Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-19 / 168. szám
1994. július 19., kedd Megyei körkép 5 A segélyezésről döntöttek Kocséron > Kocséri óvodások. Bár keveset tudnak a segélyezésről, de őket is érinti. A kocséri önkormányzat legutóbbi ülésén a nevelési segély szabályainak megalkotásával és a szociális rendelet módosításával foglalkozott. Az új önkormányzati rendelkezés szerint a rendszeres nevelési segély legkisebb mértéke a mindenkori családi pótlék minimális ösz- szege lehet. Maradandó, súlyos betegségben szenvedő gyermekek esetén, vagy olyan családokban, ahol az egy főre jutó jövedelem rendkívül alacsony (például: mindkét szülő jövedelempótló támogatásban részesül) ez a segély maximum 3900 forint egy hónapban. Kocséron jelenleg a kifizetésre kerülő nevelési segélyek legnagyobb öszszege 3 ezer forint, amelyet 14 kiskorú gyermek után kapnak a rászoruló szülők. A másik lényeges önkormányzati döntés: ezentúl a kocséri polgármesteri hivatalnak is lehetősége lesz azokat a munka- nélkülieket közmunkára alkalmaznia, akik a jövedelempótló támogatást legalább hat hónapja veszik igénybe. Köztisztasági, parkgondozási, földmunkás, kézbesítői, házigondozói és adminisztrációs munkakörben a végzettségüknek megfelelően adhatnak munkát nekik, amiért egységesen 35 forintos órabért és a jövedelempótló támogatás összegét kapják havonta. Lakásfenntartási támogatás annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre futó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 százalékát (öregségi nyugdíjminimum: 7400 forint). A lakásfenntartási támogatás havonta a lakbér, albérleti díj 50 százaléka, maximum 2 ezer forint lehet. A községben annak adható ezentúl temetési segély, aki hozzátartozója temetéséről saját maga vagy családja anyagi helyzetének veszélyeztetettsége nélkül nem tud gondoskodni. Az egy főre jutó átlagkereset ebben az esetben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj- minimum háromszorosát. A közgyógyellátási jogosultságról a képviselők úgy döntöttek, hogy azt méltányosság alapján a szociálisan rászoruló emberek kaphatják abban az esetben, ha jövedelmük a havi 11200 forintot nem haladja meg, és a számukra nélkülözhetetlen gyógyszerek költsége több, mint ennek a jövedelemnek a 10 százaléka. Tóth Katalin NEMCSAK A MUNKÁSOKAT, A SZÁLLÁSADÓT IS BECSAPTÁK A vállalkozó tovább dolgozhat Kiskőrösön Tovább dolgozhat vagy dolgoztathat a kiskőrösi gázberuházás földmunkálatain az az alvállalkozó, aki a harminchat román állampolgárt munkavállalási engedély nélkül alkalmazta. (Mint arról már írtunk: a kiskőrösi rendőrkapitányság razziája során derült fény a „feketefoglalkoztatásra”. A románokat még aznap kiutasították hazánkból.) A fegyvemeki Gázvezép Gmk. vezetőjétől, Szabó Gábortól megtudtuk: a két fiatalember: T. Nándor és társa, K. Attila hét kilométer földmunka végzésére kapott tőle megbízást azzal, hogy azt augusztus 10-éig fejezzék be. Eddig hatszázezer forintot ki is fizetett a fővállalkozó, aki hangsúlyozta: neki nem érdeke, hogy felmondjon a fiatalembereknek, függetlenül a történtektől. Az pedig, hogy ők kiket alkalmaztak eddig, neki nem volt róla tudomása, sőt, hozzátette: többször megfordult az árkoknál, ahol mindenki egyformán, magyarul köszönt vissza. Tehát fel sem tűnhetett neki, hogy nem • A románok szállásadója ilyen udvari összkomforttal kedveskedett a bérlőknek. földiekkel dolgoztatnak. A gmk.-vezető hangot adott annak a ténynek is - amit egyébként a kiskőrösi polgármesteri hivatalnál éppúgy megerősítettek, mint a városi rendőrkapitányságon -, hogy az építési naplóba be van jegyezve: csak magyar állampolgár alkalmazható a gázberuházás kivitelezésénél. Ugyancsak kikötés, hogy a vendégmunkások, töltsenek akár csak egyetlen éjszakát is a városban, még lakókocsiban sem lakhatnak, hanem vendégszobában vagy szállodában. Hogy ez utóbbi kikötést is felrúgta a két újszászi alvállalkozó, arról már beszámoltunk, s ezt tanúsítja az alanti kép, ami Györgye Sándorék, az egyik szállásadó Alkotmány u. 93. szám alatti házánál készült. Az udvari összkomforton legalább a friss levegő javított valamelyest. A fedett tetős, négyszer négy méteres odúért és minden más tartozék használatáért a románok állítása szerint egyénenként 300-300 forintot kellett volna fizetni. De miután éhbért sem kaptak, így nem volt miből kiegyenlíteni a számlát. Igaz, ezt a szállásadó asszony úgy tagadta: én csak megsajnáltam őket, egy vasat sem kértem tőlük. Még vizet is engedtem a kádba, hogy fürödhessenek. Azt ugyancsak Györgye Sán- domé állította, hogy K. Attilának a razzia előtti napon eladták fekete Ladájukat, amiért kétszázezer forintot kértek. Ottjár- tunkig a fenti összeggel nem került elő a vevő. Hogy a jármű, adásvételét hogyan rendezik le, nem tudni, de az biztos, hogy a Szolnok megyei alvállalkozóknak a társadalombiztosítás előtt felelniük kell a feketén történő foglalkoztatásért. Kép és szöveg: Pulai Sára MEGKÉRDEZTEK A SZAKEMBEREKET Miért nincs földhitel-intézet? A mezőgazdaság finanszírozási formái közül ma még nagyon is hiányzik a földhitel intézménye. Az MTI-Press három szakembertől: dr. Raskó Györgytől, a Földművelésügyi Minisztérium most leköszönt közigazgatási államtitkárától, dr. Lakos Lászlótól, az MSZP képviselőjétől, a földművelés- ügyi minisztertől és dr. Wirth Gyulától, a Kereskedelmi és Hitelbank főosztályvezetőjétől kérte a választ arra a kérdésre: miért nincs még földhitel-intézet? Dr. Raskó György: - A földhitel-intézet bevezetése azért maradt el, mert arra akkor van szükség, ha valódi földtulajdonosok vannak, papíron is. Akkor lehet jelzáloghiteit felvenni a földre, ha törvényi, jogi kellékekkel ellátott hiteles papír van a tulajdonos kezében. Ekkora tulajdonváltás, mint amekkora Magyarországon történt, utoljára a földreform idején, 1945-ben zajlott. A földhivatalok nem is lehettek abban a helyzetben, hogy azonnal prezentáljanak dokumentumokat. Két éven belül érhetjük el azt, hogy olyan nagy tömegű lesz a birtoklapokon rögzített tulajdon, amelyre a bankok hitelt is adnak, s akkor elindulhat a földhitel-intézet. Ez az egyik oldala a kérdésnek. A másik: a földhitel-intézetnek hosszú lejáratú forrásokra van szüksége, és a zálogjegy mint értékpapír kibocsátása mind a mai napig nem megoldott. Dr. Lakos László: - A földhitel-intézet bevezetését nagyon fontosnak tartom, bár sajnos sokkal kisebb szerepe lesz a mezőgazdaság finanszírozásában, mint azt sokan gondolják. Miért? Azért, mert ez a pénz ügyi technika azt fogja szolgálni, hogy a termelők, a mező- gazdaságból élők földhöz jussanak, s nem pedig azt, hogy a földtulajdon révén a termeléshez hitelt vehessenek fel. Azt gondolom, hogy a termelést, s a technológiai fejlődést alapvetően ebből a forrásból nem fogjuk tudni fizetni. Arra mindenképpen jó lesz, hogy a földkoncentráció létrejöjjön, s a megfelelő üzemméretű birtoknagyságok kialakuljanak, de ennek sincs egy-két évig realitása. Dr. Wirth Gyula: - A területfejlesztés oldaláról közelítem meg a kérdést. Szerintem semmiféle kárpótlás, semmiféle polgárosodás nem képzelhető el addig, amíg a föld nem forgalomképes. Mint bankos is mondom: hitel nem adható a földre, ha nincs valódi tulajdonos. A földhitel-intézetnek tehát rendkívül nagy jelentősége van a térség fejlődése szempontjából is, mert megoldaná a finanszírozási kérdés egyik részét. Ugyanakkor regionális projektekben sem gondolkodhatunk a tulajdonviszonyok rendezése nélkül. Ha a föld értékké válik, forgalmazható, s biztosíték a hitelezés oldaláról, akkor a mező- gazdaság mint húzóágazat, kitörési pontja lehet egy-egy régiónak. S ennek a hátterét adja a földhitel-intézet, amit gyorsan létre kellene hozni, és működtetni. Bár azt is jól tudom, hogy a földkoncentráció kialakulásával, amely szintén az ország alapvető érdeke, lesznek kárvallottak is, ez nyilvánvaló. Gondolok itt az idős emberekre, vagy azokra, akik nem akarnak vagy nem tudnak földet művelni, akik többsége fájdalmasan, de megválik a földjétől. H. Gy. A KAOTIKUS ÁLLAPOT RENDEZÉSE NEM HALASZTHATÓ • • Üzletrész helyett kárpótlási jegy?- Van-e a termelők érdekvédelmi szervezetének javaslata?- Elképzelhetőnek tartanánk, hogy az állam saját vagyonából kárpótlási jegyre váltaná át a külső üzletrész-tulajdonosok üzletrészét, amit egyébként korábban a szövetkezetek rovására adott át kárpótlásként. Az így megváltott üzletrész név- értékhányada pedig, oszthatatlan szövetkezeti vagyonként, a gazdálkodó szervezetek tulajdonába kerülne. A kívülálló tulajdonosok az így szerzett kárpótlási jeggyel részt vehetnének az állami vagyon privatizációjában. Fölmerült olyan javaslat is, hogy az állam tegye lehetővé: a szövetkezetek kedvezményes hitellel, adó- és befektetési kedvezményekkel megvehessék a kívül álló vagyonrészt. Ez azonban szerintünk életképtelen, mert a szövetkezeteknek nincs pénzük. S miért kellene ugyanazt az eszközt még egyszer megvásárolniuk akkor, amikor a meglevők megújítására sem igen telik? A MOSZ titkára szerint a kaotikus állapotok rendezése nem halasztható. Az érdekvédelmi szervezet bízik abban, hogy az új parlament és agrárkormányzat mindent megtesz a zavaros helyzetből fakadó feszültségek feloldásáért. Biztosítja a szövetkezeti elvek tiszteletben tartását és azt, hogy nem jelent hátrányt, ha valaki szövetkezetbe, s nem kft.-be vagy részvénytársaságba adja a vagyonát - hangsúlyozza Zsoltár András. U. G. • Akik még a kezdet kezdetén kiváltak a szövetkezetből, gépeket vagy állatokat kaptak az üzletrészük fejében. Felemás a kép: az ország termelőszövetkezetei közül 100 szétbomlott, további 120 csődeljárás következtében megszűnt, a közös gazdaságok mintegy 90 százaléka viszont a tagság egyöntetű akaratából szövetkezeti formában működik tovább. Igaz, tekintélyes hányaduk „csak” a valóságban, papíron nem. A gazdaságok egyhar- mada ugyanis máig sincs bejegyezve a cégbíróságoknál, mi- kéntaföldtulajdonosok ingatlanjai sem a földhivataloknál.- Nem is ez a rendezetlenség, a sajátos illegalitás foglalkoztatja elsősorban a gazdákat mondja Zsohár András, a MOSZ titkára. - Az igazán nyugtalanító gond a külső üzletrész-tulajdonosok ügye. A lelépő koalíció még a törvénykezés finisében is azt ígérte a tulajdonosoknak: a szövetkezeti törvény újbóli megnyitásával és módosításával lehetővé teszi számukra a szét- és kiválást, hogy hozzájussanak üzletrészükhöz. Ám ennek az ígéretnek a beváltása voltaképp a gazdálkodó szervezetek még megmaradt vagyonának széthordását jelentené. Az ügy lebeg a levegőben, a körülötte fellángolt viták nem akarnak csendesülni. ÁLLÍTSÁK VISSZA A KERÍTÉST! Parkoló a Sugovica sétányon Nem tűnik nagy ügynek, de sok olvasónk szóvá tette a dolgot. Főleg azok a nyugdíjasok, akik ott beszélgetnek naponta a Szentháromság tér sarkán a pádon. Nos, jómagam is meggyőződtem: igazuk van, amikor a korzó kerítésének lebontása miatt háborognak. Arról az alacsony kerítésről van szó, mely a teret a Sugovica felőli oldalon elválasztotta a korzótól. Most, hogy nincs kerítés, az autósok sorra a fák alá állnak gépkocsijukkal parkolás céljából. A fák alatt ebben a forróságban nyilván kellemesebb álldogálás esik a drága négyke- rekűeknek az árnyékban. Okkal féltjük tehát mi, bajaiak, az európai viszonylatban is ritkaságnak számító, páratlan értékű mediterrán teret, és a Sugo- vica-parti korzót. Kérjük az illetékeseket, hassanak oda, hogy a kerítés mielőbb visszakerüljön a régi helyére. Talán még nem késő. Mentsék meg a sétányt, mielőtt még teljesen gépkocsiparkolóvá alakul át, az értékes fák pedig a padokkal együtt tönkremennek. Gál Zoltán Vásároljon kamatmentes részletre! Lakberendezési tárgyakat, lakásfelszerelési cikkeket és mezőgazdasági gépeket, eszközöket. Érdeklődni: Oliver Kft. Kecskemét, Reile G. u. 18. II/4. Tel: 76/327-440 (19939) Sikeres cserkésztábor A múlt héten ért véget a mélykúti cserkészek ötnapos váraljai táborozása. A sikeresnek mondható cserkésztábornak 29 résztvevője volt, tizenhatan tettek fogadalmat.- Jó időnk volt; két napig por- tyáztunk, napi 20 kilométert gyalogoltunk a hegyek között - mondja Hurton Etelka parancsnok, hitoktató. - A mélykúti cserkészek őrsvezetőkkel együtt mintegy ötvenen vannak. Őrsvezetőhiánnyal küszködünk. A nyáron négy jelentkező volt, de közülük egy eltávozott a nagyközségből. Úgy tűnik: a cser- készparancsnok-utánpótlás hamarosan megoldódik, ugyanis Mészáros Gábor, aki most katonai szolgálatát tölti, de a katolikus iskolába hamarosan visszatér és átveszi az irányítást. A mélykúti cserkészek segítséget várnak a helyi pedagógusoktól.
