Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-18 / 167. szám

1994. július 18., hétfő Sport 11 LABDARÚGÓ NB II. FELKÉSZÜLÉSI KÖRKÉP Személyi, szerkezeti változások • Hímer István, a BFC labdarúgóinak mestere edzés előtti eligazítást tart a játékosoknak. Az elmúlt hét szerdáján már első előkészületi mérkőzését játszotta a Bajai FC, ám még mindig bizonytalan, kik és mi­lyen szerződéssel kezdik meg augusztus 21-én a bajnokságot. Hímer István edzőt arról kér­deztük, hogyan tudja így felké­szíteni csapatát az NB Il-re?- Az előző bajnokságot anya­gilag és erkölcsileg is lezártuk. A játékosoktól úgy váltunk ak­kor el, hogy megmondtuk: nem tudjuk, milyen formában fog­lalkoztatjuk majd őket. Az élő szerződések bizonyos kötelme­ket jelentenek, akinek pedig le­járt a szerződése, annak még mindig nem tudtuk megmon­dani, mit nyújthat a BFC. Az első edzésen, július 5-én a kül­földiek - Carlos, Imre, Szili ­kivételével mindenki megjelent. Új ember a román Silvian Dima, valamint a szlovén Jo- szip Marties, akit szponzora bo­csátott rendelkezésünkre. Ve­lünk készül még a 20 éves Sár­közi Attila, aki a Videotonban (Parmalat) játszott és az ifjúsá­giaktól két kapus, hat mezőny- játékos. Ami a szakmai munkát illeti, az csak július végén derül ki, hogy mit tud kínálni az egyesü­let, és kik játszanak majd. Az biztos, hogy többen elmennek. Egy fiatal gárda marad, amely- lyel harcosabb, agresszívabb futballt akarunk játszani. Tehát mind személyi, mind pedig szerkezeti változások lesznek. Szerencsére a Stadler FC-vel és a Péccsel jó kapcsolatban va­gyunk, és elképzelhető, hogy három játékost - kettős igazo­lással - kapunk. Középhátvédre és csatárra mindenképpen szük­ség van. Mindent elkövetünk, hogy Kiss Miklós és Kovács Imre maradjon, utóbbira mint csapatkapitányra és játékmes­terre számítunk. Egyelőre napi egy edzéssel készülünk, és amíg nem alakul ki a végleges keret, addig ez így is marad. Emellett sok edző­mérkőzést játszunk. Július vé­gére, augusztus elejére már tudni fogom, kire számíthatok, akkor lesz egy 10 napos, nap-, közis rendszerű felkészülési program. A bajnokságban ter­mészetesen nem lehet más cé­lunk, mint a túlélés. Géczy Zsolt Anyagi és erkölcsi mélyponton a BFC Cserháti János lemondott a Bajai FC elnöki tisztéről. Igen ám. de az elnökség ezt nem fo­gadta el. Megkérték, addig ma­radjon, amíg nem tud maga he­lyett alkalmas embert erre a posztra állítani. A napi munkát jelenleg Márton László és Tumó György elnökségi tagok végzik, így a jelenről és jövőről az NB Il-es liga új alelnökét, Márton Lászlót faggattuk.- Cserháti Jánost arra kértük, hogy legalább azt az íratlan sza­bályt tartsa be, hogy távozása előtt elnököt állít maga helyett. A lehető legrosszabbkor mon­dott fel, az átigazolási időszak közepén, amikor ráadásul a klub válságát éli, ilyen mélyen nem volt még sem anyagilag, sem erkölcsileg. Azért kért fel Tumó Györgyöt és engem az elnökség arra, hogy legalább az átigazo­lási időszakban vállaljuk a napi munkát, mert nekünk már van rutinunk az ügyek intézésében. Tudjuk, ki milyen értéket kép­visel, sikerült is megegyezni több labdarúgónk ügyében más klubokkal. Kovács Béla Pakson folytatja, Horváth Árpád az NB Ill-as Kisdorogba igazolt. Szabó László Siófokon van próbajátékon, Csintalanért jön az Érd. László Mélykútra került, Szentmártoni Bátaszékre, Koch Pécsre jár majd egyetemre, ott fog játszani, Goretich Gábor Szegedre jelentkezett, testvére pedig Szekszárdra. Szili és Imre hazatért Jugoszláviába, Carlos még keresi helyét. A befolyt pénzből „olcsóbb” játékosokkal egészítjük ki a ke­retet, hogy el tudjunk indulni. A Stadler FC 2-3 játékost ad ket­tős igazolással, ez lényeges erősítést jelent. Ezeket az ügye­ket viszem, bár elnökségi tag azért lettem az elmúlt időszak­ban, mert tudtam, hogy újra fel­kérnek a ligában az alelnöki posztra. Ennek pedig feltétele az elnökségi tagság. Miután megválasztottak, úgy érzem, tudom segíteni a ligában, az MLSZ-ben és talán Baján is a BFC életben maradását, a fel­felé araszolást. A nevezési díjat a bajai vállalkozók dobták ösz- sze, elindítva ezzel egy folya­matot. Reméljük, az önkor­mányzat is átérzi majd felelős­ségét, valamint a még élő nagy- vállalatok is. Plusz azok a kis­vállalkozók, akik eddig nem je­lentkeztek. A legfontosabb vi­szont az, hogy alkalmas elnököt találjunk és olyan szponzort, aki legalább fél évre vállalja a Bajai FC támogatását. G. Dima gólokkal hálálná meg a bizalmat Az edzésekre és előkészületi mérkőzésekre kilátogató szur­kolók fokozott figyelemmel kí­sérik a Bajai FC-vel készülő külföldi játékosokat. Ami ért­hető, hiszen a múlt idénybeli le- szereplés után mindenki kíván­csi arra, kik távoznak, s főleg milyen képességű játékosok ér­keznek. A román Silvian Dima három hete készül a csapattal, és július 21-én döntenek to­vábbi sorsáról a BFC vezetői. A Romániában rendkívül gólerős csatárral beszélgettünk.- Tizenegy évvel ezelőtt kezdtem el focizni, a CSS Cara­cal iskolájában nevelkedtem, majd 15 éves koromban leiga­zolt az FCM Caracal, a román NB II. egyik élcsapata. Egy évig az ifjúsági gárdájában sze­repeltem, majd bedobtak a mélyvízbe, a felnőttek közé. Az NB I-es Universitatea Craiova tehetségkutatói mindenáron az együttes országszerte legendás nevelőegyesületébe akartak át­igazolni, ahonnan egyenes út vezet a sztárcsapatokhoz. Mivel abban a megyében laktam, ahol a diktátor házaspár született, s egy kiemelt program keretében híressé akarták tenni a sportban is azt a szegény vidéket, még a tehetséges labdarúgókat sem engedték máshová. Csak 1991 nyarán tudtam csapatot váltani. Hatalmas összegért vásárolt meg a szintén NB Il-es Minerul Lupeni. Egy sérülés után tavaly a Minerul Barbateni NB 111-as együtteséhez kerültem. Télen próbajátékra jelentkeztem Ba­ján, s az Akasztó elleni mérkő­zésen lőtt, győzelmet jelentő gól után a vezetők meghívtak, hogy a BFC-vel készüljek. Hímer István edző személyé­ben egy különleges embert is­merhettem meg. Az eddig Ba­ján töltött napokban megle­pődve tapasztaltam, milyen jó hangulatot tud teremteni az öl­tözőben és a pályán. Összefogja a csapatot, buzdítja a játékoso­kat, kiváló pszichológus. Félre­téve az öltözőbeli kellemes hangulatot, a pályán jól vezeti a foglalkozásokat. Van nálunk egy mondás: „Ahol szépen be­szélnek, ott nyugodtan lehet dolgozni”. Úgy érzem, ez teljes mértékben illik a bajai mesterre. Nagyon hamar beilleszked­tem a csapatba. A játékosok ba­rátságosak, jó benyomásaim vannak a Bajai FC-ről. A város nagyon csendes, mintha otthon érezném magam. Hiszen én is a Duna partján születtem. Elra­gadó a város, és természetesen a bajai hölgyek is nagyon csino­sak. Ha a próbajátékon mutatott teljesítményem alapján az egye­sület vezetői leigazolnak, sze­retném elsajátítani a magyar nyelvet. Lőrinczi Csaba Tiszakécskén feljebb tették a lécet Július nyolcadikán, egy kicsit szokatlan időpontban, pénte­ken, pontban déli harangszóra megkezdte felkészülését az új bajnoki évre a Tiszakécskei FC NB Il-es labdarúgócsapata. A- míg a játékosok a bemelegítő futást végezték, volt alkalmam beszélgetni Reszeli-Soós István edzővel, akit arra kértem, mondja el, milyen változások vannak a csapat játékosállomá­nyában?- Pillanatnyilag csak két já­tékos hiányzik a tavalyi kere­tünkből, mégpedig Bertha, akit a svéd IK Bragge igazolt le, va­lamint Szoboszlai, aki visszatért Vácra. A csapat „erősítésére” több labdarúgóval is tárgyalás­ban állunk. Közülük a szolno­kiak kapusával, Hatvanival, a váci Bánföldivel, a szarvasi Bontoviccsal és a dunaújvárosi Halásszal már meg is állapod­tunk. Ők velünk kezdik az ala­pozás időszakának kemény munkáját.- Milyen szisztéma szerint dolgozzák végig a bajnoki rajtig még hátralevő jó egy hónapot?- Előre felhívtam a játékosok figyelmét, hogy nem kifejezet­ten alapozni fogunk, hanem to­vább folytatjuk a tavasszal megkezdett kemény munkát. Ennek érdekében július 1-jétől, amolyan házi feladatként, min­denki megkapta az egyénileg „testreszabott” felkészülési programot, aminek köszönhe­tően csak néhány játékosnál mutatkozott súlyfelesleg. Álta­lában napi két edzést tartunk. A terhelés csúcsa a 3. héten, július 25-étől fog majd jelentkezni, amikoris napi három foglalko­zást iktattam be. Mivel a sta­dion játékterének a talaját most újították fel. ezért az előkészü­leti mérkőzéseink zömét ide­genben vívjuk. Augusztus ele­jén azonban már, hazai környe­zetben, a jól bevált esti mérkő­zéseken fogadjuk a Paks és a Stadler FC gárdáját. Sorsolá­sunk nem mondható éppen könnyűnek, de bízom benne, hogy egy jó felkészülés után si­kerül majd „összemixelnem” azt az új csapatot, mely a dobo­góra jutás reményében veszi fel a harcot ősszel az NB II. Keleti csoportjábari.- Anyagi szempontból meny­nyire stabil a csapat helyzete? - kérdeztem Szabó Tamás szak­osztályvezetőt.- Szerencsére panaszra nincs okunk, de minden lehetséges dolgot meg kell ragadnunk an­nak érdekében, hogy ez a hely­zet a későbbiekben is megma­radjon. Reszeli edző státusza amolyan angol stílusú mene­dzserré változott, így a jövőben tevékenyen belefolyik a csapat­tal kapcsolatos reklámtevé­kenységekbe is. Miután ezzel jócskán megnövekedik a mun­kája, pályaedzőként Lódi László a BVSC. KSC, DVSC és a Tatabánya egykori jónevű já­tékosa lesz a segítője. A csapat első NB Il-es évével a szakosz­tályvezetés meg volt elégedve, hiszen újoncként csak alig egy „orrhosszal” maradtunk le a do­bogóról. Ezt azzal honoráltuk, hogy megemeltük a játékosok fizetését és egy olyan ösztön­ző prémiumrendszert dolgoz­tunk ki számukra erre az évre, melynek teljesítése esetén biz­tosított lehet a dobogós helye­zés elérése, s a játékosok anyagi helyzetének a megszilárdítása is. Tiszakécskén tehát a tavalyi siker után ismét feljebb tették a lécet a csapat előtt. A város lab­darúgása a Szabó Tamás-dr. Kisjuhász Gyula „kettős” min­taszerű menedzselésének kö­szönhetően, már eddig is rangos helyet vívott ki magának a ma­gyar futball palettáján és most újabb csúcsok meghódítására tör! Néhány jólértesült szurkoló ugyanis a pálya melletti söröző­ben már egyenesen arról beszélt az első edzés után - látva Cse- kéék szokatlanul nagy aktivitá­sát -, hogy Stadler úr csapata hamarosan megyebeli társat kap majd az NB I-ben!? Talán ők már tudnak valamit, vagy csak meglódult a fantáziájuk? Egy biztos, ezekre a kérdésekre is választ kapunk majd az új baj­noki év végén, addig viszont a játékosoké lesz a főszerep. Farkas Tibor Bajnokcsapatból jött a Tisza-partra • Az új szerzemény, Bánföldi Zoltán, Vácról érkezett. Tiszakécskén a labdarúgó­szakosztály vezetése minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az új bajnoki rajtra minél jobban sikerüljön megerősíteni a második NB Il-es szezonja előtt álló gárdát. A legnagyobb „fogásnak” eddig Bánföldi Zol­tán leigazolása bizonyult, aki nemrégen még tagja volt a Vác-Samsung bajnokcsapatá­nak az NB I-ben. A 23 éves, szimpatikus játékos már egy hete a Tisza partján készül, ahol az egyik edzés után arra kértem, hogy röviden mutatkozzon be.- Szekszárdon születtem, majd szüleimmel együtt Vácra költöztünk, ahol Reszeli-Soós István edző tanította meg szá­momra a foci ABC-jét. Amikor ő Dorogra került, követtem én is. majd az Eger játékosa lettem, ahonnan aztán ismét visszake­rültem Vácra. Szép lassan kezd­tem megszokni az NB I. légkö­rét, ám jött egy makacs sérülés, s hogy megint visszanyerjem a formám, kölcsönadtak a Hat­vannak. Az idei bajnoki címet viszont már ismét váci játékos­ként éltem meg.-Hogyan és milyen tervek­kel került mégis Tiszakécskére?-Tavasszal a Hatvan csapa­tával mint kölcsönjátékos sze­repeltem Tiszakécskén, és nem azért mondom, mert kikaptunk, de tényleg egy nagyon jó szel­lemű és játékerejű együttest is­mertem meg a tiszakécskeiek- ben. Mivel az NB I-es váci gár­dában, annak ellenére, hogy ját­szottam Magyar Kupa-döntőt és voltam olimpiai válogatott is, nem tudtam magamnak stabil kezdőjátékos posztot kihar­colni. Ezért úgy döntöttem, hogy elfogadom Reszeli-Soós István ajánlatát és Tiszakécs­kére igazolok. Itt az új bajnoki évben szeretném bebizonyítani, hogy tényleg NB I-es szintű já­tékos vagyok. A Bánföldi. Cseke, Tóth Guszti középpályás trió sok kécskei szurkoló szerint még az NB I-ben is megállná a helyét, de mint mondják, erre még egy évet várni kell. F.T. Kisjuhász Gyula a liga új alelnöke A Tiszakécskei FC labdarú­gócsapatának első NB Il-ben el­töltött éve után máris igen szép sportdiplomáciai sikert köny­velhet el magának a Tisza-parti gárda, miután az NB Il-es liga alelnöki posztjára, az érdekelt 32 klub képviselőjének egy­hangú szavazásával dr. Kisju­hász Gyulát választotta meg. A most 48 éves szakvezető .játékoskarrierje” Lajosmizsé- ről indult és már 17 évesen tagja volt a Kecskeméti Dózsa NB I/B-s csapatának. Tehetségére felfigyelt a SZEOL is, és a het­venes évek elején már Szege­den, az NB I-ben rúgta a bőrt. Nem is akármilyen szinten, hi­szen az utánpótlás-válogatott tagjaként - Lódi Lászlóval, a ti­szakécskeiek jelenlegi pálya­edzőjével együtt - eljutott kül­földre is. A futball mellett a ta­nulás is mindig fontos volt a számára, s megszerezte a jogi diplomát, majd ismét visszake­rült Kecskemétre, ahol a KSC- ben játszott tovább. A labda iránti szeretete a harmadik „X” elérése után sem csökkent és amikor Tiszakécskére költözött, még hosszú ideig játékosként is nagy segítségére volt a csapat­nak. Több mint két évtizedes, sikerekben gazdag játékos­múltja után most vezetőként is a foci napos oldalán van, hiszen a Tiszakécskei FC újoncként igazán remekül szerepelt az NB II. Keleti csoportjában.- Mit gondol, minek köszön­heti ezt a szép sikert? - kérdez­tem dr. Kisjuhász Gyulától.- Nagy megtiszteltetés szá­momra, de azt hiszem, az egész csapat számára is ez a megbíza­tás, mely talán annak is kö­szönhető, hogy a többi csapat szakvezetője is látta és értékelte azt a sok munkát, melyet a ti­szakécskei labdarúgás „fel- emelkedése” érdekében befek­tettünk Szabó Tamással és a többi kollégámmal együtt. Na­gyon remélem, hogy meg tudok majd felelni ennek a megelő­legezett bizalomnak, és vala­mivel én is hozzá tudok majd járulni ahhoz, hogy a magyar futball minél előbb el tudjon mozdulni a mostani „gödör­ből”. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents