Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd Megyei körkép 5 AZ AFRIKAIAK SZERVEZETT MÓDON JÖNNEK DÉL FELŐL Hercegszántói határszemle • Nehezíti a határőrök munkáját a legális átkelőhelyek napjainkban tapasztalható zsúfoltsága is. A határőrizeti kirendeltség Hercegszántón, a főúttól számí­tott harmadik utcában van, cse­resznyefák és fehér paraszthá­zak között. Nagy zöld kapu. Egy főtörzsőrmester a félhomá­lyos parancsnoki irodába kísér. Szabó Róbert őrnagy, a herceg­szántói határőrizeti kirendeltség vezetője szívélyesen kalauzol.- Szántóra nősültem, még 1988-ban vettünk itt házat. So­káé lány a feleségem, garai so­káé leányt vett el a helyettesem, Simon Misi is - úgy hiszem, mi tartósan berendezkedtünk. A határszakaszunk kétszáz méter híján 40 kilométer. Hivatásos járőrökkel, meg öt sorkatonával őrizzük a határt, a sorkatonák az 51-es úti ellenőrző-átengedő ponton erősítik a szolgálatot. Szabó Róbert hatalmas mun­katérképet terít az asztalra, és megelevendik a kétszáz négy­zetkilométeres határterület. Legelőször a színes nyilak, kő­nk tűnnek fel a térkép közepén, aztán a szakasz jobb oldalára áklik a parancsnok mutatópál­cája.-Ez a híres Karapancsa, a szép szigeterdő. A Duna szabá­lyozása után megmaradtak a fo­lyó mellékágai, behálózzák az Megszállott Trabant-tolvajok Különös gyűjtőszenvedélye van annak a kecskeméti bandá­nak, akik a Széchenyivárosból lopkodták a Trabantokat, sor­ban egymás után. Az egyébként is megszaporodott autótolvajlá­sok palettáján színfoltot jelen­tenek ők, ráadásul nem is min­dig elégedettek a portékával: nemrégiben az egyik elkötött Trabantot a csatornába lökve ta­lálták meg. Az autótolvajok el­len létrehozott figyelőszolgálat a napokban fogott el egy társa­ságot. A 14 éves H. Róbert és két társa egy Ladát törtek fel, majd a gyújtókapcsóló rövidre zárásával el is indították a ko­csit. A rendőröknek az tűnt fel, hogy nem ég a Lada lámpája. De a tolvajok menekülésre fog­ták a dolgot, s először csak egyiküket, majd nemsokára má­sikukat is sikerült elkapni. Harmadik társuk a rendőrségi sajtótájékoztató időpontjában még szabadlábon volt. Ki tudja: talán kiderül még jó néhány ha­sonló eset is a napokban? Matkón nem épül meg a tornaterem A matkói polgárok kérésének helyt adva Kecskemét képvise- lő-testülete tegnap kimondta a végső szót az iskolai tornaterem ügyében. E szerint az új tornate­rem építésére korábban benyúj­tott céltámogatást visszavonták, s nem épül meg a beruházás. Helyette jövőre utat építenek a városrészben, korszerűsítik az iskola fűtését és térbeton készül az intézményhez. A kecskeméti önkormányzat gazdasági bizott­sága javasolta, hogy a város ezekre mintegy 18 millió forin­tot szánjon az önkormányzat 1995-ös költségvetésében. egész vidéket. De nemcsak ro­mantikája van e tájnak. Mert mondják a szakemberek, hogy a határátkelők környékére „speci­alizálódott” határsértők Röszke és Tompa után felfedezték Her­cegszántót is, amely különösen a románok, meg az afrikaiak kö­rében vált népszerűvé. Az afri­kaiak szervezett módon jönnek dél felől. Szófia és Belgrád kö­zött vonattal, aztán busszal Zomborig utaznak, onnan pedig stoppal vagy gyalog. A románok átjutásában nem látok szerve­zettséget. Leginkább 20-30 éves férfiak a határsértők, sokuknak semmilyen okmányuk sincs, nehogy elfogásuk után átvegyék tőlünk őket a jugoszlávok. Csak a legvégső esetben ismerik el vétségüket, addig pedig a leghi­hetetlenebb mesékkel is előjön­nek. A szerbek, meg a bosnyá- kok bemennek a falvakba, az af­rikaiak és románok kerülik a ha­tár közeli lakott településeket, . ők a dombok között beveszik magukat az erdőbe.-Április végén ezen a kör­nyéken fogtak el három afrikai férfit. Tiltott határátlépésük bi­zonyításához szakértelem és szerencse kellett.- A dávodi útkereszteződés­nél várták az autóbuszt - eleve­níti fel a történetet Szabó őr­nagy. - Feltűnt a vezetőnek a há­rom néger, és szólt a járőrnek az 51-es úton. Kanizsa István őr­mester társával azonnal Dá- vodra indult, és behozta a kiren­deltségre a messziről jött férfia­kat. A gondok akkor kezdődtek, amikor tolmács segítségével meghallgatták a két libériáit, meg a Szomáliáit. Mindhárman a végsőkig állították, hogy Ausztriából utaztak Magyaror­szágra, Budapesten ellopták aí okmányaikat, de meg csak azért jöttek, hogy munkához jussa­nak. Hallották, hogy errefelé nem vetik meg a dolgos külföl­dieket. A dolog már-már kezdett kínossá válni, mert a külföldiek akkor sem törtek meg, amikor a határőrök bevetették a meghall­gatás néhány „trükkös” eszkö­zét. Akkor Szabó őrnagy ki­küldte Mészáros Ferenc főtör­zsőrmestert a valószínű irá­nyába, kutassa fel az idegenek nyomait. És nemsokára rádión jelentett a hivatásos járőr. „Meg­találtam a nyomokat! Recés ci­pőtalpak! Futva jöttek át a hatá­ron, egymás után két méterre! Másfél kilométeren át jól követ­hető!” Danyi József Nyári tábor a Hittanyán Ezen a nyáron ismét lesz lel- kigyakorlatos tábor a bugaci Hittanyán. Még 1990-ben, a volt Lenin Tsz, egy csodálatos környezetben lévő, ám eléggé elhanyagolt tanyát bocsájtott az egyház rendelkezésére, s a téesz dolgozói és a vallásos fiatalok hozzáláttak a rendbehozatalá­hoz. Ám lelkesedésük önmagá­ban kevésnek bizonyult volna, így ’92-ben létrehozták a Fülöp atya alapítványt, melynek szám­láján jelenleg 50 ezer forint van. A tábor költségeinek fedezésére ennek az összegnek csak a ka­matait használják fel. Pedig sok a tennivaló. A kisebb-nagyobb javítási munkák elvégzésére építőtábort szerveznek július 11—17-ig. A lelkigyakorlatos tábor augusztus 1-jétől 7-éig tart. Korondról és a környező településekről mintegy 120- 150 fiatalt várnak - alsó tagoza­tosoktól az egyetemistákig. Meghatározó téma a család, a párkapcsolatok problémái. Retkes Illés, az alapítvány elnöke elmondta, szeretnék, ha a tábor egész évben nyitva állna és más táborosoknak, osztály- kirándulásokhoz rendelkezé­sére állna. Ehhez azonban meg­felelő felszereltség szükséges, egy gondnok, aki mindenre fel­ügyel. Ám mindehhez elsősor­ban pénz kellene. K.M. Életre keltették a Bara-tavat • Sok millió forintot költött Csávolyon az önkormányzat arra, hogy a pár évvel ezelőtt teljesen kiszáradt Bara-tavat újra életre hívja. Megérte a befektetés, mert a horgászoknak jó szórako­zást, a strandolóknak kikapcsolódásit jelent a tó, melynek fo­lyamatos vízellátását fúrt kút biztosítja. (Fotó: Papp Zoltán) ENYHÍTENI PRÓBÁLJÁK AZ ISKOLAKEZDÉS TERHEIT Támogatás a tankönyvek vásárlásához • A könyvek elosztásának hajrájába a tanárok is besegítenek. Közel négyezer gyermek ka­pott tavaly ingyen tankönyvet Kiskunfélegyházán. Vajon mire számíthatnak az idei évkezdés­kor? - erről kérdeztük Makány Jánosnét, a polgármesteri hiva­tal népjóléti osztályvezető-he­lyettesét. Elmondta, szeptem­berben egy hetedik osztályos könyvcsomag körülbelül 2700 forintba fog kerülni, de ez isko­lánként változhat. Egy tagoza­tos osztályban például a könyv- ige ív alapján 3400 forint is le­het. A középiskolában az első évfolyam könyvei várhatóan 5-6000 forintba kerülnek majd. Az idén a szülők terheinek könnyítésére a minisztérium az iskoláknak tanulónként támoga­tást ad. Az általános iskolák, a szakközépiskolák és gimnázi­umok 670, a szakmunkáskép­zők 275, a szakiskolák pedig 335 forint/fő támogatást kap­nak. Az elosztás szociális hely­zet alapján, az iskolaszékek jó­váhagyásával történik. De le­hetséges az is, hogy az iskola vásárolja meg a könyveket és a tanulóknak csak használatba adja ki. Másrészt Félegyházán az önkormányzat egészségügyi, szociális és családvédelmi bi­zottságának döntése alapján - a nevelési segélykeret terhére - az általános iskolák 1000, a kö­zépiskolák 1500 forint/fő támo­gatást kapnak félegyházi ál­landó lakosú tanulóként, melyet szintén a szociális rászorultság alapján osztanak el, s kizárólag tankönyv formájában adhatják át a gyermekeknek. A nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók tanév­kezdéséhez a bizottság 2000 fo­rint támogatást nyújt, melyet is­kolalátogatási igazolvány elle­nében a polgármesteri hivatal népjóléti osztályán igényelhet­nek 1994. szeptember 30-áig. Ugyanígy kérhetik támogatásu­kat a vidéken tanuló kiskunfél­egyházi középiskolások is. Ezen felül az egészségügyi, szociális bizottság azon szülők részére, akik önerőből nem tud­ják megoldani gyermekeik be­iskolázását, vásárlási utalvány formájában nyújt segítséget. Ezt is a népjóléti osztályon lehet kérni. Sándor Erzsébet Több a születés, kevesebben halnak meg A KSH legújabb adatai pozi­tív irányú változást jeleznek a népmozgalom területén: az év első negyedében - a múlt év azonos időszakához viszonyítva - javultak a főbb demográfiai mutatók. Három hónap alatt 29 400 születést jegyeztek föl, 2 százalékkal többet, mint a tava­lyi első évnegyedben. Az elha­lálozások száma 38 600 volt, ami 7,5 százalékkal kevesebb a 93-as hasonló adatnál. Külön is örvendetes, hogy ezen belül az egy éven aluli apróságok morta­litása 16 százalékkal csökkent. A születések és halálozások különbözeteként számított ter­mészetes fogyás az év első há­rom hónapjában 9 200 volt - az arány még mindig messze van a kívánatostól - ám 3 700-al ala­csonyabb a tavalyi csökkenés­nél. Az úgynevezett abortusz- törvény életbe lépése óta jelen­tékenyen - tavaly mintegy 22 százalékkal - csökkent a művi terhességmegszakítások száma. A javulás a jelek szerint az idén nem folytatódik: az első ne­gyedévben a múlt évihez viszo­nyítva 0,8 százalékkal több abortusz volt. A FŐTITKÁR AZ ORVOSKAMARAI TÖRVÉNYRŐL Mit tegyen az orvos a beteg paragrafussal? Az orvosi kamaráról szóló, márciusban elfogadott törvény bevezetőjében kimondja: „Az Országgyűlés elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz. A szakmai önkormányzat lehe­tővé teszi, hogy az orvostársa­dalom közvetlenül és a maga ál­tal választott testületéi, tiszt­ségviselői útján demokratiku­san - a törvények által meghatá­rozott keretek között - önállóan intézze szakmai ügyeit, megha­tározza és a közérdekkel össz­hangban képviselje szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi súlyának, szellemi tőkéjének megfelelő mértékben hozzájáruljon az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásá­nak javításához.” Mindehhez még a törvény egy fontos pontját meg kell em­líteni: azt, hogy a törvény ki­mondja: orvosi diplomához kö­tött tevékenységet csak az foly­tathat, aki tagja a Magyar Or­vosi Kamarának. Más szóval, a kamarai tagság kötelező, még a nyugdíjas orvosnak is, ha recep­tet akar felírni a feleségének, mert ez is orvosi diplomához kötött tevékenység. A nem szó szerint idézett előírás és a tör­vényből hiányzó, fontos elemek miatt sok félreértés, bírálat fo­galmazódott meg az orvosok körében. Napjainkban, amikor az orvosi kamara háromszintű szervezetének a felépítése kez­dődött meg, az első szinten zajló választások és a helyi ka­marák megalakulásakor ezek a kritikák felerősödtek. Elterjedt a hír, hogy ismét a parlament elé kerül a kamarai törvény. Dr. Doktorits Bélát, a Ma­gyar Orvosi Kamara főtitkárát kérdeztük ennek az egész társa­dalmunkat érintő törvénynek a végrehajtásáról, a revíziót köve­telő és elutasító hírekről.- Hozzánk is eljutottak a vi­ták, bírálatok hírei. De azt ki­zártnak tartom, hogy ne látta, ne olvasta volna orvos, fogorvos a kamarai törvény teljes szövegét. Ha a hivatalos lap, a Magyar Közlöny nem jutott volna a kol­légák kezébe, az általunk közel 40 ezer példányban közreadott kamarai törvény teljes szövegét mindenki megkapta. Egészen másról van szó. Áz orvosok a jogi megfogalmazások rengete­gében nem ismerik ki magukat és ha a kamarai törvény szövege még homályos is jó pár helyen, akkor érthető ez a jelenség. Ezért tanácsoljuk kollégáinknak most is, hogy ami nem világos számukra a törvény értelmezé­sekor, azzal forduljanak jogász­hoz. Természetesen a MOK is rendelkezésre áll, s így a félreér­tések tisztázhatók.- Mi igaz a törvény esetleges revíziójával kapcsolatban?- Szeretnénk a lehető legrö­videbb idő alatt ismét a parla­ment elé vinni a törvény néhány pontját, kiegészítés céljából. Például arra gondolunk, hogy a kamarának legyen joga kizárni azt a tagját, aki valamilyen mó­don megsértette a ránk vonat­kozó jogszabályt. Jelenleg csak addig terjed a kamaránk lehető­sége, hogy fél évre felfüggeszt­hetjük az érintett orvos tagsá­gát. A kettő között óriási a kü­lönbség! Aki ugyanis nem tagja az orvoskamarának, az nem folytathat orvosi, gyógyító te­vékenységet. Kihagyták azt a pontot is, amelyben a kamara, mint közszolgálati funkciót is ellátó szervezet, évente megha­tározott összeget kap az állam­tól. Pedig így jut költségvetési támogatáshoz a gazdasági ka­mara, vagy az ügyvédek kama­rája is. Még egy fontos elem, az egészségpolitikai koncepcióval kapcsolatos egyetértés szüksé­gességét kimondó pont is olyan, aminek a törvényben van a he­lye. Ha ugyanis ellenünkre dönt a tárca vezetője egy ilyen fontos ügyben, kudarc esetén le kell vonnia a konzekvenciát. Mind­ezek ellenére nagyon örülünk, hogy már törvényben foglalt jo­gaink és kötelezettségeink sze­rint dolgozhatunk, még ha sok helyen nem világos, egyértelmű és hézagos is a mostani tör­vény. (MTI-Press) Lassul a mentesítés a volt szovjet bázisokon Jelenleg több volt szovjet ka­tonai objektum hasznosítását a- kadályozza, hogy vontatottan halad a területek tűzszerészeti és vegyi felülvizsgálata - nyi­latkozta Komáromi István, a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet vagyonvédelmi osztály- vezetője. Mint elmondta: a szakalegységek 1990-ben kezdték meg a mentesítést, de a munka 1993 óta lelassult. En­nek pénzügyi okai vannak. Ed­dig a tűzszerészek 304 objek­tum, 5 873 épület és 10 990 hektárnyi terület vizsgálatát vé­gezték el. Jobbára gyalogsági lőszereket, gyakorló- és vaklő­szereket, illetve néhol nagyobb kaliberű lőszereket találtak. A vegyvédelmi szakalegysé­gek 1993 végéig 5 563 épület és 10 630 hektárnyi területen vé­geztek vegyi, illetve sugárelle­nőrzést, mentesítést. Radióaktív anyagokat és mérgező harci­anyagokat nem találtak. Mint­egy 9 tonna klórtartalmú vegy­szer és 350 kilogramm DDT ke­rült elő - zömmel a felszín alól. Az elvégzett munka költségei mintegy 100 millió forintot tesznek ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents