Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
10 1994. június 23-, csütörtök Hit és Élet Akik a talentumaikkal jól sáfárkodnak • Vacsora közben a lelkész és felesége, Mária néni. Túl a hetvenen, de annál fiatalosabb lelkülettel és hittel szolgálja még mindig a kerekegyházi gyülekezetét Kolozs- váry Kiss László református lelkész és felesége, Mária néni.- Negyvennégy évvel ezelőtt, 1950-ben kerültünk mi a községbe - kezdi a bemutatkozást Laci bácsi. Ez egy érdekes dolog volt, ugyanis én, amikor elvégeztem a teológiát, nem voltam hajlandó letenni az ál- lamhűségi esküt. Ezért Kunpusztára helyeztek, ami most már Kunszentmiklóshoz tartozik. Nemsokára ezt a pusztaságot egyesítették Kerekegyházával, amelyhez akkor még közigazgatásilag Fülöpháza is tartozott. így lettem a három, majd később a két település lelkipásztora, ami még ma is így van. Kerekegyháza nem régi település. Itt hatalmas pusztaság volt, amelyet uralkodói kegy árán kaptak ajándékba a jászárokszállási jászok, Fülöphá- zát a fülöpszállási kunok, Kunpusztát a kunszentmiklósi kunok. Jó 120 évvel ezelőtt itt a jászok készítettek egy mérnöki tervet falu kialakítására és ingyen adtak telket mindenkinek, aki itt le akart települni. így jöttek németek, szlovákok, magyarok. Nem is értették egymás nyelvét, ezért Kukáliának is hívták sokan ezt a települést, ami még most is ismeretes az ittlakók körében. Ez a rövid történeti háttere a mi gyülekezetünknek, ami szorosan az életünk része. Túl a hetvenen nem is gondolunk arra, hogy egyszer majd talán nekünk is abba kell hagynunk a szolgálatot. El sem lehetne képzelni a további életünket a gyülekezet nélkül. Laci bácsi főleg a hivatalos lelkészi teendőkkel foglalkozik. Templomot épített néhány éve Fülöpházán, most a kerekegyházi templom felújítását fejezték be. Istentiszteleteket tart, esket, keresztel, temet, ügyintéz és lelkeket gondoz. Húszévesen szociológiával foglalkozott, aztán írt, de nem is gondolhatott a kiadásra. így inkább könyveket és énekeket fordított holland, német és angol nyelvről. Öt könyv jelent meg eddig az ő fordításában, mind csak úgy, név nékül, Németországban, aztán a könyvek illegális úton visszajutottak Magyarországra. Az utóbbi években már itthon is publikálhat. Sokat írt az Em- maus című lapban. Volt idő, amikor nagyon szegényen, de most is rendkívül szerényen élnek. Nincs televíziójuk sem, hisz nem is érnének rá nézni. Naponta sok ember megfordul náluk. A hívek közül is, és mások is. Mária néni egész életét átjárta az Evangélium. Matematika-fizika szakos középiskolai tanár lévén sokat korrepetál, rengeteg diákot felkészített már az érettségire a gyülekezetből. Tanárként nem helyezkedett el, fiatal kora óta mozgássérült. Betegségét az Isten ajándékának tekinti, hisz ez által lett az élete teljes. A második gyermekét várva vesztette el egészségét. Mást nem kívánhatott, minthogy hatalmas hitével átölelje Jézust. Csak a Bibliából és imádságból élt. Betegségében magasztalta az Istent, aki különös kegyelmekkel ajándékozta meg. Életük minden napját férjével együtt bibliaolvasással kezdik. Egy kicsit elmélkednek és együtt imádkoznak. Aztán végzi ki-ki a maga dolgát. Mária nénihez rengetegen jönnek. Idősek és fiatalok. Még ma is foglalkozik a kicsikkel. Ruhákat és élelmet gyűjt a szegényeknek, csomagolja, postázza, lelki beszélgetéseket tart, együtt imádkozik mindenkivel és mindenkiért, aki segítségét kéri. Számtalanszor megtapasztalták már látogatói az imádság segítő erejét. Egy-egy ilyen találkozás után, amikor közösen elmélyültek Isten evangéliumában, elmúltak a bajok, a békétlenségek, a szenvedések. Ők pedig csak adnak, mindenkinek, azt, amire szükségük van, „mert az adakozásban örömük telik”. Érettségizők a református gimnázumban Egy gyors, de meglehetősen késői döntés következtében kezdte működését négy éve, akkor még a kecskeméti Katona József Gimnázium falai között a református gimnázium első osztálya. Egy év múlva mint volt egyházi ingatlant visszakapva beköltözhettek a jelenlegi épületükbe, az Ókollégiumba. Mint ahogy azt dr. Sárközy István igazgató úr elmondta, először az volt a feladatuk, hogy az épületet iskolává tegyék. A nagyrészt református felekezetű, de a városban más iskolákból, főleg a Katonából ide szerződött tanárok után pedig jöttek szép számmal a volt tanítványok testvérei, vagy gyermekei. A következő évtől már három osztályra való diákot válogathattak a jelentkezők közül az iskola számára. Beindult a kollégium is. A tanulók egynegyede lakik most internátusbán. Nem kis feladat volt az sem, hogy az országban a Kecskeméti Református Gimnázium indított először hatosztályos gimnáziumot. Ma már, túl az első évfolyam érettségijén, elmondhatjuk, hogy rendkívül jó kezdeményezés volt mind a város részéről ezt az iskolát beindítani, illetve támogatni. A tantestület által hozott áldozat is folyamatosan termi gyümölcsét. Mind a városban, mind az országban elismert, jó hírnevű intézetté válik a még nagyon fiatal iskola. Mint ahogy minden felekezeti intézet, a hit- és erkölcsi nevelésen kívül nagyon fontosnak tartják a tudományos és a természettudományos nevelést is. Az idén már több diákjuk végzett nagyon jó eredménnyel országos tanulmányi versenyen, volt fizikából országos első helyezett tanulójuk is. Mindezt az eredményt - az iskola átalaga 4,37 volt - nem azzal érték el, hogy itt másként tanítanának, mint korábban más iskolákban, amely szintén a munkahelyük volt. A hitbéli nevelés lehetőséget ad arra, hogy egy olyan légkört tudjanak kialakítani az iskolában, amelyben a gyerekek nyugodtan, kiegyensúlyozottan tanulhatnak. Ez a nevelés többek között abból tevődik össze, hogy minden diáknak kötelező felekezeti hovatartozás nélkül hittanórákon részt vennie. Tartanak tanári és diák csendesnapokat, amikor egy-egy hétre szünetel a tanítás és csak az Evangéliummal foglalkoznak. Nyaranta egy hetet a misz- sziós házban töltenek. A diákok már a gimnáziumi évek alatt megismerkednek a karitatív tevékenységgel is. Néhány napot eltöltenek mozgás- sérültek, idősek, szellemi fogyatékosok otthonában, táborában, ahol a napi munkában segítenek. Felvállalják a református temetőben az elhagyott sírok gondozását, különösen odafigyelnek az első világháborús hősök sírjaira. Karácsonyra a saját maguk készítette tárgyakat, játékokat egy vásáron eladják, hogy ajándékot vehessenek az egyházközség időseinek, amelyeket személyes látogatás során adnak át. Ilyenkor az iskola rengeteg visszajelzést kap mind a magányos öregektől, mind a fiataloktól, milyen jó is volt az az együtt töltött kis idő, az egymás megismerése, a szeretet gyakorlása. A most érettségizők ballagási ünnepségének egy része a templomban volt, ahol a gyülekezet nagy szeretettel, énekelve várta a fiatalokat. Megszólalt a harang is, mint minden refis ballagáson szokott, amely a hagyományok szerint „kiharangozza” a diákot az iskolából. Nagy feladat vár rájuk, megállni a helyüket az „élet”-ben, úgy, mint más érettségizőknek, vagy még jobban, mert az új iskola növendékeit egy ideig kritikusabb szemmel nézi a környezete. • Varga Tamás kitűnőre érettségizett és a vegyészmérnöki karon folytatja tanulmányait. Papszentelés a kecskeméti társszékesegyházban Mit jelent „szeretni valakit” Szeretni valakit nem jelent szentimentalizmust. Szeretni valakit annyit jelent, hogy azt teszem másnak, amit szeretném, ha nekem tennének, s ez az Evangélium. Ha nekem például fájna valami, szeretném, ha megvigasztalnának, ha például kétségeim lennének, szeretném, ha valaki megerősítene. S ha tudatlan lennék, szeretném, ha valaki tanítana, ha nem lenne elég ruhám, szeretném, ha valaki hozna nekem, ha beteg lennék, szeretném, ha valaki meglátogatna, ha éhes, szomjas lennék, szeretném, ha valaki adna nekem enni, inni. Ha örülnék, szeretném, ha valaki velem örülne, mert a megosztott öröm megsokszorozódik. Szeretni valakit tehát annyit jelent, hogy azt tesszük másnak, amit szeretnénk, ha nekünk tennének, s ugyanakkor szeretni valakit azt is jelenti, hogy nem tesszük másnak azt, amit magunknak sem szeretnénk. Én például nem szeretném, ha valaki gyűlölne, nem szeretném, ha elfelejtkeznének rólam, nem szeretném, ha elhagynának, nem szeretném, ha megrágalmaznának. így nekem sem szabad senkit sem rágalmazni, sem elhagyni. Nem szabad azt tennem másokkal, amit én sem szeretnék, ha velem tennének. Ezt jelenti szeretni valakit. Chiara Lubich Új templom épül A kecskeméti főplébánia a hívek régi vágyának tesz eleget azzal, hogy talán hamarosan megkezdi a Széchenyivárosban egy új templom építési terveinek előkészítését. A templomépítés feladatát dr. Dankó László érsek az egyház részéről Jávorka Lajos templomigazgató plébánosra bízza, aki már korábban részt vállalt a káposztásmegyeri templom és szabadidőközpont létrehozásában. Ismét ünnepi eseményre gyűlhet össze a kecskeméti katolikus egyház apraja-nagyja. Szombaton délelőtt 10 órakor a helvéciai Finta József és a kiskunfélegyházi Kéri Vencel diakónusokat áldozópappá fogják szentelni. Finta Józsefet már egy éve bemutattuk rovatunkban, amikoris a teológia elvégzését követően diakónussá szentelték. Kéri Vencel bemutatásával még tartozunk, reméljük, hamarosan megtehetjük, de most a záróvizsgáikat befejezve a jelöltek még együtt egy pár napos lelkigyakorlaton vesznek részt. Úgy láttuk, kár lenne ezt megzavarni néhány újságírói kérdés erejéig is. Ez ünnep alkalmából lesz jelen az egyházmegye további utánpótlását erősítve Bárkányi Ernő kecskeméti fiatalember, akit most diakónussá szentelnek, hogy egy év múlva ő is a • Június 2-án közös napot tartanak Kecskeméten a Má- ria-kápolnánál a gondozott családjaik számára. Amellett, hogy itt fogják megkapni az adományokból összegyűlt csomagokat, egész napos színes programban lesz részük a jelenlévőknek. • A közeljövőben fogják avatni a kecskeméti társszékesegyházban azokat az új tagokat, akik nemrégiben csatlakoztak a szeretetszolgálathoz. A csoport egyébként már régen nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a környező településeken is tevékenykedik, az ott élők bekapcsolódásával. • Augusztusban ismét együtt táboroztatják Fülöpházán a mozgássérült és egészséges fiatalokat. A tavalyi közös nyaralás az ott szerzett élmények mellett rendkívül jó pszichikai püspöke elé térdelhessen az ünnepi szertartáson. Nagy öröm ez az egész egyházmegyének - mint ahogy ezt Ritter Nándor kecskeméti káplán elmondta -, ezek a fiatalok, úgy, mint ő is, nem olyan régen, meghallották Isten hívó szavát és bátran követték azt. Minden korban, de ma különösen is megfogja az embert ez a bátorság, hiszen oly sokat halljuk csak a negatív és bizalmatlan megjegyzéseket a fiatalok iránt. Talán nem minden ok nélkül. És lám, ebből a nemzedékből is hív az Isten az ő népének szolgálatára és vannak, akik ezt hallják, akik bátran kimondják az igent, hogy mindenkor szolgálhassák a rájuk bízottakat Isten szeretetének erejével. Úgy, ahogy Jézus is mondta és tette, „nincs nagyobb szeretete senkinek sem annál, mint aki életét adja barátaiért”. hatással is volt a résztvevőkre. • Hamarosan ismét elindul egy szállítmány Kárpátaljára Kecskemétről, gyermekruha- adományokkal. Mint ahogy azt máskor is megtapasztalták, égető szükségük van az ott élő szegény, tavaly még árvíz sújtotta családoknak. Anyagi helyzetük azóta sem sokat változott. Különösen téli holmikban, cipőkben, élelmiszerben, gyógyszerben szenvednek hiányt. • A napokban cseresznyeadományra érkezett bejelentés a szeretetszolgálat irodájára. A felajánló tulajdonosa mintegy harminc cseresznyefának, de ez évben nem tudja a termést leszedni. Ezért felajánlotta a máltaiaknak. akik éltek a szedés lehetőségével és napokon át együtt dolgoznak azért, hogy a termés árát a szegények javára fordíthassák. A Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának hírei Gyerekek szuperkongresszusa Gödöllőn A Gyerekek az Egységért Mozgalom május végén tartotta kongresszusát Gödöllőn. Mintegy 1900 fiatal, 12-17 évesek, autóbuszokkal érkeztek az ország minden részéből. M. Viki így számolt be lapunknak az eseményről:- Érezni és látni lehetett, hogy egy várva várt pillanat érkezett el. Már az előző napi főpróba is azt mutatta, hogy hosszú előkészületek vezettek idáig: jelenetek, dalok, tapasztalatok, színdarabok, melyek két dolgozat vagy felelet között születtek, s egy mai gyerek mindennapos életéről szólnak. Igen, mai gyerekekről van szó, de olyanokról, akik - mint a Gyerekek az Egységért Mozgalom tagjai - egy nagy ideálért, az egyesült világért élnek. A program igen gazdag volt, színes és a legváltozatosabb formában visszhangozta a szere- tetet. A három fő téma az „adás kultúrája”, a béke és a kölcsönös befogadás, melyeket a különböző műsorszámok és tapasztalatok váltakozva mutattak be. Ilyen volt például a hodásziak vagy borsosberényiek tánca, amely kis csoportjuk tapasztalatát, a cigányok és a magyarok közt megvalósult kölcsönös sze- retetet tükrözte. Az elekiek jelenete a falujukban élő különböző népek egységének kifejeződésére utalt. De mások is szóhoz jutottak a színpadon. Többek között budapestiek, szegediek, kecskemétiek. A Szuperkongresszushoz ezen kívül is nagy mértékben hozzájárultak, akik részt vettek a két hónapja „Az egyesült világot én olyannak szeretném, hogy ...’’címmel meghirdetett pályázaton. Nagyon sokan jelentkeztek újsággal, verssel, rajzzal. Ezek a pályázatok borították a sportcsarnok hátsó falát, bizonyítva, hogy valóban sokan szeretnénk azt élni, hogy egy új jövőt építsünk. 12 óra: Time-out. Mindany• A cigányok és magyarok közt megvalósult kölcsönös szeretet. nyian felálltunk, s ünnepélyesen imádkoztunk a békéért. Még szentebbé tette ezt a pillanatot a több mint 50 bosnyák muzulmánt barátunk és a volt Jugoszláviából érkezettek jelenléte, mert így kézzelfogható volt a közöttünk megvalósult béke és testvériség. Spontán vetődött fel a kérdés, kik ezek a gyerekek, mi a céljuk, hogyan élnek? Chiara Lubich - a mozgalom alapítója - nagyon világosan válaszolt (videóról): Úgy kell élnünk, ahogy azt Jézus tanította nekünk. Csak azt kell magatoknak megtartani, emlékezzetek erre, úgy kell tennetek, mint a növények, amelyek a földből csak annyi vizet és ásványi sót szívnak fel, amennyire szükségük van, nem többet. így közülünk mindenkinek csak azt kell megtartania, amire szüksége van. A többit mind tovább kell adni, közösbe kell tenni a többiekkel. Természetesen meg fogjátok tapasztalni, hogy ha adtok, kapni fogtok nagyon sok mindent. Ez mozgalmunk tapasztalata a föld minden pontján. Hogy mért kaptok? Mert az Evangélium az mondja: adjatok - s íme itt van az „adás kultúrája” -, és nektek is adni fognak. „Ha szerettek - és ezek a ti utaitok: szeretni, szeretni mindenkit -, akkor az árral szembe mentek, mert természetesen a többiek nem így tesznek. Jézus azonban azt mondja, hogy így tegyetek! ” Ézen a napon azonban nem csak egy színpadon elhangzott előadásról volt szó. A szeretet árama, mint a vízbe dobott kő után vetett hullám, tovaterjedt, s ezért történhetett ebéd közben, hogy ami egyvalakié volt, az mindenkié lett: rögtön megvalósult az „adás kultúrája”. A nap végén egy aláírásokkal teli, hosszú szalag szállt fel színes léggömbökön az ég felé, hogy tanúságot tegyen közös elhatározásunkról: az egyesült világot építjük. I. Zs.
