Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-23 / 172. szám
!?-■ • A fiúk még ennyi év után is érdekesek. John Lennon sorsát a tragédiák könyvében előre megírták, állítja Cynthia Powell, a híres Beatles-zenész első felesége, aki új élettárssal az emlékeinek könyvbe foglalására visszavonult Mann szigetére. „Én is és John is 17 éves korunkban veszítettük el apánkat, és a fiúnk is 17 esztendős volt, amikor Lennont New Yorkban egy megszállott lelőtte. Különös egybeesése ez a véletleneknek, semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni.” Cynthia és John 1962-ben kötött házasságot Liverpoolban, amikor még csak ízlelgette a siker ízét a később fogalommá vált együttes. „Az újságok már akkor azt írták rólunk, hogy milliomosok vagyunk - emlékezik az első Lennonné a valóság azonban más volt: egyik napról a másikra éltünk.- Mi ugyanis csóró diákként kezdtük az életet. A nagy vagyon később keletkezett.” Nos, ez az, ami alighanem per tárgyát is jelenti majd, minthogy Len- nőn első házasságából származó fia, Julian, ultimátumot intézett a mostohaanyjához az örökség ügyében.- „Nem szeretném bíróságra vinni a dolgot, de ha másképpen nem megy, ezt fogom tenni” - nyilatkozta a Daily Expressnek. Tény, hogy a muzsikus végrendeletében minden vagyonát Yoko Onóra és a vele való házasságából született fiára, Se- anra hagyta. Ám arról is rendelkezett, hogy amint Julian - tehát az elsőszülött fia - „érett lesz”, pontosabban a 30. évének betöltése után, joga van a hagyaték Jelentős részéhez.” Julian ugyan már a 32. évét is betöltötte, Yoko Ono azonban még mindig nem tekinti érettnek... S ez az „aggodalom” kissé furcsának tűnik. Vagy nem is az?! A TARTALOMBÓL Horoszkóp 10. oldal Mongol lovak 10. oldal Festő álíomásfőnök 10. oldal Jó paróka 11. oldal Német férfiak 11. oldal Levélzöldségek 11. oldal Keresztrejtvény 11. oldal Slágerlista 12. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária Bán János Szövegelés A szegényeket minden rendszer könnyen ki tudja elégíteni. A baj mindig a gazdagok kielégítéséből származik. Az a bölcs férfi, aki pontosan megjegyzi szíve hölgyének születésnapját, de rögtön elfelejti az életkorát. Semmi sem erősíti jobban a gyanút, mint a hivatalosan kiadott cáfolat. Mi a különbség a melltartó és a pulóver között? Az egyik fogja, amit a másik ígér. Az illúziók nagyon sokba kerülnek. Ezért nincs illúziója a szegény embereknek. Modern korunk tragédiája, hogy fennen hirdeti: büszkék vagyunk a gondolkodó gépekre, s ugyanakkor sunyin gyanakszik a gondolkodó emberekre. Hazafi az, aki ha elcsúszik egy banánhéjon, a hazáért esik el. A család nem a csodák színtere. Kivéve azt az esetet, amikor az ostoba, haszontalan, szégyellnivaló vőtől a világ legokosabb, legszebb és legédesebb unokája születik. Micsoda müveket írhatott volna még! „Külsőleg senki sem hasonlított rá, és ő sem hasonlított senkire, legkevésbé éppen a művészekről alkotott elképzelésekre. Babel: rövid lábakon köpcös, négyszögletes test, természetellenes egyenes hát, túl széles váll, rajta hatalmas koponya, szinte nyak nélkül. De megvolt az a képessége, hogy elbájolja az embert” - írta Isaac Bábelről Sinkó Ervin, akivel egy időben együtt lakott. De a legjellegzetesebb jegy Bábelen, a pápaszem, sorsának meghatározója. Iszaak Babel 100 éve, 1894. július 13-án született Odesszában, s valódi kis csodagyerek volt. Már egészen fiatalon komoly műveltséget szerzett, elolvasta például Maupassant mind a 29 művét - természetesen eredetiben. Első elbeszéléseit is franciául írta, de idővel felhagyott vele, mert mint később megvallotta: „két éven át írtam, végül abbahagytam, műveimben színtelenek voltak a tájleírások meg az írói kitérők, csupán a párbeszédek sikerültek”. Tizenöt éves volt ekkor. Később kitalálta magának a „miniatűr-novella” műfaját, amelynek igazi nagymestere lett. Minden nap írt egy elbeszélést, amelyekkel bekopogott kora feltétlen irodalmi tekintélyéhez, Gorkijhoz. „Ennek a találkozásnak köszönhetek mindent” - írta később, pedig Gorkij nem sok jóval biztatta. „Az író útja szegekkel van kirakva, ifiúr..., s ezt az utat mezítláb kell végigjárni, sok véráldozatba is kerül...” - mondta neki, s elküldte szenvedni. Babel ezek után állítólag ezerhatszáz foglalkozást próbált ki, hogy megfelelően szenvedjen és nagy író legyen, de valahogy egyik se volt az igazi. 1920-ban azután beállt Bugyonníj seregébe, ahol végre elérte célját. Részt vett a lengyelországi hadjáratban, de pápaszeme miatt mindenki lenézte^ úgyhogy szenvedett eleget. Élményeit élete egyik fő művében - a másik az Ódesz- szai történetek -, a Lovashadseregben írta meg, amely nagy feltűnést, s nem kevesebb felháborodást keltett. A zseniális különcöt egyébként sem sokan értették, így azután sokan támadták. Pornográfiáért még vád alá is helyezték és írásai állandó elfoglaltságot biztosítottak a cenzoroknak. Mégsem erkölcstelen művei okozták halálát, hanem a sztálinizmus. írt ugyanis egy forgatókönyvet, amelyben - állítóvégi? uiaqazh Regény a kazettán Amikor a texasi Lynn O.Day asszony utazik, mindig visz magával audiokönyvet - írja a DPA német hírügynökség. Ő egyike annak a 12 millió amerikainak, aki hasonló poggyásszal kel útra. Tíz évvel ezelőtt a kiadók még nem árusítottak kazettára felvett könyveket. Ma minden kiadó foglalkozik audiokönyvek kiadásával. A forgalmat évente 500 millió dollárra becsülik, s ez az összeg várhatóan évről-évre 20- 30 százalékkal növekedni fog. Az audiokönyvek az úgynevezett szónoki kazettákkal kezdődtek. Amerika-szerte szónokok tucatjai jámak-kelnek, akik beszédeket mondanak „önmegvalósításról”, „sikerek eléréséről” stb. -Néhány önjelölt pszichológus és számos szélhámos található közöttük. A kazetták azóta már más célt is szolgálnak: regényeket, költeményeket, tudományos műveket vesznek fel rájuk. James Joycetól Mark Twainig, William Shakespearetől James A. Michenerig terjed a skála. A gyermekek számára olyan klasz- szikusok szerepelnek a kazettákon, mint Stevenson Kincses szigete. Az audiokönyveket általában 90 perces kazettákra veszik fel. Ezért sokszor megrövidítik a műveket. Ezt azonban sok szerző nem engedi meg. Ken Fol- lett ismert kalandregényíró egyik műve például csak 10 kazettára fért el. A szöveget rendszerint színészek mondják, van azonban olyan szerző is, mint például John le Carre, aki maga olvassa fel műveit. Az Egyesült Államok kultúrkritikusai úgy tekintenek az audiokönyvek elterjedésére, mint a szellemi tevékenység újabb lefokozására. Hozzáteszik azonban, hogy a kazettákon szereplő irodalom még mindig jobb a televíziónál. S azt se felejtsük el, a kazetta-könyvnek az is alőnye, hogy akár takarítás közben is „olvashatunk”. Az elsőkönyves pápa II. János Pál könyvet írt. A bejelentés önmagában is szenzáció, egyháztörténeti esemény, hiszen Szent Péter utódai közül még egyetlen pápáról sem mondható el ez a tény. Átlépni a remény küszöbét, Karol Wojtyla könyvének ez a címe és már azt is tudni vélik, hogy november 8-án jelenik meg. A Mondadori kiadó publikálja. Ez egyébiránt 47 százalékban az olasz médiacsászár, Berlusconi tulajdona, vagyis a jelenlegi miniszterelnöké. A vallásról, az egyház szerepéről, a katolicizmusról való meditációt tartalmazó gondolatait közvetlen stílusban, az olvasóval tegeződve fejti ki a pápa, s ennélfogva máris megelőlegezhető a bestseller, a sikerkönyv jelző. Anyagi értelemben is, minthogy 100 millió dollárra taksálják a bevételt. A könyv születésének története önmagában is érdekes és mindenképpen a modem pápa gondolkodását tükrözi. Igaz, hogy Wojtyla költőként, dramaturgként, prózaíróként már publikált, a pápai trón azonban a nyilvánosságnak ezt az útját lezárta. Mint ahogy interjút sem ad a pápa. A múlt évben azonban a Szentszék sajtófőnöke felhívta Vittorio Messori olasz írót: "A Szentatya úgy döntött, hogy interjút ad az olasz televízió egyes csatornájának...Állítsa össze a kérdéseket." (A választás előzménye: Karol Wojtyla még krakkói érsek korában olvasta Messori Jézusról írott könyvét, s a mű tetszett neki.) A "riporter" tehát elküldte a kérdéseit - egészen • Az első könyvíró pápa. pontosan húszat - és már a felvétel idejét is kitűzték - szeptember 14. -, aztán jött a telefon: Az interjú elmarad...Januárban újabb hívás: "Emlékszik a Szentatyának küldött kérdéseire, amelyekből végül is nem lett tévéinterjú? Nos, Őszentsége úgy gondolta, hogy inkább írásban fejti ki a gondolatait. Már 180 oldalt meg is írt, lengyelül. A rendkívül kevés szabad idejét is arra használta, hogy ezen dolgozott." A nyilvánvaló siker kapcsán azt a kérdést is fölvetik, hogy vajon kit illet meg a szerzői jog? Úgy hírlik, hogy a hatalmas példányszám, az egyelőre 22 nyelven való publikálás után járó nagy összeget a Vatikán bankja révén jótékony célokra fordítják majd. • Isaac Babel lag- megtámadta volna a rendszert. Bábelt 1939-ben letartóztatták. Negyvenöt éves volt, alkotóereje teljében. 1941-ben kivégezték, s amint az őt követő irodalmárok írták: micsoda műveket írhatott volna, ha megéri... Gina a világ legszebb nagymamája Lennon fia éretlen? Rosszkor nyomta Egy rémült anya riadóztatta a rendőrséget, mert azt hitte, hogy lányát meg akarják erőszakolni. Az angliai Devizes városkában lakó anyát telefoncsengés ébresztette fel hajnalban. Sóhajto- zást és kiáltozást hallott, majd felismerte a leánya hangját, aki így kiáltott fel: „óh, Istenem!” Egy férfihang is hallattszott. Hívta a rendőrséget, akik szirénázva kivonultak és azt találták, hogy a leányt nem támadták meg, sőt nagyon is beleegyező volt. A párocska elmondta, hogy a szenvedély pillanatában egyikük véletlenül megnyomta lábával a telefonkészüléknek azt a gombját, amelyen az anya telefonszáma volt beprogramozva. Gina Lollobrigida legfrisebb sztárfotója: 37 év múltán ismét újszülöttet vett a karjába, az unokáját. Az isteni Lollo - ahogyan fénykorában nevezték - nagymama lett. A 37 évvel ezelőtti dajkálás ugyanis a fia születését jelentette. Milkóról keveset olvasott, hallott a világ, Lollobrigida ugyanis a válása után, 1966-ban, svájci kollégiumba vitte a fiát. Az akkor 10 éves Milkó a hivatalos nagykorúságáig maradt Svájcban. A számítógépes szakember így emlékezik: „Problémát okozott, hogy csak egy híres személy fiának tartanak. Zárkózottá váltam és csak a magam dolgaival kívántam foglalkozni. A sors iróniája, hogy a nyilvánosság elől való menekülésemben végül is egy újságírót vettem feleségül.” Hogyan tekint vissza az életére az újdonsült nagymama? „Megelehetősen intenzív volt a magánéletem, de teljes odaadással éltem jóban, rosszban egyaránt. Nem volt könnyű, de megtanultam megvédeni magam. A csalódásokat is méltósággal fogadtam. A férfiak félnek az erős nőktől, mert szembesülniük kell önmagukkal. Ki tudja, talán a szép nők sorsa még nehezebb és a hírnév sem jelent mindig előnyt. Nem volt könnyű gyermekkorom. Négyen voltunk lánytestvérek, a háború alatt nőttünk fel. Amikor az ember együtt él az éhezéssel, a szegénységgel, majd később a jómóddal is megismerkedik, foggal-körömmel védi, amit keservesen megszerezett. Határozott ember vagyok és olyan fizikai, erkölcsi biztonságra tettem szert, melynek következtében semmitől sem félek. A szüleimtől régimódi nevelést kaptam, főleg az édesanyám volt néha túlságosan is szigorú, de hálás vagyok érte. Ez segített abban, hogy a nagy népszerűség közepette se feledkezzek meg a valóságról, az # A kép tanúsága szerint világszép a nagymama. életről.” De milyen anya volt Gina Lollobrigida. akinek minden új filmje biztos sikert jelentett a filmgyáraknak is, a forgalmazóknak is? Egyáltalán, hogyan egyeztette össze a csúcsra emelő filmszerepeket az anyaszereppel? Gyakran kellett katonásan bánni a fiammal, bár néha nem szívesen tettem. De utólag is úgy gondolom, hogy a javára szolgált. Miután elváltam az apjától, kénytelen voltam kollégiumba küldeni, de sohasem hagytam magára; igyekeztem mellette lenni, amikor a munkám miatt sokat kellett utazni. Emlékszem, alighogy befejeződött a forgatás, szinte még rajtam volt a smink, de már futottam hozzá Svájcba. Milko mindig is érzékeny, befelé forduló fiú volt. Persze, nem volt köny- nyű neki, meg nekem sem. Alapvetően mások vagyunk. Én nyílt vagyok, ami a szívemen, az a számon. Még akkor is, ha ráfizetek. Természetes vagyok, én csak a filmen játszom. Á valódi embereket kedvelem, minden hibájukkal együtt. A fiamnak is mindig azt mondtam, ma is ezt tartom: Jobb a problémákkal szembeszállni, inkább verekedni, mint mindent magadban tartani.