Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30 / 178. szám

1994. július 30., szombat Megyei körkép 5 ZSÚFOLTSÁG, HANGOSKODÁS, SZEMÉT Tompa tovább szenved • Három nap is kell ahhoz, hogy a szemetet eltakarítsák. Az elmúlt hét végén csúcs­forgalom volt a tompái határát­kelőn. Nyolc-tíz kilométerre is megnőtt a kilépő járművek sora, és a várakozási idő elérte a 17 órát. A határnál veszteglő uta­sok rengeteg szemetet hagytak szét maguk után, amelynek el­takarítása megadta a munkát a tompaiaknak. A lakóházak és az üzletek előtti hulladék összegyűjtéséről a tulajdonosok gondoskodtak, az út mentén pedig az önkor­mányzat közhasznú munkásai dolgoztak, tízen. Csoportveze­tőjük, Vajzer István szerint há­rom nap is kell ahhoz, hogy vé­gezzenek, s aztán kezdhetik elölről, mert máskor is van mit összeszedni, csak nem ennyit. Magam is végigbicikliztem a határhoz vezető 53-as főút utolsó tíz kilométerén. Szemét és kel­lemetlen illatok között vitt az utam. A község belterületét elke­rülő útszakasz mellett az egy benzinkúton kívül nincs semmi­lyen ellátóegység. Még jó, hogy elég nagy már a kukorica, és van még talpon álló gabona: el lehet menni bennük kis- és nagydo­logra. A déli rácsatlakozás után egyre több a működő és készülő üzlet, bizonyságul arra, hogy haszna is van az idegenforga­lomnak. Ezen a szakaszon már van hét-nyolc szemétgyűjtő, amiket a közúti igazgatóság he­lyezett ki. Sajnos, a hulladék in­kább köréjük, mint beléjük ke­rült. Vezetékes kutakból lehet ivóvízhez jutni, csak nagy a ku­tak közti távolság. Nyilvános vécé sehol, viszont a keleti olda­lon elég hosszan húzódik erdő, utána meg a parkból megmaradt fák és bokrok nyújtanak némi ta­karást. Sokan, főleg éjszaka, odáig sem mennek el; a házak előtt végzik el a dolgukat. Milyen a határhoz vezető út mellett lakók közérzete? A vá­laszt keresve bezörgettem né­hány házhoz. Nehezen nyíltak a zárt kapuk: bizalmatlanok az emberek. Varga Józsefné el­mondta, hogy az ilyen forgal­mas napokon, mint az elmúlt hét végén is volt, a nagy zajtól nem bírnak aludni. Dudálnak az utasok, csapkodják az autók aj­taját, hangosan beszélgetnek, gyakran veszekednek. Bezör­getnek a házakhoz vízért. Eldo­bálják a szemetet, nem győznek takarítani utánuk. László Ist­vánná özvegy, 90 éves és egye­dül él. Mivel nagyothall, inkább a félelemtől nem alszik: lesi, mikor ugrik be valaki a keríté­sén. Előfordult már, hogy kutat­tak a lakásában és tűnt is el a holmijából. A háza előtti sze­mét összeszedése már nehezére esik, takaríttassa el az önkor­mányzat. A falu polgármesterével, Lengyelné László Veronikával beszélgetve megtudom, hogy a község önkormányzata többet költ a határátkelőre, mint amennyit kap erre az állami költségvetésből. Mostanában két új vezetékes kutat szereltet­tek fel. Megjavították ä szerviz­útnak használt földutat. Gon­doztatják a főút és a házsor közt húzódó parkot. Rendszeresen gyűjtik és szállítják a szemetet. Kérték a vállalkozókat, hogy hozzanak létre, működtessenek a területen vizesblokkot, de nincs rá jelentkező. A problémák megoldására többször kezdeményeztek és tartottak megbeszélést az ügy­ben érintett lakossággal, a határőrséggel, a rendőrséggel, a közúti igazgatósággal, a pol­gári védelemmel, a Magyar Vö­röskereszttel. Részeredmények születtek, de a teljes megoldás várat magára. Az útigazgatóság megjavította a főutat és a mel­lette lévő útpadkát. A megyei rendőrkapitányság és a halasi határőrség segít a rendfenntar­tásban. Az ivóvízellátás javítá­sára és a mozgóvécék kihelye­zésére tett ígéret még nem való­sult meg. A nagy forgalomtól szenvedő lakosság továbbra is harcol az elkerülőút határig való meghosszabbításáért Szöveg és kép: K. B. FÓRUM, BORVERSENY, FELVONULÁS, RONCSDERBI Alföldi szüretnyitány Kecelen A szőlősgazdák a hétvégeket már a hűvös pincékben töltik. No, nem a kánikula elől mene­külnek, hanem készülnek az idei termés fogadására. Hogy közel a szüret, azt jelzi az is, hogy Kecelen elkészült az al­földi szüreti fesztivál prog­ramja, s három hét múlva kez­detét veszi a háromnapos ren­dezvény. Az augusztus 19-ei bor, pezsgő és borászati eszközök kiállításának megnyitója után tudományos tanácskozás, fórum lesz, ahol dr. Lakos László földművelődési miniszter a kormány agrárpolitikájáról be­szél, majd dr. Urbán András, a Magyar Szőlészek-Borászok Szövetségének főtitkára az al­földi szőlő- és borkultúra jele­néről és jövőjéről tart előadást. A borverseny eredményhirdeté­sét követően a miniszter közre­működésével vitafórumra kerül sor. A második napon, augusz­tus 20-án sportprogramok is lesznek, mint például autós-, motoros gyorsulási és ügyességi verseny. Az ebtenyésztők be­mutatójára a kutyabarátokat, az esti szabadtéri koncertre pedig a zenebarátokat várják. A pénzdíjas kettesfogat-hajtó versenyre is már lehet jelent­kezni, ami 21-én lesz csikós- és lovasbemutatóval egybekötve. Ugyanezen a napon roncsderbi- bajnokságon is lehet szurkolni a crosspályán. A színpompás szü­reti menet sok utcát érint, s lát­ványt ígér még. a fogatok, a he­lyi borrend és borkereskedők, illetve néptáncosok felvonulása. Káosz a kecskeméti piacnál A megyeszékhelyi, város­központi piacról minden túlzás nélkül elmondható, hogy sze­rencsétlen helyen van. Az oko­kat hosszan lehetne sorolni. A helyzetet csak fokozza, sőt ká­oszt okoz, ha meggondolatlan időszakban közúti munkála­tokba kezd valamelyik cég. Tegnap (az amúgy is legfor­galmasabb piaci napon) reggel százszám lepődtek meg jármű­vezetők, gyalogosok, szállítók, vevők és eladók, mi több: a szi­rénázó mentőautó pilótája, hogy a szokottnál is nagyobb a dugó, képtelenség haladni. Az ok pe­dig: egy útburkolatot javító cég rosszul időzített felvonulása volt. Tették mindezt úgy, hogy például az Erdős Imre utca bejá­ratánál elfelejtették - vagy nem is akarták - jelezni: mindazok­nak kár behajtaniuk, akik jobbra szeretnének kanyarodni.- Nem zsákutca, ki lehet menni a Budaikapu felé — mondta gúnyosan a munkave­zető, aki aztán időnként kényte­len volt átvenni a forgalomirá­nyító szerepét.- Nagyon örültem volna, ha nem erre a napra ütemezik a munkát. Se szó, se beszéd, ide­jönnek a monstrum gépekkel. Hiába hőbörgök, nem fognak elmenni. Korábban legalább szóltak, hogy mit akarnak - pa­naszolta Kun István, a piac- igazgatóság vezetője. - Ma­gam is meglepődtem. Ki va­gyok akadva. Én is a világot körbekerültem, hogy bejussak a munkahelyemre. Hová szalad­jak most pattogni? Tudom: meg kell csinálni a munkát, de éppen pénteken reggel kezdve, táblák nélkül? Higgye el minden vá­sárló és eladó, hogy én is csak annyit tudtam az egészről, mint ők! P. S. • Tegnap, a legforgalmasabb piacnapon órákon át tartó közle­kedési zavart okoztak az útépítők. Ki a felelős az alpári kábeltévé hibáiért? Tiszaalpáron 1989-ben ké­szült el az a kábeltévé-hálózat, ami a mai napig nem tudja ellátni feladatát. Ehelyett - amint azt az önkormányzathoz érkező pana­szok is igazolják - időről időre problémák forrása. A hálózat egyes részein ugyanis állandó­sultak a meghibásodások, és a bekapcsolt lakásokban élvezhe­tetlen a műholdas műsor. Más­utt az úgynevezett beámyéko- lás problémája merült fel. Az ilyen körzetekben élők a Magyar Televízió 1-es és 2-es csatorná­jával együtt kell hogy nézzék például a Duna TV adását.- Az alpári kábeltévé-háló­zat meghibásodásai sokrétű problémából adódnak - mondja a rendszeren rövid idő óta átme­neti javításokat végző szerelő, Jóba Zénó. - Akadnak olyan ut­cák, ahol a nem megfelelő alkat­részek használata vagy éppen el­használódása miatt élvezhetet­len a műholdas televízióműsor. Itt a kül- és beltéri egységek cse­réjével a jelenlegi hibákat vi­szonylag kis ráfordítással ki le­hetne küszöbölni. Az újfalui rész ennél lényege­sen több gondot okozhat majd mind az önkormányzatnak, mind a szerelőknek. Itt ugyanis a kivi­telező a váltóáram helyett egye­náramot vezetett a rendszerbe, ami annak gyors lepusztulásához vezethet - vélekedik a fiatal szakember, aki feleségével egy­ütt majdnem minden napját a ve­zetékek és elosztók javításával töltötte az elmúlt hetekben. Hogy milyen eredménnyel? Er­ről egy korábbi panaszos, Ha- ticza Imre véleményét kérdez­tem:- Sajnos, nálunk a korábbi helyzet semmit sem változott. Az 1-es és 2-es csatornán állan­dóak a zavaró hatások, a csíkozás és a szellemkép. Még az a sze­rencse, hogy szinte egyáltalán nincs időm tévét nézni - mondja Haticza úr. A legtöbb tiszaalpári, aki befi­zette a 6 ezer forintos hozzájáru­lást, természetesen nem így vé­lekedik. Szeretnék tudni, hogy mi lesz a kábeltévé sorsa? Van-e jövője; és ha nincs, ez kinek a hi­bája?- A műholdas csatornaháló­zat 1989-ben készült el - emlé­kezik vissza Novák Lajos, a köz­ségpolgármestere, aki már akkor is a közigazgatás első embere­ként dolgozott Tiszaalpáron. A kiskunfélegyházi GELKA szer­viz - ma ELEKTROSZER Kft. szakemberei kezdték el a kivite­lezést, rövid idő után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy szakér­telem hiányában nem tudják megfelelően elvégezni. Elvettük tőlük a megbízást, majd a kecs­keméti kábeltévé egyik munka­társának adtuk át. Ez a próbálko­zásunk is az előbbihez hason­lóan, szerencsétlenül fejeződött be. A vállalkozók jöttek-mentek. Többen is „fáradoztak” az alpári kábeltévé-rendszer kiépítésén és a felmerült hibák kijavításán. Mára ezek a munkálatok 7,2 mil­lió forintot emésztettek fel, de a község bizonyos részein to­vábbra sincs jelentős javulás. Mint a szakember mondja: újabb százezrek, esetleg milliók ráfor­dításával valószínűleg mindenki számára élvezhetővé lehetne tenni a műholdas csatornák adá­sait. Ennek a feladatnak a megol­dása minden bizonnyal a követ­kező önkormányzatra vár.- A kábeltévé-rendszer ki­építésekor elkövetett visszaélé­sekért soha senki sem feleit - mondja Novák úr. - Nehezen le­hetett volna kideríteni, hogy me­lyik kivitelező milyen mérték­ben hibázott. Az önkormányzat egyik tagja, Kojás Mihály nem így véleke­dik:- Még 1990-ben kezdemé­nyeztem a műszaki ellenőr - aki egyébként a Budapesti Közleke­dési Vállalat villamossági főr- mérnöke - és a polgármester fel­elősségének megállapítását, a testület többi tagja azonban nem volt ebben partner. Szerintem az első és legnagyobb hibát a beru­házást elindító tanács akkor kö­vette el, amikor nem készített felmérést a kábeltévé-hálózat iránti igényekről. Előzetes költ­ségmegállapítás sem történt, így az sem volt előre kiszámítható, hogy az egy családra eső hozzá­járulás összege mennyi lesz. Ar­ról már nem is beszélve, hogy a tervezés - amit a félegyházi GELKA munkatársa készített - hiányosságaiból adódó műszaki problémák kísértenek a mai na­pig. Tóth Katalin Tanévkezdési támogatás 9 Minden családnál sokba kerül a tanévkezdés. Betiltott termékek Mivel használatuk az egész­ségre veszélyes lehet, a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelősége tegnap azonnali hatállyal megtiltotta a Bioryn termékcsalád forgalma­zását. A különböző kozmetikai készítményeket általában a gyógynövény-szaküzletekben és fitotékákban árusították, ám a gyártó a Bioryn Bt. ezeket nem vizsgáltatta meg egészségügyi szempontból, és így kozmetikai készítményei nem minősített áruk. Ezért döntött úgy a fo­gyasztók érdekeit védő szerve­zet, hogy árusításukat megtiltja. Milliók szépítésre Bár a rend, a tisztaság nem mindig pénz kérdése, de a kun- szentmiklósi önkormányzat úgy határozott, hogy az idén nyáron alaposan megváltoztat­ják a sportcsarnok környékét. Ezért a legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésen erre hárommillió forintot szavaztak meg. A munkálatokat - amire egyéb­ként az impozáns új létesít­mény átadása előtt már sem idő, sem pénz nem jutott - a napokban megkezdték, hogy szeptembertől már megfelelő környezetben várják a sporto­lókat és a szurkolókat, vagy akár csak az arra járókat. A napokban ülést tartott Im- rehegy képviselő-testülete. A napirendek között döntöttek ar­ról is, hogy mennyi pénzzel se­gítik a szülőket a gyerekekkel kapcsolatos tanévkezdési ki­adások során. Ám tudvalévő: a legkisebbek gyermekintézmé­nyekben történő elhelyezése is pluszkiadásokat jelent. Ezért e községben az óvodások ezer- kettőszáz, az általános és közép- iskolások háromezer forint egy­szeri támogatást kapnak. Áz önkormányzat költségvetését ez mintegy félmillió forinttal csökkenti. Kép és szöveg: P. S. Vadkerten elnapolták a bérlakások ügyét Mintegy százmilliós vagyon sorsáról kellett volna döntenie e hét közepén a soltvadkerti kép­viselő-testületnek. Az említett értéket pedig a negyvenhét ön- kormányzati lakás képezi. Egy korábbi nyilatkozattételi felhívásra eddig negyvenhárom bérlő közölte vételi szándékát; egy nemet mondott, hárman pe­dig nem jelentkeztek. Abban vi­szont egységes volt a vélemé­nyük, hogy a lakbérek magasak. A Tavasz utcai lakók pedig kü­lönösen sérelmezték az emelt összegű díjat. Kifogásaik között felhozták, hogy a bérbe adó (mármint az önkormányzat) a lakások karbantartására hosszú évek óta nem fordított gondot, s hogy a lakókra áthárított víz- és szennyvíz-szippantási díjat a szolgáltató a lakásban élő sze­mélyek számától függően osztja el, s a tényleges fogyasztás mérhetősége érdekében szüksé­gesnek tartanák a vízórák fel­szerelését. Tizenketten egyéb­ként lakbér-támogatási kérel­met is adtak be, ugyanakkor - egy kivétellel - vételi nyilatko­zatot tettek. Az önkormányzati lakásgaz­dálkodás következő lépése lett volna tehát az eladásra kerülő bérlakások és helyiségek kijelö­lése. Ezzel elviekben egyet is értettek a városatyák, de a dön­téshozatalt elnapolták a követ­kező ülésre azzal, hogy az ed­digi adatok nem elegendőek a nagy értékek sorsa feletti hatá­rozathoz. E napirend előtt arról döntöt­tek, hogy a város tizenkét in­tézményében korszerűsítik a fű­tést, azaz bevezettetik a gázt. Ennek határideje október 15., s a munkálatokat két pályázó nyerte el.- pulai -

Next

/
Thumbnails
Contents