Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

1994. július 15., péntek PETŐFI NÉPE 5 A kormányprogram parlamenti vitája Horn Gyula expozéja • A Fidesz-esek csoportja az ülésteremben. Véleményük éles bírálat.- A mai nap legyen egy új ki­egyezés kezdete, egy olyan ki­egyezésé, amelyből fejlődés, jólét és békesség fakad - jelen­tette ki Horn Gyula miniszterel­nök-jelölt az Országgyűlés plé­numa előtt, a kormányprogra­mot előterjesztő expozéjában. A kormányprogramot össze­gezve Hóm Gyula kifejtette: a legfőbb törekvés a pénzügyi helyzet konszolidálása, a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok megfordítása, valamint a lakos­ság életkörülményeinek javí­tása. A miniszterelnök-jelölt stratégiai célként szólt a moder­nizációs folyamat következetes végrehajtásáról, a tartós fel- emelkedés alapjainak megte­remtéséről. Jelezte ugyanakkor, hogy mindez terheket ró az or­szág polgáraira, és a kormány­zati ciklus végére sem remél­hető jelentős életszínvo­nal-emelkedés, illetve javulás. A kormányprogramban rögzí­tett téziseket is érintve Horn Gyula kijelentette: a gazdasági, pénzügyi gondok megoldásá­nak elsődleges feltétele egy komplex, az egész gazdaságot átfogó intézkedési terv elkészí­tése. A gazdasági feladatokat, a kormányprogramban vázolt te­endőket összegezve Horn Gyula nyomatékkai és ismételten hangsúlyozta a társadalmi meg­békélés fontosságát. A további­akban kitért az igazságszolgál­tatásra, a közbiztonságra, vala­mint az egészségügyre és az egészségmegőrzésre is. Fontos­nak tartotta, hogy erősödjön az állampolgárok bizalma az igaz­ságszolgáltatásban, és egyúttal felgyorsuljon az ügyek elbírá­lása. A közbiztonsággal össze­függésben nagy hangsúllyal em­lítette a gazdasági bűncselek­mények, valamint a korrupciós esetek visszaszorítását. Még a nemzeti összefogás kérdéskö­rénél maradva Horn Gyula kü­lönösen fontosnak nevezte a po­litizálás stílusát.- Mi nem leszünk a kirekesz­tés, az elhatárolódás, a gőg kormánya - hangoztatta a mi­niszterelnök-jelölt, hozzátéve: az őszinte hangnemben történő politizálás, a kapcsolatok tisz­tességes formája, a nyíltság ér­lelheti meg az együvétartozás érzését. A kormányfőjelölt, majd ex­pozéját zárva a beterjesztett kormányprogram elfogadását kérte képviselőtársaitól. MDF: Kemény bírálat Az MDF nem támogatja az új kormány programját, mivel az­zal számos pontban nem ért egyet. Ez volt a végkövetkezte­tése a párt vezérszónoka, Szabó Iván frakcióvezető beszédének, amelyben részletesen, helyen­ként igen keményen bírálta a program elemeit. Fidesz: Nemmel szavazunk A Fidesz nemmel fog sza­vazni mind a kormány program­jára, mind pedig a kormányfő személyére, mert - mint Kövér László frakcióvezető, vezérszó­nok beszédéből kitűnt - nem tartja megalapozottnak az el­képzeléseket, s komoly kételyei vannak a program végrehajtha­tóságát illetően. FKgP: Óhajok tömege A Független Kisgazdapárt nevében Torgyán József pártel­nök-frakcióvezető szólalt fel, aki a „kívánságok rendszerbe nem foglalt tömegének” ne­vezte a koalíció programját. A frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a kiemelten fontos terüle­tek igen kevés helyet kaptak a dokumentumban; a gazdasággal foglalkozó fejezetek elnagyol­tak, különösen, amely a mező- gazdasággal, a földműveléssel foglalkozik. KDNP: Eltérő vonások A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka Füzessy Tibor frakcióvezető volt, aki elöljáróban arra emlékeztetett, hogy a választási kampány ide­jén a szocialisták részéről felve­tődött az MSZP és a KDNP ko­alíciójának gondolata. Erre a felvetésre a KDNP néhány ve­zetője is felfigyelt, mert úgy ta­lálták, hogy a sok eltérő vonás, az alapvetően különböző ideo­lógiák ellenére a két párt sok kérdésben azonosan gondolko­zik. A KDNP azonban megje­gyezte a programnak azokat a részeit, amelyek hasonlítottak a kereszténydemokraták tervei­hez, és szükség esetén ezeket az MSZP fejére olvassák majd. SZDSZ: Felelős szándékkal Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka, a hivatalba lépő kormányfő koalíciós helyettese kiemelte: a szabad demokraták azzal a szándékkal vállalták a koalíciós kormányzás felelős­ségét a szocialistákkal, hogy folytatódjanak a négy éve meg­kezdett változások, és az ehhez szükséges garanciákat rögzítsék a kormány programjában. MSZP: Reális politika- A tét, hogy milyen jellegű piacgazdaság alakul ki, előre­megyünk vagy a végleges le­szakadás felé - hangoztatta az MSZP vezérszónoka, Szekeres Imre. A szocialisták frakcióve­zetője szerint nehéz időszak áll a kormány előtt, s a program eddigi vitája is ezt támasztotta alá. Beszédében, az előző kor­mányra is célozva leszögezte: sérelmi politizálás helyett a gyakorlatias politikával lehet korszerű országot teremteni. BÁCSALMÁS TÉRSÉGÉBEN Beállt a tartós munkanélküliség Országszerte nagy gond a munkanélküliség, különösen a- zoknak a családoknak, ahol mindkét szülő elvesztette mun­kahelyét és a segély idejének le­járta után sem talált kereső fog­lalkozást. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ bácsal­mási kirendeltségének júniusra vonatkozó adatai szerint a kör­zet 11 településen 17,5 százalé­kos a munkanélküliség aránya. A statisztika a közelmúlt na­pokban készült el, s ez adott al­kalmat arra, hogy, felkeressük Vargáné dr. Egyed Ilona kiren­deltségvezetőt és arra a kérdésre kértünk választ tőle, hogy há­nyán keresnek, hányán vállal­nak munkát, és hogyan alakult a nyilvántartott munkanélküliek száma? A bácsalmási kirendeltség 101 üres álláshelyet tart nyil­ván, ebből 83 általános iskolai végzettségűeknek szól, össze­sen tizenhat szakmunkásnak a- jánlottak fel munkát és két kö­zépiskolai (gimnáziumi) vég­zettséggel rendelkező személy léphetett volna munkába. Az ál­lásajánlatok, érdekes módon, de talán nem meglepetésként a képzettség nélküliek felé tolód­tak el, őket keresik.- A havi forgalmunk 3932 fő volt, ami 2687 személyt jelent, mivel többen kétszer is jelent­keztek. A körzet 11 településén, öszesen 2822 munkanélkülit re­gisztráltunk. Ebből 2506 fizikai munkakörben, 316 pedig szel­lemi, nem fizikai munkakörben dolgoztak korábban és így let­tek állástalanok, vesztették el munkahelyüket. A fizikai munkások közül 960 a szakmunkás, 715 a beta­nított, és 831 a segédmunkás - taglalta a kirendeltségvezető a nyilvántartás adatait. Az ellátottak száma 1199. Ezek közül 1080 személy kap járadékot és 119 fő részesül a pályakezdőknek járó munka­nélküli-járadékban. Jövedelem- pótló támogatást 1185 személy kap, ami 5900 forintot tesz ki. Bácsalmás körzetében tehát tar­tós munkanélküliség állt be. A majd háromezer munkát kere­sők közül csak 31-nek sikerült elhelyezkednie júniusban, ket- tőszázkilencvenegy személynek pedig lejárt a joga a járadékra. Munkahelyteremtő beruházás­ra, illetve ezek támogatására volna szükség, amire lehetőség és pénzösszeg is van, ellenben a jelentkezők valahol elmarad­nak, pedig bizonyára ismerik a felajánlott lehetőséget. Azt, hogy mi szegi kedvüket a vál­lalkozóknak a térségben, csak alaposabb és komolyabb elem­zéssel lehetne kideríteni. Király László ÓRÁNKÉNT MAXIMUM HATVAN KILOMÉTER Csattogó öszvérjármü fut a síneken Különleges „öszvérjármű” egy vaskerekeken csattogó, Ika­rus 260-as típusú városi autó­buszból átalakított sínautóbusz bemutatóját tartották meg szer­dán az Ikarus Rt. székesfehér­vári gyárában, illetve a MÁV pusztaszabolcsi szárnyvonalán. A székesfehérvári üzem szak­emberei által tervezett és kivite­lezett jármű kialakítását - mint a bemutatón elhangzott - az tette szükségessé, hogy elen­gedhetetlenné vált a MÁV kis forgalmú mellékvonalain a je­lenleginél olcsóbb, jobban ki­használható, gazdaságosabban üzemeltethető közlekedési esz­közök forgalomba állítása. A vasút ugyanis az idén vár­hatóan 22 milliárd forintot fizet rá a személyszállításra, amiben nagy része van annak, hogy a három és fél ezer kilométer hosszú mellékvonalakon több­nyire kihasználatlanul közle­kednek a szerelvények. A költ­ségek csökkentése volt a célja a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumnak akkor, amikor az Ikarus Rt. székesfe­hérvári gyárát felkérte a kísér­leti sínautóbusz legyártására. A tervezők egy városi autóbuszt választottak ki, mivel annak jól kialakított utastere, légrugó­zása, megfelelő gépészeti be­rendezése és hajtásrendszere van. A járművet úgy alakították át, hogy megfeleljen a vasúti pályán közlekedtetés alapfelté­teleinek. A kormányozható mellső tengely helyére a Rába által gyártott merev csőtengelyt építettek be, a közúti gumis ab­roncsok helyett a MÁV Duna­keszi Vagongyártó és Javító Kft. által készített, s az erede­tiek helyére szerelhető kerekek kerültek, a fékrendszert pedig a „sín-kerék kapcsolatnak megfe­lelő”, szigorúbb követelmények alapján alakították ki, vagyis blokkolásgátlókat építettek be, s olyan pneumatikus motorszabá­lyozást terveztek, amely meg­akadályozza a kerekek kipörgé­sét. A sínautóbusz 60 kilométe­res végsebességgel tud közle­kedni. A különleges jármű - mond­ták el a bemutatón - még nem kiérlelt, gyártásra kész konst­rukció, számos műszaki prob­léma megoldása vár még a szakemberekre. Mérések, vizs­gálatok sorozata dönti majd el, hogy a jármű alkalmas lesz-e arra a célra, amelyre szánják. Az előzetes számítások szerint - bár élettartama lényegesen rövidebb, mint a hagyományos vasúti járműveké - gyártása, üzemeltetése jóval kevesebbe kerülne. Egy hagyományos vasúti motorkocsi ára 50-60 millió forint, a sínbuszok pedig 8-12 millió forintért beszerez­hetőek lennének. Üzemanyag­fogyasztásának 15-20 száza­lékkal, a karbantartási költsé­gük pedig 30-35 százalékkal kerülhetne kevesebbe, mint a szárnyvonalakon közlekedő motorkocsiknál. A sínbuszok közlekedésbe ál­lítására - biztonsági okokból - csak azokon a vonalakon kerül­hetne sor, ahol az Ikarus-vona- tok nem találkozhatnak hagyo­mányos vasúti szerelvényekkel, vagyis amelyeket a vasúti „törzshálózatról” leválasztottak. Az ily módon kialakuló közle­kedési útvonalak pedig átadha­tók lennének az önkormányza­toknak is, fenntartásukról, mű­ködtetésükről négy-öt települési önkormányzat gondoskodhatna. Vonalaikon nem lenne szükség vasúti személyzetre, s a váró­termek kivételével a hagyomá­nyos MÁV-épületek nagy ré­szére sem. A sínbuszt mintegy fél évig a MÁV Rt. Fejlesztési és Kísér­leti Intézetének szakemberei „vizsgáztatják”, s csak ha az eredmények megfelelőek lesz­nek, döntenek arról, hogy e járműveket egyáltalán közleke­désbe állítják-e. A vizsgálatok költségeihez 3 millió forinttal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is hozzájárult. A honvédelmi törvény tapasztalatairól # Surranópróba a hálószoba csendjében. Január 1-jével kezdetét vette az új honvédelmi törvény ren­delkezéseinek érvényesítése. Az ez évben végrehajtott bevo­nulások és sorozások, valamint a sorkötelesekkel és hozzátar­tozóikkal folytatott levelezések több, megfontolásra érdemes tapasztalatot hoztak. Örvende­tes például, hogy sokan - kü­lönböző megfontolásokból - kérik mielőbbi bevonultatásu- kat. Azonban e?.zel kapcsoló­ban jó tudni, hogy bevonultatni csak azt lehet, akinek érvényes sorozása van. A törvényi felté­telek mellet kért bevonulási hely megjelölése a kiegészítő parancsnokság számára irány­mutató lehet abban az esetben, ha valamelyik helyen túljelent­kezés van. Ebben az esetben a felkínált helyőrségek közül kell választani. A bevonulási segély minden bevonulás előtt álló sorköteles­nek jár, aki kézhez kapta a be­vonulási parancsot, felkeresi a helyi önkormányzati hivatal jegyzőjét, s előtte aláír egy nyi­latkozatot. A sorkötelesnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy személyesen intézze a segéllyel kapcsolatos teendőit. Vannak, akik megfeledkez­nek tanulóviszonyuk igazolásá­ról, s meglepődnek, mikor a be­vonulási paranccsal csenget a postás, holott még tanulnak. Tanulmányi szolgálathalasztás jár mindazoknak, akik a közép­fokú vagy felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatán tanulnak, s az erről való hivata­los igazolást a tanévkezdés után a kiegészítő parancsnokságra elküldik. Azoknak, akik időben jelzik, s igazolják, hogy más képzési formában vesznek részt, szolgálathalasztás adható. Más szolgálathalasztási fajtára a me­gyei hadkiegészítő parancsnok­ságnak címzett, s megfelelő iga­zolással alátámasztott kérelem­mel kell fordulni. Elég sok kellemetlenség származik a bejelentkezési és tá­jékoztatási kötelezettség elma­radásánál. A legtöbb mulasztást a megváltozott lakcím vagy tar­tózkodási hely közlésének elma­radása okozza. Ezek szabálysér­tési eljárás kezdeményezését vonják maguk után, amelyek egy kis odafigyeléssel elejét ve­hetők. Akiknek érvényes soro- zási határozatuk van, külföldre (turista, munkavállalás, stb.) csak a Honvédelmi Miniszté­rium engedélyezésével utaz­hatnak. Jelentős postaköltséget, s időt lehet megtakarítani, ha felkeresik a kiegészítő parancs­nokság helyi képviselőit, a ka­tonai főelőadókat. Ilyenek dol­goznak Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunha­las, Baja város polgármesteri hivatalaiban. Tőlük sok egyéb, hasznos tudnivalót szerezhetnek az érdeklődők. Szabó János ELFOGTÁK A MAJSAI ARANYTOLVAJT „Nyomárnak nem veszett nyoma Kedden ismét bebizonyoso­dott a régi igazság, miszerint alkalom szüli a tolvajt. A fi­gyelmeztetések ellenére gyak­ran nagy értékű tárgyak marad­nak a gépkocsikban, házak ka­puit felejtik nyitva, ezzel is tál­cán kínálva a lehetőséget a bű­nözőknek. így történt ez két nappal ez­előtt Kiskunmajsán is, ahol egy nyitott ajtajú lakóházba surrant be a tolvaj. Az akkor még isme­retlen behatoló - mivel senki és semmi nem zavarta „munkájá­ban” - természetesen alaposan körülnézett a szobákban, a tet­szését végül egy ékszeresdoboz nyerte meg, s ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen azért jött, hogy valami ilyesmit találjon. A dobozban mintegy 170 ezer fo­rint értékű arany ékszer volt. A tolvaj, dolga végeztevei, amir lyen csöndben jött, úgy el is tá­vozott. A tulajdonosok bejelentése után kezdték meg a rendőrök a kutatást az értékes nyakláncok, medálok és gyűrűk után. A for- rónyomos keresés már a dél­utáni órákban sikerrel járt, mert elfogták a lopás elkövetésével alaposan gyanúsítható K. Fe­renc kiskunhalasi lakost. A „Nyoma” becenévre hallgató, 31 éves férfi - aki korábban ha­sonló bűncselekmények miatt már volt elítélve -, beismerte tettét. A Szélmalom sori házból ellopott ékszerek azonban még nincsenek meg, mert K. Ferenc - állítása szerint - gyorsan túl­adott rajtuk. „Nyoma” egyébként mosta­nában gyakran bukkant fel a vá­rosban. A módszere rendkívül egyszerű, mégis igen hatásos­nak bizonyuló volt. Többen is jelezték városszerte, hogy egy ismeretlen cigány fiatalember jelent meg a portájukon, és arról érdeklődött, hogy hol van a buszmegálló. Az ártatlannak tűnő kérdések azonban csak a terepszemléhez kellettek, mert az „eltévedt idegen” ilyenkor mérte fel, hogy mit érdemes el­vinni az adott helyről. Mindenesetre úgy tűnik, Kis- kunmajsa egy időre megszaba­dul kellemetlen vendégétől, mert a szomszéd városba „ház- tűznézőbe” járó férfi jelenleg a halasi rendőrkapitányság fogdá­jának lakója. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents