Petőfi Népe, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-13 / 190. szám

TELEFON: 76/481-391 • HIRDETÉS • FAX: 76/481-386 MUITY SÁNDOR EMLÉKÉRE Jobb híján felült a bakra • Muity Sándor a mélykúti lovasversenyek megalapítója. A fogathajtás családi hagyo­mányát Mélykúton Muity Sándor teremtette meg. Erről 1987-ben így nyilatkozott:- Mélykúton voltam téeszel- nök, és hogy a tagság nagyon ló­szerető volt, a kívánságukra vet­tük meg az első fogatot. Hajtőt is ültettünk a bakra Tiszai Mihály bácsi személyében, aki a hatva­nas évek végén a szövetkezet színeiben kezdett versenyezni. Utána Kali Mihály vette kezébe a szárat, de ő tüdőbeteg lett, így ismét új hajtó kellett. De hát eze­ket a hajtókát be is kellett taní­tani. Ki legyen az oktatójuk? Hát jobb híján én lettem. így azután, közben-közben magam is hajto­gattam. A harmadik hajtó, Balogh József, 34. születésnapján meg­halt. Ez 1971-ben történt. Úgy volt, hogy megebédelnek és in­dulnak a négyes fogattal, kocsi­val Apajra. Előállt a pótkocsis te­herautó, a fogat, a ló. Szegény Jóska rosszul lett, én vittem or­voshoz, de már nem tudtak segí­teni rajta. Úgy gondoltam, Baján kölcsönkérek a méntelepen egy hajtót. Ide is adták Bálintot - egy régebbi híres hajtót -, de ő csak a baklegényi szerepet vállalta. Mit volt mit tenni, felültem a bakra, kezembe vettem a szárat, és akkor versenyeztem először... Hát nem lettem utolsó. A harma­dik harmadban voltam, de olya­nok között, akik nem akkor kezd­ték. Miután tengernyi más gon­dom is volt, szerettem volna a hajtást valakire áttestálni, de nem kaptam senkit. Másnaponként reggel ötkor befogtam, és akkor tudtam valamennyit gyakorolni. Azután 1973-74-75-ben a fi­ammal, csapatban magyar baj­nokságot nyertünk, 1975-ben az egyéni bajnok is én lettem. Győz­tem a Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapokon is. Jó évem volt ez - az utolsó mert én is szí­vinfarktust kaptam, így a nem­zetközi porondra már nem tud­tam kilépni. Egy törzstenyésze­tünk is lett időközben Mélykúton úgy, hogy végül a fiam is, én is saját tenyésztésű lovainkat haj­tottuk. Muity Sándor 1926-ban szüle­tett Bácsbokodon. Szülőfalujá­ban járta ki az elemit, majd Ba­ján, a mezőgazdasági iskolában folytatta tanulmányait. A háború kezdetéig Zomborban dolgozott egy birtokon, közben gazdálko­dott, törzskönyves bikákat és teheneket nevelt. A háború után Tompán volt fuvarozó, azután Bácsalmásra költözött. Ide nő­sült. A nehéz ötvenes években Ménesmajorban, Dunaföldvár környékén állattenyésztő volt, azután számos állami gazda­ságban fordult meg a Dunántú­lon. Az ötvenhatos eseménye­ket a Kiscséri pusztán, egy ta­nyán érték meg feleségével és három gyermekével. A forrada­lomban nem vett részt, viszont a Kádár-korszakban Szántópusz­tán számos, akkori vezető sze­mélyiséggel állt kapcsolatban. Ő lőtte ki ugyanis sokak helyett a vadat a kormányvadászatokon. Felfigyeltek szervezőképessé­gére és felkínálták neki a bács­almási, majd pedig a mélykúti Téesz vezetését. Muity Sándor az utóbbi mellett döntött. A het­venes évek elején elvégezte a budapesti agrármérnökképző kiegészítő szakát. Az Alkotmány téesz elnökeként ő egyesítette a borotai és a bácsszőlősi gyü- mölcsészeteket. Népszerű és fáradhatatlan emberként maradt meg beosztottjai emlékezeté­ben. Sokan ma is Muity „báródként emlegetik, aki mi­niszterekkel, nagykövetekkel ta­lálkozott, levelezett, ily módon öregbítve nemcsak a lovassport hagyományait, hanem a magyar mezőgazdaságét is. Rövid ver­senyzői pályafutása után nem vonult vissza a pályáról. Bíró, vagy pályafelelősként számos rangos lovasversenyen részt vett, még akkor is, amikor be­tegsége, illetve a fenyegető in­farktus miatt