Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-22 / 171. szám
1994. július 22., péntek Megyei körkép 5 ZSÍRSZALONNÁVAL TÖMTÉK BE A LÉKET A faj szí révész hajóskalandjai • A Bács-Kiskun-megyei oldalon jól kiépített partszakaszon köthet ki a fajszi komp. Kora reggel indul, majd késő eslig óránként tesz meg egy-egy „kanyart" a fajszi komp. A révészek a 14-15 órás munka után naponta váltják egymást. Csere Tibor 1978-tól - a kompjárat megindulásától - vezeti minden szezonban az egyik műszakot. A minap két járat között - amikor éppen az utasok számára készülő eligazító táblát festette - nyílt mód arra. hogy munkájáról, s szerelméről, a Dunáról beszélgessünk. Csere Tibor ugyanis gyermekkora óta dunai hajós, aki mesterségét édesapjától örökölte.-Harminckét évvel ezelőtt. 15 éves koromban apám - aki maga is fajszi halászok és hajósok leszármazottja - felvitt Pestre a Mahart-székházba, s elintézte, hogy hajósinas legyek. Egy kereskedelmi vontatóra kerültem, a Szovjetunióból hord1 luk a vasércet Dunaújvárosba. Akkoriban, a hatvanas évek elején még gőzzel hajtott, lapátos hajók jártak a Dunán, s több mint egy hónap eltelt, míg megcsináltunk egy fordulót. Később matróz, majd hajóvezető, utóbb hajószakács lettem. Tizenhárom év alatt többször bejártam a Dunát a forrásvidékétől a torkolatáig. Miután megnősültem, igyekeztem hazakémi magam. Előbb sóderszállító hajón dolgoztam, s amikor beindult a fajszi komp, tudtam, hogy ezt nekem találták ki. Azóta itthon vagyok.- Hogy a Dunának melyik része tetszett jobban? - folytatja. - Hát a felső szakasz. Az Al-Duna egy idő után igen unalmas, csak a nagy vizet látja az ember. Volt-e izgalmas kalandunk? Persze. Többnyire a mentések a legizgalmasabbak. Egyszer Bécs alatt jöttünk három uszállyal, amikor a középső léket kapott. Drótköteleket tettünk alá, s a két szélső uszály segítségével feljebb emeltük. Belgrádnál egyszer úgy lyukadt ki az egyik uszály, hogy sehogyan sem tudtuk a lé• Csere Tibor, a dunai hajós. két betömni. Az egyik matróz aztán egy hatalmas zsírszalonnát hozott a partról, s az segített. Hát ilyen volt. Ma már csak komppal és csónakkal járom a Dunát. Halászni szoktam, de a hal egyre kevesebb. Bálái F. István Szénanátha Továbbra is maradnak a Bácsvíz Rt-ben A tiszaalpári önkormányzati képviselők vita nélkül elfogadták Novák Lajos polgármester indítványát a község vízellátásának hosszú távú biztosításáról. A polgármester előterjesztésében részletesen beszámolt azokról az érvekről, amelyek a Tisza menti kistérségi vízműben maradás mellett szólnak és kifejtette egy önálló vízszolgáltató rendszer létesítésének lehetőségét is. A Tiszakécske, Lakitelek és Tiszaalpár ivóvízellátását biztosító rendszer az elmúlt óvekben a Bácsvíz Rt. kezelésében jelentős beruházásokkal bővült. Az alpári nyomóvezeték, a tiszakécskei víztorony, valamint a víztisztítómű kiépítésével a vízszolgáltatás üzem- biztonsága nőtt. Jelentősebb problémák hosszú idő óta nem fordultak elő a községben. Ezek a tények és az önálló vízmű kialakításához szükséges anyagi bázis hiánya (előzetes számítások szerint 40 millió forintba kerülne) késztették a képviselőket a Bácsvíz Rt. működésének az 1994. decémber 31-ei határidőn túli meghosszabítására. A döntés ellenére az önkormányzat többségének véleménye szerint az önálló vízellátó rendszer megvalósításának gondolatát nem szabad elvetni, a kérdéssel a következő testületeknek kell majd foglalkozni. Tóth Katalin Nyáron leggyakoribbak az ingadozó vérnyomással, szívós érrendszeri problémákkal, azonkívül a hasmenéses megbetegedésekkel