Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
1994. július 4., hétfő PETŐFI NÉPE 13 NAPI PÉNZÜGYEK A jövedéki termékeket importálók figyelmébe! A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) az alábbiak közzétételét kérte a sajtótól: A Vám- és Pénzügyőrség szervei 1994. július 4-én 00.00 órától a költségvetési bevételek védelme érdekében a halasztott (15 napos) vámfizetési rendbe tartozó ügyfelek részére beérkező - a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVffl. törvény hatálya alá tartozó - vámárukat csak a vám és a vámmal együtt fizetendő köztartozások azonnali megfizetése után adhatják ki. Az ilyen áruk behozatalánál vámbiztosítékul csak készpénz vagy a készpénzben nyújtott vámbiztosítékkal azonos elbírálás alá eső, ilyen címen teljesített befizetést (átutalást) fogadnak el a vámhivatalok. A VPOP által kiadott engedélyeket Arnold Mihály vezérőrnagy, a szervezet országos parancsnoka azonnali hatállyal visszavonja. Mennyit fizetünk a fogorvosnál? A rossz hír szárnyon jár. így az is, hogy az egészségbiztosítási pénztár rossz anyagi helyzete és a fogtechnikai árak emelkedése miatt az eddiginél többet kell fizetni a fogpótlásokért és a protézisekért. Mint a Népjóléti Minisztérium és a biztosítási pénztár illetékeseitől megtudtuk, a hírből annyi igaz, - a háziorvosi szolgálathoz, a járó- és fekvőbeteg-ellátáshoz hasonlóan - elkészült a fogászati ellátások finanszírozásának tervezete. A javaslat több fórumot megjárt, de döntés még nem született, így a finanszírozás rendjében az idén várhatóan nem lesz változás. Az elgondolások, a tervezett változtatások lényege egyébként a megelőzés ösztönzése, annak elősegítése, hogy mindenki érdekelt legyen fogai ápolásában, épségének megőrzésében. Ennek jegyében például, aki rendszeresen megjelenik a szűrő- vizsgálatokon, annak a biztosító a fogpótlás költségének jelentős részét megtéríti. Aki viszont elhanyagolja fogazatát, annak a pótlást jórészt vagy teljes egészében saját zsebéből kellene fizetnie. A nyugdíjasok ingyen vagy képletes összegért juthatnának hozzá a fogpótláshoz, illetőleg a protézishez. Ami az ellátás jelenlegi finanszírozási rendjét illeti: a nyugdíjasok ingyen vehetik igénybe a fogászati alapellátást; nem kell fizetniük a pótlás, ajavítás orvosi elkészítéséért. A fogtechnikai termékekért és azok javításáért azonban az önköltségi ár felét téríteniük kell. A nyugdíjasok, járadékosok kivehető fogpótlásához 75 százalékos támogatást ad a biztosító. (Erre a jogosultságot a nyugdíjszelvényen feltüntetett törzsszámmal kell igazolni.) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők a nem rögzített - kivehető - protézist térítésmentesen kapják. A nyugdíjasok, járadékosok és a köz- gyógyellátottak azonban csak a műanyagból készült fogpótláshoz jutnak csökkentett áron, illetve térítésmentesen. A nemesfémből, ezüstből, fogászati aranyból és porcelánból, valamint a fémre égetett porcelánból készült fogpótlásra a kedvezmények nem érvényesek. A Pillér-alapok jelentése A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké június 30-án 3 milliárd 481 millió 333 ezer forint, az egy befektetési jegyre eső érték 1088 forint. A Pillér Második Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké ugyanezen a napon 2 milliárd 127 millió 834 ezer 78 forint, egy befektetési jegyre 1064 forint jut - közölte a sajtóval a Prudent-Invest Befektetési A- lapkezelő Rt. Az ingatlanalapok kéthetente teszik közzé vagyonuk nettó eszközértékét és az egy befektetésre eső értéket. Az első Pillér-alap nettó eszközértéké a legutóbbi tájékoztatás óta mintegy 44,5 millió forinttal csökkent, miközben tizennégy forinttal lett kisebb az egy befektetési jegyre jutó érték. Az alap befektetési jegyei az utóbbi két hétben 395-425 forint közötti árfolyamon cseréltek gazdát a Budapesti Értéktőzsdén. A második Pillér-alap nettó eszközértéké a legutóbb közzé- tetthez képest 17 millió forinttal emelkedett. Az egy befektetési jegyre eső érték így 9 forinttal nagyobb lett. Államkötvények eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál 1994. július 4én Értékpapír Eladási nettó Felhalmozott neve árfolyam kamat 1994/A 100,20 14,82 1994/B 96,08 9,49 1995/A 89,63 12,62 1995/B 89,07 10,90 1995/C 95,32 7,34 1995/F 93,68 0,09 1995/G 95,09 17,52 1995/H 94,64 15,87 1996/A 85,22 8,50 1996/B 90,84 7,82 1996/C 90,62 6,90 1996/F 89,68 2,30 1996/H 99,67 5,48 Az adóalap 30 %• áig levonható értékpapírok 1997/C 83,62 5,82 1997/D 100,30 12,47 1997/E 100,30 7,32 1997/H 99,94 2,60 1998/A 100,10 7,73 1997/J 100,30 0,71 • Az értékpapír nevénél a számjegy = a lejárat évével. Eladási árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Alapnyugdíj állampolgári jogon? Az érdekképviseleti szervezetek szerint több tízezerre tehető azoknak az idős embereknek a száma, akik semmilyen nyugdíjat, járadékot nem kapnak. Főleg kistelepüléseken, tanyákon élnek sokan támasz, jövedelem nélkül. Tarthatatlan helyzetükön valamelyest javítana, ha - miként a választási kampány során pártok sora ígérte - bevezetnék az állampolgári jogon járó alapnyugdíjat. Kérdés azonban, hogy a gazdaság jelenlegi állapotában van-e erre reális esély?- A nemzeti alapnyugdíj az úgynevezett háromlépcsős nyugdíjrendszer egyik fő pillére - mondja Szeremi Lászlóné, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat alelnöke. - Egyértelmű azonban, hogy ezt nem a biztosítottak járulékaiból, hanem a központi költségvetésből kell majd finanszírozni. Az ország gazdaságipénzügyi helyzetének ismeretében sajnos az feltételezhető, hogy a következő egy-két évben erre nem lesz anyagi fedezet. Ettől függetlenül azonban feltétlenül meg kell kezdeni a mindenki szerint humánus megoldást ígérő, háromlépcsős nyugdíj- rendszer kidolgozását, s legalább a főbb elvek tisztázását. • Főleg a tanyákon, kistelepüléseken él sok idős ember támasz nélkül.- Az alapkérdések között természetesen arra is választ kell adni, hogy mennyi az az összeg, amennyiből az idősek - egyedül vagy társukkal - meg tudnak élni. Az már most megállapítható, hogy önmagában az állampolgári jogon járó nyugdíj kevés - ám a második lépcsővel, azaz a biztosítási alapon szerzett járandósággal együtt tisztes megélhetést nyújtana.- A kidolgozásra váró rendszer tehát nem azt jelenti, hogy a járulékot nem fizetőket majd eltartja az állam?- Nem, ilyenre a nálunk jóval gazdagabb országokban sem igen találni példát. Az persze jellegében más dolog, hogy a központi költségvetés - szociális segély formájában - jelenleg is támogatja a rászoruló öregeket. Maga a háromlépcsős rendszer azonban éppen a biztosítási elv megszilárdulását eredményezi majd. A második lépcsőként említett járulékfizetéssel szerzett nyugdíjrész garantálná a normális életvitelhez szükséges összeget. Akinek pedig ezt meghaladóak az igényei, s előzetesen erre tud is áldozni, az - az elgondolások szerint, kizárólag önkéntes alapon - kiegészítő nyugdíjbiztosítást köthet. Ahhoz viszont, hogy ezekből a járulékokból járadék, tehát meghatározott ősz- szegű rendszeres juttatás legyen, legalább 10 évig kell a szerződésben rögzített összeget fizetni. Más szóval: a három- lépcsős rendszer bevezetéséhez és gyakorlati működéséhez legalább egy évtized szükséges.- Visszatérve az első elemhez: a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat nem tudna valamilyen összeggel „beszállni” a nemzeti nyugdíj finanszírozásába?- Sajnos nem. Közismert, hogy az önkormányzat nem kapta meg a törvényben meghatározott vagyont, így annak hozadéka sem áll rendelkezésünkre. Ha volna többletünk, akkor a régi nyugdíjasok szégyenletesen alacsony járadékát emelnénk föl.- Ráadásul egyre kevesebb a biztosított: sok a munkanélküli, s a munkaviszonnyal rendelkezők jelentős részét - éppen a magas tb-járulék miatt - minimumbérrel alkalmazzák. További feszültségforrás, hogy öregszik a társadalom, mind több idős embernek kell nyugdíjat biztosítani a csökkenő járulékokból. Éppen ezért sürgető feladat a több lábon álló nyugdíjrendszer mielőbbi kialakítása. Budapest: 1111 Lágymányosi út 15. Tel.: 209-2355 Rádiótelefon: (06 60) 327-087, (06 60) 327-088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: (06 60) 327-100 Békéscsaba: 5600 Gyón! G. u. 21. Tel (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60) 384-000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 327-800 Győr 9022 Pólffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327-400 Kecskemét: Ratio Bt. 6000 Széchenyi tér 14. Tel.: (76) 482-446 Rádiótelefon: (06 60) 389-153 Kiskunhalas: Riporterfoto Gmk. 6400 Széchenyi u. 2. Rádiótelefon: (06 60) 325-425, (06 60) 380-898 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411 -550 Rádiótelefon: (06 60) 351-000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327-408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327-900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel.; (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327-600 Székesfehérvár 8000 Várkörút 44-46. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327-200 Szolnok: 5000 Baross u 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386-001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377-000 i A 450-es Westel telefonok épületen belül is használhatók.
