Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 9 HOGYAN KELL INTÉZNI? Fűszerpaprika-gyártás és -forgalmazás engedélyezése • A paprika meghálálja a sok derékhajlítást. (PN-arehív) Korábban a fűszerpaprika gyártása állami monopólium volt, MÉM-engedélyhez kötöt­ték. Mint Somorácz Jánosné, a Bács-Kiskun Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás területi fel­ügyelője elmondta, 1990 óta bárki vállalkozhat erre a tevé­kenységre. Tapasztalatok sze­rint azonban a legtöbben nin­csenek tisztában az előállítás és a forgalmazás feltételeivel. Pe­dig már az üzem kialakításánál is tanácsos együttműködni az egészségügyi hatóságokkal, hi­szen a hibákat utólag korrigálni nehéz és költséges. Legjobb, ha az engedélyeztetés ügyében először az állomást keresik meg. A fűszerpaprika-gyártás munkaműveletei a mosás, szárí­tás, őrlés, csomagolás. Az ezekhez szükséges berendezé­sek, felszerelések nem minden­kinek állnak rendelkezésére, ezért egyes munkaműveleteket - leginkább a mosást és a szárí­tást - engedélyezett üzemekkel, bérben végeztetik. Ha azonban a továbbiakat — tehát az őrlést és a csomagolást - a vállalkozó sa­ját üzemében végzi, akkor is meg kell szereznie a gyártási, il­letve az üzem működési enge­délyét. (Ami szerint például még csomagolni sem lehet ab­ban a helyiségben, amit másra - akár konyhának is - használ­nak.) Az állomás az engedélyt a KÖJÁL - mai nevén ANTSZ - szakvéleményének figyelembe vételével adja ki. Ilyen doku­mentumot csak annak nem kell beszereznie, aki teljes egészé­ben máshol dolgoztatja fel ter­mékét. Az üzemengedély birto­kában azonban még csak a fel­dolgozást lehet elkezdeni. For­galmazás előtt a terméket is be kell vizsgáltatni. Ehhez gyárt­mánylapot kell kitölteni és a termékmintával együtt az állo­más Kecskemét, Halasi út 34. szám alatti laboratóriumában leadni. (Telefon: 487-051). Az állomás a KERMI-vel is meg­vizsgáltatja a terméket. Az en­gedély egyebek között előírja az aromatartó és fényvédő csoma­golást is. A termék folyamatos ellenőriztetése - azaz minden egyes újabb szállítmány bevizs­gáltatása - a termelőnek nem­csak kötelessége, hanem érdeke is, hiszen a más-más helyről származó nyers paprikának más-más a minősége. A. M. A gabonafelvásárlók részt vesznek az intervencióban A meghívott 15 gabonafor­galmi cég többsége - tizenkét társaság - részt kíván venni az állam gabonafelvásárlási akció­jában. E cégek és bankok kép­viselői hétfőn a Földművelés- ügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak. Mint Szerdahelyi Péter helyettes ál­lamtitkár ezt követően az újsá­gíróknak elmondta: a gabona­felvásárló cégek megközelítően egymillió tonna búza felvásár­lási igényt jeleztek, ennek azonban várhatóan csak a fel­ére, 5-600 ezer tonna búza megvételére lesz lehetőségük. A társaságok az akcióhoz fel­vett hiteleik 60 százalékára kormánygaranciát kaphatnak, összesen 5 milliárd forint ere­jéig. Azoknak a társaságoknak, melyek részt vesznek a gabona- felvásárlásban, vállalniuk kell, hogy legalább 8 ezer forintot fi­zetnek a búza tonnájáért és a szerződést követő 15. napig ki­fizetik a termény értékének 60 százalékát, legfeljebb 40 száza­lékát pedig a 90. napig teljesí­tik. Vállalniuk kell továbbá, hogy a március 31 -ig tartó akció keretében felvásárolt gabonát 1994. december 31-ig a hazai piacon nem értékesítik. fi gabonaforgalmi cégeket követően a tárca szakértői nyolc bankkal folytattak megbeszé­lést. A pénzintézetek szerdán jelzik a minisztériumnak, hogy milyen kondíciókkal és milyen vállalkozói körnek nyújtanak hiteleket. Július 20-ig tisztá­zódhatnak a részletkérdések is. Egekben a málna, mélyben a ribizli Ha csak az árakon múlna, idén meggazdagodhatnának a nógrádi málnatermelők. A sze­zon kezdetén még 120 forintért adták a bogyós gyümölcs kiló­ját, egy héttel a szüret várható befejezése előtt 190-250 forint alatt szóba sem állnak a felvá­sárlóval, de hallani, hogy adtak már 300 forintot is kilójáért. A málna azért ilyen kapós az idén, mert kevés van belőle. A nógrádi ültetvények legna­gyobb konkurenciája, a szerb tájakról származó bogyós gyü­mölcs - a Szerbiában még min­dig tartó háború miatt - az idén meg sem jelent a külpiacon. Erik a Nyugat-Nógrádban a ribizli is. Ez a bogyós nem megy a piacon: általában 7-9 forintot adnak kilójáért. Bőség és éhezés a világon Hamis növényvédő szerek TANÁCS KÁRPÓTLÁSIJEGY-TULAJDONOSOKNAK Részletre el ne adják! A bácskai térségben már igencsak megfogyatkoztak a li­citre kijelölt földterületek, ezért nagyszámú kárpótlásijegy-tu- lajdonos nem jut földhöz Baján és környékén. Számukra kér­tünk tanácsot a megmaradó je­gyek minél jövedelmezőbb fel- használására dr. Vuity Valériá­tól, a bajai Cenzor Bróker Ér­tékpapír Forgalmazó Kft. ügy­vezető igazgatójától. Fedezet: ingatlan A tanácsai attól függenek, hogy hamar készpénzhez akar­nak jutni a még kárpótlási jegy­gyei rendelkezők, vagy hosszú távú befektetésben gondolkod­nak. Utóbbi esetben a Pillér II. befektetési jegyre érdemes cse­rélni a kárpótlási jegyet. Ennek a futamideje hat év múlva jár le, akkor vehető fel a teljes összeg. Fedezetéül jelentős fővárosi in­gatlanok szolgálnak, így az ér­tékét megőrzi. Aki a lejárat előtt szeretne pénzt látni, annak is lesz rá módja, mivel a Pillért bevezetik a tőzsdére. Azonban annyi a kockázat, hogy ott csak napi áron lehet majd eladni, ami nem biztos, hogy mindig ked­vezően alakul. Az értékpapír előnye viszont, hogy két kárpót­lási jegyért adnak belőle hár­mat, azaz 150 százalékos a cse­rearány. A rövidebb távú befektetési forma a részvényvásárlás. Ba­ján elég nehéz ezt választani, mert nagyon kevés jegyzési le­hetőség van, ezért is hozták létre a brókerirodát, hogy le­hozzanak részvényeket, de en­nek sikertelensége nem rajtuk múlik. Sok, újonnan kibocsátott értékpapírra a brókercégek nem kapnak jegyzési lehetőséget, csak bankfiókok. De például a Mol-részvényekkel helyben nem is foglalkoztak. Aki ilyet szeretett volna, annak Bácsal­másra, Mohácsra vagy Szek- szárdra kellett utaznia. Eladni nem érdemes Ezek ellenére mindenképpen az ilyenfajta befektetést ajánlják a kárpótlásijegy-tulajdonosok- nak, nem az eladást. Főleg nem neppereknek, akik visszaélnek az emberek tájékozatlanságá­val. Meghirdetik, hogy teljes áron, de húsz százalék kifize­tése mellett részletre veszik át a jegyeket, aztán egy hónap múlva jelzik, hogy sajnos nem tudják a fennmaradt nyolcvan százalékot rendezni, de vissza­adják a jegyeket. Azok azonban már nem a tulajdonos eredeti példányai, ami a bizonylatán szerepel, hanem más sorszá- múak. A részvényjegyzéseknél viszont csak az eredeti jogon kapott kárpótlási jegyeket fo­gadják el. Érre vigyázni kell. Vigyázat, csapda! Ha valaki nagyobb értékű ér­tékpapírjainak egy részét eladja a határozat másolatával együtt, annak lehetnek gondjai, ha részvényt akar vásárolni. Ugyanis egy határozatszámra csak egy egységnyi részvényt adnak, és ha az megelőzi ebben, akinek eladott a kárpótlási je­gyeiből, akkor nem biztos, hogy az eredeti tulajdonos is kap részvényt. Ezért kössenek szer­ződést a vevővel. Z. L. Kisbíró szedi a hajtási díjat Oklándon • Az erdélyi falvacskák utcáit még napjainkban is rendszeresen járják a kisbírók. A házak előtt meg-megállva hirdetik az aktuális teendőket. Galambos Sándor felvétele Oklándon készült, ahol a gazdák már megkapták a tejpénzt, s a kisbíró éppen a tehenek hajtási díját szedte össze. Több gabona a Kiskunságban A Petőfi Népe június 29-ei számában növényvédelmi fel­hívás jelent meg, melyben arra figyelmeztetik a mezőgazdasági termelőket, hogy nagy körülte­kintéssel járjanak el a növény­védő szerek vásárlásakor. Ez a tanács igen időszerű, mert az utóbbi időben egyes helyeken hamisított növényvédő szereket is forgalomba hoznak. Ezeket főleg Romániából hozzák be és az itteni áraknál jóval olcsóbban kínálják. A bizonytalan eredetű növényvédő szerek egyrészt nagy kárt tehetnek a megvé­dendő növényekben, másiészt az emberre is veszélyesek le­hetnek. Súlyos károk Általában a nem eredeti, ál­növényvédő szerek semmilyen hatóanyagot nem tartalmaznak, ezért aki ilyet vesz és kiperme­tez, az nem számíthat a várt ha­tásra és így előbb-utóbb súlyos károkkal kell számolnia. Még a jobbik eset, ha a nem valódi növényvédő szer haszná­lata után csak az történik, mintha nem is permeteztek volna, mert így csak a betegsé­gek és a kártevők megjelenésére lehet számítani és ezt eseten­ként egy utólag kijuttatott szer­rel még úgy ahogy helyre lehet hozni. A nagyobb baj akkor van, ha a kéz alól vett, olcsó hamisít­vány leperzseli a növényeket, mint ahogy az már sok esetben megtörtént. Ez azt jelenti, hogy a bizonytalan eredetű növény­védő szerek később nagyon sokba kerülhetnek, mert nem csak az az évi termés, hanem a teljes növényállomány pusztu­lását is okozhatják. Mire ügyeljünk ezért a nö­vényvédő szer vásárlásakor:- Ilyen terméket csak erre szakosodott boltokban érdemes vásárolni, pl. Agroker-áruház, gazdaboltok stb;- Csak láthatóan eredeti csomagolású terméket vegyünk. A megbízható növényvédő sze­rek igényes, másokkal nem ösz- szetéveszthető csomagolásban kerülnek forgalomba;- Nem elhanyagolható szem­pont a gyártó cég hírneve sem, mivel egy jó hírű vegyi gyár terméke - megfelelő használat esetén - ritkán okozhat csaló­dást. Vásárláskor az egyes szerek hatékonysága és hatástartalma felől is érdemes az eladótól fel­világosítást kérni. Ha zugárustól Aki zugárustól bizonytalan eredetű hamisítványt vásárol, növényeinek sorsa megpecséte­lődik. De aki nem kockáztat és kizárólag eredeti, megbízható növényvédő szereket használ, az biztos lehet benne, hogy egészséges növényeiről kiváló termést szüretelhet. Egy amerikai felmérés sze­rint a világon minden két perc­ben éhen hal egy gyerek. Míg az Egyesült Államokban és Euró­pában többnyire az elhízás a népbetegség, addig Afrika, Ázsia és Dél-Amerika lakóinak nagy része éhezik. Sokan úgy vélik, hogy a helyzet csak ro­molhat. Hiszen egyre többen le­szünk, miközben fogy a termő- terület, a víz, az élelem. De va­lóban az élelem kevés? Dr. Kiss Juditot, a Világgazdasági Ku­tató Intézet igazgatóhelyettesét kérdeztük.- Mint mindig, most, a ’90-es években is az elosztás a fő gond. Meg tudjuk termelni a megfelelő mennyiségű élelmi­szert, mégis milliók maradnak lehetőség nélkül, hogy megfe­lelő élelmiszerhez jussanak. Csökkentés a cél- Ezek szerint nem az élelmi­szer-termelést kell növelni, akár intenzív, akár extenzív módon?- Nem az élelmiszer-terme­lés mindenáron történő növe­lése a cél, sőt, mind az EK-n be­lül, mind pedig az USÁ-ban ép­pen arra törekszenek, hogy csökkentsék az élelmiszer-ter­melést, hiszen felesleget ter­melnek, raktárra és túl drágán termelnek.-Tehát szándékos csökken­tésről van szó?- Igen, hiszen a gazdaság ér­deke ezt diktálja. A szubvenció igen sokba kerül. Jelenleg pél­dául az Európai Unió költségve­tésének kétharmadát a mező- gazdaság támogatására fordítja. Sokkal többet költ mezőgazda­ságának támogatására egyetlen nap, mint amit a kelet-európai országok megsegítésére egy egész év alatt ad.- Mi lenne a megoldás? Vannak-e erre elméletek, vagy dolgoznak-e ezen? Patkányok eszik Afrikában- Az egyik megoldás, hogy elősegítsük a mezőgazdasági termelés növelését azokban a régiókban, ahol nincs elegendő élelmiszer, tehát termelésnöve­lés az egyik oldalon, termelés- csökkentés a másik oldalon, a nagyon fejlett országokban; így az egyensúly kialakítása a világ agrárpiacain. Ezenkívül az em­berek fizetőképes keresletének a növelése szükséges, amihez azonban gazdasági növekedést kell elérni ezekben a régiókban. Igen sok esetben az élelmiszer- hiány egyik oka az infrastruk­túra nagyarányú fejletlensége. Gondolok például a raktáro­zásra: Afrikában a megtermelt élelmiszernek több mint a felét megfelelő raktárak hiányában a patkányok eszik meg. Vagyis nem tudják eltenni a későbbi időre az élelmiszert. A másik probléma a szállítás. Számol­nunk kell továbbra is a nem megfelelően táplált emberek számának - a népességhez ha­sonló mértékű - gyarapodásá­val. A népességnövekedés, úgy tűnik, a legelmaradottabb régi­ókban továbbra is három száza­lék körüli lesz, és ez a demográ­fiai nyomás továbbra is nehe­zedni fog a földekre, a mező- gazdasági termőterületekre.- Végül is a mezőgazdasági források kiapadása nem globáli­san fenyegeti a Föld lakosságát, hanem bizonyos régiókat? Parlagon hagyják- Aligha beszélhetünk a me­zőgazdasági források globális kiapadásáról, hiszen az egyik alapvető forrás: a föld. Mint tudjuk, az EK-n belül külön fi­zetnek azért, hogy parlagon hagyják a földet. Az USÁ-ban is igen nagy földterületek van­nak, amit kormánypolitika kere­tében nem művelnek meg. Ma­gyarországon a földek 10 száza­lékát nem művelik meg, s Afri­kában is jelentős tartalék földte­rületek vannak. Tehát nem lá­tom a földet akadálynak, a víz sokkal nagyobb gond bizonyos területeken. Magyarországon is lehet észlelni: az aszályos évek gyarapodásával a magyar me­zőgazdasági termelés és a ho­zamok drámai csökkenésének egyik oka éppen a nem megfe­lelő vízellátás, illetve a víznek, mint termelési tényezőnek a drágává válása. E. J. A hét végére nagyjából befe­jezték a Kiskunságban az őszi árpa aratását. A tapasztalatok szerint az átlagtermés hektáron­ként 4—4,5 tonna, ami ezen a tá­jon a jobb évek hozamának megfelelő mennyiség, s egyben azt is jelenti, hogy ezt a gabonát még nem sújtotta az aszály. A Homokhátságon egyéb­ként az idén külörtösen igaznak bizonyult az a vélekedés, hogy az őszi árpa begyűjtése főpró­bája az igazi nagy aratásnak, a búza betakarításának. Ezúttal arra is fény derült, hogy a Duna-Tisza közén lényegében lezajlott tulajdonváltás miként hat ki a gabonatermesztésre. Az már az elmúlt év őszén bizo­nyos volt, hogy bár a kiskunsági nagyüzemek a korábbi eszten­dőhöz képest 4,5 ezer hektárral kevesebb kalászost vetettek, az egyéni gazdálkodók nagy ter­melési kedve miatt összességé­ben több lesz a termés: a becslé­sek szerint Bács-Kiskunban a tavalyinál százezer tonnával több gabona kerül magtárba. E nem csekély munka elvég­zésében a kis- és nagyüzemi együttműködés igen változatos tapasztalatokat hozott. Szentki­rály, Kiskunmajsa környékén a szövetkezetek nem tudtak segí­teni, mivel a kívülálló tulajdo­nosok, kilépett tagok kivitték a gépeket a közösből. A kecske­méti Agromix pedig akár fel is vásárolja a kenyérnekvalót, mi­vel saját péküzeme van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents