Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-02 / 154. szám
6 PETŐFI NÉPE 1994. július 2., szombat A Gemenci Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult, megközelítőleg 18 ezer hektáron. A Sió torkolatától végigkíséri a Dunát 32 kilométeren, egészen Báta községig. A Duna jobb partján a hullámtérben átlagosan mintegy 7 kilométer széles a védett övezet, míg a bal parton északon csak néhány száz méter, de Baja alatt a Nagy-Pandúr szigetnél újra eléri a 5-6 kilométert. Összességében tíz falut, valamint Szekszárdot és Baját érinti a tájvédelmi körzet határa. Az országos jelentőségű védett természeti területek három kategóriája a következő: természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet és nemzeti park. Ezek nagyjából megegyeznek, mind elnevezésben, mind funkcióban a nemzetközi gyakorlatban működő kategóriákkal. Megkérdeztük Buzetzky Győzőt, a Gemenci Tájvédelmi Körzet vezetőjét, milyen főbb törvények határozzák meg egy tájvédelmi terület működését.- A magyar jogszabályok elsősorban a környezetvédelmi védelmi Körzetnek már nemcsak hazai jelentősége van, hanem igenis európai mércével mérve is igazi etalonterület, nincs több ilyen értékű Európában. Ezt sokan lekicsinyítik, pedig ez egy véresen komoly dolog. A hollandokkal mind a mai napig tart ez a szoros tudományos kapcsolat, de két évvel ezelőtt Cousteau kapitány csapata is járt a területen. Filmet készítettek az egész Dunáról, sajnos azonban nálunk ezt még nem vetítették le. Ők is elmondták, hogy a Duna mentén Bécs környékén vannak még hasonló, kisebb kiterjedésű ártéri erdők, de Gemenc a legnagyobb, mely kiegészül a Béda és a kara- pancsai tájvédelmi körzettel, és a már régen védett Dráva-torkolat az, amely még jelentős, és ezzel kész, nincs több ilyen ártéri világ. Van még a Duna-delta, ami szintén védett, de az más típusú élőhely. Feketególya és rétisas- A rendszerből melyek azok a fajok, amelyekre különösen odafigyelnek?- Minden fontos védett rendszer tartalmaz csak ott élő fajokat. A madarak közül a feketególya és arétisas aGemenc jelképe. Magyar vonatkozásban itt van ezek legerősebb populációja. Egész Európában fokozottan védettek, és szerepelnek az úgynevezett Vöröskönyvben is. Amióta az erdőgazdaságtól átvettük a természetvédelmi kezelést, kiépítettünk egy folyamatos megfigyelőrendszert, és egy nyilvántartást. így tudjuk, hogy például hány feketególyafészek van a területen, és ebből hány fészekbe költenek évente. Ez azért fontos, mert a feketególyának vannak váltófészkei, így nem minden fészket laknak. A fokozottan védett madarak közül még számtalan él Gemencben, köztük a kerecsensólyom, a feketeharkály, zöldharkály, zöldküllő, szürkeharkály, darázsölyv, ezenkívül rendszeresen megjelennek ritkaságok is. Nemrégen láttunk csigaforgatókat a Kádár-sziget környékén, kígy ászöly vet, de észleltünk ritka tücsökmadárfajokat a vízparti bozótosban. Visszatértek a vidracsaládok- Ezenkívül örvendetes módon szaporodik a vidra a területen. Elsősorban a Kádár-sziget környékén, amit azért is kell kihangsúlyoznom, mert nagyon sokan megkérdezik, miért védjük a Dunának ezt a részét ilyen alaposan. Például ha sátoroznának, az itt fellelhető zátonyokon biztos, hogy elriasztanák a vidracsaládokat. Ugyanezen a területen nagyon erős a vadmacskaál- lomány, egyre többször lehet velük találkozni, és ez is örvendetes jelenség. Természetesen értékes a terület halfaunája, de ezenbelül is a hal szaporodása szempontjából lényeges az ártéri rendszer. Több vizsgálat is készült arról, hogy milyen szerepe van a mellékágaknak és a holtágaknak egy adott folyó halállományának felújulásában. Ha az árvizek • A Kádár-sziget az egyik legszebb a Gemencben, de élővilága is rendkívül gazdag, ezért óvják annyira a természetvédők. • Buzetzky Győző, a tájvédelmi körzet vezetője. • A Móric-ágba szívesen járnak a horgászok és halászok, mert szinte mindig biztos a zsákmány. törvényben fogalmazzák meg az élővilág védelmével kapcsolatos tennivalókat. Részleteiben azonban a természetvédelmi törvény foglalkozik