Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

10 Tisztelt Szerkesztőség! 1994. július 27., szerda OLVASÓSZOLGÁLAT Megkezdődött a táskavásár Ladánybenéről levélben for­dultak Olvasószolgálatunkhoz: „Reméljük, még nem késtünk el! Úgy döntött a család, hogy augusztustól szívesen előfizet­nénk a Petőfi Népét. Eddig rendszertelenül olvastuk, de csak elégedetten nyilatkozha­tunk a lapról...” Kedves levélírónkat és csa­ládját örömmel üdvözöljük a Petőfi Népe előfizetőinek nagy családjában. Nem késett el az előfizetéssel, a címét továbbí­tottuk a terjesztési ügynökség­vezetőnek, Kósa Pálnénak (Te­lefon: 76/328-353). A kézbesítő felkeresi önöket. Egyébként Ladánybenén január óta hónap- ról-hónapra nagyon szépen emelkedik az előfizetők száma. Megtisztelő számunkra, hogy egyre több család lapunkból tá­jékozódik. Felhívjuk figyelmüket, hogy ismét kapható esernyő és póló az Olvasószolgálatnál - vála­szoljuk minden érdeklődőnek. Sajnos, csak előfizetőinknek tudjuk kedvezményes áron adni a termékeket. Sokan kérdezik az iskolatás­ka-vásárral kapcsolatban: mi­lyenek a hátizsákok, s mennyi az áruk? A táskákról a mai lap­számban fényképet közlünk. „Élőben” megtekinthetők az Olvasószolgálatnál és a terjesz­tési ügynökségeken. Kedvez­ményes áron csak a Petőfi Népe előfizetői juthatnak hozzá. A kecskeméti Szimferopol térről kaptuk az értesítést: több napon keresztül nem érkezett meg az újság. Előfizetőnk sze­mélyesen is befáradt az Olvasó- szolgálathoz, s ekkor derült ki, mi a gond. Nem fizette be a jú­liusi díjat, így a kézbesítő nem dobta be a lapot. Elnézését kér­jük, hogy nem hívtuk fel a fi­gyelmét az előfizetésre, bár a terjesztőnk több alkalommal ke­reste eredménytelenül. A díjfi­zetés rendeződött, az újság is­mét rendszeresen megérkezik. Készséggel várjuk leveleiket (Kecskemét, Szabadság tér 1/A., 6000.) és telefonjaikat (76/481-391.). Személyesen is felkereshetik az Olvasószolgá­latot a Sajtóház földszintjén, ahol vásárolhatnak táskát, pólót, esernyőt és levélszekrényt is. Vadkender Kecskeméti József olvasta az egy héttel ezelőtt közölt Irtsuk, mert allergiát okoz című írást, mely a tömegesen terjedő vad­kender allergiát okozó hatására, illetve a gyomnövény irtására hívta fel a figyelmet. Olvasónk ezúttal külön is felhívja az illetékesek figyelmét a Kecskemét környékén látott, hatalmas vadkender-gócokra. A Korhánközi úton, a szükségla­kások mellett például embernél magasabb vadkender díszlik, háborítatlanul. Ugyanezt ta­pasztalta a Homok utca környé­kén, a Helvéciái úton és a Vas­pálya utcából a város felé jövet. Miért nem figyelnek oda Kecskemét illetékesei erre a je­lenségre? - kérdezi Kecskeméti József. TÖNKRETETTÉK A TERMÉST IS Kérelem a kárrendezési hivatalhoz VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Programhiba és nem más! Pintér Mihály Lajosmizse, Szabadság tér 14. I. e. 25. C. lépcsöház alatti nyugdíjas olva­sónk levelet írt a Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal­nak. Panaszos levelének máso­latát szerkesztőségünknek is el­juttatta azzal a kifejezett kérés­sel, hogy tegyük közzé lapunk­ban. Kérésétől természetesen nem zárkózunk el, sorait az alábbiakban olvashatják. A lajosmizsei filmszínházban 1994. június 10-én megtartott termőföld-árverésen bundázás történt. A 0678/4. helyrajzi számú földterületet árvereztük, amely az önök által is elismert jogos tulajdonom. Körülbelül 5000 Ft. aranykoronánkénti összegnél az árverést vezető úr megállt és azt mondta, hogy 5000 forint először, 5000 forint másodszor, 5000 forint harmad­szor és senki többet. S lecsapta a kalapácsot. Ekkor az Almavirág Szak- szövetkezet megbízottja, Sápi Tibor odahajolt hozzá, valamit súgott neki, és ezután az árve­rést vezető Úr azt mondta, hogy folytatja az árverést. Én akkor, 82 éves beteg ember létemre, nagyon kiborultam és kikeltem magamból. Kértem, hogy ilyet ne csináljon, mert ez nem tör­vényes, hiszen egyszer már leü­tötte a kalapácsot és erre a föld­területre nincs joga tovább ár­verezni. Azt is mondtam, hogy fel fogom jelenteni törvénysér­tésért. Erre ő csak tovább foly­tatta az árverést, a kifogásolá­somra azt mondta, hogy én nem értek hozzá. Ezután már nem vettem részt az árverésen. A Tisztelt Igazgatóságot arra kérem, hogy legyen szíves igaz­ságosan kivizsgálni a fentieket. Az elmondottakra tanúim az ár­verésen résztvevők. Ezt a föld­területet 1976-ban vásároltam Szabó Márk és neje, Godó Má­ria lajosmizsei lakosoktól. Az akkori rendelkezések szerint át­íratni nem lehetett, így művel­tem, majd elvette az Almavirág Szakszövetkezet. A rendszer- váltás óta, 1991-től nekem ez biztosítja a megélhetésemet. Közben meghaltak azok, akiktől a földet vásároltam. Az örökösök az Almavirág Szak- szövetkezettől kérték vissza a Válasz egy mélykúti bérlőnek Kedves Valika! Az ön nevé­vel jelzetten a Petőfi Népe jú­lius 20-ai számában olvasói le­vél jelent meg, Törvényellenes rendelet Mélykúton? címmel. Ennek az a lényege, hogy a szó­ban forgó rendelet - a törvényi előírásokat megszegve - nem biztosított vételi jogot az ön- kormányzati lakások bérlőinek. Helyesen idézi a törvény 45. szakasz (1) bekezdésének szö­vegét, de el kellett volna olvasni a törvény következő, 46. sza­kasz a./ pontját is, amely pedig így szól: „Nem áll fenn vételi jog...az 1990. évi LXV. törvény 107. szakaszának (2) bekezdése alap­ján az önkormányzat tulajdo­nába került önkormányzati la­kásra.” Tájékoztatom, hogy a mélykúti lakások e törvényi elő­írás értelmében jutottak önkor­mányzati tulajdonba. (Talán nem lényegtelen megjegyezni, hogy - Kecskemét és Baja vá­ros kivételével - a megye ösz- szes önkormányzatánál ugyan­ez a helyzet áll fenn.) Szívesen pontosítanám a le­vél egyéb kitételét is, de nem szeretnék visszaélni a T. Olva­sók türelmével. Kérem, higgye el, nem a neheztelés vezette a toliamat, amikor válaszom köz­zétételét kértem a T. Szerkesz­tőségtől, csupán azt kívántam elérni, hogy a mélykúti bérlők, illetve polgárok jogbiztonsági érzete ne gyengüljön. Üdvözlet­tel: Nagy János jegyző, Mélykút A szociális foglalkoztatóról A július 13-án megjelent: Szegénységi bizonyítvány len­ne a városnak című olvasói le­vélhez szeretnék hozzászólni. Meg kell állapítanom, hogy az abban foglaltak csak részben felelnek meg a valóságnak, mert mit csináljon a kecskeméti szociális foglalkoztató vezetője, hogyan tervezzen előre, ha a Kuruc körúti épület már nem az önkormányzat tulajdona? Először én is összevesztem a foglalkoztató vezetőjével a gipszcsomagolás miatt (40 ki­logrammos zsákokból 2 kilo­grammos tasakokba kell cso­magolni a gipszet, csomagon­ként 1 forintért!), de most már belátom, ha már használni nem tudok, nem érdemes ártani. Kifogásolja az olvasói levél, hogy továbbképezik magukat a szociális foglalkoztató vezetői. Hadd képezzék! Mi ebben a rossz? Ellenkező esetben húsz levél menne, hogy képzetlenek a vezetők. Az valóban igaz, hogy nagyon alacsonyak a nor­mabérek, ezért ne csodálkozzon az önkormányzat, hogy a rok­kantnyugdíjasok nem szívesen vállalnak munkát a foglalkozta­tóban. A szociális diszkontban azért nem kellene 58 forintos mogyo­rót árulni. Az pedig enyhén szólva túlzás, hogy 12 ezer fo­rintba kerül egy dolgozó foglal­koztatása. Egyébként, ha ilyen anarchia van a foglalkoztató kö­rül, akkor valóban félő, hogy bezárhatják a kaput. Itt szeretném megköszönni az ipartestület titkárának, Orosz Károlynak a segítségét, aki jó manuális készséget igénylő, fi­nom munkát szerzett a foglal­koztatónak, bár az az érzésem, hogy ezt elsősorban nem nekem kellene megköszönni. Molnár Lajos Kecskemét, Budai hegy 5/A. Miért büntetik a befektetőket? A magam és sok más kétség- beesett társam nevében emelek szót befektetett pénzünk vissza­adásáért. Kecskeméten, a Klapka u. 4. szám alatt műkö­dött a Tribu Befektető Iroda (pécsi központtal), vezetője Kis Gecse Krisztina volt. Egyéb­ként az egész országban voltak irodái a cégnek. Ezek a befekte­tési irodák igen kedvező kama­tot fizettek a kisbefektetőknek, így érthető, hogy nagyon sok kisnyugdíjas is betette a pénzét. Többek között én is. Az iroda megszűnt, s a pénzt álítólag lefoglalta a veszprémi rendőrség, ezért a kft. nem tud fizetni. Emiatt nagyon sokan nehéz helyzetbe kerültünk. Nekem például ha­táridős fizetési kötelezettségem van, lakásmegoldási ügyben. Rokkantnyugdíjas vagyok, két kisgyermeket egyedül nevelek, idős, mozgásképtelen apámat gondozom. A befektető kft.-nél azt mondják, ha visszakapják a le­foglalt pénzt, mindenkit kifi­zetnek. Amíg mindez nem tör­tént meg, minden befektető megkapta a kamatot és a be­fektetett összeget is. Ha a vezetők szabálytalan­ságot követtek el, miért bünte­tik a befektetőket? Hivatalosan működtek, miért nem ellenő­rizték őket időben az arra hi­vatottak? Kérdés továbbá, ki­nek kamatozik a zár alá helye­zett, nagy mennyiségű pénzt? Á. I.-né Kecskemét, (Név és cím a szerk.-ben.) szülők földjét, de nem kapták vissza. Ők az én segítségemet kérték. Ezután a Kárpótlási Hi­vatalhoz fordultak. Ez a földte­rület most be volt vetve árpával és rozzsal, gyönyörű volt a ga­bona, melyen szörnyű pusztítást csinált Ludányi Mátyás Lajos­mizse, Közös 90. szám alatti la­kos, aki az árverésen törvényte­lenül megszerezte. Ugyanis másnap, június 11-én a félig érett árpát le­vágta, a mellette lévő rozstáb­lába beledobálta és ezzel azt is tönkretette. Oda lett az idei termésem, súlyos anyagi ká­rom keletkezett...Sajnos, a megélhetésünk veszélybe ke­rült. Kérem, hogy ezt a szörnyű igazságtalanságot.. .legyenek szívesek kivizsgálni. Legyenek szívesek segíteni abban, hogy a megvásárolt jogos földemet visszakapjam öreg napjaimra a harácsoló, törvényt kijátszó semmibevevőktől. Várom válaszát és megérté­süket előre is köszönöm. Tisz­telettel: Pintér Mihály nyugdíjas Még egyszer a temetőről Szeretnék néhány megjegy­zést fűzni a temetői kocsikázá­sokról, randalírozásokról szóló, a Petőfi Népében megjelent le­velekhez. Úgyanis én minden héten háromszor is gépkocsival viszem ki idős barátnőmet a kecskeméti temetőbe, nehezen tud menni, lábai már 100 méter után felmondják a szolgálatot. Merem állítani, hogy semmi­féle gépkocsival való randalíro- zást nem tapasztalunk, nem tartja a markát, aki a kaput ki­nyitja és főleg nem 500 forinto­kat adnak, mert ha így volna, a kaput mindig őrizné valaki. Mi többször is nyitott kaput talá­lunk, nincs is ott senki, tehát nem is volna kinek a markába tenni pénzt. Bizonyára a két kedves le­vélíró, mert nem úgy van, ahogy ők leírták. Kár ártatlanul gyanúsítani a temető dolgozóit. J. K.-né Kecskemét Köszönet Tisztelt Szerkesztőség! Kö- szönetemet fejezem ki, amiért közölték Pásztor Józsefhez írt megemlékezésünket. Ma sze­reztem tudomást róla, mivel ti­zenhét napig kórházi ápolásban részesültem. Ezért is nem írtam egy ideig. Nagyon örülök, mert olyan ember kiemelkedő munkássága kapott nyilvánosságot, akit az egykori Dutép vállalat több ezer dolgozója közül csaknem any- nyian szerettek és becsültek. Lédeczi József Kecskemét A július 6-ai lapszámukban megjelent: Programhiba vagy valami más? című olvasói le­vélre az alábbiakat válaszolom. A lakáscélú betétek múlt évi kamatának eltérését az egyik hónap befizetési forgalmának feldolgozása során mutatko zó számítógépes programhiba okozta. A kamatmódosítás egy­havi betétfizetésre vonatkozik és független a betét egyenlegé­től. így tehát a korrekció azonos összegű lehetett a levélíró mindkét betéte esetén. Azoknál a betéttulajdonosoknál, akik az Váratlan meglepetésben ré­szesültek az összkomfortos la­kásokban élő kecskemétiek - akik nem rendelkeznek vízórá­val -, amikor kezükbe vették a Termostar Kft. melegvíz-díj számláját. Áprilistól visszamenőleg kö­vetelik a normában meghatáro­zott 11-13 stb. köbméter hideg­víz árát, ami 3000-4000 forint pluszkiadást jelentett. Ehhez jött még a KIK-FOR részéről, májusig visszamenőleg, az el­maradt vízdíjemelés (900-1000 Ft.) Ez a 4000-5000 Ft. pluszkia­dás sokkolóan érte a lakosság ezen rétegét. Egy összkomfor­tos lakás melegvíz-díja körülbe­lül 2000-2400 forint lenne ha­vonta, ami 82 százalékos ár­emelésnek felel meg. Ám a Termostar Kft.-nek nem volt joga ehhez a lépéshez. Ugyanis a lakók a KIK-FOR-nak a víz- és csatornadíjban megfizetik a felmelegítendő víz árát is. A 18/1990. január 11-ei kormány- rendelet alapján 220 köbméter egy 54 négyzetméter alapterü­letű, összkomfortos lakás évi vízfogyasztási normája (havi Az 52-es számú úton, Kecs­kemét felé haladva, találjuk ha­zánk legnagyobb folyójának, a Dunának az egyik leghosszabb csatornáját, a Kunsági-főcsa­tornát, ismertebb néven a Kí- gyósi- csatornát, amely valósá­gos horgászparadicsoma volt a pihenni, szórakozni vágyó hazai és külföldi embereknek. Sajnos, ebben az évben a tó vizét és élővilágát megtámadta, és lassan felőrli az eutrófizációs folyamat, amely azt jelenti, hogy a tó vize lassan feltöltődik iszappal, majd mocsaras, lápos területté alakul át rövid időn be­lül. Ezt bizonyítja a már végbe­menő elhínárosodási folyamat, amely meggátolja a csatorna élővilágának oxigénfelvételét, illetve gázcseréjét, s végül meg­szűnteti életműködését. Ennek következtében egyre több szer­ves anyag halmozódik fel és jut el az aljzatra, ahol az oxigén hi­ánya miatt ugyancsak lelassul, adott hónapban nem forgalmaz­tak, nem változott a jóváírt ka­mat. A sajnálatos hiba visszame­nőleges, körültekintő javítása természetesen hosszabb időt vett igénybe, ezért csak kése­delmesen tudtuk postázni a mó­dosított egyenlegértesítőket. A kellemetlenség okozásáért elnézést kérünk a levél írójától és az ügyben érintett valameny- nyi ügyfelünktől. Báló Mihályné osztályvezető OTP Bank Rt., Kecskemét 18,33 köbméter, napi 610 liter víz). Á KIK-FOR a beszedett pénzből nem adja oda - a fenti példánál maradva - a 11 köb­méter víz árát a Termostar Kft.-nek, így az szedi újból a felmelegítendő víz átalánydíját, amit egyszer már kifizettem a KIK-FOR-nak. így összesen már 29,33 liter víz árát (3567 Ft.) követeli a két vállalat egy 54 négyzetméter alapterületű lakás esetén. S mindez azért van így, mert a két vállalat nem tud meg­egyezni, és így a lakók húzzák a rövidebbet. Mivel én is érintett vagyok ebben a zavaros víz­ügyben, beszéltem mindkét vállalat igazgatójával, ily mó­don jutottam hozzá a fenti in­formációkhoz. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy a havi plusz 11 köbméter víz árát nem fizetem ki, és sürgősen vízórákat szerel­tetek fel. Kíváncsian várom a két vállalat és az önkormányzat - mint tulajdonos - válaszát. Andrássi Ferenc Kecskemét, Lóverseny út 5. illetve egy idő után le is állhat a bomlási folyamat, s ezáltal mérgező anyagok halmozódnak fel. Nagyon aggasztó a helyzet a tó partján és a csatornát övező réteken, legelőkön is, melyek két-három évvel ezelőtt még a gombagyűjtők kedvelt helyei voltak, mára pedig már teljesen elgyomosodtak. A tó partján ritkán lehet felfedezni egy-egy négyzetméternyi olyan terüle­tet, ahol ne találkoznánk az egyre halmozódó hulladékok­kal, köztük veszélyesekkel, me­lyek a csapadék segítségével a talajba kerülve mérgező anya­gokká bomlanak el, és megfer­tőzik az Alföld legtisztább ivó­vizét, az artézi vizet. Kérem az illetékeseket, vilá­gosítsák fel az embereket, ho­gyan pusztul el a környezetünk és vele együtt az élet is... Joó Anita Solt, Csillag u. 18. Duplán kért melegvíz-díj? így pusztul környezetünk • Kedves Kovács Úr, nem ellenzem, ha várja a szabadságát, de amit itt egy hete müvei, az már elviselhetetlen! Családi bánat Kétségbeesett háromgyer­mekes anya vagyok. Átmeneti szálláson lakunk, melynek a szerződését a KIK-FOR nyár végéig hosszabbította meg. Amikor 4 évvel ezelőtt ide köl­töztünk, lakásigényléssel ren­delkeztünk, de közben ez is megszűnt. Bizonytalan, hogy szeptem­berben honnan indulnak gyer­mekeink iskolába. Pedig mi, szülők mindent megteszünk, hogy meglegyen mindenük. Mindketten munkaviszonyban állunk. Albérletet egy hónapja próbálunk szerezni, teljesen reménytelenül, mivel a legtöbb hirdetés gyermektelen házas­párnak szól. Kérjük, ha leve­lünket közük, a nevünk ne sze­repeljen az újságban, mert na­gyon szégyelljük mások előtt, hogy ilyen helyzetben vagyunk. N. F.-né, Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.)

Next

/
Thumbnails
Contents