltésére. A megszabott határidőre csupán egyetlen pályázat érkezett: a volt igazgatóé. Ezt viszont e testület nem fogadta el, s az igazgatói teendők ellátásával egy évre a jelenlegi helyettest bízta meg. Az eljárásban egyetlen hibát sem lehet találni - legfeljebb kérdőjeleket - sokat. Zentai Gyula 1989 óta naponta jár át Kiskunfélegyházáról Petőfiszállásra. A közlekedés csapnivaló, a menetrendhez igazítják a tanítási órákat, az utolsó busz kora délután idul vissza Félegyházára. Egyeseknek szemében ez is szálka - az iskolaigazgató lakjon a faluban. A kollégák többsége azonban tudomásul vette, elfogadta ezt a helyzetet. S elfogadta az igazgató személyét, módszereit és nevelési céljait is. A tantestület ugyanis szakmailag jónak tartotta, és többségében támogatta az igazgató pályázatra benyújtott pedagógiai programját. Az összalkalmazotti értekezlet résztvevői is az igazgatót támogatták: tizenketten szavaztak mellette, s heten ellene. Az iskolaszék tagjainak azonban más volt a véleménye, ők nem javasolták Zentai Gyulát újabb öt évre igazgatónak. Mindezek csak vélemények - hozzáértő pedagógusok, munkatársak, beosztottak és az iskolaszék tagjaként két szülő javaslata. Az iskolaszéknek egyébként tagja Zentai igazgató is, de - mint mondja - a személyéről szóló megbeszélésre nem kapott meghívást. A kinevezés az ön- kormányzat hatáskörében van - Seres Lajosné polgármester asz- szony rendkívüli, zárt ülést hívott össze ez ügyben. Kilenc képviselő volt jelen, akiknek előzőleg lehetőségük volt megismerni apályázat tartalmát. így különösebben nem is kellett boncolgatni a dolgot - az emberre és a pályázatra együtt szavaztak. A titkos szavazás eredménye: 7 nem és 2 igen. Kész. A pályázat eredménytelen, a képviselő-testület Füri Istvánnét, a jelenlegi igazgatóhelyettest bízta meg egy évre az intézmény vezetésével. Fűriné 28 éve a tantestület tagja, három év múlva vonul nyugdíjba. Nem nyújtott be pályázatot. A történtekben sehol a legkisebb szabálytalanságot sem lehet felfedezni. A testület tagjainak nem kell indokolniuk döntésüket, demokrácia van. Ők nem kívánnak öt évig együtt dolgozni Zentai Gyulával, s nem is fognak. Lehet, akkor sem kellet volna, ha elfogadják a pályázatát - három hónap múlva helyhatósági választások lesznek Pető- fiszálláson is. - galambos Legközelebb még közelebb w, festel 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén inár Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel 900 mintabolt: Kecskemét, Kossuth tér 3., Tel.: (06-30) 430-900 Ofotért üzlet: Kecskemét, Petó'fi Sándor u. 12., Tel.: (06-76) 483-103, Arany J. u. 6., Tel.: (06-76) 325-524 Baja, Eötvös u. I., Tel.: (06-79) 324-381, (06-30) 423-665,423-664 Beszerelés gépkocsiba: Ratio Bt. 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., Tel.: (06-76) 328-459,481-661
