Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02 / 154. szám

6 PETŐFI NÉPE 1994. július 2., szombat A Gemenci Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult, megközelítőleg 18 ezer hektáron. A Sió torkolatától vé­gigkíséri a Dunát 32 kilométe­ren, egészen Báta községig. A Duna jobb partján a hullámtér­ben átlagosan mintegy 7 kilomé­ter széles a védett övezet, míg a bal parton északon csak néhány száz méter, de Baja alatt a Nagy-Pandúr szigetnél újra eléri a 5-6 kilométert. Összességében tíz falut, valamint Szekszárdot és Baját érinti a tájvédelmi körzet határa. Az országos jelentőségű védett természeti területek há­rom kategóriája a következő: természetvédelmi terület, tájvé­delmi körzet és nemzeti park. Ezek nagyjából megegyeznek, mind elnevezésben, mind funk­cióban a nemzetközi gyakorlat­ban működő kategóriákkal. Megkérdeztük Buzetzky Győ­zőt, a Gemenci Tájvédelmi Kör­zet vezetőjét, milyen főbb törvé­nyek határozzák meg egy tájvé­delmi terület működését.- A magyar jogszabályok el­sősorban a környezetvédelmi védelmi Körzetnek már nemcsak hazai jelentősége van, hanem igenis európai mércével mérve is igazi etalonterület, nincs több ilyen értékű Európában. Ezt so­kan lekicsinyítik, pedig ez egy véresen komoly dolog. A hol­landokkal mind a mai napig tart ez a szoros tudományos kapcso­lat, de két évvel ezelőtt Cousteau kapitány csapata is járt a terüle­ten. Filmet készítettek az egész Dunáról, sajnos azonban nálunk ezt még nem vetítették le. Ők is elmondták, hogy a Duna mentén Bécs környékén vannak még ha­sonló, kisebb kiterjedésű ártéri erdők, de Gemenc a legnagyobb, mely kiegészül a Béda és a kara- pancsai tájvédelmi körzettel, és a már régen védett Dráva-torkolat az, amely még jelentős, és ezzel kész, nincs több ilyen ártéri vi­lág. Van még a Duna-delta, ami szintén védett, de az más típusú élőhely. Feketególya és rétisas- A rendszerből melyek azok a fajok, amelyekre különösen odafigyelnek?- Minden fontos védett rend­szer tartalmaz csak ott élő fajo­kat. A madarak közül a feketegó­lya és arétisas aGemenc jelképe. Magyar vonatkozásban itt van ezek legerősebb populációja. Egész Európában fokozottan vé­dettek, és szerepelnek az úgyne­vezett Vöröskönyvben is. Ami­óta az erdőgazdaságtól átvettük a természetvédelmi kezelést, ki­építettünk egy folyamatos meg­figyelőrendszert, és egy nyilván­tartást. így tudjuk, hogy például hány feketególyafészek van a te­rületen, és ebből hány fészekbe költenek évente. Ez azért fontos, mert a feketególyának vannak váltófészkei, így nem minden fészket laknak. A fokozottan vé­dett madarak közül még számta­lan él Gemencben, köztük a ke­recsensólyom, a feketeharkály, zöldharkály, zöldküllő, szürke­harkály, darázsölyv, ezenkívül rendszeresen megjelennek ritka­ságok is. Nemrégen láttunk csi­gaforgatókat a Kádár-sziget kör­nyékén, kígy ászöly vet, de észlel­tünk ritka tücsökmadárfajokat a vízparti bozótosban. Visszatértek a vidracsaládok- Ezenkívül örvendetes mó­don szaporodik a vidra a terüle­ten. Elsősorban a Kádár-sziget környékén, amit azért is kell ki­hangsúlyoznom, mert nagyon sokan megkérdezik, miért véd­jük a Dunának ezt a részét ilyen alaposan. Például ha sátorozná­nak, az itt fellelhető zátonyokon biztos, hogy elriasztanák a vidra­családokat. Ugyanezen a terüle­ten nagyon erős a vadmacskaál- lomány, egyre többször lehet ve­lük találkozni, és ez is örvendetes jelenség. Természetesen értékes a terület halfaunája, de ezenbelül is a hal szaporodása szempontjá­ból lényeges az ártéri rendszer. Több vizsgálat is készült arról, hogy milyen szerepe van a mel­lékágaknak és a holtágaknak egy adott folyó halállományának felújulásában. Ha az árvizek • A Kádár-sziget az egyik legszebb a Gemencben, de élővilága is rendkívül gazdag, ezért óvják annyira a természetvédők. • Buzetzky Győző, a tájvédelmi körzet vezetője. • A Móric-ágba szívesen járnak a horgászok és halászok, mert szinte mindig biztos a zsákmány. törvényben fogalmazzák meg az élővilág védelmével kapcsolatos tennivalókat. Részleteiben azonban a természetvédelmi tör­vény foglalkozik mindezzel. A tájvédelmi körzet feladatait és funkcióját pedig az alapító hatá­rozat, a kezelési szabályzat, il­letve egyéb belső rendelkezések határozzák meg. A feladatok a kezelési munkában nyilvánul­nak meg. Az ország nyolc, ter­mészetvédelemmel foglalkozó igazgatóságából öt nemzeti par­kot is felügyel. Három pedig táj­védelmi és természetvédelmi te­rületet kezel, és lát el első fokon hatósági feladatokat. Gemenc, a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság­hoz tartozik. Az utolsó élő ártéri rendszer- Melyek azok a legfőbb ér­tékek, amelyeket leginkább vé­deni kell a gemenci tájvédelmi körzetben?- A mi területünk arra hiva­tott, hogy a Duna folyó mentén a hírmondónak megmaradt utolsó, legnagyobb kiterjedésű ártéri élő rendszert, illetve a hajdani nagy kiterjedésű Duna menti ártéri élővilág utolsó elemeit tartsa meg az utókor számára. Hogy ez az utolsó ilyen ártéri rendszer, az az utóbbi években derült ki, hol­land és francia tudósok látoga­tása kapcsán. Bár ezek a külföldi szakemberek csupán vízügyi témában tárgyaltak Baján, de amikor egy kirándulásra vitték el őket, akkor itt döbbentek rá, hogy ez az utolsó hírmondó terü­let, amely megmutatja, hogyan lehet rekonstruálni egy európai folyó menti ártéri rendszert. Mi­vel az európai nagy folyók men­tén, például a Rajna vagy a Majna mentén - de sorolhatnánk a többi folyót is -, már alig ma­radtak élő árterek, pedig egyko­ron ott is fészkelt például a feke­tególya, ma már azonban csak gátakat és füves területeket láthat az arra utazó.- A hollandok úgy döntöttek, hogy a Rajna mentén megpróbál­ják visszatelepíteni az ártéri er­dőt, de ahhoz, hogy ezt mester­ségesen meg tudják csinálni, ta­nulmányozni kell, miből áll ez az élővilág, és hogyan épül fel egy ártéri élő rendszer. Például ho­gyan születik egy homokzátony, hogyan települ rá az élet. Először megjelennek az algák, melyek szerves anyagot termelnek, majd felbukkanak a lágyszárú növé­nyek, ezután a fűzvegetáció. Ez például a Gemencben jól nyo­mon követhető, mert a 10-20 év­vel ezelőtt keletkezett sivár ho­mokzátonyok mára megteltek é- lettel, sőt némelyiken kiterjedt erdők vannak. Ezt sehol Európá­ban máshol nem lehet megnézni.- Ezek után a Gemenci Táj­kellő időben érkeznek, és meg­öblítik az árteret, a hullámteret, akkor ez a kizárólagos lehetőség arra. hogy a szabályozott folyó­ban, ahol egyre-másra szűnnek meg az életterek, szinten marad­jon vagy fejlődjön a halfauna.- Meg kell jegyezni, hogy a meder mélyülése miatt a Dunán is megcsappant a halállomány, változik a fauna összetétele, a ká­rász- és a keszegfélék kerülnek túlysúlyba, és a nemes halak ke­rülnek háttérbe. Ezért számunkra nem a védett halfajok a legfonto­sabbak, hanem az, hogy a halál­lomány ne legyen egysíkú. Ke­vés a csuka, a süllő, de rengeteg a kárász. Az lenne a kívánatos, hogy több legyen a nyurgaponty, a ragadozóhal. Száz évvel ez­előtti leírások bizonyítják: a fő­városi, a győri halkereskedők zömében ponttyal és csukával megrakott bárkákat vontattak fel, ami azt igazolja, hogy akkor még kedvező volt az itteni ártér halállománya. Ehhez az is hozzá­járul, hogy akkor tisztább volt a Duna, bár ezen a szakaszon most sincs különösebb probléma. Ami gond adódik, az a folyó szabá­lyozásából, és a Duna medrének bevágódásából, és az átlagos víz­szintek sülyedéséből van. Magántulajdon, természetvédelem?- Milyen a természetvédelmi munka társadalmi megítélése?- A természetvédelmi tevé­kenységet nem a rendszerváltás hozta, mint azt sokan gondolják, ezt legalább 20 éve végezzük itt, Magyarországon. Az a jó, hogy a természetvédelemmel foglalko­zók az országon belül ugyanúgy gondolkodnak, mint az izraeliek vagy az amerikaiak. Ez független a politikától. Mivel az alapfela­dat az, hogy egy terület kedvező természeti állapotát kell fenntar­tani az utókor számára, több bo­nyolult kérdést vet fel, hiszen fő­leg Európában ezt mestersége­sen kell végezni. Arról nem is be­szélve, hogy a védett övezeteket kultúrkömyezet veszi körül, és sok esetben ezen védett területek zöme is mesteséges beavatkozás folytán jött létre. Ilyen Gemenc is, mely vízügyi nyelven csak egy hullámtér. A Duna szabályo­zása után szűkült be és jött létre úgy, ahogyan ma ezt látjuk.- Az élő rendszer védelmén keresztül a természetvédelem a fajok védelmére törekszik, ezt a feladatot mi génmegőrzésnek neveztük el. Az élőlényekben meglévő genetikai információ­• A gemenci ártéri erdők madárvilágának értéke felbecsülhe­tetlen. Éppen ezért fokozottan védik őket. kát szeretnénk fenntartani, meg­őrizni az utókor számára. Ehhez kell biztosítani a folyamatos tu­dományos kutatások lehetősé­gét. Gemenc ebben mintaterület, és hozzájárul a kutatás mellett az oktatás fejlődéséhez is. Nagyon fontos még a társadalom termé­szetvédelmi szemléletformá­lása, alakítása, a természetvéde­lemre való gondolkodásra neve­lés. A védett rendszerek mind­addig kapcsolódnak az emberi szférához, míg az nem akarja le- tipomi, eltüntetni, vagy éppen megenni. Ez az a pont, ahol a természetvédelem óriási jelen­tőséggel bír, és ragad meg min­den lehetőséget a tájékoztatásra, az oktatásra.- Ebből a szempontból fon­tos a védendő terület kultúrtör­téneti hagyománya, akár a mes­terségeket, akár az építménye­ket, szokásokat, táncokat, dalo­kat vesszük figyelembe. De ilyenek például Baján a halászat köré csoportosuló hagyomá­nyok, vagy a hajókkal való ke­reskedés kérdése, az erdészmes­terség hagyományai, szokásai, valamint a vadászat köré tartozó emlékek, tudnivalók. A termé­szetvédelemnek másik fontos eleme a bemutatás, amihez kap­csolódik az idegenforgalom. Nemzetközi kötelezettség írja elő a nemzeti parkok és tájvé­delmi körzetek bemutatását, de csak addig a pontig, hogy a vé­dett érték ne menjen tönkre. Nem lehet felelőtlenül rászaba­dítani embereket sem egy védett barlangra, sem egy értékes ártéri erdőre. Ezért nem is kifejezetten idegenforgalomról beszélnék, hanem inkább ismeretterjesztés­ről.- A társadalom nagyon fur­csán reagál bizonyos természet- védelmi kérdésekre. Ez azért van, mert nem egységes ebben a kérdésben, ami sokszor attól függ, hogy milyen politikai, gazdasági változások mennek végbe. Sok függ például a tulaj­donviszonyoktól is, így a mos­tani privatizáció sem ment si­mán, gondoljunk csak az erdőe­ladásokra, vagy a homokhátsági védett területek elárverezésére. Ha valaki korábban még hajlott a természetvédelemre, de most visszaszerezheti korábbi családi jussát, egy pillanat alatt szem­befordul a természetvédőkkel. Ezt ki lehet vetíteni a horgá­szatra, halászatra, vagy más te­rülethasználatokra is. Sajnos ezeket csak egy bizonyos pon­tig lehet tűmi. A természetvé­delmi gondolkodás bizonyos ismereteket követel meg. A tár­sadalom most kicsit értetleneb- bül, sokszor agreszívabban áll a természetvédelem kérdéséhez, mert korlátozások kapcsolód­nak hozzá, sokkal inkább, mint a múltban, de ha a rend helyre­áll, elfoglalja majd azt a helyét, ami egy fejlett társadalomban jár neki.- Sajnos nagyon kevesen végezzük ezt a munkát, Ge­mencben összesen négyen. Eb­ből ketten őrök, egy erdészeti és vadászati felügyelő, és jó­magam, a tájvédelmi körzet ve­zetője.- Jelent-e a veszélyt a paksi atomerőmű közelsége Ge- mencre?- Természetvédelmi szem­pontból semmit. Szúnyogetető a halaknak- A szúnyogtömeg azonkí­vül, hogy kellemetlen, bő táplá­lékforrás is, nemcsak a repülő szúnyogok, hanem a lárvák is. Ha csak a halfaunát veszem alapul, ez a halállomány növe­kedését és átalakulását teszi le­hetővé. Sokan elmondják, hogy ma egy vegyszerrel a pocso­lyákból ki lehetne ölni a szú­nyoglárvákat, azoknak azt ja­vaslom, hogy kérdezzék meg a halászokat és horgászokat, mi erről a véleményük. Nincs sze­lektív szer, a szúnyogirtók minden rovart megölnek, amellyel érintkeznek. Ez is le­het egy szempont, amikor per­metezésről dönteni kell. De nemcsak vérszívó szúnyogok vannak, hanem árvaszúnyogok is, amelyek szerves részét ké­pezik az élő rendszernek, és ha ezt kiveszik, kis ökológiai ka­tasztrófát okozhat. Tehát egy védett övezetben ezt nem tehet­jük meg. Fotó, szöveg: Papp Zoltán • Az ártéri kutatások tapasztalatait szívesen viszik nyugatra is. A KERECSENSÓLYOM, A FEKETEHARKÁLY SEGÉLYKIÁLTÁSA Gemenc európai örökség is

Next

/
Thumbnails
Contents