mindezzel. A tájvédelmi körzet feladatait és funkcióját pedig az alapító határozat, a kezelési szabályzat, illetve egyéb belső rendelkezések határozzák meg. A feladatok a kezelési munkában nyilvánulnak meg. Az ország nyolc, természetvédelemmel foglalkozó igazgatóságából öt nemzeti parkot is felügyel. Három pedig tájvédelmi és természetvédelmi területet kezel, és lát el első fokon hatósági feladatokat. Gemenc, a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatósághoz tartozik. Az utolsó élő ártéri rendszer- Melyek azok a legfőbb értékek, amelyeket leginkább védeni kell a gemenci tájvédelmi körzetben?- A mi területünk arra hivatott, hogy a Duna folyó mentén a hírmondónak megmaradt utolsó, legnagyobb kiterjedésű ártéri élő rendszert, illetve a hajdani nagy kiterjedésű Duna menti ártéri élővilág utolsó elemeit tartsa meg az utókor számára. Hogy ez az utolsó ilyen ártéri rendszer, az az utóbbi években derült ki, holland és francia tudósok látogatása kapcsán. Bár ezek a külföldi szakemberek csupán vízügyi témában tárgyaltak Baján, de amikor egy kirándulásra vitték el őket, akkor itt döbbentek rá, hogy ez az utolsó hírmondó terület, amely megmutatja, hogyan lehet rekonstruálni egy európai folyó menti ártéri rendszert. Mivel az európai nagy folyók mentén, például a Rajna vagy a Majna mentén - de sorolhatnánk a többi folyót is -, már alig maradtak élő árterek, pedig egykoron ott is fészkelt például a feketególya, ma már azonban csak gátakat és füves területeket láthat az arra utazó.- A hollandok úgy döntöttek, hogy a Rajna mentén megpróbálják visszatelepíteni az ártéri erdőt, de ahhoz, hogy ezt mesterségesen meg tudják csinálni, tanulmányozni kell, miből áll ez az élővilág, és hogyan épül fel egy ártéri élő rendszer. Például hogyan születik egy homokzátony, hogyan települ rá az élet. Először megjelennek az algák, melyek szerves anyagot termelnek, majd felbukkanak a lágyszárú növények, ezután a fűzvegetáció. Ez például a Gemencben jól nyomon követhető, mert a 10-20 évvel ezelőtt keletkezett sivár homokzátonyok mára megteltek é- lettel, sőt némelyiken kiterjedt erdők vannak. Ezt sehol Európában máshol nem lehet megnézni.- Ezek után a Gemenci Tájkellő időben érkeznek, és megöblítik az árteret, a hullámteret, akkor ez a kizárólagos lehetőség arra. hogy a szabályozott folyóban, ahol egyre-másra szűnnek meg az életterek, szinten maradjon vagy fejlődjön a halfauna.- Meg kell jegyezni, hogy a meder mélyülése miatt a Dunán is megcsappant a halállomány, változik a fauna összetétele, a kárász- és a keszegfélék kerülnek túlysúlyba, és a nemes halak kerülnek háttérbe. Ezért számunkra nem a védett halfajok a legfontosabbak, hanem az, hogy a halállomány ne legyen egysíkú. Kevés a csuka, a süllő, de rengeteg a kárász. Az lenne a kívánatos, hogy több legyen a nyurgaponty, a ragadozóhal. Száz évvel ezelőtti leírások bizonyítják: a fővárosi, a győri halkereskedők zömében ponttyal és csukával megrakott bárkákat vontattak fel, ami azt igazolja, hogy akkor még kedvező volt az itteni ártér halállománya. Ehhez az is hozzájárul, hogy akkor tisztább volt a Duna, bár ezen a szakaszon most sincs különösebb probléma. Ami gond adódik, az a folyó szabályozásából, és a Duna medrének bevágódásából, és az átlagos vízszintek sülyedéséből van. Magántulajdon, természetvédelem?- Milyen a természetvédelmi munka társadalmi megítélése?- A természetvédelmi tevékenységet nem a rendszerváltás hozta, mint azt sokan gondolják, ezt legalább 20 éve végezzük itt, Magyarországon. Az a jó, hogy a természetvédelemmel foglalkozók az országon belül ugyanúgy gondolkodnak, mint az izraeliek vagy az amerikaiak. Ez független a politikától. Mivel az alapfeladat az, hogy egy terület kedvező természeti állapotát kell fenntartani az utókor számára, több bonyolult kérdést vet fel, hiszen főleg Európában ezt mesterségesen kell végezni. Arról nem is beszélve, hogy a védett övezeteket kultúrkömyezet veszi körül, és sok esetben ezen védett területek zöme is mesteséges beavatkozás folytán jött létre. Ilyen Gemenc is, mely vízügyi nyelven csak egy hullámtér. A Duna szabályozása után szűkült be és jött létre úgy, ahogyan ma ezt látjuk.- Az élő rendszer védelmén keresztül a természetvédelem a fajok védelmére törekszik, ezt a feladatot mi génmegőrzésnek neveztük el. Az élőlényekben meglévő genetikai információ• A gemenci ártéri erdők madárvilágának értéke felbecsülhetetlen. Éppen ezért fokozottan védik őket. kát szeretnénk fenntartani, megőrizni az utókor számára. Ehhez kell biztosítani a folyamatos tudományos kutatások lehetőségét. Gemenc ebben mintaterület, és hozzájárul a kutatás mellett az oktatás fejlődéséhez is. Nagyon fontos még a társadalom természetvédelmi szemléletformálása, alakítása, a természetvédelemre való gondolkodásra nevelés. A védett rendszerek mindaddig kapcsolódnak az emberi szférához, míg az nem akarja le- tipomi, eltüntetni, vagy éppen megenni. Ez az a pont, ahol a természetvédelem óriási jelentőséggel bír, és ragad meg minden lehetőséget a tájékoztatásra, az oktatásra.- Ebből a szempontból fontos a védendő terület kultúrtörténeti hagyománya, akár a mesterségeket, akár az építményeket, szokásokat, táncokat, dalokat vesszük figyelembe. De ilyenek például Baján a halászat köré csoportosuló hagyományok, vagy a hajókkal való kereskedés kérdése, az erdészmesterség hagyományai, szokásai, valamint a vadászat köré tartozó emlékek, tudnivalók. A természetvédelemnek másik fontos eleme a bemutatás, amihez kapcsolódik az idegenforgalom. Nemzetközi kötelezettség írja elő a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek bemutatását, de csak addig a pontig, hogy a védett érték ne menjen tönkre. Nem lehet felelőtlenül rászabadítani embereket sem egy védett barlangra, sem egy értékes ártéri erdőre. Ezért nem is kifejezetten idegenforgalomról beszélnék, hanem inkább ismeretterjesztésről.- A társadalom nagyon furcsán reagál bizonyos természet- védelmi kérdésekre. Ez azért van, mert nem egységes ebben a kérdésben, ami sokszor attól függ, hogy milyen politikai, gazdasági változások mennek végbe. Sok függ például a tulajdonviszonyoktól is, így a mostani privatizáció sem ment simán, gondoljunk csak az erdőeladásokra, vagy a homokhátsági védett területek elárverezésére. Ha valaki korábban még hajlott a természetvédelemre, de most visszaszerezheti korábbi családi jussát, egy pillanat alatt szembefordul a természetvédőkkel. Ezt ki lehet vetíteni a horgászatra, halászatra, vagy más területhasználatokra is. Sajnos ezeket csak egy bizonyos pontig lehet tűmi. A természetvédelmi gondolkodás bizonyos ismereteket követel meg. A társadalom most kicsit értetleneb- bül, sokszor agreszívabban áll a természetvédelem kérdéséhez, mert korlátozások kapcsolódnak hozzá, sokkal inkább, mint a múltban, de ha a rend helyreáll, elfoglalja majd azt a helyét, ami egy fejlett társadalomban jár neki.- Sajnos nagyon kevesen végezzük ezt a munkát, Gemencben összesen négyen. Ebből ketten őrök, egy erdészeti és vadászati felügyelő, és jómagam, a tájvédelmi körzet vezetője.- Jelent-e a veszélyt a paksi atomerőmű közelsége Ge- mencre?- Természetvédelmi szempontból semmit. Szúnyogetető a halaknak- A szúnyogtömeg azonkívül, hogy kellemetlen, bő táplálékforrás is, nemcsak a repülő szúnyogok, hanem a lárvák is. Ha csak a halfaunát veszem alapul, ez a halállomány növekedését és átalakulását teszi lehetővé. Sokan elmondják, hogy ma egy vegyszerrel a pocsolyákból ki lehetne ölni a szúnyoglárvákat, azoknak azt javaslom, hogy kérdezzék meg a halászokat és horgászokat, mi erről a véleményük. Nincs szelektív szer, a szúnyogirtók minden rovart megölnek, amellyel érintkeznek. Ez is lehet egy szempont, amikor permetezésről dönteni kell. De nemcsak vérszívó szúnyogok vannak, hanem árvaszúnyogok is, amelyek szerves részét képezik az élő rendszernek, és ha ezt kiveszik, kis ökológiai katasztrófát okozhat. Tehát egy védett övezetben ezt nem tehetjük meg. Fotó, szöveg: Papp Zoltán • Az ártéri kutatások tapasztalatait szívesen viszik nyugatra is. A KERECSENSÓLYOM, A FEKETEHARKÁLY SEGÉLYKIÁLTÁSA Gemenc európai örökség is
