Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
PETŐFI NEPE 1994. június 1., szerda 7 TERMÉSZETVÉDELEM CSAK MÓDJÁVAL? Gemenc jövője az erdőgazdálkodás • Az idegenforgalmi célokra is felhasználható kisvasút csodálatos ártéri tájakon vezet át. Az utóbbi időben egyre többször kerül szóba Gemenc ügye, mert a rendszerváltással egy- időben megváltozott a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságban az ágazatok viszonya. Az elmúlt évtizedekben a protokoll-vadá- szat játszott meghatározó szerepet ezen a területen, az erdő- gazdálkodás rovására. így, ez alatt a viszonylag hosszú idő alatt az erdővagyonban jelentős visszaesés következett be. Mintegy 25 százalékkal csökkent a kitermelhető faanyag mennyisége, s romlott a minősége is. Ma körülbelül 5,55 millió bruttó köbméter az élő fakészlet, melyből évente 200 ezer köbméter termelhető ki. A részvénytársaság által kezelt erdőterület átlagos aranykorona értéke 4,56 aranykorona. A gazdaság három megyében, 11 üzemegységben, több mint tíz településen helyezkedik el és csaknem 40 ezer hektáron gazdálkodik. Pettkó-Szándtner Aladár vezérigazgatót arról kérdeztük, milyen jövőjét látja Gemenc nek.- Egész biztosan van jövője az erdőnek. Egyrészt mint természetvédelmi területnek, másrészt mint híres vadászterületnek. Természetesen egyes erdőknél szóba jöhet a fokozott természetvédelem, de a fava- gyon hasznosításáról sem lehet lemondani. A vadászat pedig csak üzleti alapon szerveződhet. Egyre többször hallani arról, hogy Gemenc egy nemzeti park részeként kapcsolódna a Dráva menti területekhez, mely átnyúlna Horvátországba is. Az a véleményem, hogy erre a formációra egyelőre nem számíthatunk, bár Gemenc szervesen kapcsolódik a volt jugoszláviai t területekhez és ilyen értelemben lehetne egy iitt kezelni a dolgokat. Az viszont más kérdés, hogy a politikai háttér ennek most nem kedvez. Az is kérdéses. hogy összekapcsolva a Dráva menti területekkel megfelelnének-e a nemzeti park kritériumainak? Mivel elég sok a művelt terület és a úgynevezett kulturális környezet, nehezen képzelhető el a nemzeti park megvalósulása, ezért talán kár is erőltetni. Nyereség nem minden áron- Egy részvénytársaság egyértelműen nyereségszerzésre törekedik. Mit jelent ez Gemenc esetében?- Önmagában nem baj, hogy nyereségorinentált, csak akkor van baj, ha ez valami kényszer- helyzetet teremt. Úgy gondolom, hogy bizonyos ágazatoknak kell nyereségesnek lenni, a célfeladatokat pedig, mint a természetvédelem, állami támogatással kell megfinanszírozni. Ezzel ki lehet kapcsolni a minden áron való nyereségtermelés káros hatásait. Az egy más kérdés, hogy a nyereség- termelésbe a mi esetünkben olyan fékek vannak beépítve, mint az erdőtervezés és az azt ellenőrző hivatal.- Hány lábon áll a gazdaság?- Egyelőre két lábon. Erdőgazdálkodás és vadászat, bár ezt lehet tovább aprózni. Ilyen az erdőművelés, a fakitermelés, vagy a fafeldolgozás, a vadászaton belül pedig a vadgazdálkodás, és az ehhez kapcsolódó mezőgazdasági termelés. Amennyiben például nem foglalkoznánk a fa értékesítésével, nem lenne pénzünk az erdő kezelésére. Abban is szerencsések vagyunk, hogy a mi erdőterületeinken nem másik vadásztársaság, hanem mi magunk gazdálkodhatunk. Most, a világkiállítás közeledtével harmadik lábnak vehetjük az idegenforgalmat, amibe belefér a vadászat is. Tervezzük a vadászházak nyári kiadását idegenforgalmi célokra, mert eddig nálunk a nyár az holtszezonnak számított. A vadászat csak szeptemberben kezdődik. Az idegenforgalom fejlesztése érdekében korszerűsíteni kell a kisvasutat. Idegenforgalom és természetvédelem- A keselyűsi deltánál fel kell újítani a régi ágat, hogy kijussunk a Duna-parti rakodóhoz, így összekötődik a vízi és a vasúti személyszállítás. Előírás, (de gazdasági okokból is előnyös) hogy a tájvédelmi körzetekben biztosítani kell a láto- galhatóság feltételeit, s erre a kisvasút a legjobb eszköz. Ehhez mindenképpen nagyobb állami támogatásra van sziiksé günk a jelenleginél, különösen akkor, ha nemzeti park részévé válunk. Jelenlegi vagyonunk mintegy egymilliárd forint értékű. Ebben nincsen benne az erdő értéke, ami ennek a vagyonnak a tízszerese is lehet. De ha a természeti értékeinket vesszük alapul, akár csak egy kerecsensólymot, vagy más egyéb védett állatot, akkor nagyon tág határok közé kerül a vagyon meghatározása. A létszámbecslés alapján több mint 2100 szarvas, 1800 őz, 1400 vaddisznó, 470 mezei nyúl és 1400 fácán jelenti a vadállomány nagyobb részét. Az elmúlt évben a vadászati ágazat eredményességét jónak értékelhetjük, az árbevétel meghaladta a 167 millió forintot. Kevesebb a fakitermelés-Erdőfelújításra 67 millió forintot fordítottunk. Sajnos a csemetevásárlás iránt csökkent a kereslet, így a 164 hektáros csemetekertekben saját szükségletnek megfelelő termelés folyik. Erdeinkben a legnagyobb százalékban az akác van jelen, mintegy 20 százalék. Ezután a nemes és a hazai nyár következik, de 11 százalék a tölgyes, és ugyanilyen arányban vannak a fenyvesek is. Ebben az évben mintegy 170 ezer köbméter fát szeretnénk kitermelni, ami 8-10 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt években. Ez a kárpótlásra kijelölt területek, .valamint a természetvédelmi korlátozások miatt alakul így. A fakitermelést 85 százalékban vállalkozók végzik.- A részvénytársasággá átalakulás óta milyen eredményeket tudhat magáénak a gazdaság? ■ - Száz százalékban állami tulajdon vagyunk, jelenleg nincsenek külső részvényesek. Az elmúlt évben az átalakulástól számított fél évben 4 millió forint nyereséget sikerült elérnünk. amit a tulajdonos itt hagyott nálunk működésre. Közel 800 ember dolgozik a gazdaságban, de ez nem azt jelenti, hogy csak ennyien élnek meg az erdőgazdálkodásból, mert nagyon sok dolgozónk önállósította magát és vállalkozóként dolgozik tovább. Milyen az erdőgazdaság kapcsolata a természetvédőkkel? Feketególya és kerecsensólyom- Ez egy elég nehéz kérdés, mert vannak bizonyos feszültségek. Ilyenek például a természetvédelem túlzott elvárásai. Például megfogalmaztak olyan igényeket is, hogy a vegetációs időn kívül vágjuk a fát. Bizonyos állományoknál ez indokolt, de például a nemesnyárnál véleményünk szerint ezt nem kell tartani. De gondoljunk csak a dunai árhullámokra, amelyek több időszakban szintén hátráltatják a fakitermelést. Ha betartjuk, amit kérnek, teljesen ellehetetlenül az ágazat, ezért ezt semmiképpen sem fogadhatjuk el. Ennek ellenére közösen sokat tehetünk. Ezt bizonyítja a védett madarak létszámának növekedése. Vagy az, hogy együtt védjük a feketególyát, a rétisast vagy a kerecsensólymot. De abban is egyetértünk, hogy a vizek mentén az élővilág számára meg kell hagyni egy parti sávot a fűzfák kitermelésekor. A Kádár szigetet például 30 éve szinte rezervátumként kezeljük, illetve nem kezeljük. Rezervátumok Ezt a térséget most fogják kijelölni szigorúan védett övezetté. Dél-Veránkán a gémek és a rétisasok fészkelőhelyén nem végeztünk fakitermelést, sőt mi is szeretnénk, ha ez a terület re zervátummá válna, és érintetlen maradna a természet számára. Ezzel a területtel szembeni részt is annak szánjuk. Milyen lehetőségeket lát a lakossági kapcsolatokban?- Annak ellenére, hogy az erdő látogatható, mindenképpen szeretnénk, hogy gépkocsival ne járjanak az erdőkben az emberek. Természetesen lehetnek zárt területek, például vadászat alkalmával, de elsősorban azt szeretnénk elkerülni, hogy az erdők szemétlerakó hellyé váljanak. Akik gépkocsival szeretnének mégis eljutni egy-egy kirándulóhelyre, azoknak az erre a célra telepített parkerdőket tudom ajánlani. Nagyon sajnálom, hogy a kirándulóhelyek fenntartására alig-alig kapunk állami támogatást az erdészeti alapból, pedig nagy szükség lenne rá. A horgászok és a természetvédők vitájába mi nem kívánunk beleszólni. Motorcsónakba ülve Rádi József, a gazdaság főmérnöke megmutatta a Cserta és a rezéti árterületek friss telepítésű erdőit. melyek a mostani dunai árhullám hatására biztató képet mutatnak. Beszélt arról is. hogy az egyenletes kilövésekkel ’97-re befejeződik a vadak állománycsökkentése, így a megmaradó vadállomány minősége kiemelkedő lesz. Ezzel csökkenthetik a vadkárok nagyságát is. A fejlesztések között kiemelte a lenesi erdőtömb bekerítését, ahol nagyméretű vaddisznókertet hoznak létre. A leginkább károsított mezőgazdasági területekről szeretnék élve befogni a vaddisznókat, és ide telepíteni. Folyamatosan utántöltve nagytérítékű vadászatokat lehetne értékesíteni. • Pettkó-Szandtner Aladár Utunk során az újságíró is megbizonyosodhatott arról, hogy Gemenc természeti értékeire megfelelően vigyáznak a szakemberek, csupán egyetlen dologra panaszkodnak: az embert és állatot egyaránt kínzó szúnyogokra. Papp Zoltán • A csodálatos Gemenc szarvasállománya világhírű. " 't-inSSSíF**- ! S "1 _ wBfH» 'i^Sß’m m,, • A halászat és a horgászás is Gemenchez tartozik. racHEK-ii. /... .«-w ?v **-■ mmai **#$.*&& • A gemenci gazdálkodás legfontosabb ágazata az erdőművelés és a fakitermelés.
