Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-16 / 166. szám

1994. július 16., szombat Megyei körkép 5 KIUTASÍTOTTÁK A MUNKAVÁLLALÓ ROMÁNOKAT A saját sírunkat ástuk száraz kenyérért • Készül a vállalkozó adósságlistája. A kiskőrösi gázvezeték-épí­tés alvállalkozóinak egyike az űjszászi T. Nándor és társa, K. Attila. A két fiatalember egy hónapja magánvállalkozó, azaz kegyetlen kizsákmányoló. Erre derült fény e hét csütörtök haj­nalán, amikor a városi rendőr- kapitányság egy bejelentés so­rán akcióba kezdett.-Négy óra tájt indultunk el az Alkotmány u. 93. szám alatti házhoz, Györgye Sándorékhoz. A négyszer négy méteres mel­léképületben tizennégy embert találtunk. Földön, szalmazsá­kon, ágybetéten, rongyokon. Huszonegy-negyvenöt év kö­zötti férfiak. Valamennyien ro­mán állampolgárok - sorolta Babák Péter őrnagy. - Itt kide­rült, hogy e porta közelében lévő tarló tizenkét ember szál­láshelye, s Györgye József, Mező u. 52. számú házánál - hasonló körülmények között - még tízen laknak. Reggeltől es­tig árkot ástak, s eddig harminchatójuknak egy alka­lommal 30 ezer forintot osztott ki a vállalkozó. A rendőrség folyosóján hár­man kihallgatásra vártak.-Hogyan jutottak el Kiskő­rösre?- Otthon, Marosvásárhelyen kaptuk az ajánlatot, hogy itt most van sok munka. Megvolt minden papírunk, s pénzünk az átjövetelhez. Szegeden egy so­főr felajánlotta, ideszállít ben­nünket. Kalános Attila (akiről kiderült, hogy T. Nándor társa) azt ígérte, a szállás rendezve, s ezer forintot ad naponta - mondta Berki Elek, de nem bírta tovább sorolni, nyelte ke­serűségét, s gurultak könnyei. - Én nem hittem, hogy így kitol­hatnak velünk. Egy fillért nem kaptam. Otthon a négy gyerek. Romániában is sok a gond, de a kurva életbe, ilyen mocsokban soha nem voltam. Pedig mink is emberek vagyunk.- Ön fiatal, erős testalkatú, de megtörtsége árulkodik.-Hát hogyne! Tudja, hogy levest például a múlt szombaton ettem, s a kánikulában egész nap ástuk az árkot? Még hajcsár is volt mellettünk. Tegnap, de ma sem volt egy falat a szám­ban. Négy napra kaptam 150 fo­rintot. Mi a saját sírunkat ástuk száraz kenyérért. Én 25 évesen bírom még, de mit mondok a beteg apámnak, anyámnak? A többiek - harminchármán - a rendőrség udvarán lévő, nyi­tott ajtajú garázsokban várták sorsukat. Megtudták, hogy a rendőrök 2500 forintot kicsikar­tak T. Nándortól ennivalóra. Engem pedig arra kértek, intéz­zem el, pár napot hadd dolgoz­zanak a polgármesteri hivatal­nak.-Még talán bírnánk néhány ezer forint értékben árkot ásni. Abból csak egyet adjanak, ne menjünk el üres kézzel. A töb­bit adják oda a szegényeknek, vagy felajánljuk templomépí­tésre - könyörgött egyikőjük.- Otthon a három kicsi. Mint szerszámlakatos, 26 ezer lejt kerestem. De egy kenyér 900 lej, az ahhoz való nyolc-, no meg a húszezer lejért kapható kiló szalámit csak odaképzel­jük. Nekem pedig itt ézer forin­tot mondtak, hogy annyi lesz a napszám. Güriztünk, a takarónk az ég, vagy ha nem bírtuk a szúnyogokat, nyakig magunkra húztuk a fekete fóliát.- Nem kirándulni jöttünk, vagy rabolni, verekedni. Ilyen nehéz munka után kinek van ereje étien, szomjan? Amit le­dolgoztunk, legalább azért fi­zessenek! - elkeseredetten, ma­gukat visszafogva, csendre int­ve lázadtak.- Aki régebb óta itt dolgozik, nem kérte a járandóságát?- Azt mondták, kéthetente fi­zetnek. Csak a hitegetés. Hagy­juk itt a pénzünket? Amink volt, az az útlevélre, az átlépésre el­ment. Tudják, mi vár ránk, ha áttesznek a határon bennün­ket...? Közben az egyik rendőr listát jegyzett, hogy kinek mennyivel tartozik a vállalkozó. A számok között volt néhány ezer forinttól több tízezerig, attól függően, hogy ki mióta dolgozott. Amíg gyűlt a számsor, meg­hozták az ennivalót. A kapi­tányság dolgozóinak segítségé­vel megtéríttetett az alkalmi asztal. A románok közül akad­tak önként jelentkezők, akik felszelték a kenyeret, igazságos méretűre vágták a felvágottka­rikákat, hogy mindegyikőjük­nek egyformán jusson. A literes üvegben lévő uborkából is lett 36 karika. És következett az osztás. Bár legtöbbjük napok óta nem evett, de fegyelmezet­ten, türelmesen viselkedtek. Morzsáig elfogyott minden. Megalázottságuk, kizsákmá- nyoltságuk komorrá tette őket, s várták a határig történő szállítá­sukra megrendelt kisbuszokat. A románokat még aznap kiuta­sították hazánkból. Az újszászi két vállalkozó a munkaügyi hi­vatal és a társadalombiztosítás előtt felel a feketén történő fog­lalkoztatásért. Pulai Sára PÁRBAJ A BAJAI SZENTHÁROMSÁG TÉREN Katonák és civil fiatalok verekedtek A rettenetes hőség után a hű­vös nyári estén sétáló bajai pol­gárok rég látott jelenetek miatt gyülekeztek csütörtök este 11 órakor a Szentháromság téren. Történt ugyanis, hogy a lakta­nya felé tartó három - enyhén szólva - spicces kedvű katona és szintén három bajai fiatal rö­vid ideig tartó, nyomdafestéket nem tűrő szópárbaj után, a nézeteltérés tisztázása miatt ,a tettek mezejére lépett. Utólag bizony nehéz lenne kideríteni, hogy melyik fél kez­deményezte a csatát, ami vég­eredményben nem is a nézők dolga volt. Szétválasztási és bé­kéltetési kísérletek kudarcba fulladása után kiderült, az ösz­szesereglett bámészkodóknak ezen az estén nem osztottak kár­tyát, csak mint passzív közön­ség számítanak rájuk a harcban álló felek. Más megoldás nem lévén, a rendőrség megérkezésének idő­pontjáig élőben és - úgymond - testközelből lehetett csodálni a különböző keleti harcművésze­tekből sebtében átvett, de ama­tőr szinten művelt fogásokat, valamint a már klasszikusnak számító, kábító erejű jobbhor­gokat és balegyeneseket. Az első percekben bemutatott tö­megverekedés után, teljesen demokratikus szavazással, a két szemben álló társulat megálla­podott abban, hogy a további­akban egy az egy ellen folytat­ják kiütésig a rögtönzött bu­nyómeccset. A kiskatonáknak ez kifejezetten rossz ómen volt, mert egyik társuk pillanatokon belül szoros ismeretséget kötött az édes anyafölddel, s ott tűrte sztoikusán ellenfelének irányí­tott rúgásait és ütéseit. Természetesen, a knock-out nemsokára bekövetkezett, s mi­vel ekkorra megérkezett a rend­őrség is, a bámészkodó tömeg és a verekedők egyaránt pillana­tok alatt felszívódtak. Később még a pórul járt bakát is meg lehetett vigasztalni, mikor egy fa tövében kinyúlva tűrte két épségben maradt sorstársa ápo­lási kísérleteit. (lőrinczi) SZÖVETSÉG VAGY TÁRSULÁS? Hat falu vezetői egy akaraton a jövőért Csütörtökön Ersekcsanádon találkozott a Duna-Kékhegy kistérségi szövetség megalapí­tása érdekében, hat falu pol­gármestere és jegyzője. Bár több környékbeli települést is felszólítottak a részvételre, de csak Borota, Rém, Érsekhalma, Sükösd, Nemesnádudvar és a helyiek vettek részt a szövetsé­get megalapító tanácskozáson. Az elnöklő Felső István Csanádi polgármester elmondta, hogy az önkormányzatiság első önálló évei után, szinte valamennyi te­lepülés keresni kezdte a társu­lási formákat. Elsősorban a ba­jai vezetés bűne, hogy ezt nem ismerte fel, mert egy sor olyan közös dolguk van, amihez kell az együttműködés. Most megunták ezt a vérsze­gény politizálást és a bajai tehe­tetlenséget. Falvaik fejlődé­se érdekében, szükségszerűen megkeresik a közös érdekeken alapuló, legjobb társulási for­mát. A polgármesterek és a je­len lévő megyei közgyűlés alel- nöke, dr. Balogh László gyor­san megegyezett abban, hogy a társulás helyett a szövetséget részesítsék előnyben, mert a fej­lesztési pályázatok elbírálásá­nál, és a gyakorlati munkában is jobb lehetőségeket kínál. A községek, amennyiben be­lépnek a szövetségbe - ehhez testületi döntés kell - 10 forint tagdíjat fizetnek lakosonként. A megyei önkormányzat pedig a szokásos 350 ezer forinttal se­gíti az első lépések megtételét. Természetesen a közös fejlesz­tések során nem marad ki a pénzügyi finanszírozásból. Ja­vasolták még, hogy mind a fej­lesztések vonatkozásában, mind a törvény-előkészítő munkába vonják be az érintett országgyű­lési képviselőket is, mert érde­kük azonos. Hidasi Antal, a nemesnádud­variak polgármestere azt java­solta, hogy az új szövetség székhelye Sükösd legyen, ezt mindenki támogatta. Szólt arról is, hogy a szövetség vállalja fel a kistérség vállalkozói telephe­lyeinek, mozgásterének mene­dzselését, a munkahelyterem­tés elsődlegességét. A vezetőség választása is gyorsan ment. Elnöknek Hidasi Antalt, alelnöknek Felső Ist­vánt, titkárnak pedig Bánná dr. Kiss Gyöngyit, a sükösdi jegy­zőt bízták meg. A szövetség hi­vatalos bejegyeztetésére nyár végén lehet számítani, a helyi képviselők döntése után. Papp Zoltán Nem tragédia, ha nincs alpolgármester Egyelőre üresen maradt a tiszakécskei alpolgármesteri szék. A csütörtöki testületi ülé­sen ugyanis nemcsak erős né­zetkülönbség támadt az ügyről a képviselők között, de mint kide­rült, előterjesztés sem készült, amiről szavazni lehetett volna. A jegyzőnő csupán tájékoztatást adott, hogy mi a teendő Csemus Ferenc alpolgármester lemon­dása után: vagy új alpolgármes­tert választanak a városatyák, vagy hatályon kívül helyezik azt a helyi rendeletet, mely ezt a funkciót bevezette. Ezzel szem­ben azt javasolta a helyi ügy­rendi bizottság, hogy ismét Csemus urat válasszák meg. Ezzel egyetértett Bányai András képviselő is.- A törvényes eljárás azt kí­vánta - kezdte érvelését -, hogy mondjon le, mert különben nem vehetett volna részt az ország- gyűlésnek azon az ülésszakán. (Pontosan az önkormányzati bi­zottságba nem juthatott volna be alpolgármesterként. A szerző.) Amit Csemus Ferenc megkezdett - folytatta Bányai Miért sietett lemondani? - kérdeztem Csemus Ferenc kép­viselőtől, aki így válaszolt.- így tartottam etikusnak, én a lelkiismeretemmel így tudtam elszámolni.-De arról tudott, hogy mó­dosítják a törvényt.-Valóban tudtam a törvény- javaslatról és a parlamentben meg is szavaztam, mert szerin­tem a két tisztség nem összefér­hetetlen, mindkét funkciónak egyszerre eleget lehet tenni. Amikor országgyűlési képvise­lőjelöltként indultam, a válasz­tópolgárok tudták, hogy a tör­vény szerint a két tisztség ösz- szeférhetetlen. Lehet hogy, van, aki azért szavazott rám, hogy elmenjek Kécskéről. Erre fel bekerülök a parlamentbe és megszüntetem ezt az összefér­hetetlenséget. Ezért tartottam etikusnak, ha lemondok.- S most mégis alpolgármes­ter lenne újra?- Azt mondtam Bucsai De- zsőéknek, hogy nem lenne cél­szerű új alpolgármestert beállí­tani erre a rövid időre, hiszen annyi időt tudok szakítani, hogy egy-két iratot aláírjak. Szép gesztusnak tartom, ha engem javasol a testület s én elfoga­dom a döntését. S mivel jelen­tős a parlamenti elfoglaltságom, András -, fejezze is azt be. Erős József, Baji Mihály és Juhász András ugyancsak Cser- nus úr megválasztását támo­gatta, s a véleményüket erősí­tette meg dr. Bucsai Dezső, az ügyrendi bizottság elnöke, hoz­zátéve, hogy túl hamar mondott le az alpolgármester. Az SZDSZ-es képviselők vi­szont nem egészen így látták.- Nem értek egyet a tör­vénymódosítással - mondta Laczkó József. - A polgármes­terséget társadalmi megbízatás­ként el tudom képzelni egy pár száz személyes településen, de nem Kécskén. Itt két olyan em­ber mindennapos munkájára van szükség, akiket mindig el lehet érni. Éppen ezért átmeneti megoldásként azt javaslom, hogy az alpolgármesteri felada­tokat erre a pár hónapra utaljuk polgármesteri hatáskörbe. Anka Vince arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymó­dosítás, mely megszünteti a két tisztség közti összeférhetetlen­séget, még nincs kihirdetve, s a köztársasági elnök sem írta még azt mondtam, hogy nem kérem, csak a fizetésem felét. S ha no­vemberben nem választanak meg újra, a végkielégítésről is lemondok.-S ön szerint e két felelős tisztség egyszerre ellátható?- A nyáron nem lesz már plenáris ülés, csupán bizottsági ülésre kell eljárnom.- És ősszel? Ha jól számo­lom, elvileg egyetlen napja ma­rad Tiszakécskére.- Gyakorlatilag mindenki felméri, mennyi feladatot bír. Végül is a bizottsági tagságról is le lehet mondani.- Ezek szerint a helyhatósági választások után is el tudja kép­zelni, hogy alpolgármester le­gyen?- A törvény majd úgy módo­sul, hogy a polgármester a kép­viselő-testületből javasol egy személyt erre a funkcióra. Eh­hez először be kellene jutnom a helyi önkormányzatba. Egyéb­ként vannak kételyeim az alpol­gármesteri tisztséggel kapcso­latban, szerintem az inkább végrehajtó szerep. A polgár- mesteré kevésbé, tehát ha valaki országgyűlési képviselőként lesz első ember a településén, meg tudja úgy szervezni a mun­káját, hogy mindkettő feladat­nak eleget tegyen. (benke) alá. Másrészt megjegyezte: úgy gondolta, hogy a törvény csak a most megválasztott képvise­lőkre fog vonatkozni, de nem így terjesztették be. Anka Vince úgy vélte: nem tragédia, ha nincs alpolgármester, viszont logikus az ügyrendi bizottság javaslata, hogy Csemus Ferenc vigye végig az elkezdett ügye­ket. Még ha nem is alakul ki konszenzus Csemus személye körül, akkor is a város érdeké­ben bízzák meg, s mint tanács­nok lássa el a feladatokat. Kovács Miklós kisgazda képviselő megkérdezte, kik vet­tek részt az ügyrendi bizottság azon ülésén, amikor Csemus visszahelyezéséről döntöttek. Bucsai Dezső így felelt: a szo­kásos csapat, Petrik András, Csemus Ferenc és ő maga. A hosszas vita során megál­lapították: nincs a téma megfe­lelően előkészítve, ezért jövő hét csütörtökön visszatérnek az ügyre. Ha amellett döntenek, hogy megtartják az alpolgár­mesteri funkciót, akár más ne­vek is felmerülhetnek. TALLÓZÓ Az alábbi levelet, melyet az ismert SZDSZ-tag, Petri György írt, teljes terjedelmé­ben a Beszélő 28. számában olvashatják. Az SZDSZ-nek beírtam az első banyát. De ez nálam az utolsót is jelenti. A képviselő­polgármester funkciók össze- férhetőségének elfogadtatásá­val ugyanis az SZDSZ lemon­dott a liberális minimumról: tudniillik a hatalmi ágak szét­választásának sarkalatos elvé­ről. Tudom, hogy nálam sokkal okosabb, tájékozottabb és kö­rültekintőbb barátaim ülnek a parlamentbem Tudják, mit mi­ért tesznek. Én viszont tudom, hogy mi az önazonosság (ma­gyarán: identitás), kifejtve: az önmagámmal való erkölcsi bé­kesség. Pártom viszont, amelynek egyik alapítója vagyok, megta­gadta ezzel a döntéssel eszmé­nyeit. Gyanítom (vagy inkább merem remélni?), nehéz szív­vel. Mindegy. A politikuspk érzelmei nem érdekelnek. Én mindenesetre ezennel közlöm: kiléptem az SZDSZ-ből, ezen párt tagja többé nem vagyok. A jövőben a liberalizmust féltő aggodalommal és együttérzés­sel fogom figyelni további lé­péseit. De már kívülről. Egy fenékkel két lovat? A Westel 900 Ke keméten! A Westel 900 GSM rendszere a leggyorsabban fejlődő mobiltelefon hálózat. Ön Budapesten, a Balaton környékén, az Ml-es és M7-es autópá­lyák teljes hosszában, valamint valamennyi megyeszékhelyen, így Kecskeméten is igénybe veheti, illetve a kijelölt boltok­ban megvásárolhatja a Westel 900 Eurofon szolgáltatását és GSM mobiltelefon készülékét. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17.30 óráig , szombaton 9-14 óráig mintaboltunkban! Cím: Kossuth tér 3. Telefon: (06-30) 430-900 Westel 900. A kapcsolat. t

Next

/
Thumbnails
Contents