leszázalékolták. Szíve végül is 1988-ban fel­mondta a szolgálatot. Bácsal­máson tért örök nyugovóra. A Kossuth utcai ház, ahol öz­vegye Erzsébet él, az előszobá­tól a hálóig tele van emlékkel, díszoklevelekkel, serlegekkel, kinagyított fényképekkel, ame­lyeket fiával, Ferenccel együtt, vagy egyedül nyert el a világhírű négyes kancafogattal. Mélykút ugyanis leginkább erről volt és maradt híres. Ezért állít ma em­léket a bácskai nagyközség lo­vasegylete Muity Sándornak. Tavaly emléknappal, az idén emlékversennyel adóznak az újkori lovassport nagyjának. Különdíjak Az idei Mélykúti Lovasna­pokon három különdíjat osz­tanak ki a legeredményesebb díjugratók és fogathajtók kö­zött. Deák Antal, az Országos Parasztszövetség elnöke ér­tékes külőndíjjal jutalmazza az összetett verseny leg­eredményesebbjét. Özvegy Muity Sándorné személyesen adja át, az idén első ízben, a Muity Sán- dor-emlékversenyen részt vevő, legeredményesebb ket- tesfogat-hajtónak járó vándor­serleget. Ugyancsak első alkalom­mal nyújtják át a kettesfo- gat-hajtás idei bajnokának a Mélykúti Lovasegylet vándor­serlegét, amelyre minden év­ben bevósetik a győztes ne­vét. Amennyiben háromszor egymás után ugyanaz a ver­senyző viszi el a vándorser­leget, végleg megtarthatja. ÖZVEGY MUITY SÁNDORNÉ FELAJANLASA Vándorserleg a kettesfogat-hajtás győztesének Néhai Muity Sándor özvegye, Erzsébet, nemes felajánlással állt elő az idei mélykúti lovasnapok kapcsán. Férje egyik értékes serle­gének a szélére bevésetté: „ván­dorserleg a legeredményesebb fo­gathajtónak” feliratot.- Az volt a szándékom, hogy ez­zel a vándorserleggel háláljam meg azt a sok figyelmességet, amivel a mélykúti lovasegylet osz­lopos tagjai illeték férjemet és csa­ládomat. Kiválasztottam férjem egyik legkedvesebb bronzserlegét, amelyet a párom emlékét idéző fo­gathajtó versenyen magam sze­retnék átadni a legeredményesebb hajtónak. Tekintettel arra, hogy a Muity Sándor-emlékverseny állandósulni látszik, az egylet vezetősége a fel­ajánlást szívesen elfogadta, és a jövőben vándorserlegként adja majd át, de nem a négyes-, hanem a kettesfogat-hajtó verseny győz­• Özvegy Muity Sándorné kezében a felajánlott vándor­serleg. tesének. A megindoklásban az áll, hogy a mélykúti versenyeken a jö­vőben sem várható a négyes foga­tok tömeges részvétele. Jégbe hűtött italok és kávé A lovasegylet szervezőbi­zottsága gondoskodott arról is, hogy a nagyérdemű közön­ség és a verseny résztvevői ne szomjazzanak a nagy me­legben (noha a meteorológu­sok a hét végére lehűlést ígér­tek). Hat katonasátorban helyezik majd el a jégbe hűtött üdítőita­lokat, a sört és a finom borokat. Ugyanitt forró kávé is kapható. A lovasverseny támogatói: • Somogyi István teherfu­varozó, Mélykút, Május 1. u. 78., tel.: 267 vagy 60/328-291 • Szűcs János autógumi- és autóalkatrész-kereskedő, Mélykút, tel.: 321 • Agócs Mátyás targoncajavító, Mély­kút, Jókai u. 30., tel.: 499 • Kiss István BÁCS TAK Kft., takarmányüzem • Petőfi Szövetkezet, Tataháza • Polgármesteri hivatal, Mély-kút • Búzakalász Szövetkezet, Mélykút • DAM KFt. agráripari termé­kek, Mélykút • UNIVER EXPO, faházak és öntvények • Mátételki Szövetkezet • HURTON Kft., szarvasmar­hatelep • Gelányi János fa­lugazdász • Földes István bútorfuvarozó, Mélykút, Rá­kóczi 75., tel.: 268 • Vörös Mihály juhász, Tataháza • Ábrahám István juhász, Bácsalmás • Pásztor Gá­bor juhász, Mélykút • Or­szágos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., Mélykút • Mélykúti bizo­mányi bolt (a mozi épületé­ben), tel.: 34 A LOVASSPORT TÖRTÉNETE Kocsi, szekér, hintó Ősi barlangrajzokon, dombor­műveken és régészeti leletek feltá­rásakor láthatunk igavonó idomított állatokat. Az első igásállat feltehe­tően a marha volt. Háziasítása idő­számításunk előtt 12 000 évvel kezdődött. A szamarat az ember 7-8 ezer éve törte be, az első lova­kat pedig Krisztus előtt mintegy 4000 körül, mégpedig Délkelet-Eu- rópában és Közép-Ázsiában. A ré­gészek szakvéleménye szerint a lovakat először a szarvasmarha igázására már korábban kialakult járom segítségével fogták be. Csak utána használták hátasként. Az első, kocsit ábrázoló rajzok Mezo­potámiából maradtak ránk i. e. két­ezer körül, de i. e. 1800 táján talál­kozunk vele Indiában, majd vala­mivel később Egyiptomban és Lí­biában. ÓKOR A kocsi Kréta közvetítésével ju­tott el a görögökhöz, ahol harci járműként használták, de ugyan­akkor versenyeztek is a merev, kétkerekű járművekkel. A korabeli hippodromokon 370 méter hosszú, eleinte egyenes pályát építettek, mindkét végükön hajtűkanyarral, amelyen oszlopok jelzik a fogatok fordulásának helyét. Ezt a pályát hatszor vagy tizenkétszer kellett végighajtani. Később a görög kocsi 4, majd 8 küllős kerékkel volt fel­szerelve. A kocsiverseny i. e. 680-ban jelenik meg először a 2íj. olimpián, a lóverseny viszont csak a harmincharmadikon, i. e. 648-ban. A római cirkuszokban már hiva­tásos hajtők versenyeztek, vadul és kíméletlenül. Az egymás keresz­tezése és a tengelyakasztás nem volt tilos. A versenyzésen túl azon­ban éppen a római kocsiknak kö­szönhető a hatalmas birodalom út­hálózatának, tehát a kereskedelem és a postakocsizás kifejlesztése is. Az ókori birodalomban valóban minden út Rómába vezetett. Az első négykerekű fordulékony, tehát egy függőleges tengelyen elhelye­zett ötödik kerékkel ellátott kocsit, feltehetőleg a kelták találták fel. Ez volt a szekér őse. A hintáló szek­rény, tehát a hintó elődje a mai Bulgária területén élő trákok talál­mánya. HŐSKOR Magyarország területére feltehe­tően a szkíták hozták az első küllős kocsit, az i. e. hatodik században. A kalandozó magyarok vándorlá­saik során ismerték meg a kocsit. Szekér szavunk egyébként iráni eredetű, de évszázadokig ez volt az asszonyok és a gyereknép la­kása és teherhordásra alkalmas, nélkülözhetetlen eszköze. A ló von­tatta kocsi valójában csak a tizen­negyedik században terjed el. Ró­bert Károly temetésén, 1342-ben például már jelen volt a hintó őse. Egy évvel későbbi leírásból tudjuk, hogy Erzsébet magyar királyné 4 lóval vontatott kocsin vonult be Ná­polyba. Mátyás király kedvelt jár­műve volt a kocsi, amellyel na­ponta 75 kilométert is megtett és szívesen vett részt kocsiversenye­ken Budán, Visegrádon és Bécs- ben. Valószínű, hogy Corvin Má­tyás honosította meg a kocsiverse­nyeket hazánkban. Mi lesz ebédre? Szombaton, az ebédlősátor­ban és a pálya szélén elhelyezett lacikonyhákon virslit, sült hurkát és kolbászt fogyaszthatnak a lá­togatók - jutányos áron. Vasárnap kerülnek terítékre az ínyencségek. Nem akármilyen marha- és birkapörköltet lehet majd kóstolni, ugyanis a bográ­csok körül mesterszakácsok sür­gölődnek majd. A finom falatokat főzőversenyen készítik el. A be­nevezettek között van a messze földön híres, harkakötönyi Szluka mesterszakács, a tavalyi főzőver­seny győztese, valamint Vörös Mihály Tataházáról, Pásztor Gá­bor Mélykútról és a szintén mély­kúti Katona Mátyás. A szakácsok munkáját 3 tagú bírálóbizottság értékeli. A fődíj egy köcsög. Az ebédjegyeket 10 óráig kell megvásárolni a pénztárnál. Mélykúti lovasverseny PROGRAM- A verseny mindkét napján világbajnokok és magyar bajnokok lépnek pályára. 0 Gazdag népzenei kínálat, citerások, asszonykórus, finom falatok, jégbe hütött italok • Délben mulatságos szamárver­seny 0 A vasárnapi tombolán egy nóniusz csikót, egy bikaborjút és egy vemhes kocát sorsolnak ki 0 Mi történik óráról órára? Szombat, augusztus 13. 10 órakor: Díjugratás -1. forduló. A versenyre a halasi lovasiskolából, Pusztahegyesről, Kunfehértóról és a bajai lovasklubból 5-5 lóval neveztek be. 11 órakor: Fellép a mélykúti asszonykórus, a Tücsök citerazenekar és a Szederinda citerazenekar. 1130 órakor: Kutyabemutató. A mélykúti ebtenyésztők őrző-védő szolgálatra betanított német juhászokat és dalmatákat mutatnak be munka közben. 12 órakor: Szamárverseny csikériai, bácsalmási és vajdasági csacsik részvételével. A szamaragolók 3 kört futnak. 13 órakor: Néptáncbemutató, szünetkitöltőként citerazene és az asz- szonykórus külön programja. (a fogathajtók megismerkednek a pályával és az akadályokkal). 14 órakor: Akadályhajtó verseny. (B gumis kocsi és kettes fogatok). Részt vesznek a mélykúti, a jánoshalmi és a tataházi fogathajtók, 15 fogattal. 16.30 órakor: Csikósbemutató. 17 órától: Záróráig (este 10) eszem-iszom - dínom-dánom. Vasárnap, augusztus 14. 9 órakor: Díjugratás n. forduló. Részt vesznek az első fordulóból bejutott halasi, pusztahegyesi, kunfehér­tói és bajai lovasok. 9.30 órakor: Póni kettes és egyes fogatok bemutatója. 10 órakor: Akadályhajtás az alappályán egyes és kettes fiáker ver­senykocsik részvételével a különdíjakért. 1230 órától: Fellép a mélykúti asszonykórus, a Tücsök és a Szeder­inda citerazenekar. 14 órakor: Ünnepélyes megnyitó - Kiss Csepregi Ákos üdvözli a résztvevőket és a vendégeket. A megnyitóünnepségen minden fogat felvonul a pályán. 1630 órakor: Csikósbemutató Eredményhirdetés, díjkiosztás. 17 órakor: Tombola. A fődíjak: 1 db nóniusz csikó, 1 db bikaborjú, 1 db vemhes koca, va­lamint számos vigaszdíj. A nyertes számokat a közönség soraiból véletlenszerűen kiválasztott gyermek húzza ki. • A mélykúti lovaspálya részlete az egyik legnehezebb aka­dállyal 1975-ben. VIRÁGKOR Említést kell még tenni egy való­ban egyedülállóan magyar foga­lomról, a XIX. század végén kiala­kult jukkerről. A magyar jukker egyben gyors kocsiló (lehetett an­gol telivér, arab vagy lipicsai), de ugyanakkor ez a világ leggyorsabb kocsilova párosult a könnyű ma­gyar kocsival is. Wesselényi Miklós négyes fogata szintén jukker volt. Korabeli dokumentumok tanúsít­ják, hogy ezzel nyerte meg a po- zsony-bécsi távhajtás 65 kilométe­res szakaszát 1890. június 13-án. Átlagos sebessége 2 perc 30 má­sodperc volt kilométerenként. A múlt század végére Magyarország gróf Széchenyi Dénes és a Wesse- lényiek nevéhez fűződik a lovas­sport és a kocsizás egyetemes tör­ténelmében. Századunk első lovasversenyét 1924-ben szervezték meg Aa­chenben. Ugyanebben az évben alakult meg hazánkban a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége, egy évvel később pe­dig közzéteszik a kocsiverseny­szabályokat. A makói nöniusz táj­fajtát tenyésztő gazdák 1925-ben szervezik meg az első jelentősebb, 900 kilométeres távhajtó versenyt, s ezzel kezdetét veszik a kisgaz­daversenyek. A háború utáni sike­rek még élénken élnek a nemzet­közi lovasporondon, amikor Aa­chenben felújítják a nemzetközi fo­gatversenyeket és ezekre meghív­ják a mezőhegyesi ménes tehet­séges hajtóját - Szentmihályi Fe­rencet, aki győz. 1967-ben Ham­burgban már a gyöngyösiek, Aa­chenben a szilvásváradiak tündö­kölnek. Az első nemzetközi hajtó versenyt, az új szabályok szerint, 1970-ben tarják meg Svájcban, egy évvel később pedig az első hi­vatalos fogathajtó Európai-bajnok­ságot Budapesten. Végezetül a mai magyar fogat­hajtás hírnevét dicsőíti az első fo­gat-világbajnokság, amelyet Kecs­keméten rendeztek meg 1978-ban. Ennek nyomdokain haladva jutunk el a mai fogathajtó versenyekig or­szágszerte, így Mélykúton is, ahol a hagyomány újjáéledni látszik.

Next

/
Thumbnails
Contents