járó egészségügyi gondok. Nyaranta általában mintegy 40 százalékkal csökken a járóbetegek száma. Aggasztó viszont, hogy egyre gyakoribb a szénanátha. Tapasztalataink szerint nem az immunrendszerrel van a baj - tehát nem az emberek ellenálló képessége csökken -, hanem sok a parlagon hagyott föld. Nem kaszálják, nem irtják kellő mértékben a szénanáthát okozó gyomnövényeket: elsősorban a parlagfüvet és a vaddohányt- mondja dr. Barta Imre, a bácsalmási egészségügyi intézet főorvosa. Király László Gyógyszerpanasz Alapítványi változások A Bács-Kiskun megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány 1990. júniusa óta végzi munkáját. A megyei közgyűlés július 1-jei hatállyal, mandátumuk lejártával köszönetét mondott Honáth János elnöknek és Érsek György titkárnak, a kuratórium tagjának. Az alapítvány új elnökének Schön Ferencet, Hajós polgármesterét választották, Készéi Jánosnét, a bajai ifjúsági tábor igazgatóját a titkári teendők ellátásával bízták meg, két évre. Kuratóriumi tagnak Csőszi Sándor kerekegyházi általános iskolai tanárt választották. A református egyházmegyét. a Kalocsa-Kecsketnéti Érseki Hatóságot, a cserkészek és az úttörők képviselőit, a kecskeméti Ifjúsági Otthont, az Európa Jövője Egyesületet, Császártöltés és Baja önkormányzatát kérték fel még kuratóriumi tag delegálására. Az alapítvány ügyeit a bajai tábor intézi. A megyei közgy űlés a tehetséggondozó, valamint az Életerő Alapítvány kuratóriumába Farkasné Péter Ágnest, az ön- kormányzat hivatalának tanácsnokát delegálta. Hétfőn emelték a gyógyszerek árát. Átlagosan 4,6 százalékkal nőttek a külföldi készítmények árai. Nem véletlen, hogy az egyik gyógyszertár előtt a kecskeméti 26 éves kismama, B.F-né az áremelés miatt így panaszkodott.- Őrült drága a gyógyszer. Eddig nem nagyon volt rá szükségem, de most, hogy kismama lettem, szednem kell bizonyos készítményeket. És nézze, itt a blokk: 3 doboz gyógyszer 500 forintba kerül. Kifizetem, mert ezen nem lehet spórolni. Csak abban reménykedhetek, hogy ha majd néhány hónap múlva megszületik a gyermekem, ő nem lesz beteges. Ugyanis munkanélküli vagyok, úgyhogy még gyedet sem fogok kapni. R.E. 66 éves nyugdíjas: A nyugdíjasok többsége már eddig is nehezen tudta kifizetni a gyógyszereket. Vannak olyan gyógyszerek, amit mindenképpen szedni kell, mert az orvos felírja. De emellett jó lenne megvásárolni a nem kifejezetten gyógyszernek számító egészségjavító készítményeket is. Annyit reklámozzák őket, hogy milyen jók: ha vigyázni akarunk az egészségünkre, akkor használjunk gyógyteát, reuma kenőcsöt, meg mindenfélét. De hát ezek a készítmények borzasztó drágák. Egy nyugdíjas ma már jószerével a nyugdíjának az egyharmadát gyógyszerre költi. S.Z-né 23 éves: A 7 hónapos kislányomnak vásároltam most egy kenőcsöt. Szerencsére nem beteges, úgyhogy gyógyszert csak ritkán kell használni. Viszont, ha jól utána számolok, így is a patikában hagyok havonta körülbelül ezer forintot. K.J. 36 éves, három gyermek édesanyja: A mi családunk nagycsaládnak számít: a nagyszülőkkel együtt hatan élünk együtt. S amilyen nagy a család, olyan nagyok a költségek is. A télen, amikor influenzajárvány volt, egy hónap alatt több mint 3 ezer forint elment gyógyszerekre, gyógyteákra. Általában azt mondják, hogy ha egészségesen élünk, szedjük a vitaminokat, s akkor megelőzhetjük a betegséget. De ugyan kinek van arra pénze? Még a gyerekeknek megvesszük, de magunknak már nem tellik rá. Rákász Judit NINCSENEK JOGERŐS HATáROZATOK Törvénytelen földkiadás Mélykúton? (Folytatás az 1. oldalról) Sári Mária bizottsági tag szerint több, mint háromszáz ügy van a bácsalmási földhivatalban, három-négy éve kimért területekről. A szövetkezet ugyanis már akkor megkezdte a részaránytulajdonok kiadását. Bóta Endréné tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ezekben az ügyekben is szükséges a földkiadó bizottság határozata, mégpedig ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges formában. Az 1993. évi Il-es törvényben meghatározott módon a bizottság kétharmados többséggel ideiglenes határozatot hoz, amely tartalmazza az aranykorona értéket és a hozzávetőleges területet. Dobos Lénárd, a bizottság elnöke elmondta, hogy nem ért egyet a törvény által előírt határozati formulával. Szerinte ugyanis „a mélykúti bükkfagatyás Jani bácsi” nem értené meg az ideiglenes határozatban foglaltakat. Követelné a határozatban szereplő területet, ami persze a végső kimérésnél kevesebb is, több is lehet. Az elnök véleménye szerint a bizottság jól és törvényesen végezte a munkát, időben megszülettek az egyezségek, sorsolni sem kellett. Arról nem tehet a földkiadó testület, hogy a tavaly megszületett egyezségeket néhányan most fel akarják rúgni, de nem is fogadhatja el az ilyen törekvéseket. Az elnök ezek után felajánlotta lemondását, javasolva, hogy idővel, pénzzel, jogi ismeretekkel rendelkező elnököt válasszanak helyére. Madari Jenő elmondta az elnöknek, hogy a bizottság működése fölött sem az FM-hiva- talnak, sem a jegyzőnek nincs törvényességi felügyeleti joga. Egyedül a részaránytulajdonosoknak tartozik a bizottság számadással. A májusi törvénymódosítás értelmében viszont az FM-hivatal javaslatára a jegyző összehívhatja a közgyűlést, amely új bizottságot választhat. Természetesen ezt nem akarja senki, ezért Madari úr megkérdezte a jelenlévőket, hogy vállalják-e a továbbiakban a törvény előírásai szerinti határozatok elkészítését. A tagok vállalták, és felkérték Dobos Lénárdot is, hogy a közösen elkezdett munkát együtt fejezzék be. Az indulatoktól és személyeskedésektől sem mentes gyűlés végén a bizottság elkészítette a következő két hét munkatervét, amely szerint nekilátnak a törvényes határozatok előkészítésének.-pásztorTILTAKOZÓ LEVÉL A POLGÁRMESTERNEK Viharos benzinkútfejlesztés Nem született döntés a bácsalmási képviselő-testület legutóbbi ülésén a Mól Rt. által tervezett benzinkút-átépítés ügyében. A yällalat a Backnang utcában lévő, korszerűtlen, környezetszennyező, kis áteresztő képességű töltőállomást egy Mól 2000-esre szeretné cserélni. A testület döntésére azért van szükség, mert a jelenlegi 1200 négyzetméteres terület mellé a Mól kétezer négyzetmétert vásárolna az önkormányzattól. Ez a terület okozza a konfliktust, ugyanis egy parkrészletről van szó. A lakókat nemrégiben fórumra hívta az önkormányzat, ahol 425 aláírással ellátott tiltakozó levelet adtak át a polgármesternek. A fórumon jelenlévő Bakter András, a Mól szakembere, a lakók és a testület tagjai akkor megegyeztek, hogy a vállalat vizsgálni fogja a benzinkút áthelyezésének lehetőségét. A keddi ülésen a testület vendége volt Zala Miklós, a Mól hálózatfejlesztési osztály- vezetője, aki tájékoztatta a képviselőket, hogy üzletpolitikai szempontból a bácsalmási benzinkutat a régi Áfor-kút helyén kell építeni. Arról is szólt, hogy a vállalat leállította az új töltőállomások létesítését és a 200 régi Áfor-kút átépítésére koncentrál. Dr.Czár János képviselő véleménye szerint az emberek akarata ellenére nem lehet a benzinkutat megépíteni. Nem ajánlott választási lehetőséget a Mol, a képviselő úgy vélekedett, hogy ezzel szinte ultimátumot kapott a város: Vagy a régi helyen, vagy sehol. Zala Miklós válaszában hangsúlyozta, hogy a város döntését tiszteletben tartja a Mól, de ezzel nem oldódik meg a régi, rossz töltőállomás helyzete. Ha a területet nem adja el Bácsalmás, akkor a Mól 2000-est nem tudja felépíteni a vállalat. A jelenlegi állapotok konzerválódnak, a benzinkút továbbra is szennyezi a környezetet és marad a balesetveszély. Dr. Csernyik Csaba képviselő úgy vélte, hogy kell a városnak az új töltőállomás, amihez a Mól 600 méter cstomát is épit. Tiltakozhat mindenki, dönhet a testület az átépítés ellen, de ezzel nem old meg semmit, a „kispiszkos” a helyén marad. Boros István véleménye szerint a testület ebben az ügyben kétszer is taktikai hibát követett el. Első esetben akkor, amikor a lakosság véleményének ismerete nélkül mondott igent. A másik hibát a fórum vezetésében látta Boros képviselő. A polgármester vezetői magatartása nem tette lehetővé a fórumon, hogy a lakosság ál- láspontja^megváltozzon. Tóth Árpád polgármester elmondta, hogy több, mint háromszáz meghívót küldtek a fórumra, s negyven lakó vett részt. A 12 hozzászóló legkar- dosabbika egy Svájcban élő hölgy volt. A 425 aláírás nem tükrözi egyértelműen a város nyolcezer lakójának véleményét, ezért javasolta újabb, jobban előkészített lakossági fórum összehívását. Hutterer Péter képviselő - a vitát összegezve - indítványozta, hogy ha a testület nem tud dönteni, akkor döntsön a lakosság népszavazáson. Vélekedése szerint ugyanis nagy hiba lenne egy száz- milliós beruházást elutasítani. A képviselők végül úgy döntöttek, hogy újabb lakossági fórumot hívnak össze, amelyre ezúttal nemcsak a benzinkút környékén élőket hívják meg. Pásztor Erzsébet Csökkenő földgáz- és kőolaj'termelés Júniusban egyaránt csökkent a két legfőbb energiahordozó, a kőolaj és a földgáz hazai termelése és importja - állapítható meg a MÓL Rt. szénhidrogéngazdálkodási adataiból. A csökkenés idény szerű: az év legmelegebb hónapjában a magyar gazdaság kőolajigénye 200-300 kilotonnával, a földgázigény pedig mintegy 500 millió köbméterrel kevesebb, mint a téli csúcsidőszakban. Júniusban csknem 340 kilo- tonna kőolaj állt rendelkezésre, ebből 120 kilotonnányi volt hazai termelésű. Márciusban még 750 kilotonna volt a rendelkezésre álló mennyiség, miközben a termelés megfelelt a mostaninak, tehát a márciusi import közel háromszorosa volt a júniusinak. Tizenkét hónappal ezelőtt, vagyis 1993. júniusában még megközelítette a 400 kilotonnát a termelés és import együttes mennyisége. Az idei júniusi adatok szerint a földgáztermelés és import együttesen elérte a 740 millió köbmétert, melynek nagyobbik fele, 490 millió köbméternyi volt az import. A földgáz esetében a hazai termelés és az import is idényszerűen ingadozik: a télen, vagyis az elmúlt decemberben még összesen 1170 millió köbméter állt rendelkezésre, melyből a hazai termelés 550 millió köbméter volt, az import pedig elérte a 620 millió köbmétert. Az idei júniusi földgázforrások - az import és a termelés aránya is - csaknem pontosan megfelelnek a tavaly júniusi forrásoknak. • A csökkenés a nyári idény miatt következett be. A rendelkezésre álló mintegy 740 millió köbméter földgáz csaknem felét, 330 millió köbmétert a föld alatti tárolókban helyeztek el. A többiből 100 millió köbméternyit a Magyar Villamos Művek Rt., 160 millió köbmétert pedig a vidéki gáz- szolgáltatók használtak fel. A fennmaradó részen a Fővárosi Gázművek, az ipari nagyfogyasztók osztoztak, illetve kis részét vegyipari alapanyagként hasznosították.
