Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

1994. július 25., hétfő Megyei körkép 5 HÉT ÉV UTÁN VÁLT VALÓRA AZ ÁLOM A szülök várják haza az ikreket • A lajosmizsei négyes ikrek szülei: a Berki házaspár. Nem nehéz megtalálni La- josmizsén a Berki házaspár ott­honát. A négyes ikrek szülei után érdeklődve készséggel iga­zítanak útba bennünket a hely­béliek. Mielőtt bekopogtatnánk hozzájuk, máris adódik az első kérdés, hiszen a harmadik eme­leti, két és fél szobás lakásig gyalog kell feljutnunk.- Nem is tudom, hogy fog­juk a négy kicsit levinni leve­gőztetni, hiszen legalább három ember kellene hozzá - mondja, szinte kérdezés nélkül Berki La- josné, a 28 éves mama. A leg­nagyobb gond azonban az, hogy a lakás penészesedik, beázik; hiába újítjuk most fel, ősszel, egy nagy esőzés után ugyan­ilyen lesz. Azért annak örülünk, hogy az önkormányzattól ezt a lakást megkaptuk, amiért nem kell négy évig lakbért fizet­nünk. Mellé 100 ezer forintos támogatást kaptunk; ez is sokat jelent.- Éppen a festés közepén toppantunk be Önökhöz, szépül a lakás a kicsik érkezéséhez. Elegendő hely jut ma jd nekik?- Szűkösen, de elférünk majd, bár azt még nem tudjuk, mikor jöhetnek haza a gyere­kek. Naponta érdelődünk Sze­geden, hogy vannak a kicsik. Hárman már cumisüvegből esz­nek. Kristóf állapota változat­lan, ám ő is jól van.- Mindig ilyen nagy családot terveztek?- Három gyereket szerettünk volna, és a terhességem 28. he­téig csak három babáról tudtak az orvosok is. Akkor mondták meg, hogy négy gyerek lesz. A férjem, amikor meghallotta, elő­ször nem is tudott szóhoz jutni. Egyébként az én családomban és a férjemében is voltak már ik­rek. Már nagyon vágytunk csa­ládra; hét éve vártunk erre a pil­lanatra.- Mikor látják legközelebb a kicsiket?- Talán a hét végén le tudunk utazni; valakit megkérünk, hogy vigyen le bennünket Szegedre, mert nincs autónk. Jólesik, hogy sokan érdeklődnek a gyerekek hogyléte felől, édesanyámat és anyósomat is sokan keresik meg. Az ő segítségükre számít­hatunk majd, ha hazahozhatjuk a gyerekeket, bár két embernek is napi huszonnégy órás elfog­laltságot jelent a négy pici ellá­tása. A férj, Berki Lajos a főváros­ban dolgozik biztonsági őrként, így a huszonnégy órás szolgálat után 72 óra pihenő jár. A kezdeti időszakban főleg elkél majd a 30 éves férj segítsége is, akinek ne­vét örökölte egyik fia; az egyik kislány pedig a mama után kapta a Zsuzsanna nevet. Remélhető­leg a nem túl távoli jövőben már arról számolhatunk be, hogy ve­lük együtt, otthoni kiságyában alhat Boglárka és Kristóf is. Nagy Ágnes Új szakmát kapnak a kiskatonák • Van, aki a nehézgépkezelést tanulja meg katonaideje alatt. A napokban nyolcvan, sorál- lámányú katona tehetett szak­munkásvizsgát a bajai Türr Ist­ván Műszaki Ezrednél. Amint Fehér Kálmán alezredes pa­rancsnoktól megtudtuk: a kiska­tonák már rendelkeztek szak­munkásképző intézetben szer­zett bizonyítvánnyal. Ez a mos­tani öt hónapos képzés már a második szakmát adja a fiatalok kezébe, és a Magyar Honvédség történetében először az itt szer­zett végzettséget a polgári élet­ben is elismerik. Természetesen mindezt a katonai képzés mellett végezhették el; nyolcvan főből mindössze egy nem felelt meg a követelményeknek, de nem a tudásával volt baj, hanem egész­ségügyi szempontból tanácsol­ták el. Szakmásított jogosítványt is kapnak a végzettek, és az isme­retekből polgári vizsgabizottság előtt kellett számot adni. Lesze­relés után a katonák könnyebben el tudnak helyezkedni, mert köz­tudott, hogy a bevonuláskor igen magas a munkanélküliként katonai szolgálatra jelentkezők száma. A szakmai felkészítőt az ezred tisztjei és tiszthelyettesei végezték. A katonák egy része más bázisokról került erre a ba­jai átképzőre, és természetesen visszatértük után az ottani alaku­latnál végeznek szolgálatot. Azt is megtudtuk, hogy eze­ket a fiatalokat még a sorozáskor válogatták ki, és hogy ez a kép­zési forma, kedvező tapasztala­tok birtokában tovább folytató­dik. A civil életben egy ilyen képzés megközelítőleg 50 ezer forintjába kerülne a fiatalnak, itt viszont a honvédség ezt teljes egészében átvállalja. Baján kívül még három he­lyen szerezhetnek majd új szakmát a bevonult katonák a szakosodásnak megfelelően; így például Ercsiben kisebb hajókra vezetői engedélyt, de ugyanígy búvárképzést is végeznek Szen­tesen. A robbantó szakembere­ket és a speciális harci járművek vezetőit pedig Szegeden oktat­ják. A parancsnok azt reméli, hogy lapunkon keresztül is fel tudja hívni figyelmét mind a szülőknek, mind a leendő kiska- tonáknak erre az újszerű képzési lehetőségre. Mihályi Zoltánná százados, a laktanya humán szolgálatának vezetője el­mondta, hogy a következő be­vonuláskor ő és munkatársai ott ülnek majd a beosztó parancs­nokok mellett, és természetesen segítik az ilyen jellegű kérések teljesítését is. Viszont ehhez kell a fizikai rátermettség és egy bi­zonyos előképzettség, mert anélkül ilyen rövid idő alatt nem lehet elsajátítani az új szakmát. A sorozások alkalmá­val azonban megint ott lesznek a bajai műszaki ezred megbízott­jai, ahol már lehet az egyes szakmákra jelentkezni. A most végzettek közül meg­kérdeztük Kállai István honvé­det, aki Kecelről vonult be Ba­jára, és eredetileg szobafestő a szakmája, hogyan tudja haszno­sítani az új szakmáját.- A régivel, de az újjal is az építőiparban helyezkedhetek el, ám így sokkal nagyobb az esé­lyem, mert egy nehézgépkeze­lőre mindig szükség van. Bár csak később derült ki, hogy szakmunkás-bizonyítványt is kapunk, örülök, hogy részt ve­hettem ezen a tanfolyamon. Ha lehet, mindenképpen az új szakmában fogok dolgozni; ki­hívást jelent nekem, hogy egy 10 milliónál is értékesebb gép­pel dolgozhatok majd, és keres­hetek is. Papp Zoltán Mennyi pénz jut a mezőgazdasági pályázatokra? Nem tudni még, hogy mennyi pénz jut a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alapból az elfogadott, ám még meg nem finanszírozott pályázatokra. A Földművelésügyi Miniszté­riumban úgy tájékoztatták a sajtó munkatársait, hogy az alap pénz­ügyi finanszírozhatósága annak függvénye, hogy az ismert költ­ségvetési helyzetben végül is mi­lyen megegyezés jön létre az or­szág agrár-, illetve pénzügyi ve­zetése között. A második félévi pótköltségvetés készítésénél számba lehet majd venni a bü­dzsé tartalékait, és ekkor dől el ténylegesen, hogy az agrárágazat - s ebben a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap - még milyen tá­mogatásokra számíthat. Mint ismeretes: április vége óta a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap már nem fogad el új pályá­zatokat. Egy nemrégiben el­hangzott miniszteri információ szerint eredetileg az alapban hétmilliárd forint volt, ebből többletforrások bevonásával mintegy 11 milliárd forint lett, de ezt is elköltötték már. A tárca ve­zetője szerint viszont még leg­alább hatmilliárd forintra lenne szükség a főként a műszaki fej­lesztést célzó, már elbírált pályá­zatok finanszírozásához. Ismét lesz Súgó Szépe választás? 1992-ben a Kiskun Kft. szer­vezésével, hagyományteremtés szándékával, választottak elő­ször Súgó Szépét. A rendez­vény hatalmas sikert aratott. Senki nem gondolta volna, hogy az elkövetkezendő évek­ben Szent-István napján ne a ba­jai és környékbeli csinos höl­gyek közül a legszebb kiválasz­tásával legyen elfoglalva a vá­ros apraja s nagyja. A ’’Miss Súgó Szépe” válasz­tás elmaradt, Baja város pedig szépségkirálynő nélkül maradt. S itt azon nyomban hozzá kell tenni: nem a szervezők miatt. Ők ismét nagyszabású rendez­vényre készültek, de hiába. Alig néhány hölgy jelentkezett az előkelő cím elonyerésére, így aztán megfelelő létszám hiá­nyában nem volt érdemes vetél­kedőt rendezni. Rögvest meg­indult a találgatás, miért ez a nagy érdektelenség. Csak nem azért, mert nincsenek szép höl­gyek Baján? Vannak, de annyira bátorta­lanok, hogy nem mernek nyil­vánosság elé állni. Debelyácskó Tibor, a Kiskun Kft. vezetője elmondta, hogy szándékukban áll idén is meg­rendezni a versenyt, ugyancsak augusztus 20.-án, nemzeti ün­nepünk alkalmával. Ezért olyan fiatal hölgyek jelentkezését vár­ják, akik legkésőbb augusztus­ban betöltik 17. életévüket. Felső korhatár nincs. Terveik szerint a szépségversennyel egy időben nagyszabású autó-, vízi­sporteszköz- és jet-ski-beinutató lesz. A bajai hölgyekre jellem­zően, eddig mindössze négyen jelentkeztek a szépségver­senyre. Lőrinczi Csaba Pezsgőtabletták százmilliói Hároméves beruházási terv megvalósítását kezdte meg a veresegyházi Pharmavit. A cég nemrégiben nyilvános részvénykibocsátás útján emel­te alaptőkéjét, hogy az így ke­letkező forrás egy részét a gyár­tás bővítésére fordítsa. A gyár fő terméke a pezsgőtabletta. Az egyre növekvő igények kielégí­téséhez az évente 500 millió tablettát gyártó két gépsor már kevés. Az ez évben beruházásokra szánt 806 millió forintból a ve­resegyházi cég 457 millió forin­tot új pezsgőtabletta-gyártó és -csomagoló gépsorok vásárlá­sára és üzembe állítására költ. A gépek 90 százalékának megvá­sárlására a napokban írták alá a szerződést. Esnek az árak Bácsalmáson Sivatagi állapotok az Alföldön Az évek óta tartó rendkívül száraz, meleg nyarak miatt siva­tagi viszonyok alakultak ki az ország egyes térségeiben. Az 1990-es, az 1992-es és az 1993-as aszályhoz hasonlót az utóbbi hatvan évben csak egy­szer, 1952-ben jegyeztek fel. Arra viszont még korábbi évek­ből sincs példa, hogy négy, egymást követő esztendőből há­rom ennyire szélsőségesen aszá­lyos legyen - adtak tájékozta­tást az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságon. A növényzet vízigénye sze­rinti csapadékot, a hőmérsékleti viszonyokat és a talajvízszintet tükröző, úgynevezett aszályos­sági index országos átlaga 1990-ben 8,8 voltT 1992-ben 9,9, 1993-ban pedig 9. A maga­sabb index nagyobb szárazságra utal. Az időszak legsúlyosabb aszálya 1992-ben alakult ki, amikor országosan csak elenyé­szően kis terület maradt aszálymentes. Az Alföld túl­nyomó részén súlyos aszály, középső térségében és a déli or­szághatár mentén, valamint Sió­fok körül rendkívül súlyos aszály pusztított. Az index néhány megfigye­lőállomáson, így péládul Ceg­léden, Kecskeméten, Tisza- kécskén és a Hortbágyon egé­szen szélsőségesen, a 14 feletti értéket is elérte. A mezőgazdasági szakértők felmérései szerint ebben a há­rom évben évente ötven milli­árd forint aszálykár keletkezett. A szintén rendkívül aszályos 1983-as évben, amikor az or­szágos aszályossági index 6,5 volt, mai árakon számítva mint­egy húszmilliárd forintos me­zőgazdasági veszteség kalku­lálható. Az utóbbi tíz évben csak az 1991-es év volt aszály­mentes. Bácsalmáson megterem a gyümölcs az utcai fákon. Aki teheti, a meggyet, szilvát le­szedi. Zöldségből is van a kert­ben - ingyen. A pénteki heti piacon már prózaibb a helyzet, de az árak egyre csak csúsznak lefelé. Zöldpaprika darabszámra már 2 forintért, csípős 4—10 forintért; kilogrammonként a jó minő­ségű, húsos, édes 60-70 forin­tért cserél gazdát. Nagy a felhozatal újburgo­nyából is. Kilóra 15-30, nagy té­telekben 10-20 forint az ára. Tököt tízért, karfiolt 60-ért, őszibarackot 30-80 forintért le­het venni (házaknál már 20-tól kapható), ha kilóra mérik. Az uborka ára 35, egy-egy cső csemegekukorica nyersen 15 forint. Nincs keletje a naposcsibé­nek, pedig a vörös és kopasz­nyakú egyenként 30, az előne­velt csirke 70-80, a háromhetes kacsa pedig 150-160 (a japán­kacsa 100) forint. Mára a termelők, a sok zá­pornak köszönhetően, még ol­csóbb piacra számítanak. • Újkrumpliból is nagy a felhozatal. A Westel 900 Kecskeméten! A Westel 900 GSM rendszere a leggyorsabban fejlődő mobiltelefon hálózat. Ön Budapesten, a Balaton környékén, az Ml-es és M7-es autópá­lyák teljes hosszában, valamint valamennyi megyeszékhelyen, így Kecskeméten is igénybe veheti, illetve a kijelölt boltok­ban megvásárolhatja a Westel 900 Eurofon szolgáltatását és GSM mobiltelefon készülékét. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17.30 óráig , szombaton 9-14 óráig mintaboltunkban! Cím: Kossuth tér 3. Telefon: (06-30) 430-900 Westel 900. A kapcsolat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents